Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-16 / 293. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 16. • AKTUÁLIS« 3 1,2 milliárdos uniós program 1050 munkanélküli megsegítésére Vissza a piacra, új szakmákkal — is bevonhatók lesznek. Bár or­szágos projektről van szó, a me­gyei sajátosságokhoz illeszkedő­en megyei munkaügyi közpon­tok írták a pályázatokat, ők lesz­nek a kivitelezők, a támogatást is ők használják fel. Országosan 25 ezer munkanélkülit érint a prog­ram, s a cél az, hogy legalább 20 ezren ne morzsolódjanak le, 10 ezren pedig elhelyezkedjenek. A forrásokat országosan há­rom célcsoportra koncentrálják: 16-30 év közöttiek, az ennél idő­sebb tartós munkanélküliek és a 30 év feletti nem tartós munka­nélküliek élveznek elsőbbséget. A felhasznált összeg országo­san 29,8 milliárd forint, melyből 22,4 milliárdot az Európai Szoci­ális Alap, 7,4 milliárdot a hazai költségvetés finanszíroz. - A Csongrád megyei program­hoz három év alatt 1050 ember kapcsolódik. Azt tűztük célul, hogy 840-en sikerrel fejezzék be, és 280-an pedig elhelyezkedje­nek - mondta Orvosné Bánvöl­gyi Eva, a munkaügyi központ munkaerő-piaci eszközök osztá­lyánakvezetője. A százszázalékos képzési tá­mogatás - azaz ingyenesen sze­rezhetnek szakmát a résztvevők - és a megélhetést biztosító tá­mogatás együttes igénybevételé­vel végre azok is képezhetik ma­gukat, akiknek eddig erre anyagi okok miatt nem volt lehetősé­gük. A helyi közlekedéshez havi bérletet kaphatnak, mentori há­lózat segít nekik, ha igénylik, még gyermekmegőrzésről is gon­doskodnak, amíg tanul a szülő ­mindez újdonság. GONDA ZSUZSANNA Középpontban: a segítségre szoruló ember A mórahalmi példa Visszakerült a munka világába 12 ember: nyolcan számítástech­nikai, négyen gyógymasszőrképzésben vettek részt és új szak­májukban dolgoznak. Ez a mórahalmi uniós kísérleti program egyik legnagyobb eredménye. MUNKATÁRSUNKTÓL Még az uniós előcsatlakozási alapból nyert milliókból másfél éves re­habilitációs programot bonyolított le a mórahalmi önkormányzat és partnerei. Az év végén záruló projekt célja az volt, hogy a mentálisan sérült - mert például huzamos ideig munkanélküli -, vagy megválto­zott munkaképességű embereket segítsenek vissza a munka világába. - Az önkormányzat és intézményei mellett gazdasági társaságok együttműködésére is szükség van egy ilyen programban, hiszen a lé­nyege a következő: teremts munkahelyet, nyújts megfelelő képzést, tedd lehetővé, hogy mások is bekapcsolódjanak - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Nógrádi Zoltán. Mórahalom polgármestere a más­fél éves, 120 millió forintos (ebből tíz százalék volt az önrész) prog­ram legfőbb eredményének azt tartja, hogy a célcsoportba kiválasz­tott 14 hátrányos helyzetű ember közül ma 12-en új szakmával és munkahellyel rendelkeznek. Nyolcan a programban együttműködő Mórakert szövetkezet új, számítógép vezérelte gépsorán dolgoznak ­számítástechnikai képzést kaptak, négyen pedig a fürdőben - gyógy­masszőrök lettek. Nem mellesleg a programban együttműködő intéz­mények és szervezetek járműveket, számítógépeket, irodabútorokat, az említett szövetkezet a korszerű gépsort, a fürdő balneológiai gyógy­masszőr-munkaállomást tudott beszerezni. Ez a gazdasági gyarapo­dás pedig lehetővé teszi, hogy az egyénközpontú rehabilitációt foly­tassák, másokat is szakmához-munkához segítsenek. - A következő szociális programokat kistérségi szinten szervezzük, az uniós stratégiai alapokból ehhez már elnyertünk 200 millió forin­tot - tájékoztatott a polgármester. A szerb határ felé már elkerülő út is vezet Átadták a Szegedet nyugat felől elkerülő út első szakaszát. A Bajai és a Szabadkai utat összekötő 2,2 kilométeres szakasz 1 milliárd 57 millió forintba került. Kovács Ferenc helyettes állam­titkár a program folytatását jövőre ígérte. MUNKATÁRSUNKTÓL A Bajai úti körforgalomtól a Szabadkai útig vezet a Szegedet nyugatról elkerülő út első szakasza, amely ugyancsak egy körforgalomhoz vezet. Az átadási ünnepséget tegnap délelőtt tartották. A 2,2 kilomé­ter hosszú út 1 milliárd 57 millió forintba került. Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisz­térium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a fejlődés elengedhetetlen föltétele az infrastruktúra kiépítése, s az állam - amint ennek a Dél-Alföldön is egyre több bizonyítéka mutatkozik - komolyan veszi a megkezdett programok folytatását. Az ál­lamtitkár az M5-ös sztráda, az M43-as és a leendő Tisza-híd megépítésének fontosságát hangsúlyoz­ta. Az elkerülő út szerepe az - amint erről már több­fotó: Gyenes Kálmán szőr írtunk -, hogy a város mellett vezesse el a Szer­bia-Montenegró felé tartó forgalmat. A programot a Szabadkai út felől indították, az út második sza­kasza a Dorozsmai útig ér majd. Ennek építését az államtitkár biztosra ígérte, a tervek szerint a jövő év első felében megkezdődhet a munka. Botka László szegedi polgármester kiemelte, hogy Szeged térségében „emberemlékezet óta" nem volt hasonló nagyságrendű útépítés - a munkát ko­ordináló Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. munkatársai szerint az elmúlt húsz évben biz­tosan nem valósult meg ilyen beruházás. A most átadott gazdasági feltáró út pedig a befektetőket is vonzza majd az ipari körzetben beépíthető terüle­tekre - fejezte ki reményeit a polgármester. Az útépítés érdekében a parlamentben lobbizó Géczi /ózsef országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy az elkerülő szakasz Szeged mellett a kistérsé­get is szolgálja, hiszen Domaszék és Röszke között teremt kapcsolatot. Arra a sokszor elhangzó kér­désre pedig, hogy miért éppen a déli végén kezdték építeni az elkerülő utat, így válaszolt: „Ez volt a leg­olcsóbb, ezt tudtuk kibulizni...!" Ezerötven munkanélkülinek új típusú megközelítéssel három­éves programot indít a Csong­rád Megyei Munkaügyi Köz­pont. Újdonság többek között a mentori szolgálat, a képzés alatt megélhetést biztosító támoga­tás, a gyermekmegőrzés. A prog­ramra az Európai Szociális Alap 1,2 milliárd forintot biztosít. - Sokat várunk ettől: a résztve­vők bizonyos hányada három év alatt elhelyezkedhet, de munka­erő-piaci pozíciója a többieknek is jelentősen javul - mondta Vla­diszavlyev András (képünkön), a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója tegnapi sajtó­tájékoztatóján. Levin Helga, a Foglalkoztatási Hivatal Európai Szociális Alap főosztályvezetője az országos Humánerőforrás-fejlesztési ope­ratív program céljai között a munkanélküliség megelőzését és kezelését említette. Elmondta, az uniós forrás felhasználásával az eddig el nem ért célcsoportok - többek között az eddig még nem regisztrált munkanélküliek Öt autóban működik a kétmilliós csúcstechnika a szegedi rendőrségen Nyomkövetés műholddal Gyorsabbá válik az információcsere a járőrök között Fotó: Karnok Csaba GPS műholdas gépjármű-nyomkövető rendszert adtak át tegnap a Szegedi Rend­őrkapitányságon. A kétmilliós beruházás a rendőrök munkáját és a lakossági igények kiszolgálását könnyíti. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság egyik fontos célkitűzése, hogy a rászorulók­nak minél rövidebb idő alatt nyújtson segít­séget. A legutóbbi beruházásnak köszönhető­en tovább javulhat a megye lakóinak bizton­ságérzete és egyszerűsödik az ügyeletvezető munkája. A Szegedi Rendőrkapitányság ud­varán tegnap délelőtt öt GPS műholdas gép­jármű-nyomkövető rendszert adtak át. Az ünnepélyes átadáson a kivitelező Hon­védelmi Minisztérium Elektronikai Logiszti­kai és Vagyonkezelő Rt. GPS-divíziójának igazgatója, Baráth János elmondta, ez a leg­modernebb technológia. A jármű-felügyeleti központ segítségével a kapitányságról az or­szág egész területén nyomon követhető a gépjárművek mozgása. A Csongrád megyé­ben működő rendszer a harmadik az ország­ban, eddig a Heves és Szolnok megyei rend­őrségeken volt GPS. Az öt kulcsot Ott József, a Csongrád me­gyei közgyűlés alelnöke adta át Lukács János dandártábornoknak. - Fontos nap a mai az életünkben, hiszen megvalósult egy álom - fogalmazott Csong­rád megye rendőrfőkapitánya. A berendezés használatával tehermentesül az ügyelet, így a járőrök nagyobb hatékonysággal tudják szol­gálni a az állampolgárok igényeit. Az öt kul­csot jelképesen Mucsi Tibor alezredes, az ügyeleti osztály vezetője vette át. A GPS segítségével - azon kívül, hogy kö­vethető lesz a járművek mozgása - le lehet kérdezni a körözéseket, ellenőrizni lehet sze­mélyi adatokat, valamint azt, hogy van-e pri­usza az igazoltatott állampolgárnak. A beren­dezésre a megyei önkormányzattól kétmillió forintot kapott a rendőrség, amit saját forrás­ból egészítettek ki 300 ezer forinttal. A mű­ködtetés költségét a rendőrség fizeti, ez az adatforgalom nagyságától függően éves szin­ten százezres nagyságrendű összeg, de az egy­millió forintot nem haladja meg. Örülni kell Elkészült a Szegedet nyugatról elkerülő út első szakasza Kifelé terelik a kamionokat Díjazottak Ötven fiatal, tudományos foko­zattal még nem rendelkező kuta­tó kapott pályamunkájáért jutal­mat a Szegedi Akadémiai Bizott­ság (SZAB) székházában. Az évente meghirdetett pályázatra idén kiemelkedően sokan jelent­keztek: ötvenhat pályázó adta be tanulmányát. A részben szaba­don választható témakörök a tu­domány minden ágát felölelték. Az elismeréseket Mészáros Re­zső akadémikus, A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány elnöke, valamint Te­legdy Gyula akadémikus, a SZAB elnöke adta át. Az ötven munkát összesen 1,5 millió fo­rint értékben díjazták, négyen di­cséretet kaptak. NYILAS PÉTER Végre látszik az alagút vége: Szeged hamarosan megszabadul a tranzitforgalomtól. A nyugati elkerülő útnak még csak az első szakasza készült el, de a Röszkére tartó kamionok máris letérhet­nek a Fonógyári útról a Szabadkai út felé. Ha pedig valóban végig megépítik az elkerülót meg az M43-ast, az Izabella hídon, a Kos­suth Lajos sugárúton, a harmadik körúton, a Bertalan hídon és Újszegeden sem bőgnek majd a teherautó-óriások, amelyek gép­korszaki dinoszauruszokként rázzák a házak ablakait. A kétkedők azt mondják, fölösleges az elkerülő, hiszen jön az M5-ös. Érveiket erősíti, hogy a közelmúltban módosították a sztrádaépítés tervét, így a gyorsforgalmi utat mégsem vágják el Dorozsma fölött, hanem leviszik a határig. Minek akkor még egy párhuzamos szakasz? Túl azon, hogy minden útépítésnek örülni kell (még a szakem­berek sem emlékeznek pontosan, mikor készült új út errefelé), a téma ismerői kapásból válaszolnak: a két út kétféle módon szol­gál. Az M5-ös olyan, mint egy cső: gyorsan ömlik át rajta a forga­lom, ennek pedig az az ára, hogy nem lehet rá és róla akárhol föl­és lehajtani. Az elkerülő meg fölfűzi Szeged ipari, kereskedelmi és közlekedési szempontból legfontosabb pontjait. A kamionok vas­úti szállítására tervezett dorozsmai RO-LA állomást, az ugyan­csak belátható jövőben fölépülő logisztikai központot, a szintén fejlesztésre kijelölt repülőteret és a kereskedelmi kikötőt. A város­fejlesztők arra is számítanak, hogy az elkerülő út mentén megje­lennek majd a befektetők, és az ipari-kereskedelmi körzetben megindul a régen várt fölvirágzás. Az pedig már ránk férne, de nagyon.

Next

/
Thumbnails
Contents