Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-07 / 285. szám

•MEGYEI TÜKÖR» KEDD, 2004. DECEMBER 7. Az állami gondozottaknak a családot jelenthetik Két lakásotthon Makón Még két lakásotthonra lenne szüksége a meglevő kettő mellett a makói Pápay Endre-iskolának ahhoz, hogy valamennyi állami gondozott diákja a családihoz ha­sonló körülmények között nevelkedhes­sen. Ez óriási segítséget jelentene nekik a felnőttkori önállóság megtanulásához, az intézmény azonban egyelőre nem tehet mást, az újabb pályázati lehetőségekre Az első lakásotthont két esztendeje, a má­sodikat tavaly avatták fel Makón. Ezekben ­mintegy a szülők szerepét vállaló pedagógu­sok és más szakemberek felügyelete alatt ­tizenkét-tizenkét gyermek élhet olyan kö­rülmények között, ami szinte teljesen meg­felel egy átlagos otthonnak. Tulajdonkép­pen a felnőtt életre, a későbbi önállóságra, a családalapításra neveli őket szinte észrevét­lenül az, ahogyan itt élnek. Korábban, az in­tézet falai között a leggondosabb nevelői munka mellett sem tudták mindezt így el­sajátítani. Mindkét lakásotthont egy-egy nagyméretű családi ház megvásárlásával, majd átalakításával alakították ki - az utób­bi, Szent Lőrinc utcait például huszonötmil­liós beruházással, a fenntartó megyei ön­kormányzat támogatásával, illetve pályázati pénzből. A két ház felavatása óta igazolta létjogosultságát: az itt élő gyerekek nyugod­tabbak, kiegyensúlyozottabbak lettek, sze­mélyiségük harmonikusabbá vált, mint ko­rábban volt, tanulmányi eredményük javult - mondja Kiss Lászlóné, a lakásotthonok szakmai vezetője. Az intézmény idén szeretett volna újabb la­kásotthonokat avatni, erre azonban nem ke­rülhetett sor. Ennek ellenérc jobbra fordult a Makón állami gondozásban lévő gyermekek sorsa, az intézmény emeleti részén ugyanis ősszel kialakítottak egy négy egységből álló, a diákotthontól elkülönített gyermekotthont. A néhány hete itt elhelyezett diákok ugyan­csak nagyjából úgy élnek, mint egy nagy csa­lád - például kiveszik részüket a házimunká­ból, külön mosnak, főznek rájuk, még a pénzügyekbe is beleszólásuk van. Ezzel együtt az ötven állami gondozott gyerek kö­zül már senki sem él intézeti keretek között. Az igazi azonban - jegyzi meg Illyés Gyuláné Az iskola épületében kialakított családotthon is barátságosabb ­otthon az igazi azonban a lakás­Fotá: Gyenes Kálmán igazgató - mégiscsak az lenne, ha valameny­nyien lakásotthonban élhetnének. Ez afféle átmeneti megoldás - teszi hozzá. Az intéz­mény egyébként legfeljebb huszonnégy éves korukig ad fedelet az állami gondozottaknak, de önálló életkezdésüket természetesen segí­ti és szakemberei még évekig látogatják őket, segédkezve a mindennapi gondok megoldá­sában. Mint megtudtuk, ahhoz, hogy minden ál­lami gondozott gyermek lakásotthonba költözhessen, még két családi házat kellene vásárolnia az intézménynek. Nagy méretű, legalább ötszobás, új épületekről lenne szó, és olyanokat szeretnének, amelyek nem a város szélén állnak. Illyés Gyuláné egyedül abban bízhat, hogy januárban újra írnak ki olyan központi pályázatot, amiből ezt fi­nanszírozni lehet - és a megyei közgyűlés is biztosítani tudja az induláshoz szükséges önerőt. SZABÓ IMRE Természetesen A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv elsősorban az árvíz elleni véde­kezésről szól, de, mert a természetvédelem szintén kiemelt fontos­ságú, a munkák előkészítésekor a vízügy természetvédelmi szak­emberekkel is egyeztetett. Kötődnek a tervhez természetvédelmi rekonstrukciós munkák is - hívta föl az „első kapavágás" alkalmá­val a figyelmet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilyen példá­ul a Közép-Tisza vidékén, Nagykörű térségében az EU LIFE-prog­ramjának támogatásával megvalósult, nagy területre kiterjedő ku­bikgödör-rekonstmkció. A miniszter hozzátette: ahol árvízvédelmi és természetvédelmi szempontok más-más megoldást igényelnek, az árvízvédelrrii szempontoknak kell elsődlegességet kapniuk. Annál pedig - lehet ehhez hozzátenni -, hogy embereket ne önt­sön ki házukból a víz, nincs fontosabb. Kiváltképp, mert Magyaror­szágot visszatérő árvízi gondok sújtják, és semmi biztosíték nincs rá, hogy a Tisza vízgyűjtő területéről mindig csak akkora árvizek érkez­nek, amelyek egy-két centivel alacsonyabbak, mint a töltés; az utóbbi évek tapasztalatai is mutatják: nemcsak akkorák érkeznek. Vég nélkül töltést magasítani nem lehet, alkalmazkodva az egyre ki­számíthatatlanná váló időjárás miatt olykor nagyon lecsökkenő, olykor viszont nagyon megnövekvő vízhozamhoz. Tehát lehetővé kell tenni - annak biztosításán túl, hogy a fölös vízmennyiség szük­ség esetén árapasztó tározókba juthasson - a lefolyás gyorsítását. Ami viszont - az árhullám-levonulás gyorsítása - nem kedvez a Tisza élővilága nagy részének. Főleg nem a halaknak, melyek a je­lenlegi, oz árvízvédelmi szempontból túl lassúnak minősülő árhul­lám-levonulások időszakában olykor még sikeresen leívhatnak a hullámtérben, de ha az árhullám-levonulás még inkább fölgyorsul, már nem biztos. S itt léphet he az aktív természetvédelem. A kö­zép-tiszai kubikgödör-rekonstrukción túlmenően Csongrád me­gyéből is említhető erre kitűnő példa: az Atikövizig és természetvé­dők közös erőfeszítéseinek eredményeként több helyen is megte­remtődött a kapcsolat a hullámtéri kubikgődrök, s a folyó között. Erről már írtunk, arról viszont nem, hogy egy szakmai vélemény lé­nyegében megkérdőjelezi a kubikgödör-élővíz kapcsolat megte­remtésének természetvédelmi hasznosságát. Mint írja: a növény­zetszegény, viszonylag mély kubikgődrök csupán elsősorban né­hány tájidegen hal (például ezüstkárász, törpeharcsa) ívását, így ál­lománynövekedését teszik lehetővé. Ennek kapcsán föl kell hívni a figyelmet: a Tiszával összekötött kubikgődrök nemcsak az emiitet­tek szaporodását teszik lehetővé, hanem minden létező, a hullám­térbe kijövő - a kubikgődrön kívül, a sekély vizű, növényzetes hul­lámtérben leívó, ám az áradás gyors visszahúzódtával a kubikgöd­rökben rekedő - összes hal és ivadékai túlélését, visszavonulási le­hetőségét a folyóba. Tehát nem pár tájidegen halról van szó, hanem a Tisza őshonos halállományának nagy részéről. S egyáltalán: min­den vízi szervezetről, ami a kuhikgödrök-Tisza kapcsolat nélkül év­ről évre ott pusztul a szárazon. (A gödrök legtöbbje néhány héten, hóna/ion belül többnyire kiszárad.) A kubikgödör-összekötési prog­ramoknak tehát, melyek az árvízi védekezést aligha akadályozzák, nagy jelentőségük lehet - mint az intenzív természetvédelem esz­közeinek. FARKAS CSABA www.erstebank.hu Erste Vonal: 06 40 555 444 A makói ipari parkba már csak a további befektetőket várják Még az idén elkészül a teljes közművesítés Ha indián, akkor kicsi, ha kamatmutató, akkor nagy. 1 hónapos ismétlődő betét 10%+ EBKM-mel. Részletekért hívja a 06 40 555 444-es Erste Vonalat! * 10 millió Ft feletti lekötött összeg esetén éfvényes EBKM, éves kamatláb: 9,86%. A bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. Hamarosan befejeződik a köz­művek elkészítése, és ezután beköltözhetnek a makói ipari parkba a vállalkozók, befekte­tők. A fejlesztési kht. vezetője szerint a már szerződött jelent­kezők is közel száz munkahe­lyet biztosítanak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az áram bekötésével csaknem tel­jesen befejeződött a makói ipari park közművesítése, már csak a gázszolgáltatás és a telefonvona­lak telepítése van hátra. Előbbi megvalósítására ez év végéig köte­lezi a kivitelezőt az önkormány­zattal kötött szerződés, utóbbi pe­dig 2005 első hónapjaiban készül el. A város határában elterülő, csaknem 23 hektáros terület kö­zepén magasodó inkubátorházon már az utolsó simításokat végzik, a jövő esztendő első hónapjaiban ténylegesen be is költözhetnek a szerződéskötést vállaló befekte­tők, vállalkozók. - A napokban zárult le az áramellátó rendszer kiépítése, csak ez a részberuházás tizenkét és fél millió forintba került - tud­tuk meg Szász Györgytől, a Ma­kó és Térsége Fejlesztési Kht. ügyvezető igazgatójától. - A 70 százalékos állami támogatással megvalósuló beruházás alkalmas a szennyvízelvezető áramellátá­sának biztosítására, de az ipari vállalkozások energiaigényét is kiszolgálja. Búzás Péter polgármester a beruházással kapcsolatban ki­emelte: immár minden lehető­ség adott a vállalkozások beköl­tözéséhez, hiszen még több mű­hely és irodahelyiség is kihasz­nálatlanul áll. Az inkubátor­házhoz kapcsolódó épület­szárnyban ipari termelési felté­teleket biztosító helyiségeket különítettek el, ezek akár össze is nyithatóak, így nagyobb cé­gek betelepülése is lehetséges. Eddig két biztos befektetőre számíthat az ipari park: egy ka­nadai tulajdonú faipari vállal­kozás és a klárafalvi Németh Toll Kft. szerződött a várossal, a becslések szerint közel száz új munkahelyre számíthatnak a térség lakói. A korábban szántóföldként használt terület egyébként 1998­ban nyerte el az ipari park címet, 1999-ben a területkiegyenlítési alap segítségével elkészült az in­gatlan vízvezeték-hálózata, ami 3 kilométernyi csatorna lefekte­tését is jelentette. A parkból így naponta 629 köbméternyi szennyvíz elvezetésére van lehe­tőség. Tavaly júniusban mintegy 144 millió forintot nyert az in­tézmény belső úthálózat kiépíté­sére, ez egy évvel később, idén nyáron valósult meg. A befekte­tők telephelyeinek megközelít­hetőségét biztosító, F alakú és több mint egy kilométeres utat kandelábcrsor szegélyezi, a terü­let parkosításáról is gondoskod­tak: gyep és fasor díszíti a leendő ipari centrumot. Fiatal rendőröket keresnek ERSTE BANK Értjük egymást. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola felvételt hirdet a 2005 szeptemberében induló kétéves, nappali tagozatos rendőrképzésre. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola jövő szep­temberben induló, kétéves képzésére azok je­lentkezhetnek, akiknek van érettségiük, vagy a képzés kezdetéig eredményes érettségi vizsgát tesznek. Az iskola elvégzése a rendőrségnél tiszt­helyettesi munkakör betöltésére jogosít. A kép­zésre az jelentkezhet, aki 18. életévét 2005-ben betölti, de nem idősebb 33 évesnél, magyar ál­lampolgár, az iskola eredményes elvégzését köve­tően vállalja a hivatásos szolgálatot. A jelentke­zési egységcsomag beszerezhető a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság személyügyi szolgála­tánál (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22-24.), il­letve a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában (Szeged, Bajai út 14.). A felvételre pályázó a ki­töltött jelentkezési lapot és a mellékleteket a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolába legkésőbb 2005. február 4-éig adhatja be személyesen, vagy postai úton ajánlott küldeményként. Az iskolai felvételi eljárásról bővebben a Belügyminisztéri­um honlapján www.b-m.hu/oktatas címen olvas­hatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents