Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-23 / 299. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 23. • KAPCSOLATOK« 11 A honvédség polgári feladatai Jeget törnek a lakosság védelmében Békeidőben a civileket védi a honvédség. A közelmúltban Szentesen mentettek meg egy családot - a ház majdnem ösz­szeomlott a belvíz miatt. Télen a tiszai vízi erőműnél jeget tör­tek a katonák, a duzzasztót ve­szélyeztette a nagy mennyiségű fagyott víz. A vízügyi szakemberek irányítá­sa mellett két napon át dolgoz­tak Kiskörénél a szentesi mű­szaki dandár katonái, amikor a Tisza befagyott: több méter melységben lett szilárd a víztö­meg, ez pedig veszélyeztette a duzzasztóművet. A munka nagy feladatnak bizonyult, ám a rob­bantások végül eredményre ve­zettek: megindult a folyó. Árvíz­védelemben is részt vesznek a katonák - ha erre szükség van. A víz oldaláról védik a gátakat, a búvárok ott terítenek fóliát, s hogy megakadályozzák a szivár­gást, a védművek másik oldalán homokzsákokat helyeznek el. A polgári védelem katasztrófa­helyzet esetén indokolt, ez pedig rendszerint felülről jövő parancs alapján kezdődhet csak el, bár akad kivétel. — Ha életveszély áll fenn — ma­gyarázta Kovács István dandártá­bornok -, akkor a honvédség ala­kulatainak parancsnokai maguk is dönthetnek a beavatkozásról, s utólag kérnek csak rá engedélyt. Erre példa a közelmúltban Szen­tesen történ eset, amikor a Gaál István utcában a belvíz miatt egy családi ház annyira megrongáló­dott, hogy majdnem összeom­lott, de ötven katona kivonult és elhárította a veszélyt. Ipari katasztrófákra is felké­szült a honvédség: például a me­gyei védelmi bizottság irányítása mellett láthat el feladatokat az algyői gázüzemben. A dandártá­bornok a veszélyek közé sorolja a földrengést is, bár erre igen régen akadt pclda ebben a térségben. A téli havazás miatt viszont gyak­rabban van szükség rájuk, hiszen a nagy mennyiségű csapadék mi­att tanyák lehetnek elzárva a külvilágtól. Az ott lakók számára tudnak segítséget nyújtani az új gumibetétes lánctalpas jármű­vekkel, melyekből egy a szentesi, egy a hódmezővásárhelyi lakta­nyában állomásozik. A tizenhat tonnás gép előnyös tulajdonsága, hogy olyan nagy felületet foglal el a talajon, amely megakadályozza a süllyedésben, így aztán élelmi­szer, gyógyszer szállítására ked­vezőtlen időjárás közepette is al­kalmas. B.G. A tapasztalatcsere segíthet a talpra állásban Szegénység és nacionalizmus Megyénkre a legnagyobb ve­szélyt a balkáni szegénység és a fellángoló nacionalizmus jelen­ti. A stabilitás megteremtése el­képzelhetetlen az információ­csere nélkül - véli annak a Sze­gedi Biztonságpolitikai Köz­pontnak az elnöke, amelynek rendezvényein hat esztendő alatt ötvenkét ország nyolc és fél ezer képviselője fordult meg. MUNKATÁRSUNKTÓL Közel hatvan nagy rendezvény és projekt házigazdájaként, szerve­zőjeként jelentős lépéseket tett hazánk és térségünk biztonság­politikai stabilitásáért a Szegedi Biztonságpolitikai Központ. A szervezet elnöke, Tóth László ki­emelte: működésük hat eszten­deje alatt összesen ötvenkét or­szág vezető politikusát, külügyi, katonai, illetve biztonságpoliti­kai szakértőjét, kutatóját látták vendégül a konferenciákon, ke­rekasztal-beszélgetéseken. Ez a szervezőmunka - nem melléke­sen - több mint tízezer vendégéj­szakát, jelentős turisztikai bevé­telt jelentett a Tisza-parti város szállodáiban. - A megyénkkel szomszédos Szerbia-Montenegró, valamint Bosznia számára is közvetíthet­tük a békepartnerség intézmé­nyét - fogalmazott Tóth László. - Ugyanis az uniós, illetve NA­TO-csatlakozást fontolgató or­szágoknak teljesíteniük kell a be­lépéshez szükséges elvárásokat, ennek része a békepartnerség mint kezdeményezés, ami a vé­delem és a biztonságpolitika te­rületén is szoros együttműkö­dést követel. Hazánk hasznos tapasztala­tokhoz jutott a csatlakozás köve­telményeinek teljesítésével, illet­ve a demokratizálódással kap­csolatban, ami iránt nagy