Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-11 / 289. szám

NAPI MELLÉKLETEK SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. DECEMBER 11. Hétfők Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU BÖRTÖNPARANCSNOK, JOGÁSZOK, GAZDASÁGI SZAKEMBEREK SZEGEDRŐL és ellentmondásos város Csapó József Heidrich Gábor Lőrinczy György Csodálatos, ellentmondásos, nagy hagyományokkal és lehetőségekkel rendelkező, túl sokat vitatkozó, szépsége Prágához hasonlítható, „olaszosan" pletykás, fejlődésre ítélt, vendégcsalogató, egészségesen büszke polgárok lakják. Mindezeket a minősítéseket annak az öt jeles személyiségnek Szegedről alkotott véleményéből gyűjtögettem össze, akik az ország más tájairól költöztek Csongrád megye székhelyére. A cikk végére érve alighanem mindenki egyetért velem abban, hogy Csapó József, Heidrich Gábor, Lőrinczy György, Szeri István és Varga Mihály Szegedről szóló szavai több mint elgondolkodtatóak. Mégis, milyen a mi városunk? - teszik fel gyakran a kérdést olyan szegediek, akiknek már nagyapjuk is e város útjait koptatta, s hitük szerint unokáik is ebben a városban keresik majd a boldogulást. Nem véletlen ez a kérdezősködés, hiszen Csongrád megye székhelyének közállapotairól, a város fejlődésének üteméről, Szeged lehetőségeiről gyakorta hallani merőben különböző érveléseket. Meg aztán a szögedi polgár igencsak lokálpatrióta (ami nagyon helyes), ám nem szívesen szembesül olyan véleményekkel - ami már közel sem annyira helyes -, amelyek akár csak egy kicsit is kritikával illetik szeretett városukat. Mai összeállításunkban olyan jeles, Szegeden élő személyiségeket faggatunk Szegedről, akik más településeken születtek, nem egyszer több száz kilométerről érkeztek a Tisza partjára, hogy aztán életpályájuk itt teljesedjék ki. Kiváló adottságok - Én ügy látom, igencsak ellentmondásos város Csongrád megye székhelye. Találhat az ide érkező például csodálatos építészeti értékeket, ugyanakkor befordulhat kocsijával nagyon elhanyagolt környékekre is. De ez a kettősség nem csupán a külsőségekben érhető tetten - mondja a Pécsett született Csapó József dandártábornok, a Csillag börtön parancsnoka. - A szegediek pontosan tudják, s joggal büszkék is arra, hogy városuk kiváló adottságokkal rendelkezik. Összefogással még virágzóbbá tehetnék, ugyanakkor Szegedre a megosztottság jellemző, a közéletben nem egyszer személyeskedésig fajuló vitákat tapasztalni. A városlakók hangulata meg túlságosan hullámzó, nagyon tudnak örülni a sikereknek, de a gondok láttán túl gyorsan el is komorulnak. Ami pedig a szegedi embereket illeti: nekem ide érkezésemkor csak jó tapasztalataim voltak. A fegyintézettel együttműködő szervezetek vezetői gyorsan befogadtak, személyükben igazán kiváló szakembereket ismertem meg, legyen szó rendőrről, ügyészről, bíróról. Szeged vonzereje elsősorban oktatási, kulturális szerepében rejlik. Nagy lehetőség ez, s egyben hatalmas felelősség is. Azt hiszem ezt a tényt jobban át kéne gondolnia a tősgyökeres szegedieknek - összegezte Szegedről alkotott véleményét a börtönparancsnok. Hiányzó iparágak - 1972 nyarán költöztem a családommal Szegedre. A városban való letelepedésre vonatkozó családi döntés nehezen született meg. Harminckét év elteltével - minden körülményt mérlegelve - azt mondhatom, hogy a feleségemmel együtt életünk egyik legjobb döntését hoztuk, amikor a Tisza partjáról - Szolnokról - a Tisza partjára, Szegedre költöztünk - idézi a múltat dr. Heidrich Gábor, a Szegedi ítélőtábla elnöke, aki a Heves megyei Kompokon született. - Szegeden otthonra, barátokra, segítőkész emberekre találtunk. Ma is így látom ezt: számtalan példa bizonyítja, hogy Szeged szívélyes, befogadó város. Csongrád megye székhelyének arculata csak a felszínen