Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-09 / 287. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 9. • MEGYEI TÜKÖR« 19 Variációk egy és két gyermekre, szerpentinre és házasságkötésre Az ügyintézés négy szegedi pillanata El lehet-e intézni több ügyet is egy nap alatt a közhivatalokban? Mennyire összehangolt az ön­kormányzati és az állami köz­igazgatási szervek ügyfélfogadási rendje? Mennyit kell várni egy-egy hivatalban az informá­cióra? Erre kerestük a választ: munkatársunk ügyfélnek álcázta magát négy szegedi hivatalban. A Magyar Államkincstár (MÁK) Széchenyi tér 9. szám alatti me­gyei területi igazgatósága ügyfél­szolgálatán egy zöld csíkot festet­tek fel a padlóra az ügyintéző abla­kától mintegy másfél méterre. Rajta fehcr nyomtatott betűvel az írás: „Itt szíveskedjék várakozni." A zöld vonal mögött Noha az ügyfélszolgálaton mindössze ketten várakozunk, kötelességtudóan a zöld vonal és egymás mögé állunk. Vass M. Angéla főállású anyaságát, én meg az úgynevezett kelengye­pénzt - hivatalos nevén az anya­sági támogatást - jöttem intézni a MÁK-ba. Türelmesen várunk a vonal mögött, elöl Angéla, mö­götte szorosan én, hogy az úgyin­téző befejezze a - hangsúlyokból ítélve minden bizonnyal magán­jellegű - telefonbeszélgetését. Egy perc sem telik el, s már bú­csúzik partnerétől. A fiatal szőke hölgy pillanatok alatt végez, megkapja a nyomtatványokat, amivel félrehúzódik. Az ablak­hoz lépek, előadom, hogy most született gyermekem. Az úgyin­téző gyors és korrekt tájékozta­tást ad, mi a teendőm, ha az új­szülött az első gyermekem. És ha a baba a második a családban? ­teszem fel a kérdést, ami látható­an picit megzavarja; nem csoda, végtére is nekem kellene tudni, hányadik gyermekem született. Nyugodtan és kedvesen magya­rázza, mi a feladatom a második variációnál. A MÁK-ban 4 perc alatt végzek az ügyintézéssel. Tégla a zöld sávban A kelengyepénz elintézése után a polgármesteri hivatal fel­újítás alatt álló, szürke háza felé veszem az utam, hogy megkér­dezzem az általános igazgatási irodán: mennyibe kerül a tégla tárolása az utcán és mit kell azért fizetnem, ha trombitát és szer­pentint akarok árulni szilvesz­terkor a Szent István téren. A re­konstrukció miatt csak a Károlyi utca felől lehet bemenni áz épü­letbe. A portán közlik, hogy a közterúletisek intézkednek az ügyemben, ők a 15-ös irodában találhatók. A 15-ös irodát pedig úgy találom meg - mondják a biztonságiak ha átmegyek a c^apóajtón, ott jobbra fordulok, átsétálok az udvaron, a folyosón balra, aztán jobbra fordulok. Ma­gányosan bolyongok a hivatal út­vesztőjében, sehol egy lélek, vé­gül csak megtalálom az irodát, ahol azonnal leültetnek az akta­kupacok közé. Mucsi István cso­portvezető elmondja, hogy négy­zetméterenként 300 forintot kell fizetnem havonta, ha a házam előtti zöld sávban akarom tárolni az építőanyagot. Ha magányos farkasként szeretnék szilveszter­Sokak szerint a Huszár utcai okmányiroda az ügyintézés Mekkája Fotó: Karnok Csaba kor trombitát árulni a Szent Ist­ván téren, akkor négyzetméte­renként 400 forintot kell fizet­nem naponta. Közlik, ha városi rendezvény keretében akarom kínálni a szerpentint, keressem a Városkép Kft.-t, mert ők az ille­tékesek. KÖZHIVATALOK ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE SZEGEDEN Hivatal hétfő kedd szerda csütörtök péntek Magyar Államkincstár megyei igazgatósága 8-12 8-12 8-16 szünnap 8-12 Polgármesteri hivatal általános igazgatási iroda 8-15 8-15 8-17.30 8-15 8-12.30 APEH megyei igazgatósága 8-12 és 13-18 8-12 8-12 és 13-15 szünnap 8-12 Okmányiroda 8-15 8-15 12-17 szünnap (csak útlevél- és vezetői engedély­ügyintézés) 8-12 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika Százötvenen tyúklépésben Az APEH Bocskai utca 14. alatti megyei igazgatóságán teg­nap délelőtt 22 percet kellett vár­nom