az ér­deklődés a balkáni és kelet-euró­pai országok részéről. Elemzői feladat is hárul a köz­pontra, számos potenciális ve­szélyforrást rejt térségünk határ menti pozíciója. A teljes euro-at­lanti civilizációt fenyegető terro­rizmus mellett a balkáni társa­dalmi konfliktusok, a szervezett bűnözés és a szomszédos orszá­gokban feltételezett, ellenőrizet­len, magánkézbe került fegyver­rendszerek mellett igazi veszély­forrást a rendre fel-fellángoló na­cionalizmus és az elszegényedés jelent. - A szegénység hamar bűnö­zésre sarkallhatja a puszta meg­élhetésért küzdő családokat, eze­ket a bűnelkövetésre fogékonnyá vált embereket hamar megtalálja a szervezett bűnözés is, ami a ha­táron átnyúló kapcsolatrendsze­rével mindannyiunk biztonságát veszélyeztetheti - mondta a szakértő. - Ugyanilyen rizikófak­tort jelent a migráció is, hiszen tudnunk kell: hazánk része a vi­lág egyik legfejlettebb gazdaság­gal rendelkező államszövetsé­gének, ami a harmadik világ sze­gényei szemében célterületnek láttatja hazánkat is. Az ebből fa­kadó veszélyek elhárítására az unió megfelelő szabályozást dol­gozott ki. Tóth László biztonságpolitikai szakértő szerint tovább kell ad­nunk tapasztalatainkat Fotó: Gyenes Kálmán A hadihajós ezred tűzszerészei Szentesen gyakorlatoznak víz alatt Együttműködő laktanyák A budapesti hadihajós ezred tűzszerészei a szentesi laktanya gyakorlómcdencéjébcn sajátíthatják el a tudást, melynek segít­ségével víz alatti robbanószerkezeteket ha­tástalanítanak. A haderőreform eredmé­nyeként a magyar hadsereg alakulatai egy­mástól különböző feladatokra szerveződ­tek, így aztán például a búvárkodás a szen­tesi műszaki dandár kiképzési feladatai közé tartozik. - A Lánchíd közelében a Duna medrében mélyen vesztegelt egy elsüllyedt uszály, melynek fedélzetén nagy mennyiségű fel nem robbant lövedék található. Egyelőre vita tárgya a fegyveres erők között, hogy ki­nek a feladata azokat hatástalanítani: szó­ba jöhet a katasztrófavédelem és a belügy­minisztérium, ám valószínűleg a hadsereg nyeri cl a lehetőséget - véli Kovács István dandártábornok, a szentesi laktanya pa­rancsnoka. - A Honvédség Tűzszerészeti és Hadihajós Ezrede rendelkezik ugyanis aknamentesítő naszádokkal, ezek nélkül pedig igen nehéz volna a feladatot végre­hajtani. Ám a Budapesten állomásozó ezred víz alatti kiképzése Szentesen történik, csakúgy, mint Magyarország többi laktanyájának állo­mányáé: a magasabb rendfokozatok elnyeré­sének feltétele a búvárkiképzés. A katonák negyven százaléka tanul itt, a kutató-, men­tőalakulatok számára nélkülözhetetlen ez a tudás. Műszaki feladatokat lát el a hadihajós ezred is, a robbanószerkezetekkel kapcso­latos munkát megosztja a szentesi lakta­nyával. A különböző katonai missziókban a szentesieknek arra van jogosítványuk, hogy felkutassák a fel nem robbant lövedé­keket, míg az ezred katonáinak feladata hatástalanítani azokat. Az utóbbi alapos képzettséget, legalább három-öt éves gya­korlatot igényel - tudtuk meg a tábornok­tól. Az országban évente 3500-4000 máso­dik világháborús vagy korábbi lövedékre bukkannak. Ezek mindegyikéhez kivonul a honvédség vagy a rendőrség. A fel nem rob­A Magyar Honvédség búvárait a szentesi dandárnál képezik bant bombák rendszerint útépítés, szántó­földi talajművelés, vagy lakóépület építése­kor kerülnek elő. Harctámogató alakulat a szentesi állo­mány, ebben a szerepében pedig tulajdonkép­pen bármilyen hadi művelet kiegészítője. Feladata a vízi akadályok elhárítása, a hídépí­tés, a partváltás, az átkelőhely- és útépítés. Békeidőben így a hódmezővásárhelyi lakta­nya mellett épített a közelmúltban parkolót a Fotó: Tésik Attila dandár, s tette ugyanezt Székesfehérváron. Rendkívüli körülmények között a szentesi dandár épít búvóhelyeket a védelem érdeké­ben és műszaki akadályokat a támadókkal szemben. Ugyanígy feladata lehet tüzelőállá­sokat létrehozni, katonai objektumokat megerősíteni. Magyarország más hadiegysé­geinek műszaki