Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-10 / 288. szám

14 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 9. Támogatások és igénylésük feltételei Az ember csak kapkodja a fejét, amikor a támogatások igénylésé­ről olvas. Ebben az országban mindenki a kormány, illetve a költségve­tés támogatására szorul, úgy látszik. Nagyon különös hely­zet egy állítólagos piacgazdaság­ban. Nemrégiben még az ide­genforgalom intézményei is fel­szólaltak, hogy keveslik a támo­gatást, s közben én kis naiv azt hittem, ők az egyik pillére a gazdaságnak. Utána meg a gaz­dák tüntetgetnek, fenyegetőz­nek, hogy ha nem kapják meg a sertésekre, meg a szarvasmar­hákra..., hogy a földalapú támo­gatásokról ne is szóljunk. Én csak és kizárólag gyerekala­pú támogatást igényeltem, mivel munkanélküli lettem, és három gyerekünk van, hát kemény idő­szak volt, amíg középiskolákba, egyetemre jártak. Hogy részesül­jek 3300 forintban, ezért igazol­ni kellett, hogy a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az X forintot. Kíváncsi lennék, hogy az a nyugdíjas, aki 6-8 hízót nevel, be kell, hogy mutasson valami ha­sonló igazolást? Az, aki jól keres, megtakarításai vannak, amiből földet vásárol, amin talán nem is ő dolgozik, hanem művelteti, ő be kell-e, hogy mutasson hason­ló igazolást, hogy a földalapú tá­mogatás valóban a megélhetésé­hez kell-e? Vagy csak a gyerekek esetében létezik ez a nagy szigor? S. MOLNÁR ANNA, SZÓREG A Baka-verseny legújabb díjazottjai A Baka István Alapítvány Sziko­ra |ános rendező zsűrielnökleté­vel a szegedi Bartók Béla Műve­lődési Központ dísztermében rendezte meg az Én itt vagyok cí­mű vers-, énekelt vers és próza­mondó versenyt. A megmérettetésen 17 kö­zépiskolás és 8 felnőtt indult, negyedük a határon túlról ér­kezett. A középiskolások kate­góriájában I. helyezést szer­zett: Kovács Angyalka (Segítő Mária Római Katolikus Gim­názium, Csíkszereda), II.: Hor­vát Sára (Deák Ferenc Gimná­zium, Szeged), III.: Balogh Dal­ma (Karolina gimnázium, Sze­ged). A Baka család különdíját Szabó Ajtony gitáros kapta, aki megze­nésített verseket adott elő (Bu­PROGRAM PONT E-mail címünk: ajanloC" dclmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED VZÍGEDl NEMZETI SZÍNHÁZ \0 én: Andersen -családi musical Szundi-hérict; 14 óra: Anlenen - családi musical. Mtrqfö-bérfei BÁBSZÍNHÁZ 14 % úra: RiliW is Ibolya. .1 Idvánsái-btilct. PINCESZÍNHÁZ 6 MÍWtSZKÁVtZÓ 19..% dia: Zdrt fdiRuJtls - dráma. Mua SZEGED BELVÁROSI MOZI NACYTEREM 13 %, 16 % iS 19.% dra: Nagy Sándor, a hődítő. Színes amerikai film. BELVÁROSI MOZI FIIMTÉKA 14.% dra: Cknüekl. Színes, m. b. amerikai film; 16 úri: Özönvíz. Színes, m. b irancia animációs film; 1615,16 % és 20.45 dra: Nyócker. Szincs magyar animáctós Irlm BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM 16és20.%dra: Téhakm Satvsszerbínmcncgrii hlm. 18.15 óra: Csoda Krakkóban. Szincs magyar film. GRAND CAFÉ í 7 CnKék angyal Német hlm, 19 dra: Szezon. Magyar film; 21 dra: Tavasz, nyár. ősz. Iti... ts tavasz. Dél-kureai filmdráma. HAZA CINEMA CITY l\Jar expressz: 14,16,18,20,22 dia. •MagéSíink>r.a Irxlito 13.45, 1?, W.lSdra. Ta/éő Télapó: 13.45,17.45,19.45,21.45 dra. Amerikai taxi: 1615,18.15,20.15,22.156ra. Anvám a Llnyokal szereti: 16, 20 dra A hihetetlen család. 15,17.%, 20,22.30 óra. Vrtdl szívás: 14.45,18.%, 20.%, 22.% óra. (Ivvldlatos lúlia: 14,18.15dra Nyílt tengeren: 16.45,22.% dra. Ckulsend - A teremtés klintkilta 16.15, 20.30 dra. Hndget kmes: Muidurt megőriáök: 13.15,15.,%, 17.45,20.15, 22.