Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-23 / 299. szám

MEGYEI TÜKÖR» ' CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 23. Diploma - magánzsebből A Szegedi Tudományegyetemen nagyjából ugyanaz a helyzet, mint országosan: a hallgatók fele költség­térítéses képzésben vesz részt, azaz maga finanszí­rozza a tanulmányait. A rendszer se nem piackon­form, se nem igazságos. Karonként eltérőek az adatok, de egyetemi szinten ugyanaz az arány, mint országosan: a Szegedi Tu­dományegyetem 31 ezer 478 hallgatójának majd­nem a fele - 48,5 százalékuk - költségtérítéses kép­zésben vesz részt. Semmi sincs ingyen Közülük a nappali tagozatosok sem élvezik azo­kat a juttatásokat, amelyek az államilag finanszíro­zott nappalisoknak járnak, mint például az ösztön­díj, a lakhatási támogatás, a tankönyvtámogatás. Egyedül szociális támogatást lehet megszavazni a rászorulóknak. Számukra tehát akkor is sokba van a diploma - nem véletlen, hogy számosan veszik föl a diákhitelt -, ha valójában alacsonyabb az ára, mint annak, amit az állam fizet. Az Oktatási Minisztérium évente határozza meg a felvételi keretszámokat. (Levelező tagozaton tanuló­kat is finanszíroz és évente átcsoportosíthat pénzt olyan szakokra-szakmákra, amelyek preferálása köz­cél. Állami támogatást élveznek például a felsőfokú szakképzésben résztvevők, vagy az ápolónők.) Az egyes egyetemi karok kapacitását a Magyar Akkredi­tációs Bizottság (MAB) határozza meg. Ha a MAB szerint mondjuk száz hallgató képzésérc jogosult egy kar, de állami normatívát csak negyvenen kaphat­nak, akkor hatvan helyre igyekeznek fizetős diákokat fölvenni. A legtöbb esetben nem tudnak tőlük ugyan­annyi pénzt elkérni, mint amennyi az állami fejkvó­ta, csak kevesebbet. így is „megéri", hiszen ez az in­tézményeknek pluszbevétel. Nem az ész a fontos A jelenlegi szisztémának vannak árnyoldalai. A legszembetűnőbb, hogy nem a piac szabályozós a tár­sadalmi igazságosság sem érvényesül. Gyakran a vak szerencse dönt. Bár az első diploma mindenkinek „ingyenes", azaz az állam fizeti a költségeket, egyál­talán nem mindenki tud vagy akar élni ezzel a lehető­séggel. Vegyük most ki a számításból azokat a gyen­gébben muzsikáló diákokat, akik nem érik cl az álla­mi finanszorozású szakjukon a szükséges pontszá­mot, viszont van pénzük (a szüleiknek). A kevesebb pontot - de legalább hetvenkettőt - igénylő fizetős szakokra mennek. Tekintsük azokat, akik szeren­csétlenségükre mondjuk egyetlen pont híján csúsz­nak ki az állami képzésből, de elhivatottan ragasz­kodnak választott szakmájukhoz. Bemennek a költ­ségtérítésesre - és ott is maradnak. Függetlenül a tel­jesítményüktől, végig fizetnek, mint a katonatiszt. Egy ponttal szerencsésebb társaik nyugodtan bukdá­csolhatnak akár, akkor is megkapják utánuk a fejkvó­tát - az intézmények. Beszédes arányok A szegedi karokon „beállt" konkrét idei arányok, amelyekről Homor Géza oktatási igazgató tájékozta­tott, igencsak beszédesek. Legtöbben a jogi karon fizet­nek, az összesen 4300-as tömeg 72 százaléka. Ez nem­csak azt jelentheti, hogy az állam kevesebb jogásszal is beérné, évről évre csökkenti a keretszámot, hanem azt is, hogy a szakmának még mindig nagy a presztízse. Az is igaz, hogy a Szegeden indított négyéves képzési idejű szakmákra van kereslet a munkaerőpiacon. A legkevesebben a Zeneművészeti Főiskolai Karon fizet­nek saját zsebből a diplomáért (11 százalék), valamint a Természettudományi Karon (19 százalék). Igen magas viszont az arányuk a Gazdaságtudo­mányi Karon (65 százalék), a SZÉF-en (62 százalék) és - meglepően - a Juhász Gyula Tanárképző Főisko­lai Karon (61 százalék). Ez utóbbit talán az magya­rázza, hogy a divatosnak mondott szakmákat - mint például művelődésszervező - az állam kevéssé prefe­rálja, viszont a „közönség" igényli. A bölcsész tanár szakok kapóssága (a karon 41 százalék a fizetősök aránya) azzal is magyarázható, hogy a közhiedelem­mel ellentétben igény mutatkozik a diplomára a pia­con. Na nem tanárok lesznek, hanem mondjuk adó­ellenőrök, tanácsadók, személyi titkárok, admi­nisztrátorok, ilyen-olyan szervezők, referensek, és sokan beállnak a kreativitást nem föltétlenül igénylő helyekre - a multikhoz. A gyógyszerészeknél 14, az általános orvosoknál a hallgatók 35 százaléka fizet - ez utóbbi karon 4-500 ezer forintot szemeszterenként, amit alighanem a szakma hagyományos presztízse magyaráz. A vásár­helyi mezőgazdasági főiskolán 41 százalék, az egész­ségügyi főiskolai karon 21 százalék a költségtérítése­sekaránya. SULYOK ERZSÉBET NINCS PÁHOLY Mindenképpen tisztább - piacszabályozottabb - helyzet lenne, ha az állam nem az intézményeket, hanem a kép­zésben részt vevő egyéneket támogatná. A szomszédos Ro­mániában például úgy közelítik a társadalmi igazságosság eszményét, hogy az éves tanulmányi eredmények alapján újraosztják az állami pénzt: aki jól teljesít, átmehet költ­ségtérítésesből állami hnanszírozású képzésbe. És fordít­va, aki ellazsálja a közpénzből fizetett időt, kénytelen a sa­ját zsebébe nyúlni, ha ragaszkodik a diplomához. Tegnap átadtuk lapunk ajándékait a szerencsés előfizetőinknek Házimozit vihetett haza a Nyereménylavina fődíjasa Pap Klára kiadóigazgató (balról) adta át a házimozit Pótári Etelkának Fotó: Schmidt Andrea Tégnap átadtuk Nyereményla­vina játékunk fődíját. A Sam­sung házimozit Pótári Etelka hódmezővásárhelyi olvasónk vi­hette haza. MUNKATÁRSUNKTÓL Véget ért lapunk, a Délmagyar­ország és Délvilág Nyereményla­vina elnevezésű játéka, melynek során hónapról hónapra össze­sen három alkalommal értékes ajándékokat sorsoltunk ki. Teg­nap délelőtt a szegedi Szilléri su­gárúti Euronics műszaki áruház­ban ünnepélyes keretek között adtuk át a 101 darab, összesen két és félmillió forint értékű ajándékot. A fődíj, egy Samsung házimozi mellett 5 JVC televí­zió, 15 LG DVD-lejátszó, 30 Olympus automata fényképező­gép és 50 Philips filteres tea- és kávéfőző is gazdára talált. A sor­solásra közel 10 ezer szelvény ér­kezett lapunk szerkesztőségébe. A szerencsés előfizetőknek Pap Klára kiadóigazgató adta át a nyereményeket. A fődíjat, a Samsung házimozit televízióval együtt Pótári Etelka hódmezővá­sárhelyi olvasónk vihette haza. Az asszony elmesélte, édesapja évtizedek óta előfizetője volt a Délvilágnak, illetve jogelődei­nek, így már régóta rendszeresen olvassa a lapot. Miután édesapja elhunyt, úgy döntött, továbbviszi a hagyományt, és ő is előfizetett. - Arra gondoltam, ennyit megér a játék és beküldtem a szelvényt. Nagyon boldog va­gyok, nem is hittem, hogy én le­szek a szerencsés - mesélte bol­dogan. Pótári Etelka elmondta, legjob­ban a természetfilmeket szereti, mert ezekben nincs háború, ve­rekedés, öldöklés. A nyertest testvére, Pótári lulianna és férje kísérte el, aki kezdetben a készü­lék beüzemelésében is segít majd. Szerencse, hogy a nyere­ményátadásra két kocsival érkez­tek, így egy fordulóval haza tud­ták szállítani a berendezést. Bár helyet még nem találtak neki, azért biztosan akad egy sarok a lakásban, ahová befér. www.poeta.hu OrJJLK, HM ÉVöHjM jVJSQTJSrrSLTSK A iVJAG/AÍ' P^M Magyar Posta Köszönjük, hogy küldeményeiket ránk bízták. Reméljük, hogy jövőre is gyakran találkozunk. Boldog Karácsonyt és Békés Új Esztendőt Kívánunk.

Next

/
Thumbnails
Contents