szempontok szerint nyújt segítséget. BLAHÓ GABRIELLA A melléklet a Honvédelmi Minisztérium támogatásával készült. Mi lehetünk a tizenötödik NAPMO-tag 2006. január l-jén csatlakozhat hazánk a NAPMO-hoz (NATO Airborne Early Warning and Control Programme Manage­ment Organistion), azaz NATO Repülőgép-fedélzeti Korai Előre­jelző és Ellenőrzőprogram-kezelö Szervezet. Ha Magyarországot fel­veszik a tagállamok közé, évi 1,1-1,2 milliárd forint tagsági dí­jat kell fizetnie, de ez a hozzájáru­lás visszaforgatható a védelmi iparba. Az eddig 14 tagországot felölelő szervezet múküdteti a ko­rai előrejelző, riasztó és irányító rendszerekkel felszerelt AWACS repülőgépeket. A rendszer az in­tegrált légvédelem sarokkövének tekinthető. Katonai járművek, berendezések civil bevetésen A honvédség szoros kapcsolat­ban áll a rendőrséggel, a tűz­oltósággal, valamint a kataszt­rófavédelemmel. A katonaság elsősorban technikai eszközö­ket és embereket bocsát a többi rendvédelmi szerv rendelkezé­sére, ha szükséges. Tiszai árviz, hatalmas erdőtűz, fertőzött vezetékes ivóvíz vagy hó fogságába került tanyák ­ilyen, s ehhez hasonló esetekben híviák segítségül a honvédséget. Az emberi élet, és az anyagi javak mentésében, illetve az esetleges katasztrófák elkerülése érdeké­ben a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem is szoros kapcsolatot tart fenn a katona­sággal. - Szegeden korábban három honvédségi laktanya is műkö­dött. Számos esetben kértünk tő­lük segítséget nagyobb erdő-, il­letve raktártüzek megfékezésé­hez - nyilatkozta Dudás Miklós ezredes, a szegedi tűzoltóság pa­rancsnoka. A sorállományú ka­tonák segítettek az értékek men­tésében. Most, hogy megszűntek a laktanyák a csongrádi megye­székhelyen, a város tűzoltósága szinte elenyésző számban tud honvédségi támogatást kérni. - Az új honvédelmi törvény szerint férfiak esetében 18-tól 55 éves korig tart a polgári védelmi kötelezettség, nőknél pedig 18 és 50 év között - tudtuk meg Kató Sándor polgárvédelmi ezredestől, a Csongrád Megyei Katasztrófa­védelmi Igazgatóság igazgatóhe­lyettesétől. Megyénkben jelenleg 8139 főt osztottak be polgári vé­delmi feladatokra. A katasztrófavédelem összetett tevékenység, melyet a rendvédel­mi szervek közösen végeznek. Az irányítást a megyei védelmi bizottság látja el, melyhez egy operatív csoport tartozik a tűzol­tósággal, a rendőrséggel, a hon­védséggel és a Tisza Volánnal. A honvédség elsősorban meg­felelő technikai eszközöket tud biztosítani a többi rendvédelmi szervnek. Míg sorállományú ka­A tűzoltók munkáját katonák is segítik - ha kell tonákat foglalkoztattak, köny­nyebb volt az emberi erő biztosí­tása is - például árvizek esetén a gátak homokzsákokkal való megerősítését végezték. Más megyéhez - például Sza­bolcs-Szatmár-Bereghez, ahol egy sincs - képest Csongrád elő­nyösebb helyzetben van olyan Fotó: Tésik Attila szempontból, hogy itt két hon­védségi laktanya is működik. A vásárhelyi katonák a megyében segítenek, míg a szentesi lakta­nya állománya Békésben is tevé­kenykedik, ha kérik. A vásárhelyi polgári védelmi kirendeltség jó kapcsolatban van a helyi laktanyával. VÍZTISZTÍTÁS A szentesi műszaki dandár víz­tisztító berendezését már a civil életben is használták. Legutóbb Nagymagocson és Árpádhalmon vetették be, mert fertőző anyag került a vezetékekbe, így nem le­hetett a csapvizet használni. A honvédségi eszköz által készített zacskós ivóvizet osztották ki a la­kosságnak. - A legfontosabb, hogy a megfe­lelő együttműködés gyorsítja a végrehajtást. Vagyis nem kell órá­kig arra várnunk, hogy a hó fog­ságába került tanyához eljusson az orvos, ha baj van. A spe­ciábs honvédségi jármű megküzd a méteres hóval is - mondta Ba­lázs Gábor főhadnagy, a vásárhe­lyi polgári védelmi kirendeltség vezetője. A város kiterjedt tanya­világgal rendelkezik, ahol a szél­sőséges időjárási helyzetekben sok épületet szinte lehetetlen ci­vil járművekkel megközelíteni. K.T.

Next

/
Thumbnails
Contents