% dra. Kkkáxís - Sok Búg diszmlt gyrlz: 14.15,18,22 ónt. (áiumese: Móra. Alién vs Predator - A halál a ragadozó ellen: 15.45 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 dra: Hrulgel kme.s: Min/tan megőrülök Színes, na. b angol hlm. 20 dra: ilxingAílam. Szincs angol fdm. SZENTES 17.% óra: A hihetetlen család. Színes, m. b. amerikai animációs film; 20 óra: Colhteral. Szincs amerikai akciórhhllcr. MAKÓ 19 iára: Csalok a csúcson 2. Szincs, m. b nemet hlm. BALÁSTYA 19 ón: Ilikémhez 2. Színes, m. b. amerikai film. BORDÁNY 18 óra: A tdz Óceánia. Színes amerikai film. DESZK rattino Általános és Szakközép­iskola, Kecskemét). A Magyar Versmondásért Alapítvány különdíját Kovács Angyalkának nyújtotta át Vi­rág László, az alapítvány főtit­kára. A szegcdi Juhász Gyula Vers­mondó Stúdió különdíját a mindszenti Zsótér Mariann nyerte el (Radnóti Miklós gimná­zium, Szeged). A felnőttek között I. helyezett lett Csorba Kata (Szeged), II.: Lantos Ágnes (Szentes), III.: Ba­logh Bálint (Szeged). A Magyar Versmondásért Alapítvány különdíját Horváth Dezsóné (Szeged), a Dél-alföldi Versmondó Egyesület különdí­ját Tóth Lambert (Szeged) kap­ta. Szuszék és gondolkodószék A falusi házbelsők bútorait, illet­ve a folklórt az 1940-es évek végé­től népi jelzővel látták el. így ma­radt ez napjainkig annak ellenére, hogy nem a legmegfelelőbb, éspe­dig az akkori politikát tükröző né­pi demokrácia miatt. Ám annyira belé gyökerezett az emberbe, hogy magától értetődő természetesség­gel írjuk, mondjuk. A hagyományos házberendezés bútorzat ilyképpen tehát népi bú­tori?). A 18. században ácsolt, mértani vonalakkal és körökkel díszített faládák, az úgynevezett szuszékok szolgáltak a kelengyék tárolására, helye a nagyház főhe­lyén volt. Oldaldeszkáit, alját és tetejét egymásba nútholták. A te­tejét koporsófedél alakúra szer­kesztették, s az egész alkotmány­ban egyetlen vasszeg sem volt. A szuszék alján a végvászna­kat, rajtuk a lepedőket, koleda (ágy| térítőket, firhangokat (füg­gönyöket, asztal-, illetve sublót és kaszni térítőkét tartottak, de kerülhetett bele alsószoknya és blúz, botos (harisnya], kis és nagy selyemkendő is. ** Magas, mívesen faragott háttámlájának alkalmas részére a gazda rávésette a nevét és a készítés évszámát Ifj. Lele József Mivel a szuszékok helyét ké­sőbb a polgári stílusú három-négy fiókos sublótok foglalták el, a szu­NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ «CCT4X/ 3» 333<333 19 dra: A temetetlen halott. Színes - tt magyar film. KISZOMBOR 18 dra: A v vétség krónikája. Színes amerikai film. PITVAROS 19 dra: Én. a robot. Színes, m. b. amenkar hlm. KÖ7FIFT SZEGED A várban (Stefánia) Hidráról: a I VI-AIInld nemzetiség! nepraizr és történeti kutatásairól szóló lumferentu. A nemzetiségi néprajz huni és nemzetkuzi szakemberei számolnak be munkáiukiól. EJóadások hangzanak cl a horvát, szerb, német, szlovák, román nemzetiségek néprajzi viszonyairól. A legérdekesebbnek ígérkező korreferátumban az éidcklóddk az elmúlt tizenór esztendő magyarországi cigány néprajzi kutatásaiba kaphatnak betekintési A közéleti kávéház rendezvénye a Dóm Hotelben IBajza u. 3-6.) 