Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-24 / 300. szám

VIII. CSENDES ÉJ 2004. december 24., péntek ADY ENDRE Karácsony i. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre Imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el Ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből - Úgy mint régen ­Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeldni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra, És a gyarló ember ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra... BAKOS ANDRÁS Ballada A disznótor örömeiről beszélgettek vörös terítőjű asztal mellett, gyertyafénynél. Később hosszú csend lett, amit nehezen viseltek a munkatársak. Egyikük végül elkezdett beszélni egy lányról, aki, mikor hazakísérte, behívta őt, leültette a konyhában, és egy jénai tálat tett elé, mondván, olyan férfinak látja, aki már megtanulta értékelni az ilyesmit. Körözött volt. A kenyér hozzá: szikkadt, vastag héjú. Ahogy éjféltájt az üres tál fölött összenéztek, látta, hogy a lány didereg. Nem működött a fűtés, vagy csak takarékoskodott vele. Most lenne jó bekapcsolni egy rádiót, mondta a lány, ilyenkor már senki sem beszél, csak zenét adnak. A férfi előtt beszéd közben talán fölrémlett a lány arca, mert váratlanul abbahagyta a mesét. Valaki cinkosán a folytatásról érdeklődött, másvalaki leintette, és a gyertyalángba bámulva azt mondta, tényleg így válhat emlékezetünkben egy hétköznapi étel a valaha evett legfinomabbá. PULYKA, PUDING ÉS KÓRUSÉNEK - ANGOL MÓDRA A Mikulásnak bor, a rénszarvasnak sárgarépa Tíz nappal az ünnep előtt már teljes díszben pompáznak az ott­honokban a fenyőfák, a belvá­rosokban körhinták, forgók, jég­pályák és lézerfény. A boltokban Clíff Richárd harsog a hangszó­rókból, vagy adománygyűjtő kó­rusok énekelnek az éhező gyer­mekekért. Mindez csak néhány mozzanata a karácsonyi készü­lődésnek Angliában. Ha akarja, sem feledkezhet meg az ünnepről az, aki karácsony közeledtével valamelyik angol nagyváros utcáin sétál. A lakó­övezetekben járva a filmekből - s manapság már saját környeze­tünkből is - megszokott módon, talpig fénybe öltöztetett házak, az otthonok ablakain bekukkantva pedig két héttel az ünnep előtt a már feldíszített fenyőfák látsza­nak. A szigetországban ugyanis az a szokás, úgy tíz nappal szen­testét megelőzően felállítják a ka­rácsonyfát - azért nem hama­rabb, mert a növények összes tűlevele lepotyogna 24-ére. A fa, ahogy nálunk is, vízkeresztig és nem tovább marad a lakásokban, különben balszerencsét hoz. Nemcsak az otthonok, a köz­területek is ontják a karácsonyi hangulatot. A londoni parlament előterében, a Big Ben tövében óriási fenyőfa vonzza a szemet, az Oxford Streeten, a nevezetes be­vásárlóutcán a díszkivilágítás mellett lézerfények törnek az ég­re. A tömeg hömpölyög, az üz­letek zsúfolásig. A helyzet hasonló a vidéki vá­rosokban is. A délnyugati csü­csökben, az óceán partján fekvő Ünnepi forgatag Plymouth belvárosában Plymouthban jégpályát rögtönöz­tek a bevásárlóutca közepén, ahol a forgatag kicsit a május elsejei hangulatot is idézi: vurstliban szokásos körhinta, egyebek. Az üzletek kirakatain leértékeléseket hirdető feliratok, decemberben akár 70 százalékkal is olcsóbban árulják a ruhákat. A hangszórók­ból karácsonyi nóták ömlenek olyan hangerővel, hogy az ember a gondolatait is alig hallja. A listát - még mindig - Cliff Richárd és a Wham! vezeti: a Mistletoe and wi­ne, na meg a Last Christmas el­nyűhetetlennek tűnik. Akad per­sze példa arra is, hogy jótékony céllal összeáll egy kórus, mondjuk az éhező gyerekeknek gyűjtenek és egy pláza kellős közepén rögtö­nöznek műsort. Meglepő ugyan­akkor, hogy bevásárlási láz ide vagy oda, csütörtök kivételével a boltok mindegyike fél hatkor, leg­később hatkor bezár, s elnéptele­nedik a város. Akad persze tennivaló a ház­tartásokban is bőven. Az étel éppúgy fontos része az angolok ünnepének, ahogy a miénknek. Elengedhetetlen szereplő az asz­talon a sütőben sült pulyka, jár mellé baconszalonnába tekert kolbász sütve, krumpli, zöldség és áfonyaszósz. Karácsonyi pu­ding is készül ilyentájt - a szó FOTÓ: WESTERN MORNING NEWS jelentése nem tévesztendő össze a nálunk közkedvelt, legtöbbször porból készülő desszerttel. Az egyik brit recept például bővel­kedik aszalt és friss gyümölcsök­ben, narancslekvárban és barna sörben. És létezik egy pite, ame­lyet szintén karácsony alkalmá­ból készítenek, mazsolával, al­mával, mandulával és narancs­héjjal. Ez az az édesség, amit a gyerekek december 24-én kitesz­nek a Mikulásnak egy pohár sherry vagy bor társaságában. Nem feledkeznek el a rénszar­vasról sem, neki egy sárgarépa jut szenteste. SZÖGI ANDREA ORSZÁGOK, VÁROSOK, FÉNYEK, ILLATOK Ünnepi készülődés külföldön NÉMETORSZÁG: SÜLT HAL, KOLBÁSZ, TÓCSNI Németországban lámpafüzérekkel, szalagok­kal, fenyőágakkal díszítik az utcákat. Fenyőfát állítanak az üzletekbe, hivatalokba, irodaházak előcsarnokába. December 4-én, Borbála nap­ján aranyesőágakat raknak a vázába, melyek karácsonyra kivirulnak. Advent idején megnyí­lik a karácsonyi vásárnak nevezett bódévásár, ahol sült halat, kolbászt, süteményeket és az elengedhetetlen tocsnit lehet majszolni. De le­het itt kapni kisebb-nagyobb ajándékokat, ka­rácsonyi kellékeket is. Az adventi koszorú és az adventi naptár a karácsonyt megelőző időszak jelképe. Németországban a karácsonyhoz is rengeteg népi és vallásos hagyomány kötődik. Sok vidéken van roráte: hajnal hat órakor az angyalok meséjére hív a harangszó. Fennma­radt a betlehemezés szokása is. A szeretet ün­nepe összehozza a német családokat. Szentes­tére mindenütt karácsonyfát állítanak, és a családok ajándékokkal kedveskednek egymás­nak. A karácsonyi menü fő étele a libasült. A kávézáshoz elengedhetetlen a püspökkenyér, a saját sütésű karácsonyi aprósütemény. Télen igen kedvelt ital Gliihwein, a forralt bor. A kará­csonyi ajándékokat nem a Jézuska hozza né­met gyerekeknek, hanem a Mikulásra emlé­keztető Télapó, a Weinachtsmann. FRANCIAORSZAG: FENYAR A CHAMPS-ELYSEES-N A karácsonyi ünnepeket megelőző adventi időszak kezdetét jelzi, hogy a Champs-Elysé­es fényben pompázik. Karácsonyfát régebben nem állítottak mindenütt, inkább csak Elzász­ban, ahol először terjedt el ez a szqkág.,,Ma már általában minden házban rpéj^aláliuk%\ karácsonyfát, sőt a ház elő^tjgj^igcjf^ ölési állományából 1 nes lámpafüzéreket akasztanak. A lakásokat itt is fagyönggyel díszítik, és a nappali egyik sarkába kerül a karácsonyi jászol, amit általá­ban a gyermekek építenek és agyagból for­mált Jézus-, Mária-, József-szobrokkal ren­deznek be. Akinek nyitott kandallója van, ilyenkor egy nagy cseresznyefatuskót tesz a tűzre (bucha noel-t), meghintik borral, s az ünnep alatt ez lassan elég. A hagyomány sze­rint a tűznek sokáig kell parázslani, mert ha a Kisded éjszaka meglátogatná a házat, nem szabad fáznia. A francia családok asztalán osztriga- és kagylótál, többféle szárnyas - de főleg pulyka - és a fahasábra emlékeztető cso­koládétorta, a fatörzs található karácsonykor. A szenteste csúcspontja az éjféli mise, amin az egész család részt vesz, még a legkisebbek sem maradnak otthon. A templomok előtti te­reken Jézus születésének történetét adják elő. Mialatt a ház üresen áll, megjön a Jézuska, vagy ahogyan a franciák hívják, Pére Noel, Pé­re Chellende, azaz Karácsonyapó, és az előre kikészített cipőkbe helyezi ajándékait. . JAPÁN: KARÁCSONYI VÁSÁRLÁSI LÁZ Aki még nem járt Japánban, joggal fel­tételezheti, hogy a karácsonyt legfeljebb a nem tűi népes keresztény közösségek és a külföldiek ünneplik, a sintoista helybelieket pedig egyszerűen hidegen hagyja. Csakhogy Tokió és a többi japán nagyváros - s főleg annak kereskedői - nem hagyhatták ki az alkalmat, hogy ünnepi díszbe öltözve ver­senyre keljenek New Yorkkal, Párizzsal vagy Londonnal. így már december elején az üz­letházak átrendezik kirakataikat, teletömik tóaafcyf»'télapókkal, díszes fenyőfákkal, csil­törölve Jászol a Szent Péter téren A világ egyik leghíresebb betlehemi jászola a vatikáni Szent Péter téren áll. A karácsonyi jelképek közül, ennek állítási hagyománya Itália földjéhez kötődik. 1222 karácsonyán Assisi Szent Ferenc a Szentföldön járt. Nagy hatással volt rá az ottani ünnepi liturgia. Hazatérve a pápától kérte, hogy a betlehemi éjszaka ese­ményeinek kellékeit használhassa templomá­ban. Az akkori egyházi kötöttségek miatt csak egy barlangban állíthatta fel a jászlat. Élő állatok jelenlétével teremtették meg annak az istállónak a hangulatát, ahol a Kisjézus született. Az általunk ismert betlehem első változatát a ha­gyomány szerint 1283-ban Arnolfo di Cambio márványból faragta. S szerencse, hogy a római Santa Maria Maggiore bazilikában a mai napig megtalálhatjuk. Innen aztán lassan elterjedt, meghódítva a templomokat majd a tereket is. lagokkal, s bőven kínálják a többnyire Kínából importált portékákat. A japánok pedig vá­sárolják azokat, küldözgetik rokonaiknak, is­merőseiknek. A vásárok díszletei sokféle stí­lust elegyítenek: egyik helyen ügy érzi magát az ember, mintha San Franciscóban járna, máshol viszont a párizsi Champs-Élysées-t idézik a dekorációk. Karácsony előtt a japán városok főutcáin is óriási a forgatag, ami leginkább annak köszönhető, hogy december 23-án a dolgozók többsége szabadnapot kap. Persze nem a karácsony (ami munkanap), hanem a császár őfelsége születésnapja al­kalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents