Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-06 / 259. szám

SZOMBAT, 2004. NOVEMBER 6. • KAPCSOLATOK" 3 A világtörténelemben nincs rá példa, hogy egy ország a kutatás-fej­lesztés túlzott támogatásába bukott volna bele. Az ellenkezőjére annál több. Bor Zsolt szegedi lézerfizikusnak, az idei Bolyai-díjas­nak az idézettségi mutatói erősen megugrottak azóta, hogy - a ki­tüntetése átvételekor- ezt az igazságot találta tálalni a jelenlévő miniszterelnöknek. Tegnap is őt idézték, a magyar tudomány sze­gedi ünnepén. És adatokat soroltak a világstatisztikából. Az derüh ki belőlük, hogy a legfejlettebbek, az Egyesült Államok, vagy Japán szinte összehasonlíthatatlanul többet költenek tudományra, ku­tatásra, fejlesztésre és a tudásalapú termékek gyártására, mint Magyar­ország. Mit Magyarország.' Mint az Európai Unió. (Nem mellesleg: az európai tizenötök e célra fordított 175 milliárdja mindössze hárommilli-' árddal emelkedett meg amikora tíz új tagországcsatlakozott!) Az USA 315 milhárdos kutatás-fejlesztési ráfordításából 2001-es adat szerint 234 milliárd a versenyszférából érkezett. Ja­pán 143 milliárdjából pedig 105-öt biztosítottak a cégek - és az unió e tekintetben is nagy lemaradásban van. (Japán ésazEU ku­tatás-fejlesztési pénzének - 143, illetve a huszonötök 178 milli­árdja - összehasonlításakor nem árt figyelembe venni, hogy a fel­kelő nap országában 128 millió ember él, az EU-országokban pe­dig háromszor ennyi.) A statisztika arról is világosan beszél, hogy a legfejlettebbekhez viszonyítva a vén kontinensen, kiváltképpen pedig Magyarországon - nincs elég kutató. Másképpen: a szellemi értékteremtők nyomasztó létszámfölényben vannak Ameriká­ban is, Japánban is, az európaiakhoz képest. És most tessék ka­paszkodni: a lakosságszámhoz viszonyított alacsony létszámú magyar kutatógárdából egy főre 50 ezer eurónyi ráfordítás jut, az EU-átlag 230 ezer. Japánban viszont 400 ezer euró. Mindazonáltal: világ-versenyképes magyar kutató szinte min­den tudományterületen van. Csakhogy egyedül semmilyen pá­lyán nem lehet focizni. Ha a dolgokon nem változtatunk, a globális verseny úgy zúg el fölöttünk, hogy a szele sem érint meg. A sztrádára vezető út három kilométerével megcsúsztak az építők Nem a régészeken múlt Ünnep­rontás SULYOK ERZSÉBET Nem a régészek miatt van késésben a ki­vitelező az M5-ösre felvezető 3 kilomé­teres, úgynevezett 430-as úton, ugyanis az ásatások már június végén befejeződtek ­mondta el lapunknak Szalontai Csaba ré­gész. Az útépítő cégek sokszor mutogatnak a régé­szekre, amikor munkájukkal elmaradnak a tervezett határidőktől. Szalontai Csaba, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, az M5-össel kapcsolatos ásatások koordinátora ennél fogva nem örült annak a nyilatkozat­nak, amelyet lapunkban Károly Ferenc, a Debreceni Magas-, Mély- és Útépítő (Deb­mut) Rt. műszaki igazgatója tett. A kivitelező cég képviseletében nyilatkozó vezető el­mondta: elmaradásaik kizárólag a szegedi északi csomópontnál az M5-ösre felvezető úton, a 430-ason vannak - ez a leendő M43-as -, amelyen ásatások is folytak, emi­att később foghattak hozzá a munkálatok­hoz. Szalontai Csaba elmondta: mivel az M5-ös építése május közepén kezdődött el, s az ása­tások már június végén be is fejeződtek, az el­maradásokról nem tehetnek. A föld mélyé­nek kincsei után egy 300 méteres szakaszon kutattak április óta, s rekordgyorsasággal vé­geztek. Eközben a Debmutnak egy 15-20 méteres sávot szabadon hagytak, hogy a munkálatokhoz felvonuljanak. Megkérdez­tük Károly Ferencet is a témával kapcsolat­ban, aki azzal egészítette ki az elhangzotta­kat: a kivitelezőnek „el kell tűrnie" az ásatá­sokat, tehát a történteket inkább egy „tervbe vett akadályoztatásnak" nevezné. Hozzátet­te, a 430-ason a legtöbb probléma a közmű­vek kiváltásával volt, s ez a munka még min­dig nem fejeződött be. Mivel az M5-ös álta­luk vállalt részén már elkészült az aszfalt­csík, most teljes kapacitással a felvezető úton dolgoznak. Minden az időjárástól függ, hogy a tél beállta előtt arra is rákerül-e az aszfalt. • A régészek örülnek a sztrádaprogramnak, hi­szen az útépítésnek köszönhetően szinte a teljes Kárpát-medencét feltérképezhetik. Az eltelt tíz esztendő során - azt követően, hogy az M5-ös nyomvonalát kijelölték - a szegedi régészek is teljes gőzzel a leendő aszfaltcsí­Lódz is testvérváros Szalontai Csaba már befejezte az ásatást a 430-as út nyomvonalán kok helyén kutathattak: 1993 óta három ása­tási periódusban gyűjtötték a leleteket, a munkálatok 2 milliárd forintba kerültek. Az „iparszerű régészet" csak az M5-ös nyomvo­nalán 79 lelőhelyet tárt fel, több tonnányi le­Foió: Gyenes Kálmán letanyag gyűlt össze. A feltárt terület 780 ezer négyzetméternyi, ha a sztráda 70 méter széles csíkján elhelyeznénk, 10 kilométer hosszú lenne. EK. Testvér-települési megállapodást kötött Szeged és a lengyelországi Lódz. A lengyel küldöttség üzlet­emberekkel találkozott, megláto­gatta az egyetemet is. Szeged új testvérvárosa a Lengyelország kö­zepén fekvő Lódz. Az együttmű­ködésről szóló megállapodást a két város polgármestere, Jerzy Kropiwnicki és Botka László teg­nap írta alá a szegedi városházán. Botka az évszázadok óta jó ma­gyar-lengyel kapcsolatra épülő testvér-települési szerződés kap­csán kiemelte: a városvezetők fel­adata az oktatási és kulturális in­tézmények, civil szervezetek kap­csolatépítésének megindítása. Miközben egyre több paprika­féle kerül vissza az üzletek pol­caira, már a rendőrség is nyo­moz és keresi a paprikabotrány vétkeseit. A kalocsai rt. három vezetőjét tegnap gyanúsított­ként hallgatták ki. A Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatóját és munkatársait még tanúként sem hallgatta ki a rendőrség. A Kalocsai Fűszerpaprika Rt. há­rom vezetőjét tegnap már gyanú­sítottként hallgatta ki a rendőr­ség a Nemzeti Nyomozó Iroda eddigi adatai alapján - áll a rend­őrség közleményében. Mint megtudtuk, a nyomozó iroda gazdaságvédelmi főosztálya no­vember 2-án három helyszínen tartott házkutatás, valamint több tanú kihallgatását követően határozta el, hogy a kalocsai pap­rikafeldolgozó három vezető tisztségviselőjét visszaélés ártal­mas közfogyasztási cikkel vétség elkövetésének megalapozott gya­núja miatt kihallgatja. A nyomozás eddigi adatai sze­rint a társaság a spanyol im­port-fűszerpaprika elmarasztaló laboratóriumi vizsgálati eredmé­nyeit részben ismerve, illetve azokat meg nem várva, az őrle­ményt felhasználta, „bekeverte", és az így előállított készterméket A polcokon egyre több a paprika forgalomba hozta. A kereskedel­mi forgalomba került termékek­ben a hatóságok több esetben mutattak ki a megengedett ha­tárértéket meghaladó aflatoxint és ochratoxint. Megkérdeztük Bartos Andrást, a Szegedi Paprika Rt. vezérigazga­Fotó: Miskolczi Róbert tóját, mi a véleménye a kalocsai vezetők gyanúsításával kapcso­latban, ám a történteket nem kí­vánta kommentálni. Őt es mun­katársait még tanúként sem hall­gatta ki a rendőrség. Kérdésünk­re, mikor zárul le a cégen belüli vizsgálat, amelyet közvetlenül a paprikabotrány kitörése után in­dítottak, a következőket válaszol­ta: mindaddig nem zárják le, ameddig a hatósági vizsgálatok be nem fejeződnek. Mint emléke­zetes, Bartos András egy héttel ezelőtt azt nyilatkozta, sajnálatos tévedés történhetett, amikor a gyártás folyamán importpaprika keveredett a magyarhoz. Hozzá­tette: a paprikamalom őröl, a cég termékei folyamatosan visszake­rülnek az üzletek polcaira. FEKETE KLÁRA CSAK TERMELŐTŐL A Szeged Nagyáruház szupermarketben tegnap délelőtt már lehetett szegedi és kalocsai paprikát vásárolni. Az élelmiszer-áruházat működtető Coop Szeged Rt. kereskedelmi vezetője, Popovics Sándor elmondta, figyelik az ÁNTSZ honlapját: amint „felszabadítanak" egy terméket, s az a megjelölt szavatossági dátummal rendelkezésre is áll, a paprika kikerül a polcokra. Ugyanakkor a vevők még nem sietnek vásárolni: az általunk véletlenszerűen megkérdezett háziasszonyok kö­zül mind termelőtől vette az ődeményt korábban is. A szegedi nyugdíjas, Tóth Istvánná a színe miatt nem kedveli a boltit, a békési pedagógus, Szatmáriné KocsorAnna pedig egy utcájukban lakó termelő paprikájában bízik. A kalocsaiakat gyanúsítottként hallgatták ki, a megyében tart a vizsgálat Őrlő malmok, áruló boltok Informatikai cégek kartellezését ellenőrzi a Gazdasági Versenyhivatal Szegedről is bekérték az egyetemi adatokat Folytatás az 1. oldalról A cégek képviselői a pályázatok ki­írása előtt részt vettek egy, az oktatá­si tárca által szervezett, „a felsőokta­tási gazdálkodási feladatokat támo­gató információrendszerek beveze­tésével kapcsolatban" tartott háttér­egyeztetésen is. Egy emlékeztető szerint a megbeszélésen részt vett Marig Béla felsőoktatási helyettes államtitkár, a három cég, valamint az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pé­csi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), illetve a SOTE képviselői. Az Index inter­netes újság értesülései szerint ott az egyetemek képviselői lényegében szándéknyilatkozatot tettek, hogy a megjelent cégek termékeit választ­ják. Keczer Gabriella, a Szegedi Tu­dományegyetem sajtószóvivője la­punknak elmondta: bár az SZTE vezetői jelen voltak ezen a megbe­szélésen, semmit sem írtak alá. Úgy tudjuk, a SOTE képviselője sem lát­ta el kézjegyével a dokumentumot. Keczer Gabriella hozzátette: az egyetem és annak 11 kara sem­milyen formában nem érintett az ügyben, mivel azok nem kívánták bevezetni az informatikai rend­szert. A tendert egyedül a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerész-tudományi Cent­rum informatikai rendszerére ír­ták ki, az pedig még nem zárult le, az elbírálása folyamatban van. A Gazdasági Versenyhivatal az egyetemet tájékoztatta az eljárás­ról, a tender további sorsa ennek ismeretében dől el. Információ­ink szerint a Szegedi Tudomány­egyetemnek 2003 novemberéig minden adatot a GVH rendelke­zésére kell bocsátania. Kíváncsiak lettünk volna Lonovics Jánosnak, az orvos- és gyógyszerész-tudo­mányi centrum elnökének a véle­ményére is, de őt tegnap nem si­került elérnünk telefonon. Megkövült koralltelepekből, tengeri csiga- és kagylóhéjakból álló szállítmányt foglaltak le tegnap a vámosok Röszkén. Az üledékes kőzetből kipreparált, jó állapotban lévő kövületek egy belépésre jelentkező bolgár au­tóbusz egyik utasának hátizsák­jából kerültek elő, miután az utasok nem jelentettek be elvá­molni való árut. A gyűjteményt a vámhivatal lefoglalta, s felje­lentést tett csempészet bűncse­lekménye miatt. A bolgár férfi Csehországba akarta vinni a több mint kétszázezer forint ér­tékű kövületszállítmányt. Koralltelep lapult a zsákban MUNKATÁRSUNKTÓL GOLAY: GARANCIA A MINŐSÉGRE. Széchenyi tér 9., Szeged étterem mellett

Next

/
Thumbnails
Contents