18 órakor Integráció és luschbségr autonómia Vendégek: dr. lózsa László, a Vaidaságr Nemzeti Tanács elnöke ISzabadkai, Bakk Miklós kuziió iKránzsvái, Lugusl. Heszélgetótárs: dl Besenyi Sándor szociológus. Házigazda: Szilágyi Árpád városvédő polgár. A szegedi csiBagvizsgáh ÍKertész u.t 18 órától 21 óráig vána az érdeklódóket. Az egyetemi füvészkert ILövölde út 42.1 10 lírától ISóráift a Szegedi Uidaspark / Kálvária sgt.) 10 óráról 18 óráig vána látogatóit ALGYÓ A faluházban IBúvár t. S.) 15 órakor hu- és lélekklub; 17 órakor: Fiesta tánciskola IPálinkó Lujzái. KÜNLiBI SZEGED Az SZTE JGYTTK főépület dísztermében I Boldogasszony sgt. 6.) M órakor: karácsonyi ünnepség a nvugdiiasoktatóknak és Jolfjízdknak. Közreműködnek a 1GYTFK Ének-zene­Tanszék tanárai: loóbné Czifra Éva, dr. Maczelka Noémi, Laczr lúlra, Dombiné Kemény Erzsébet, Viinasi Gyula és hallgatót: Angyal Áron, Gcréby Dóra, Rab Attila, Szabó Zsuzsa, Lcchncr Manann. A Bartók Béla Műsv/ódési Központban (Vörösmarty u. 3.) 18 órakor Kóruspodium - MÁV „Hazánk" Énekkar jubileuma lennáilásának 115. évfordulóm. Karnagy: Enkís l;mos Krenmúkodik: az Szmaí] [fiú Zenebarátok Kórusa. Az Apostolok Tanyájában (Vbdkerti tér 6.) 20 órakor: ékizenés nosztaigiapatty. Házigazda: Vecsernyés Robi. A lATF-khrbban (Tbldi u. 2.1 22 órakor: party D| Rikitaival. A SZOTE-lduhhan 22 órakor Igazi házrbub zenék Gaidács Zoltánnal. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Raiz-Múvészettörténeti Tánszék galériáidban (Brüsszeli lat. 37.) megnyílt a Művészeti Diákkorok kiállítása. A tárlat megtekinthető: december 11 -éig, naponta 8 órától 18 óráig. A Wagner Teaházban (Klauzál tér 7., Vragncr­udvar) megnyílt: a Lajtona Egyesület által szervezett karácsonyi kiállítás és vásár, ahol Ábrahám István, Huszár Imre facob Gábor és Balogh Sándor alkotásai tekinthetők meg december 16-arg. A Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári lat. 42.) megnyílt: B. Gáti Csilla festőművész kiállítása. A tárlat december 17-éig vasárnap és hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tekinthető meg. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) megnyílt: Szuákiné Dudás Ilona olajfestmény kiállítása Hétköznapi pillanatok címmel. A tárlat megtekinthető: december 17-éig hétköznap 10 órától 20óráig hétvégén lOórától Móráig A Zodiákus étteremben megnyílt: Tanai Gyula elsőgyűjteményes kiállítása. Megtekinthető: december 31 -éig A Mám Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) látható: A legszögedibb szügedi. Bálint Sándor néprajztudós születésének 100. évfordulójára rendezett emlékkiállítás ós Lantos Miklós fotóművész kiállítása. A tárlat december 19-éig látható. Hétfő szünnap. Pedagógiai intézet és rendezvényház aulájában {Közép fasor 1-3.) megnyílt: karácsonyi kedvezményekkel egy állandó kiállítás és vásár Farkas Gyula festőművész olajfestményeiből. A kiállítás anyaga havonta átrendezésre kenil. A tárlat naponta 8 órától 20 óráig tekinthető meg. MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyeházi u. 4.) megnyílt: A háborúk hírnökei. Az első és második világháború magyar haditudósítói. A tárlat megtekinthető: december közepéig hétión szünnap. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A főiskolai kar kollégiumának kiállítótermében (Petőfi u. 10-12.) megnyílt: Csiky László, Kardos Pétéi; Tónió |Tóth Antall, Udvanly Csaba A pillanat művészete című kiállítás. A tárlat megtekinthető: december 22-éig hétköznap 14 órától 18 óráig szombaton és vasárnap 10 órától 18 óráig A szegedi Móra Ferenc Múzeumban nagyon szép gondolkodószékct csodálhatnak meg az érdek­lődők Fotó: Gyenes Kdlmdn székok kamrákba, padlásokra ke­rültek és takarmányféléket tartot­tak bennük. Sőt, ha kamrában he­lyezték el, lisztet tartottak benne, mások dercés, vagy darásládaként használták, s csak kevés helyen limlomosnak. A szuszék fölé nagyobb szent­képet, másutt hazafias jellegű nyomatot akasztottak: a szent­kép mellé