Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-01 / 280. szám

SZERDA, 2004. DECEMBER 1. • A K T U A I I S • Polgármesterek a népszavazásról Igenek, nemek, indokok A december 5-i népszavazáson az egészségügyi privatizációról és a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról is véleményt nyilváníthatnak a választók. A két téma folyamatosan napirenden szerepel - sok a megválaszolatlan kérdés. A népszavazásig hátralévő időben igyekszünk minél több információval szolgálni olvasóinknak. Kikérjük politikusok véleményét, de kíváncsiak vagyunk az „utca emberének" szavára is. Most négy Csongrád megyei település polgármesterét, két szocialista cs két fideszes helyi politikust kértünk arra, mondja el, hogyan válaszol a két népszavazási kérdésre és mivel indokolja döntését. MUNKATARSAINKTOL Botka László, Szeged polgármestere (MSZP): - Mindkét kérdésre nemmel szavazok. Mindkét kérdést felelőtlennek és megalapozatlannak tartom. Például azért, mert a magyar egészségügyben eddig is jelen volt a magántőke elég csak a háziorvosi ellátásra, a gyógyszertárakra, a klinikai tevékenység egy részére utalni. Feladatunk, hogy minél magasabb színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsunk. A magántőke bevonásával nem drágább, csak fejlettebb lesz ez a szolgáltatás, aminek elérhetőségét-ingyenességét a kötelező egészségbiztosítási rendszer teszi lehetővé. - A határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésről kialakított álláspontomat 80 éves székely nagyapám véleménye is befolyásolja. O szerinte a belpolitika játékszerévé lettek a kárpátaljai, a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki magyarok. Úgy gondolom, az indulakeltés és a demagógia fertőzi a tisztánlátást. A legfőbb cél: a határon túliak szülőföldön boldogulása, amit a magyar állam is elősegíthet a maga eszközeivel. Ebből következően érdekünk a környező országok uniós csatlakozásának támogatása is. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere (Fidesz-MPSZ): - Én mindkét kérdésre igennel szavazok. Az egészségügy jövője legalább tíz évre dől el a voksoláson. Ez a kérdés Hódmezővásárhely próbája lesz, kiderül ugyanis, hogy a magántőke kezébe kerül-e a városi intézmény, vagy azoké marad, akik egykor építették, azaz a polgároké. Aki európai színvonalú egészségügyi intézményt szeretne Vásárhelyen, igennel szavaz vasárnap arra a kérdésre is, hogy továbbra is az állam és az önkormányzatok tartsák-e fenn a kórházakat. - Minden magyar felelős minden magyarért, s a népszavazás mindkét ügye nemzetstratégiai. Szégyenletes az a vita, amely ezzel kapcsolatban kialakult, hiszen a határon túli magyarság helyzetének orvoslására soha vissza nem térő alkalom nyílik vasárnap: a nemzet újraegyesülhet. Nincs jogunk felülbírálni a döntésüket, szándékukat, és azt, mi a jó nekik. Ezt ők, a határon túl élő magyarok tudják. Nagy Sándor, Kistelek polgármestere (Fidesz-MPSZ): - A privatizáció kérdésében igennel voksolok, s erre vonatkozóan egy helyi példát mondanék. Nálunk, Kisteleken, a mi kis a szakorvosi rendelőnkben is életbe lépett az a változás, hogy a rendelőben vállalkozó orvosok dolgoznak nagyrészt. Viszont az épület, a berendezés a miénk, vagyis az önkormányzat tulajdonában maradt. Ez a kettő szerintem nagyon szépen megfér egymás mellett, és semmiképpen nem támogatom azt, hogy létrehozzuk a szegények és gazdagok kórházát. Az egészségügy számomra sem eladó. - A kettős állampolgárság kapcsán annyit mondanék, az én lelkem és szívem helyén van, és a lelkem kicsit felháborodik, hogy nekem arról döntenem kell, hogy a határon túli magyaroknak visszaadjuk-e az állampolgárságát, és őket arra a gondolatra késztetjük, hogy „mi lesz, ha nem adják meg". A pártoknak a szavazást követően meg kell egyezniük, az országgyűlésnek kétharmados törvényt kell hoznia, hogy létrejöjjön ez az egyezség. Erre igennel szavaz a lelkem, a szívem és a magyarságom. Szirbik Imre, Szentes polgármestere (MSZP): Természetesen elmegyek szavazni, de azt, hogyan döntök, nem szeretném elárulni. Ami az egészségügyet illeti, meggyőződésem, a magántőke bevonásával működtetett, de a tb által finanszírozott ellátás hasznos. Érdekes, az még senkinek sem jutott eszébe, hogy például a vállalkozó háziorvosok, illetve a műveseállomások, a képalkotó diagnosztikát végző műszerek működtetői nem megfelelően végeznék a dolgukat, mert vállalkozók. Szerintem hasznos, ha törvény teremti meg Magyarországon a tb által finanszírozott, de magasabb színvonalú ellátás lehetőségét. - Elhibázott és szerencsétlen a kérdés, amelyet a kettős állampolgársággal kapcsolatban tesznek föl a népszavazáson. Előbb tisztázni kellett volna, mit is jelent ez a fogalom, milyen jogok tartoznak hozzá, meg kellett volna állapodni a törvényről; elsősorban azért, hogy kiderüljön mindenki számára, miről is döntünk. De azért is, nehogy megtörténjen az, hogy kétféle magyar állampolgár lesz, első- és másodrendű. Most érzelmi alapon határozunk, és ez az ügy a határokon innen és túl is keserű szájízt hagy az emberekben. ELD0NTEND0K A december 5-i voksoláson az alábbi sorrendben szerepel a szavazólapon a két eldöntendő kérés. Az első kérdőjeles mondat: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltaté intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" A második kérdés: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. térvény 19. §-a szerinti »Magyar igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" Téli óvszer FEKETE KLÁRA Ha Bubik István nem egy közel negyvenéves Bogárral vág neki vasárnap hajnalban a síkos útnak, akkor nagy eséllyel életben maradt volna. Ezt közvetlen környezetemben azok a férfiak jelentették ki, akik büszkék arra, hogy konyítanak az autókhoz és műszaki ismeretekkel rendelkeznek. Mert a Bogár még a motorizáció azon korszakából való, amikor kemény karosszériákat készítettek, de amelyekről bebizonyosodott: száguldó koporsókként funkcionálnak. A mai kasznik ugyanis puhábbak, gyűrődési zónáik elnyelik az ütközési energia nagy részét. Tehát amennyiben a szerencsétlenül járt színész - vagy más embertársunk - új autóval közlekedik, amibe nyilván már légzsákot is építettek, akkor nagyobbak a túlélési esélyei. Csakhogy a korszerű járgány sok-sok pénzbe kerül, így hát leginkább az „védekezhet", aki tehetős. A szegényebbeknek az ország korszerűtlenebb járműparkja jut, így kockáztatják nemcsak saját maguk, hanem a másik ember életét is. (Lehet, hogy Bubik Istvánra is másképp gondolnánk vissza, ha életét veszíti az a házaspár, amelyikkel az ő hibájából összeütközött.) Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy a súlyos közlekedési balesetek egy részét szuper, s az útviszonyoknak megfelelően vezetett járgányokkal kivédhetnénk. Az autózás ugyanis - az, hogy megélhetésünkhöz A pontból B-be eljussunk -, olyan teher, akkora pénz egy átlagosan kereső család életében, hogy vele kapcsolatban csak a legszükségesebb kiadásokra futja. így például ma még mindig csak kevés ember - a statisztikák szerint az autósok 20-30 százaléka - engedheti meg magának, hogy téli gumit vásároljon, ráadásul ne bóvlit, hanem jó minőségű „óvszert". Mert árakban itt is a csillagos ég a határ. Arról még mindig nem készült összesítés, hányan veszítették életüket közlekedési balesetben azért, mert nyári gumival korcsolyáztak a síkos utakon. És nem vettek télit, mert az ára más, nagyon fontos dolgokra kellett. Felkutatják Tüysüz Mehmet Károlyt Lépéseket tettek a kiskorú Tüysüz Mehmet Károly felkutatása érdekében, mondta Abdullah Gül török külügyminiszter azon az ankarai tanácskozáson, ahol Somogyi Ferenccel, magyar kollégájával tárgyalt. Somogyi a találkozón felvetette a hét és fél éves kisfiú ügyét, akit török állampolgárságú apja még a nyáron az anya, Papp Edina akarata ellenére Szegedről Törökországba vitt. Mint ismeretes, a férfi arra kérte az asszonyt, hogy mondjon le a gyermekről. A török külügyminiszter kifejezte szándékát: bízik az ügy kedvező kimenetelében. Lapunkban is beszámoltunk róla: a szegedi rendőrkapitányság augusztusban nyomozást indított az ügyben, a kisfiú hollétéről azonban azóta sincs biztos információ. Lebuktak és életben maradtak a moldávnők - Nagylakon Majdnem megfulladtak Kis híján megfulladtak rejtekhelyükön azok a moldáv nők, akiket a nagylaki határátkelőnél próbált meg átcsempészni autójában két moldáv-román állampolgárságú férfi. Életüket az a határőr mentette meg, akinek gyanús lett a kocsi. MUNKATÁRSUNKTÓL A személyszállításra is alkalmas Mercedes Sprinter hétfőn késő éjjel érkezett az átkelőhöz. Az útlevélkezelő határőrnek feltűnt, hogy a raktér csomagokkal van telezsúfolva, ezért tüzetesebben is megvizsgálta. Először arra gyanakodott, hogy jövedéki terméket próbál becsempészni a két férfi, a raktér ellenőrzése közben a vezetőfülke és a raktér között azonban egy zárt, akár emberek elhelyezésére is alkalmas rejtekhelyet fedezett fel. A határátkelőhelyeken rendszeresített szén-dioxid-mérő műszerrel, egy résen keresztül megvizsgálta a rejtett raktér szén-dioxid-koncentrációját és a készülék rendkívül nagy sűrűséget mutatott, ami emberek jelenlétére utalt. Ezután megbontották a járművet a határőrök, majd a szűk rejtekhelyről hat elfehéredett arcú, különböző korú nőt szállítottak ki. A 26 és 53 év közötti nőkhöz mentőket kellett hívni és azonnali egészségügyi ellátásban kellett részesíteni őket, mert a szűk üregben szinte teljesen elfogyott a levegő. Ha a határőrök tíz-tizenöt perccel később nyitják fel az üreget, a menekültek meg is fulladhattak volna a szellőzés nélküli rejtekhelyen. A meghallgatáson a tiltott határátlépésen tetten ért nők elmondták, hogy Moldáviából még legálisan utaztak Romániába. A két embercsempész személyenként 2800 eurót kért tőlük, hogy Magyarországon keresztül Olaszországba juttassák őket, ahová a jobb megélhetési körülmények miatt szerettek volna utazni. Megnyerték a pert a munkaadójukkal szemben Nyolcvanmillió jár a megye levéltárosainak Pert nyertek a levéltárosok a megyei önkormányzattal szemben: a bíróság tegnap kimondta, 1996-ig visszamenőleg jogosultak arra a pótlékra, amely egészségkárosító munkahelyük miatt jár nekik. A megyei önkormányzat kifizeti a kamatostul csaknem nyolcvanmillió forintot, a közgyűlés elnöke azonban azt mondja: ha ez a munkahely tényleg ilyen veszélyes, ezután védőfelszerelést kell viselniük a levéltárosoknak. Egy 1996 óta húzódó munkaügyi vita zárult le tegnap a Csongrád Megyei Bíróságon, jogerős ítélettel. A felperesek - a megyei levéltár szegedi, szentesi, vásárhelyi, makói, csongrádi dolgozói közül negyvennégy 1996 óta kérik a megyei önkormányzatot, fizesse ki számukra az úgynevezett „egészségkárosító körülmények között végzett munka után járó pótlékot", amelyet a legtöbb megyében megkapnak a kollégáik. Ez akkor, amikor kérték, körülbelül 8500 forint lett volna fejenként. A kérést a megyei önkormányzat nem teljesítette, ezért 1999-ben elkezdődött a per. A levéltári szakszervezet helyi vezetője, dr. Géczi Lajos lapunknak azt mondta, közben próbáltak megegyezni az önkormányzattal, de ajánlatukat nem fogadták el. Most természetesen nagyon örülnek a döntésnek, amely szerintük valóban igazságos: a régi iratok között olyan gombák fejlődnek, amelyek légzőszervi és bőrbetegséget is okozhatnak. Most a megye tett ajánlatot: azt kérték, a levéltárosok egyezzenek bele, hogy csak jövő februárban kapják meg ezt a pénzt. Erről minden felperesnek maga kell döntenie. Az elmaradt pótlék a kamatokkal együtt még az idén járna. A folyamatban lévő perről a megyei közgyűlés nemrég megtárgyalt jövő évi költségvetési koncepciója már írt, olyanformán, hogy ha a megye számára kedvezőtlen ítélet születik, a kifizetendő összeg eléri a nyolcvanmillió forintot. - Természetesen tiszteletben tartjuk a bíróság ítéletét, kifizetjük azt, amit az ítélet meghatároz - felelte kérdésünkre Frank József, a megyei közgyűlés elnöke. - Azt azonban nem hallgathatom el, nagyon megdöbbentett, hogy az ítélet anélkül született meg, hogy számomra is elfogadható, egzakt módon, műszerekkel megmérték volna például a spóraszámot. Annak idején én magam is közbenjártam azért, hogy az izotóplaborban dolgozó Az ítélet szerint a régi iratokat valóban olyan gombák lepik, amelyek károsítják az egészséget fotó: Karnok Csaba kollégáim megkapják a veszélyességi pótlékot, az azonban, hogy a levéltárak ilyen veszélyes helyek, nem gondoltam. Az elnök azt is elmondta, javasolja, készüljön új munkaköri leírás a levéltárak számára. Ezekben rögzíteni kell, hogy az ott dolgozók olyan védőfelszerelést ' kötelesek használni, amely megvédi őket a betegségtől. B.