Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-06 / 259. szám

SZOMBAT, 2004. NOVEMBER 6. • KAPCSOLATOK" 7 Gazdák támogatása A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak tartja a minisztérium elképzeléseit Kezdők lehetnének háziorvosok? Egyre kevesebb a háziorvos hazánkban, ráadásul a praktizálók 30 százaléka már a nyugdíjkorhatáron is túl van. A szakemberhiányt a minisztérium a pá­lyakezdők segítésével, valamint pénzügyi támogatással enyhítené. Az ötlet első ránézésre jónak is tűnik, az orvosi kamara számára azonban így mégis elfogad­hatatlan. Állami támogatással és a praktizálási rend módosításával enyhítené az egészségügyi minisztérium a háziorvoshi­ányt. Magyarországon ugyanis több mint száz praxis be­töltetlen, sok kistelepülésre évek óta nem találnak dok­tort. A legnagyobb hiány Borsod és Szabolcs megyében van, de Csongrád megyében is hosszú ideje nincs jelent­kező négy település - Nagylak, Nagytőke, Arpádhalom és Nagyér - ellátására. Felvásárolnák a praxisjogot A szaktárca olyan rendelettervet készített, amelytől azt reméli, megkönnyíti a betöltetlen háziorvosi praxisok problémáját. A friss diplomások eddig csak kétéves elmé­leti és három év gyakorlati képzés után kezdhettek prak­tizálni. Az új rendszer azonban lehetővé tenné, hogy azonnal munkába álljanak, ha vállalják, hogy hat éven belül leteszik szakvizsgájukat. A minisztérium nem tit­kolt célja, hogy az így azonnal elérhetővé váló munkaerő ezekben a betöltetlen praxisokban helyezkedik majd el. Ehhez még anyagi segítséget is nyújtana. Január elsejétől ugyanis a tárca létrehozna egy úgyneve­zett praxisalapot is. Ennek lényege, hogy az eladhatatlan praxisjogokat felvásárolná, és azt ingyen átadná a jelent­kezőknek. A magyar praxisjogok - attól függően, hogy mekkora és milyen jellegű területre érvényesek, milyen a lakosság és az adott orvoshoz bejelentkezett betegek kor­összetétele - akár milliós nagyságrendű értéket is képvi­selhetnek. Ezt az összeget spórolhatnák meg az újonnan belépő orvosok ezzel az intézkedéssel. A praxisalappal azok a háziorvosok is jól járnának, akik érdeklődés hiá­nya miatt évek óta képtelenek eladni praxisjogukat, hi­szen végre találnának rá vevőt. A praxisalapot kezelő köz­ponti intézmény ugyanis elővételi jogával élve felvásárol­ná azt tőlük. Kevés kártya, kevés pénz Hajnal Ferenc, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara el­nöke reméli, hogy a rendelet valóban segíti majd a pálya­kezdőket. Véleménye szerint ezzel végre megmozdulna a piac, ezért készül a bevezetésére. A kamaraelnök egyelőre még nem tudja, a megyében hoznának-e változást ezek az intézkedések, vagyis ezekkel a feltételekkel betölthe­tők lennének-e a most üres praxisok. Most kezdték el ugyanis annak felmérését, hogy az utóbbi időben hány praxis cserélt gazdát, jelenleg mennyit árulnak és hogy van-e ezekre jelentkező. Fenntartásokkal kezeli azonban a készülő változá­sokat a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei há­ziorvosi szekciójának elnöke. Borsi Éva szerint or­vosszakmailag és az ellátás minőségében is visszalé­pés lenne, ha szakvizsga nélküli friss diplomások áll­nának munkába mindenféle gyakorlat és orvosi ta­pasztalat nélkül. - A rendszerváltás előtt volt ez di­vat, hogy az egyetemről kikerült fiatalok képzés nél­kül mehettek körzeti orvosnak - mondta. Hozzátette: ha eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel még azok sem, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek a há­ziorvosi praxisok betöltésére, ezután sem fognak. Többek között azért nincs orvos a kis településeken, mert az ottani lakosságszám alapján járó finanszíro­zásból nem lehet működtetni egy háziorvosi praxist. Kevés kártyára kevés pénzt kapnak, ráadásul az év 365 napján rendelkezésre kell állni, mert nincsen sür­gősségi ellátás és központi ügyelet. - Inkább ezeken a feltételeken kellene változtatni, a hiány kiváltó okát kellene megszüntetni - vélekedett a szekcióelnök. Túl a nyugdíjkorhatáron - A praxisalap létrehozásáról szóló tervezet alapvető céljai sem azonosak azzal, amelyet a kamara támogatott. Ebben ugyanis az szerepel, hogy az eddig magántulajdon­nak számító praxisjog átalakul koncessziós joggá, amely állami vagy önkormányzati tulajdont feltételez - magya­rázta Borsi Éva. - Ez az intézkedés nem csupán a nehéz helyzetben lévő háziorvosokat érintené, hanem azokat is, akik az elmúlt években milliókért már vásároltak ilyen vagyoni értékű jogot. A kamara a praxisalapot az önkormányzati törvényből és a jogi bizonytalanságokból adódó hátrányok ellensú­lyozása érdekében támogatja. Ha jelenlegi formában va­lósulna meg a tervezet, az a szekcióelnök szerint csak még nagyobb problémát okozna. A magyar háziorvosok átlagéletkora jelenleg 52 év, de a praktizálók 30 százaléka már túl van a nyugdíjkorhatáron. - Ha életbe lépne a pra­xisalapról szóló rendelet, valószínűleg ők mindannyian azonnal eladnák praxisjogukat - nevezte meg a terv leg­nagyobb veszélyét Borsi Éva. - Akkor pedig még több há­ziorvosi állás lenne betöltetlen, mert a friss diplomások beáramlását az alapellátásba nem garantálja semmi. Ez csak a finanszírozási rendszer megváltoztatásával lenne elérhető. TÍMÁR KRISZTA Ma csak szakvizsgával lehet háziorvos valaki. Kérdés, a pá­lyakezdőkben bíznának a betegek? Illusztráció: Schmklt Andrea Tölgyet, hazai nyárfákat ültetnek Erdőtelepítés, több tízmillió forintért Megkezdődött az erdősítési szezon, s legkésőbb a tél közepéig be is fe­jezi a Dél-alföldi Erdészeti (Dalerd) Rt. A csemeték kitermelt erdők helyére kerülnek. Elsősorban őshonos fákkal - tölggyel, hazai nyárfá­val - végez erdőfelújítást a Dalerd. A magán-erdőtulajdonosok gyor­san kitermelhető nemesnyárral, akáccal is végeznek fölújítást. Uniós támogatást kaphatnak azok a gazdák, akik vállalják, hogy kevesebb vegyszert és táp­anyagot alkalmaznak földjei­ken. A támogatás mértéke hek­táronként 25-40 ezer forint. MUNKATÁRSUNKTÓL Amelyik gazda hajlandó szigorí­tani gazdálkodása feltételein, en­nek fejében külön támogatásban részesül - mondta el lapunknak Szakáll Sándor, a megyei föld­művelésügyi hivatal helyettes vezetője. Az unió brüsszeli bi­zottsága ugyanis elfogadta a Nemzeti vidékfejlesztési tervet (NVT), amely alapján megjelen­tek a különböző intézkedésekről szóló FVM-rendeletek is. Azokat a gazdákat támogatják, akik vál­lalják, hogy kevesebb vegyszert és tápanyagot alkalmaznak, mi­közben megőrzik az élő környe­zetet, a tájhoz tartozó növény- és állatvilágot. A korlátok betartása fejében kedvezőtlen adottság, avagy ag­rár környezetgazdálkodás cél­program esetében területalapú, a félig önellátó gazdaságok támo­gatása célprogramnál egységnyi támogatásban részesülhetnek a gazdálkodók. A támogatás mér­téke hektáronként 25-40 ezer fo­rint (az egyszerűbb szántóföldi növénytermesztésre, a legelőre kevesebbet, a zöldségre és a gyü­mölcsre többet adhatnak). A támogatási kérelmeket no­vember 26-áig lehet beadni, s amennyiben területalapú prog­ramról van szó, blokktérképet, tu­lajdonilap-másolatot kell mellé­kelni. A különböző programok kö­zötti eligazodásban és a nyomtat­ványok kitöltésében a falugazdá­szok, az FVM-hivatal, valamint a kamarai szaktanácsadók segíte­nek. A nyomtatványokat is a falu­gazdászoknál lehet beszerezni. - Az erdő éppolyan mezőgazda­sági kultúra, mint - és most prózaiak leszünk - mondjuk a kukorica. De a kitermelés meg­történtéig egész tájegységek ar­culatát alakítja, egész élőlény­társulásoknak ad élőhelyet. Ha természetvédelmi területen fog­lal helyet, a gazdasági haszon kérdése nem előzheti meg a ter­mészetvédelmi jelentőséget ­mondja Vízhányó László, a Da­lerd Rt. szegedi erdészeti igazga­tója. Az erdő tehát némiképpen „misztikus ügy", ettől függetle­nül az elvégzendő munkát épp­úgy el kell végezni, mint bár­mily más esetben. De a legpró­zaibb tevékenységet is másképp csinálja az ember, ha tudatában van annak: munkájának hatása generációkon átívelő, mégpedig a legkülönbözőbb formában, s ezt a majdani kitermelés volta­képp csak lezárja. A tölgy száz­tíz-százhúsz év múlva éri el azt az életkort, amikor már ki lehet - nem kell: csak lehet - termel­ni. A fenyők és a kőris esetében 40-70 év e korhatár, a hazai nyárfánál (fehér, szürke, fekete) mintegy félszáz év. A gyorsan növő nemesnyár akár húsz-har­minc év múlva vágható. Hol milyen fát ültet a Dalerd? - Kezdjük a tölggyel, ezzel az ér­tékes keményfával, amely vala­ha, a török időkben az Alföld hatvan százalékát is beborította - mondja az igazgató. A folyósza­bályozások óta, de kivált az utób­bi néhány évtizedben a terület vízháztartása kedvezőtlenül vál­tozott. De azért néhány helyen tölggyel való fásításra is adódik mód - Dóc térségében éppúgy vé­geznek tölgyerdőfelújítást, mint Derekegyházon. A nagy, Tisza menti hullámtereken - amelyek természetvédelmi területek, nemzeti parki kezelésben - a ki­termelt nyárfásokat minden esetben hazai nyárfákkal újítják föl, szürke-, fehér-, fekete-. ­Csak a szegedi erdészet 350 ezer csemetét ültet el 170 hektárnyi területen, erdőfelújítás kereté­ben. További 100 hektár terüle­ten fapótlásra van szükség ­mondta az adatokat Vízhányó László. Pótlás akkor történik, ha időjárási szélsőségek miatt az ül­tetett állomány károsodott. Ezt az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) ellenőrzi. S hogy folytas­suk a fölsorolást: magas kőris, fűz is kerül alkalmas területekre, a szilnek és a vadgyümölcsöknek erdőszegélyek lezárásában, ele­gyes erdők kialakításában van szerepük. Nem védett területe­ken, illetve a magánkézben lévő erdők esetében akáccal, nemes­nyárral történik az erdőfelújítás. - Összesen több tízmillió fo­rint értékben kerülnek ki az er­dőültetési szezonban csemeték ­mondta végül az igazgató. - Ha a csapadék nem szól közbe, s egy-két hétig olyan marad az idő, hogy rá lehet menni a területre, időben végzünk. ECS. Az APEH és az egyéni vállalkozók MUNKATÁRSUNKTÓL Az egyéni vállalkozók 2003. feb­ruár 15-éig tehettek eleget az ok­mányirodáknál regisztrációs kö­telezettségüknek. Csongrád me­gyében az e kötelezettségüket nem, vagy késedelmesen teljesí­tő egyéni vállalkozókat az APEH 2004 novemberében levélben tá­jékoztatja adójogi helyzetük ren­dezésével kapcsolatos tennivaló­ikról. A rendezés alapelve - derül ki az adóhatóság megyei igazgató­ságának közleményéből -, hogy az utólagos okmányirodai beje­lentkezést, valamint a regisztrá­ciós kötelezettségét késedelme­sen teljesítő, és emiatt új adó­számmal, új vállalkozói igazol­vánnyal rendelkező adózók az adóhatósági nyilvántartásban is folyamatosan működő adózó­ként legyenek nyilvántartva. Te­vékenységük tehát - erre irányu­ló bejelentkezésük, nyilatkoza­tuk alapján - minden adó- és já­ruléknemben folyamatos. Végle­gesen megszüntetik azon adózók adószámát, akik az APEH levelé­re nemmel válaszolnak. Könyvajándék A szegedi Mátrix Közhasznú Ala­pítvány és a TOP Egyesület ado­mányozási programot indít a rá­szorulók megsegítésére. Postán várják a könyveket, megunt játé­kokat (CD-t, plüssállatot, társas­játékot), hogy eljuttathassák a rá­szorulóknak. A küldeményeket a Mátrix Alapítvány, 6701 Szeged, Pf. 929. postacímre várják. Inter­net: http://matrix.zug.hu, e-mail: matrix@zug.hu.

Next

/
Thumbnails
Contents