Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-03 / 282. szám

PÉNTEK, 2004. DECEMBER 3. -AKTUÁLIS* 3 A szentesi Hungerít vágóhídján derült ki Tiltott szer volt a húsban Egy Csongrád és egy Bács-Kiskun megyei termelőtől kerültek a Hungerít vágóhídjára azok a kacsák és libák, amelyek húsában egy 1987 óta betiltott gyógyszer jelenlétét mutatták ki. Az érintett húst az állat-egészségügyi állomás zárolta - a hatóság szerint a szentesi feldolgozóüzem vétlen az ügyben. A szert tartalmazó halliszt Izlandról utazott a magyar takarmányüzemig. Idén október hetedikén és nyolcadikán olyan libákat és kacsákat vágtak le a szentesi baromfi-feldolgozó vágóhídján, amelyekről az állat-egészségügyi szakemberek megállapították: húsuk chloranphenicolt tartalmaz - adta hírül tegnap a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs osztálya. A hír szerint a tiltott anyag jelenlétét a monitoring rendszerben működő vizsgálat szűrte ki, később pedig a megerősítő ellenőrzés is kimutatta. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmi szer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa lapunk kérdésére elmondta: a Hungerít Rt. vétlen az ügyben. Ez az anyag antibiotikum, az állatgyógyászatban használták Magyarországon is, 1987-ig. Nem méreg, bár ha nagy mennyiségben szaporodik föl a testben, károsíthatja a vérképző szerveket. Annak idején elsősorban azért tiltották be, mert erős hatású gyógyszer. A dokumentumok alapján kiderült, hogy a kacsákat egy Csongrád megyei, a libákat pedig egy Bács-Kiskun megyei termelő telepéről szállították a vágóhídra. A két vállalkozásban az is közös, hogy mindketten ugyanattól a keverőüzemtől szerezték be a takarmányt. Világossá vált, hogy a chloranphenicol a takarmány egyik alkotóelemében, a hallisztben volt. Ezt az adalékot az üzem Németországból vette, a kamion rakománya bontatlan volt. A szállítmányt kísérő német hatósági bizonyítványokban nincs szó a szerről, s a német importőr kijelentette: az ő hallisztje biztosan nem tartalmaz chloranphenicolt. Ám a magyar hatóság vizsgálatából kiderült: két tételben bizony jelen volt a szer. Szigeti Sándor lapunknak azt mondta, a halliszt sem német eredetű, Izlandon készült, onnan került Németországba. A Szentesen földolgozott húst kivonták a forgalomból, az üzemben maradt mennyiséggel együtt összegyűjtötték és zárolták. Döntöttek arról is, hogy az országba beszállított hallisztet csak a chloranphenicol jelenlétét ellenőrző vizsgálat után, negatív eredmény ismeretében lehet felhasználni. Magyar Józseftől, a Hungerít Rt. vezérigazgatójától megtudtuk: a zárolt és náluk raktáron tárolt hatezer darab liba és tízezer darab kacsa a cég által feldolgozott összes hús mennyiségéhez képest elenyésző arány, mely veszteséget nem jelent. A benne talált és tiltott gyógyszermaradvánnyal kapcsolatban elmondta, ugyanez a szer fellelhető emberi fogyasztásra szánt termékekben, melyeket a patikákban meg lehet vásárolni. Az érintett húst meg kell semmisíteni, a kárt a cég továbbhárítja a termelőre. Mint mondta, több száz beszállítót szúrópróbaszerűen vizsgálnak, így derült fény erre a tényre is. Magyar József kijelentette: a szennyeződésért nem felelős a Hungerít Rt. B.A.-B. G. T A hivatal malmai BALÁZSI IRÉN Ha nem gáncsolták volna a megyei önkormányzatot az állami szervek abban, hogy Szentesen a terveknek megfelelően még a tavasszal megnyíljon a termékek minőségét vizsgáló központ, akkor feltehetőleg nem a szakhatósági ellenőrzés deríti ki utólag, hogy a Hungerít Rt. portékáiba külföldről behozott szennyezett nyersanyag került. Ám mint tudjuk, a hivatalok malmai lassan őrölnek. Lassan derítették ki azt is, hogy a magyar fűszerpaprika-őrleményt importból származó termékkel keverték, s ezzel megsértették a minőségbiztosítás rendszerét. Ellenben a most átadott szentesi laboratóriumban azonnal képesek kideríteni - Németh Imre szakminiszter megfogalmazása szerint - a termőföldtől a fogyasztó asztaláig, ha egészségre ártalmas porszem került a gépezetbe. A paprikabotrány után és a sors fura fintoraként éppen a szentesi minőségvizsgáló központ avatásának a napján nyilvánosságra hozott Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye nyomán kipattant Hungerit-ügy kapcsán bizonyosra vehető: tényleg érdemes volt a megyei közgyűlésnek 800 millió forintot áldoznia a minőségvizsgáló intézet kialakítására. Adódik ellenbea a kérdés, miért csak a paprikabotrányt emlegette a miniszter az avatáskor, s miért közleményben hírelték a Hungerit-termékekben talált idegen anyagot. Meglehet, hogy nem akart ünneprontó lenni a szaktárca vezetője. Ám így meg találgatásokra ad okot, miért éppen a minőségvizsgáló központ átadási ceremóniájára időzítették a Hungerít Rt.-nél elrendelt hatósági ellenőrzés eredményének közlését. Az is elgondolkodtató, hogy bár csak az idén lettünk az Európai Unió teljes jogú tagjai, ám a szentesi centrum felavatásával már nem csak a szakhatóságok ellenőrzik az élelmiszerek biztonságát. E minőségvizsgáló szervek nem konkurensei egymásnak, hanem elvileg segítői. A kétszeres ellenőrzésből adódóan aligha fodulhat elő, hogy olyan magyar termék kerüljön az uniós piacra, amely ártalmas az emberek egészségére. Acz ellenben érthetetlen, hogy az EU régi tagországaiból, esetleg azok közvetítésével miként jutott toxikus anyag a magyar paprikába vagy a Hungerít nyersanyagába. MMMNMMMHHMHHHHHNNMHMHMMIIINMMMHWMHHHHHMMMMMMIIMMM^ A szegedi orvoskör az igenre biztat rendszeresen vizsgálják a húst. Most is kiderült: Fotó: Tésik Attila Kacsacsomagolás a Hungeritnél. A cég vágóhídján ez a munka igenis létfontosságú Kampányzáró a Kígyó patika előtt Thürmer Gyula Lenint idézve buzdított A sajtótájékoztató végén Thürmer Gyulától kérdezhettek az érdeklődők Fotó: Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Történelmi döntést hozunk a vasárnapi népszavazáson a kórház-privatizáció ügyében mondta tegnap Szegeden, a Kígyó patika előtt megtartott kampányzáró sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnöke az igen szavazatra buzdított. „Ha igent mondunk, nem adják el a kórházakat, ha igent mondunk, nem engedjük kirabolni a magyar egészségügyet, az nem jut külföldiek kezére" hangsúlyozta. A pártelnök kijelentette: sikeres népszavazás esetén a társadalombiztosítás 1500 milliárd forintos éves költségvetése nem a multinacionális cégek zsebébe fog vándorolni, hanem a mi egészségünkre fogják fordítani. A Kígyó patikára mutatva hangsúlyozta: nem akarják visszaállamosítani a gyógyszertárakat és magánorvosi praxisokat. Thürmer szerint történelmi döntést hozunk a kettős állampolgárság kérdésében is. Arról szavazunk - mondta -, hogy a határon túli magyarok velünk együtt jönnek-e az Európai Unióba, vagy egyedül maradnak. Majd idézte Lenint, aki szerint Trianonban igazságtalan, imperialista békét kötöttek. Az SZDSZ a népszavazásról Ha a népszavazáson az igenek győznek, az a magántőke bevonásának teljes tilalmával jár, és konzerválja az egészségügy jelenlegi állapotát mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Szegeden Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője. A kettős állampolgársággal kapcsolatban Gusztos arra hívta fel a figyelmet, hogy ahol érdemi jelentősége lenne az állampolgárság megadásának - a Vajdaságban, Kárpátalján - ott ez a lépés súlyosbíthatja a magyarok helyzetét, sőt csorbulhat autonómiájuk is. Takács Róbert, az Új Generáció szegedi elnöke a Fidelitas híveit arra kérte, ne tépjék le plakátjaikat. MUNKATÁRSUNKTÓL Hogy ne csak a politika, hanem a szakma is hallassa a hangját, tegnap a Polgári Szalonban sajtótájékoztatót tartott a Szegedi Polgári Orvoskör. Dr. Wittmann Tibor elmondta, a népszavazás esélyt ad egy komoly veszély elhárítására. Elkerülhetővé válik, hogy piac legyen az egészségügy, ahol csak a haszonelvűség dominál. Az egészségügy magánosítása miatt károsodhat a betegek érdeke, a szakmaiság a tulajdonosi érdekeknek rendelődik alá. Dr. Marosi György főorvos Körmendet, Siklóst és Kiskunhalast említette példaként arra, hogy amennyiben nem térül meg rövid időn belül a ráfordítás, a befektető kivonja a vagyont az egészségügyi intézményből. Dr. Ádám Edit főorvosnő a reformok szükségességét hangsúlyozta, mely derékba törhet, ha magántőke kezébe kerül az egészségügy. A már meglévő, és a magánosítással fokozódó orvoshiány veszélyeire figyelmeztetett dr. Dux László. Pártpolitikusok az egészségügyi privatizációról Ervek és ellenérvek, igen és nem Bartha László, a parlament egészségügyi bizottságának fideszes tagja, szegedi országgyűlési képviselő: - Amióta komolyan foglalkozom egészségpolitikával, azt mondom, hogy elengedhetetlen a forrásbevonás. Most úgy látszik, hogy ez csak külső tőke bevonásával lehetséges, aminek nem vagyok ellene. Sőt: sajnálom, hogy nem jelent meg már 2001 -ben a magánforrás, mert akkor ma nem ilyen lenne az egészségügy, mint amilyen például Szegeden. Az egészségügyi vagyon azonban az önkormányzaté, és meg kell akadályozni, hogy kicsússzon a kezéből. A mai helyzetben ugyanis felelőtlenség lenne ezt elherdálni. Szegednek már így sincs gyermekkórháza, és ha így haladunk, rövidesen kórháza sem lesz. Ványai Eva, a szegedi önkormányzat egészségügyi bizottságának MDF-es elnöke: Nincs tisztázva a közvélemény előtt, hogy milyen következményekkel jár, ha igennel szavaznak december ötödikén. Hogy mi lesz például az egyházi egészségügyi intézményekkel, a háziorvosi praxisokkal és a gyógyszertárakkal. Megvallom: féltem a régió egészségügyét. Szegeden 11 éve jelen van a magántőke, amelyet az OEP finanszíroz, és igénybevétele ingyenes a betegeknek. Ha a diagnosztikai központ és a hozzá hasonló cégek kivonulnának, az nagyon káros lenne, hiszen azt az összeget, amellyel ők hozzájárulnak az egészségügy fejlődéséhez, állami forrásokból nem lehetne pótolni. Nagy Sándor, Szeged SZDSZ-es alpolgármestere: - A modernizáció érdekében meg kell engedni, hogy bizonyos területeken megjelenhessen a magántulajdon. Egyébként a jelenlegi rendszerben is létezik magántulajdon: a háziorvosi praxisok, a művesekezelések és a CT nagy aránya privatizált. Ennek ellenére mindegyik jár mindenkinek - társadalombiztosítási keretre. Ezért nem értem, miért riogatják az embereket azzal, hogy ezután majd mindenért fizetni kell. Az ellátás szempontjából ugyanis nincs különbség, hogy egy intézmény magán vagy állami tulajdonú. T. K. A december 5-i népszavazáson az egészségügyi privatizációról és a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról is véleményt nyilváníthatnak a választók. A két téma folyamatosan napirenden szerepel - sok a megválaszolatlan kérdés. A népszavazásig hátralévő időben igyekszünk minél több információval szolgálni olvasóinknak. Kikérjük politikusok véleményét, de kíváncsiak vagyunk az „utca emberének" szavára is. Most a négy parlamenti párt egészségügyért felelős helyi szakértőit kértünk arra, mondják el véleményüket a népszavazáson szereplő első kérdésről. Kenderesi-Szabó Mihály, a szegedi önkormányzat egészségügyi bizottságának MSZP-s tagja: Ha minden így marad, a magyar egészségügy hamarosan összeomlik. Ha rám bíznák, én azt tenném, hogy az ország intézményeinek felét - a nyugati példát követve - eladnám, a befolyó összegből pedig felfejleszteném az önkormányzati tulajdonban maradókat. így kialakulhatna egy jó egészségügy. A józan ész mindenképpen azt diktálja, hogy nemmel szavazzunk ötödikén, hiszen az országnak sose lesz annyi pénze, hogy felújítsa és felszerelje a kórházakat, pedig már így is 10-20 évvel vagyunk lemaradva Európától.