változott: jelentősen megnőtt a gépkocsiforgalom, a közterületek tisztasága a korábbinál több kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor Szeged továbbra is egyetemi város, iskolaváros és minden adottsága megvan ahhoz, hogy régiós központtá váljon. A közúthálózat állapotát feltétlenül javítani kell, ugyanakkor nagy előrelépést jelent a csatornahálózat folyamatban lévő kiépítése. Összességében a város kommunális ellátottsága nincs rossz állapotban és megnyugtató, hogy a mindenkori városvezetés e vonatkozásban minden esetben a jobbítás irányába tevékenykedik. Óriási fejlődésen ment keresztül a Szeri István város kereskedelmi hálózata is. Ami nekem nagyon hiányzik: egy jól és biztonságosan működő könnyűipar, élelmiszeripar. Olyan iparágak viszszatelepítését kellene szorgalmazni, amelyek korábban is léteztek Szegeden. Hosszú távú, alaposan végiggondolt tervet szükséges kidolgozni és következetesen végrehajtani a vendéglátás és az idegenforgalom további növelése, fejlesztése érdekében is. A történelemből ismerjük: városunknak voltak nehéz és virágzó korszakai is. Úgy látom, és úgy érzem, hogy a következő időszakban szebb évtizedek elé nézünk, Szeged városa fejlődésre van ítélve - vélekedik az ítélőtábla elnöke. „Olaszosan" pletykás Csongrád megye főügyésze, dr. Lőrinczy György, aki szintén Szolnokról költözött ide, így beszélt a napfény városáról: - Szegedről gyakorta hallani, hogy mediterrán jellegű város. Ezt magam is így látom, de közel sem csak a külsőségekre alapozva. Nagyon szép, akár Prágához is hasonlítható, gondozott, nagy szakértelemmel és szinte művészi gonddal felújított belvárosára méltán lehet büszke minden szegedi polgár. E belvárosban nyaranta valóban mediterrán hangulat uralkodik. De úgy látom, az emberek jó részének lelkében is. Hogy mást ne mondjak, tapasztalataim szerint „olaszosan" pletykás város Szeged, egy-egy konferencián, állófogadáson, vagy akár szűkebb baráti körben olyan nyílt, az intim szférát sem kímélő, közel sem mindig pontos tényekre alapozott információcsere zajlik, amit máshol nem tapasztaltam. Ilyen pletykálkodásba én nem tudok, de nem is akarok bekapcsolódni. Egyébként az efféle „információcserék" megnehezítik kollégáim munkáját is. Sajnos időnként a döntéseink, de akár bírósági döntések kapcsán is hallani megalapozatlan „kommentárokat". Úgy érzékelem, ha valaki számára kedvezőtlen döntés születik egy-egy ügyben, nagyon könynyen talál olyan indokokat, amelyek légből kapottak. Egyébként úgy veszem észre, mások lejáratása kicsit már sporttá vált Szegeden, amit már csak azért is nagyon károsnak tartok, mert ezzel magát a várost is nagyon rossz színben lehet feltüntetni. Civil kurázsi Dr. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója, a Csongrád Megyei Varga Mihály Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint még szerethetőbb, lakhatóbb lehetne Csongrád megye székhelye, ha a mindenkori településpolitikusok a döntéshozatal előtt az eddiginél jobban támaszkodnának a civil kurázsira, az itt élő szakemberek tapasztalataira, és sikerülne társadalmasítani az egyes városlakókban rejlő értékeket. - Egy igazán korszerű Szegedhez elengedhetetlen lenne a város úthálózatának, közlekedési rendjének korszerűsítése, ugyanis erre az elmúlt időszakban - megítélésem szerint - a kelleténél kevesebbet költött a város. Ezt mindenképpen méltányolnák az ide látogató turisták is, akikből - akárcsak minden szegedi - én is többet szeretnék látni a város terein, utcáin. Hiszen városunk megszépült, igazán vendégcsalogató, minden adottsága megvan ahhoz, hogy - csak egy példát említsek - fesztiválvárosunk mihamarabb valóban messze földön híres fürdővárossá is nője ki magát - hangsúlyozta Szeri István, Kiskunfélegyháza szülötte. Az értékek megőrzése - Szeged tervezett, épített környezetbe varázsolt szép város, egészségesen büszke szegedi családokkal. A város architektúrája, épületei, terei jelentős értéket képviselnek. A Tisza a város és körzetének természeti értékeit hangsúlyozza - mondja a kiskunhalasi születésű Varga Mihály, a KÉSZ Kft. első embere. - Szeged nagy hagyományokkal, nagyon jó adottságokkal, tehetséges és tehetségtelen vezetőkkel, közéleti szereplőkkel bírt és bír. Sok lehetőséget szalasztott el Szeged, sok idő telt el a koncepciótlansággal. A város tudományos központ szerepét kell megítélésem szerint erősíteni, s elodázhatatlan fejlesztésekre is szükség lenne az egészségügyi intézményekben, a közlekedés, a városi rekonstrukció, a kulturális háttér, az oktatás és a sport területén. Értékeink megőrzésére és gondozására hangsúlyt kellene fektetnünk - beszélt Csongrád megye székhelyéről a cégvezető. Megítélése szerint szervezettebb városmarketinggel többet lehetne tenni Szegedért. így például további befektetőket csalogathatnának a Tisza partjára, növelhetnék a turizmust. Hangsúlyosabbá kéne tenni Szeged régiós vezető szerepét is, s fejleszteni kellene a nemzetközi kapcsolatokat a határ mentén, s azon túl - fogalmazott Varga Mihály. BÁTYI ZOLTÁN Mégsem meteorit pusztított Közismert tény, hogy a perm időszak végén, mintegy 250 millió évvel ezelőtt kipusztult földünkről az addig élt állatfajok 95 százaléka, s noha a tudósok eddig ügy vélték, hogy a tömeges kihalást egy hatalmas meteorit becsapódása okozta, bécsi kutatók most meglepő új magyarázatot találtak a természeti katasztrófára. BÉCS (MTI) Christian Köberl geológus és társai rácáfoltak a washingtoni egyetem szakemberei által felállított hipotézisre. Utóbbiak Kínában, Japánban és Magyarországon talált lerakódásokat vizsgáltak, s azokban jelentős mennyiségű héliumra és argonra bukkantak. E nemesgázok aránya megegyezett a meteoritokban talált koncentrációjukkal. Igy kézenfekvőnek tűnt az a föltevés, hogy a gázok egy meteorit csóvájából származnak, s a Földre zuhanó égitest becsapódása vetett véget a földtörténet „ókorának". Köberl és kollégái a Karni-AIpokból és a Dolomitokból származó kőzetek vizsgálata alapján más következtetésre jutottak. Mint a Geology szakfolyóiratban írják, a két térségben nem találtak a nevezett időszakból származó, meteoritra jellemző vegyületeket. Mivel azonban a nagy meteoritok becsapódására utaló lerakódások a Föld minden részén előfordulnak, hiányuk a perm időszak végéről származó lerakódásokban azt bizonyítja, hogy ebben az időszakban nem zuhanhatott a Földre ilyen égitest - következtetnek Köberl és társai. Az osztrák kutatók gigantikus méretű vulkánkitöréseket sejtenek a tömeges fajpusztulás hátterében. Közismert tény, hogy a kérdéses földtörténeti korban mintegy 3000 méter vastag lávaréteg borította Szibériát, kiterjedése akkora volt, mint Nyugat-Európáé. Nemrég sikerült igazolni, hogy e lávatömeg 600 ezer évnyi vulkáni tevékenységnek volt az eredménye. Az ázsiai tűzhányók éppen a perm időszak vége felé érték el aktivitásuk tetőpontját. A lávával együtt hatalmas mennyiségű gáz került a Föld légkörébe, ami komoly környezeti változásokat eredményezett. A természetben végbement változások jól nyomon követhetők a fenti korszakból származó lerakódásokon. Az óceáni üledékek színe például - a korábbi időszakból származó mintákkal ellentétben - nem világos, hanem sötét, az üledék nagy mennyiségű ként tartalmaz. Ez azt jelzi, hogy nagy területeken eltűnt az oxigén a tengervízből. A perm időszak végéből származó tengeri és szárazföldi üledékekben szinte egyáltalán nincsenek megkövült állatok: Földünk hatalmas térségeit kizárólag gombák népesítették be, az állatok túlnyomó része kipusztult.