arra, hogy megtudjam: főál­lású egyéni vállalkozóként ki fi­zeti a járulékaimat, ha napi négyórás munkát vállalok. A sor­számot és az ügyintézői ablak­számot mutató digitális kijelző sűrűn pittyeg, néha egy-egy zseb­telefon is megszólal. Van, aki az oszloppultnál támaszkodva, más a székben kényelmesen elhelyez­kedve bámulja mereven a kijel­zőt. A hívószámos papír szerint ketten várakoznak előttem. Az elegáns, dizájnos ügyfélszolgála­ton tizenöt-húszan lehetünk, fo­lyamatosan jönnek-mennek az emberek - úgy tűnik, gyorsan pö­rög az egész. Az ügyintéző 3 perc­ben érthetően elmagyarázza: a munkáltató csak akkor fizeti a járulekokat, ha a munkaidőm el­éri a heti harminchat órát. Jó ta­náccsal is ellát: ha sikerült elhe­lyezkednem négy órában, tizenöt napon belül feltétlenül jelentsem be az adóhivatalnál a munkavég­zés jellegét. Továbbállok. A Hu­szár utcai okmányirodába, ami sokak szerint az ügyintézés Mek­kája. Szerdán 12 órától fogadják itt az ügyfeleket. A déli nyitásra mintegy százötvenen várunk a folyosón. 12 óra után 2 perccel kinyitják az ajtót a biztonságiak, a tömeg tyúklépésben megindul. - Gyerünk, dulakodjunk mi is ­mondja cinikusan a hátam mö­gött egy fiú a barátnőjének. Meg­jegyzi, ez az egész olyan, mint a Tankcsapda-koncert, csak ott jobb volt a műsor. A bejáratnál gépi hangon mondja egy férfi, ki hová menjen a sorszámával. A legtöbben vezetői engedéllyel és lakcímmel kapcsolatos ügyet in­téznek. Velük tartok a félemelet­re, a kettes ügyfélváróba, ugyanis itt lehet házasságkötési időpon­tot is kérni - márpedig én nősül­ni szeretnék. A bejáratnál kapott sorszám szerint hárman vannak előttem, de gyorsan halad a sor, mert 18 perc várakozás után be­hívnak. A rendkívül kedves ügy­intéző hiányolja a mátkámat. Nélküle ugyanis nehezen tudjuk „lepapírozni" egybekelésünk idő­pontját. Felvilágosítást azonban így is ad, amiből kiderül, legha­marabb egy hónap múlva léphe­tünk frigyre a Széchenyi téri há­zasságkötő teremben. De ha pél­dául babát vár a menyasszony ­jegyzi meg előbb is megesküd­hetünk. Ennek egy kétezer forin­tos illetékbélyeg az ára. A Szé­chenyi téri teremben december 18-án még van reggeli és esti idő­pont. Az úgyintéző 4 percben vá­zolja a jövőnket, ami után másfél perc alatt elhagyom az okmány­irodát. sz. c. sz. Szentgyörgyi Pál a költségvetésről A város ideiglenes bizonyítványa A jövő évi költségvetés terve­zetét múlt csütörtökön fogadta el a szegedi közgyűlés. 2005­ben elsőséget élvez az önkor­mányzati intézmények felújítá­sa és az útkarbantartás. Szentgyörgyi Pál (képúnkön| gaz­dasági alpolgármester Karinthyt idézve a város ideiglenes bizo­nyítványának nevezte a 2005-ös költségvetéstervezetét, mivel an­nak összeállításakor sok infor­máció még nem állt rendelkezés­re.' Ennek az az oka, hogy az or­szágos költségvetésnek is csupán a koncepciója ismert ebben a pil­lanatban. Az alpolgármester szemlélete­sen ismertette azt a „játékot", a számokkal való zsonglőrködést, ahogy egy költségvetés elkészül. Mivel például a város működésé­hez az államtól kapott pénzek 40 százalékban járulnak hozzá, nem mindegy, milyen normatívákat határoznak meg az országos költ­ségvetésben. A normatívák ráadá­sul évente változnak: idén az okta­táshoz, a szociális intézmények­hez kapcsolódó rendszer módo­sult. A fejlesztésnél más a sziszté­ma: ott az állami hozzájárulás akár a bekerülési költség 80-90 százaléka is lehet, vagyis minden attól függ, mennyi saját forrást ál­lít mellé a város. A költségvetés összeállításá­nak következő lépése - a norma­tívák számbá vételét követően ­a saját adóbevételek megbecsülé­se. Az infláció, a gazdasági növe­kedés mértéke, az illetékekben bekövetkezett változások, az adóbevételek növekedése alapján lehet - többek között - kiszámol­ni, mennyi pénz folyik be a kasz­szába 2005-ben. Úgy, hogy a he­lyi