gyertyát, a nyomat mellé pedig búzaboronákat, bú­zacsigákat dísz gyanánt. A házbelső ülőalkalmatossága volt a kemence padkája, az asz­talt ölelő sarokpad, másutt két karospad, néhány karszék eset­leg négylábú kisszékek, s ahol nagy volt a szoba, ott egy elhe­lyezhető karospad még. A sarok­pad és a karszékek éppúgy kék alapon virágdíszek voltak, minta koleda (ágy), az asztal és a szük­ségképpen bent lévő ringó böl­cső. Nagy (népes, sokgyermekes) családoknál az egyik ágy alatt to­liágy is volt, festetlen, rövid lába­ira kerekek voltak szerelve, hogy éjjelre ki tudják húzni, s akkor a gyerekek a pokróccal takart szal­mára heveredtek. Nappalra megint az ágy alá tolták. Módos gazdacsaládoknál asztal közelben, de fal mellett tartották a nagyszéket, aminek gondolko­dószék, helyenként paraszt tró­nus volt a neve. Magas, mívesen faragott háttámlájának alkalmas részére a gazda rávésette a nevét és a készítés évszámát. Ez is kék alapszínt kapott, amire színes, ám szolid virágokat festettek. A gondolkodószék fölé kis képet akasztottak, mellé kétoldalt pedig pipatartót (pipatóriumot), illetve azt a falitékát, amelyben a pálin­kás butellát, a faragott és furfan­gosan zárható-nyitható borotva­tokot, a tűzkészségét, dohányvá­gót, tükröst (borotválkozáshoz), esetleg imádságos, vagy zsolozs­más könyvet és kalendáriumot tartották. így a gondolkodószék­ben ülve pöfékelő öreggazda keze ügyében volt minden, amire néki néha szüksége volt. Ha pipálhat­nékja támadt, csak hujántott az unokának, aki a kért pipát akasz­totta le a tartóról, s mivel a szára hosszú volt, a dohányt tűzkész­séggel (acéllal, kovával és tapló­val) meg is gyújtotta. Aztán gon­dolkodgatott, milyen szép lány is vöt régen a mama, s milyen jókat . táncoltak a bálokban, s lám, az idő elszállt. De megmaradt és szolgál - immár gazduramnak - a jussolt gondolkodószék. IFI. LELE JÓZSEF, SZEGED Kiegészítés a műhibaperek témájában - a felelősségbiztosítási rendszer Nagy figyelemmel olvastam Harmat György, a fő­városi Madarász Utcai Gyermekkórház főigazgató­jával készült interjút, és megragadta a figyelmemet az általam már évek óta állított tény, hogy „hátrá­nyosan érinti az egészségügyi intézményeket az or­vosi felelősségbiztosítási rendszer, hiszen gyakorla­tilag semmi segítséget nem jelent a műhibaperek esetén." De figyelemfelkeltő lehet az interjú másik megállapítása is, hogy a teljes átszervezés mellett „szükség lenne az ilyen perindítások feltételeinek a szigorítására." 1992 óta a felelősségbiztosítók által vállalt és az úgynevezett műhibaperek kapcsán történő kifize­tések felső határa 5 millió Ft, ez az összeg ma, 12-13 év elteltével is ugyanannyi. Ami elegendő volt 1992-ben - az életviszonyok változása, a költ­ségek, kiadások növekedése következtében - nem biztos, hogy ma elegendők ugyanazon funkció tel­jesítésére. Csupán üdvözölni lehet, hogy a fővárosi Madarász Utcai Gyermekkórház főigazgatója és bi­zonyára mások is ezt az álláspontot fogadják el, ez nemcsak az intézménynek, hanem a sérelmet szenvedett betegeknek is érdekében áll. A megfele­lő kárpótláson túl bizonyára az intézményekben is nyugodtabb körülmények között folytathatnák munkájukat az ott dolgozók. A biztosítási díjak vo­natkozásában a biztosított intézmények jogosultak nyilatkozni, de azt állítom, hogy egy megfelelő fele­lősségbiztosítási rendszer mellett több lenne a pe­ren kívüli megállapodás a valós hibák miatt, amely megállapodás a sérült ember szenvedését csök­kenthetné. Az orvosi felelősségbiztosítás rendszerében el kellene kerülni, hogy az intézmények szinte rá­kényszerülnek néhány - sok esetben a „piacvezető" - felelősségbiztosítónál történő szerződésre, no meg talán elsődleges cél kellene, hogy legyen: a fe­lelősségbiztosító nonprofit módon működjön! Az orvosi felelősségbiztosítási rendszer jelenlegi álla­potban történő fennmaradása esetén az egészség­ügyi intézmények nem fogják fizetni az egyre nö­vekvő biztosítási díjakat - alig merem megkockáz­tatni a feltételezést, hogy ma is működik olyan gyógyintézet, amelyik nem tudta a biztosítási díjat fizetni, így nem rendelkezik felelősségbiztosítással akik pedig fizetik, azok teljesen ki vannak szol­gáltatva nyilatkozataikban a felelősségbiztosító­nak. Félreérthetők azonban a műhibaperekkel kap­csolatos egészségügyi perek bírói gyakorlatra vo­natkozó megállapításai a Délmagyarországban megjelent interjúnak. A főigazgató 100 millió fo­rint feletti kifizetésről beszél, 50 milliós perről, jó lenne, ha ezt az információját megosztaná a nyilvá­nossággal is, mert ezekre lehetne hivatkozni, mint ítélkezési gyakorlatra, ugyanis addig amíg ez nem történik meg, addig a nyilvánosság számára ez idá­ig megismert kártérítési összegek maradnak a köz­tudatban (200 ezer, 400 ezer, súlyosabb esetben 2 millió forint), és nagyon ritkán, de valóban nagyon ritkán ezt alig meghaladó összegek. Ugyancsak té­ves a nyilvánosság tájékoztatása a perindításokról is, no meg az a feltevés, hogy az ilyen jellegű perin­dításokat szigorítani kell. Mit is kell szigorítani? Valótlan az a sajtóban megjelent állítás, hogy „bár­mikor, minden kockázat nélkül indíthat műhiba­pert, illeték befizetése nélkül". Komoly félreérté­sekre adhat alapot ez a kijelentés, ugyanis a kocká­zat nélkül megjegyzése és az illetékbefizetés nélkül megjegyzése nem helytálló. Elsődlegesen az illeték befizetése nélkül állítás nem helyes, hiszen ezek a perek általában illetékfeljegyzési jogot élveznek, és ezen perek kockázata, hogy eredménytelenség ese­tén az eljárási illetéket meg kell fizetni. Nagyobb kockázat azonban, hogy nemcsak az illetéket kell leróni egy esetleges sikertelen perindítás esetén, hanem az ellenérdekű felet, azaz a vélt vagy valós hibát elkövető gyógyintézetet képviselő jogtaná­csos, ügyvéd költségét is. Egy-egy sikertelen per után - amelyben nem biztos, hogy a vélt sérelem nem volt valós, de az biztos, hogy az ügyben kiren­delt igazságügyi orvos szakértők úgy látták, hogy az nem valós - még a költségmentes és a létminimum alatt pert indító sérült embert is kötelezték a bíró­ságok perköltség megfizetésére. Ilyen volt a Délma­gyarországban már napvilágot látott „Rózsika né­ni" ügye is. Változtatni kell az orvosi felelősségbiztosításon, annak feltételein és összegszerűségén, de ehhez az intézményeknek kell összefogni. De változtatni kell azon is, hogy egy peres eljárás megindítása előtt rettegnie kelljen a minimálbérből, nyugdíjból élő és vélt orvosi hiba miatt sérült embernek attól, hogy pervesztés esetén eljárási illetéket, és a gyógy­intézet, illetve biztosító jogtanácsos-ügyvédjének a költségét is neki kell fizetnie. A főigazgató úr Dél­magyarországban tett nyilatkozatával csak részben értek egyet, és az általam eddig képviselt és ezután képviselendő betegek, sérült emberek méltányos érdeke azt kívánja, hogy az egyetértésen túl a fenti módosítások szükségszerűségét támogassam, a nyilatkozat nyilvánosságot megtévesztő vonatko­zásában pedig szükségesnek tartottam a fentieket elmondani. DR . ÁBRAHÁM LÁSZLÓ, SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents