Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-27 / 301. szám

•MEGYEI TÜKÖR« HETFO, 2004. DECEMBER 27. A 2004. év legfontosabb eseményei a világpolitikában Az Európai Uniótól az ukrán válságig Az Európai Unió éveként vonulhat be 2004 az egyetemes és magyar történelembe egyaránt, hiszen az esztendő egyik legfontosabb külpolitikai híre, hogy május 1-jcn tíz új tagállam csatlakozott az európai államok ezen szövetségéhez. Ugyanakkor a 25 tagúvá bővült EU polgárai - köztük a magyarok első alkalommal - júniusban európai parlamenti képviselőket választottak, majd az állam- és kormányfők elfogadták, októberben pedig aláírták az unió alkotmányos szerződését. A NATO is bővült, márciusban hét új állam csatlakozott a katonai szövetséghez. Új nevek kerültek a protokoll-listákra: a NATO főtitkári, illetve az Európai Bizottság elnöki tisztét ugyanúgy új személy tölti be, mint ahogy változott például a kambodzsai király, a cseh és a magyar kormányfő személye is. A terrorizmus fekete krónikájába március 11., a madridi merénylet, szeptember 1., a bcszlani iskolai túszdráma miatt vésődik be. A 2003-ban kezdődött iraki háborúval kapcsolatos hírekből 2004-ben is jutott szinte mindennapra. A Marson januárban landoló önjáró robot készítette felvételek viszont azt is üzenik, hogy maradt emberi energia - például a világűr meghódításának folytatására. 2004 külföldi eseményeinek leltárát a Magyar Távirati Iroda Sajtóadatbankjának segítségével nyújtjuk át olvasóinknak. Január 1.: faap De Htx>p Scheffer korábbi holland külügyminiszter váltotta fel George Robertsont a NATO főtitkári tisztségében. 4.: A hagyományos afgán törzsi nagytanács, a loja dzsirga elfogadta az ország új alkotmányát, amely 26-án lépett hatályba. Grúziában Mihail Szaakasvili elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson. 8.: II. Erzsébet angol királynő felavatta minden idők legdrágább és legnagyobb utasszállító hajóját, a Quecn Mary 2-t. 14.: George W. Bush amerikai elnök bejelentette, hogy az 2015-tól legkésőbb 2020-ig az amerikai űrhajósok visszatérnek a Holdra, s ott lakható bázist létesítenek, amely majd a Mars és a Naprendszer kutatásának programját is szolgálja. A terroristák a madridi robbantással élesztették föl a világ rettegését. A merényletnek 200 áldozata volt MTI Telefotó/Al'/Alvaro Hernandez 25.: Leszállt a Marsra az Opportunity nevű amerikai önjáró robot. Február 13.: A katari Dohában pokolgépes merénylet áldozata lett Zelimhan (andarbijev volt csecsen elnök. 16-18.: Iszlámábádban két és fél év után újra hivatalos béketárgyalásokat kezdett India és Pakisztán. 20.: Iránban a konzervatívok győztek a parlamenti választásokon. 24.: Vlagyimir Putyin orosz elnök menesztette Mihail Kaszjanov miniszterelnököt, utóda Mihail Fradkov lett. 29.: Kiosztották a legrangosabb filmes kitüntetést, az Oscar-díjakat, A Gyűrűk Ura 11 díjat kapott. Az uralma ellen kirobbant lázadás miatt lemondott Jean-Bertrand Aristide haiti elnök. Március I.: Az iraki kormányzótanács elfogadta az ország ideiglenes alkotmányát, amelyet 8-án írtak alá. 3.: A francia nemzetgyűlés és a szenátus is jóváhagyta a laicitási törvényt, amely megtiltja a feltűnő vallási jelképek iskolai viselését. (A törvény szeptemberben lépett hatályba.) 5-14.: Pekingben a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) az emberi jogok, valamint a magántulajdon védelméről hagyott jóvá történelmi jelentőségű alkotmánymódosítást. II.: Madridban 200 halálos áldozatot követelő pokolgépes merényleteket követett el elővárosi vonatokon az al-Kaida iszlám terrorszervezet. A három nappal később tartott parlamenti választást az ellenzéki szocialisták nyerték meg. 15.: A hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő győzött az oroszországi elnökválasztáson. 17.: Több mint harminc áldozatot követelő erőszakhullám robbant ki a hivatalosan Szerbiához tartozó, de ENSZ-közigazgatás alatt álló Koszovóban az albán és szerb nemzetiség között. 18.: A koreai Hyundai Kia autóipari vállalat és a szlovák kormány megállapodott arról, hogy Zsolna (Zilina) mellett 700 millió eurós beruházással autógyárat építenek. 22.: Izraeli légi csapásban életét vesztette Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet szellemi vezetője. Április 17-én hasonló módon végeztek Jaszin sejk utódával, Abdel-Azíz ar-Rantiszival. 25.: Torty Blair Tripoliba látogatott első brit kormányfőként. 29.: A két ország közti 1962-es határháború óta először látogatott Indiába kínai védelmi miniszter Cao Kartg-csuan személyében. 29.: Hivatalosan is a NATO tagállama lett Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. 30.: A román parlament képviselőháza elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hat képviselője által beterjesztett törvénytervezetet a székelyföldi autonómiáról. Április 6.: A litván parlament alkotmányos vádcljárás keretében leváltotta a maffiakapcsolatokkal vádolt Rolartdas Paksas államfőt. Utódául június 27-én Valdas Adamkust választották meg. 14.: Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kétharmados többséget szerzett a parlamenti választásokon, 23-án a parlament további öt évre Thabo Mbekit választotta államfővé. 17.: A szlovák elnökválasztás második fordulójában Ivari Gasparovicot választották meg az ország új államfőjévé. 21.: Izraelben 18 évi börtön után szabadon bocsátották Mordehai Vanunut, az izraeli atomtitkok felfedőjét. 24.: Ciprus göröglakta részén népszavazáson utasították el a sziget újraegyesítését célzó ENSZ-tervet. 25.: Az ellenzéki szociáldemokraták jelöltje, Heinz Fischer nyerte meg az osztrák elnökválasztást. 25.: Romániában, Aradon felavatták az aradi vértanúk emlékművét. 27-28.: Először utazott 1989 óta Észak-Afrikán és a Közel-Keleten kívülre Moamer el-Kadhafi líbiai vezető, aki Brüsszelben tárgyalt. 28.: Az egész világot bejárták a Bagdad melletti Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett visszaélésekről készült fényképek. Az ügyben hat amerikai katona ellen emeltek vádat. Május 1.: Tíz ország - Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia - csatlakozott az Európai Unióhoz, amely ezzel 25 tagúra bővült. 2.: Lemondott Leszek Miller lengyel miniszterelnök, utóda Marék Belka lett. 6-8.: Recep Tayyip Erdogan személyében 1988 óta először tett török kormányfő hivatalos látogatást Görögországban. 9.: Merénylet áldozata lett az Oroszországhoz tartozó Csecsenföld Kreml-barát elnöke, Ahmad Kadirov. 14.: Az orosz főügyészség gazdasági bűnügyek miatt vádat emelt Mihail Hodorkovszkij orosz olajoligarcha, a Yukos olajipari vállalat volt vezetője, Oroszország leggazdagabb embere ellen. 23.: Horst Kohlért, a német ellenzéki közös jelöltjét választották Németország kilencedik szövetségi elnökévé. A Quccn Mary 2, a világ legnagyobb óceánjárójának hivatalos keresztelőjét január 8-án tartotta II. Erzsébet brit királynő MTI Telefotó/EPA/PA/Barry Batchelor Szaddam Húszéin megbuktatott iraki elnök különleges törvényszék előtt védekezik - Bagdad külvárosában lévő egykori palotájában július l-jén kezdődött perének tárgyalása MTITelefotá/AP/AP