adók mértéke se igen nőhet, hiszen az itt élők iparűzési adó­ból, gépkocsiadóbé>l jelenleg is a maximumot fizetik - egyedül az építményadó esetleges emelésén lehet elgondolkodni. Az adóked­vezményeket pedig nem szeretné megnyirbálni város. A kiadási ol­dalon csak az élelmiszernél és az energiánál „mennek az árak után", a többi tételnél korlátoz­zák a növekedést. A két oldal összevetéséből az­tán kialakul, mennyi a hiány, s ha az túl nagy, akkor meg lehet nézni, a működésen, avagy a fej­lesztésen kell-e spórolni. Alkura kényszerülnek a költségvetés ter­vezői, hiszen a működésből ne­héz több pénzt lefaragni, ha meg a fejlesztésből vonnak el, akkor nem fejlődik a város. A számosz­lop végén a mostani költségveté­si tervezetben 3,8 milliárdos hi­ány áll, s ez egy olyan alap, ami­ből Szentgyörgyi szerint ki lehet indulni: mivel túl sok, meg kell találni a következő hónapokban a csökkentés lehetőségét. Szeged alpolgármestere 2005­tel kapcsolatban két olyan terü­letet emelt ki a városban, amely­re koncentrálnak majd: az egyik a saját intézmények, művelődési házak rekonstrukciója, újraépí­tése, amelyekhez nem lehet pá­lyázati forrásokat szerezni. Kere­sik hát a kedvezményes hitel­konstrukciókat. A másik téma az utak karbantartása: jövőre életbe lép egy olyan rendszer, amelyben minél többet költ majd egy város az útjaira, annál több állami pénzt igényelhet ­persze azért van felső határ. FEKETE KLÁRA A VÁROSI KASSZA A költségvetés induló előirányzata 2005-re 53,7 milliárd forint amely­ből 33 a működési, a többi, mintegy 20 milliárd a fejlesztési kiadás. A tervezett hiány, a 3,8 milliárd a szó szoros értelmében irányszám, amelyből Szentgyörgyi Pál szerint 1 milliárdot a végleges költségvetés elkészítésekor lefaragnak. Tavaly például a tervezéskor 5,9 milliárdos hiánnyal számoltak 2004-re, amely a költségvetés elfogadásakor 2,9 milliárdosra fogyott. A most tervezett 3,8 milliárd legnagyobb része sajnos működési hiány, ami elsősorban a közalkalmazotti béremelés követ­kezménye. Ma ugyanis még nem is­mert. mekkora állami hozzájárulás várható. Fidesz: PR-fogás a magas hiány A közgyűlés Fidesz-frakciója ál­lítja: a városvezetés játszik a számokkal, magasabb hiányt tervez, hogy később, annak le­faragásával eredményt mutas­son fel. Hűvös László, (képünkön) a köz­gyűlés Fidesz-frakciójának helyet­tes vezetője szerint a városvezetés 2005-tel kapcsolatban is túlter­vezte a kiadásokat és alábecsülte a bevételeket. Emiatt a képződő megtakarítás voltaképpen fiktív, a magas hiány PR-fogás, annak csökkentésével ugyanis majd si­kereket könyvelhetnek el. Az ellenzéki képviselő hozzá­tette: nem látnak a számok mö­gé, csak azzal tudnak foglalkoz­ni, amit a városvezetés eléjük tesz. A tervezetből azonban kitű­nik, Botka László a lakosság megsarcolásával, illetve a közva­gyon kiárusításából próbál bevé­telekhez jutni. A tömegközleke­dés, a parkolási díjak, a szemét­szállítás drasztikus áremelése mind ezt a célt szolgálja, áthárít­va a terheket a lakosságra. A hi­ányzó források másik részét a közvagyoYi felélésével kívánják előteremteni. Városi telkek, épü­letek, önkormányzati értékpa­pírok eladásával számolnak. E két bevételi forrás azonban a Fidesz által készített legoptimis­tább számítások szerint sem fe-" dezheti a hiányt, vagyis újabb hi­telfelvételek és állások megszű­nése várható. A közalkalmazot­tak körében a jövő évben is ko­moly elbocsátásokra lehet szá­mítani. A kormánypolitika meg­döbbentő eleme, hogy miközben a jólétről, a gazdaság fejlődéséről beszél - állítja Hűvös László -, a valóságban a központi költségve­tés az elbocsátásokat jutalmaz­za, hiszen közel háromszor any­nyi pénzt, 25 milliárd forintot szán a munkahelyek megszünte­tésére, mint az utak javítására (a keret 10 mdliárd forint). F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents