Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-04 / 257. szám

12 •KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 4. A jövő közlekedési eszköze a kerékpár lesz A kerékpár története 1817-ig nyúlik vissza, ugyanis akkor konstruálta prof. Kari Drais az el só kormányozható „futó" kerékpárt. Ez a Draisine néven is ismert csontrázó szerkezet még fából készült. Kerekeire fémpánt került. 1860 körül megjelent az első „magas" kerékpár. Nevét a nagy átmérőjű első kerékről kapta. A „magas" kerékpár szinte akrobatikus képességet követelt a nyeregben ülő személytől. Az 1880-ban megépített „alacsony" kerékpár már méltó elődje volt napjaink kétkerekűinek. 1888-ban íren Dunlop fejlesztette ki a levegővel felfújható tömlős kereket. A kerékpár az egész világon elterjedt közlekedési eszköz. Egy európai felmérés szerint a kerékpárosok 48%-a azért ül kerékpárra, hogy szabadidejét hasznosan eltöltse. 21%-a bevásárlási célra, 17%-a munkába, 14%-a iskolába járásra használja kétkerekű járművét. Jelenleg nem ismeretes a szárazföldi közlekedésben olyan elterjedt közlekedési eszköz mint ez. Használata előnyös, mert lehetővé teszi a közlekedésbiztonság javítását, tehermentesíti a környezetet, jelentős energiamegtakarítást eredményez, könnyű és olcsó üzemeltetést biztosít, segíti az egészséges életmód megőrzését és fejlődését. A kerékpár - műszaki kialakítása és a hajtási energia szempontiából nézve - relatíve alacsony sebességgel halad. Ez már önmagában is veszélyt csökkentő tényező, mert a közlekedők számára több idő áll rendelkezésre a veszély észlelésére, felismerésére, megfelelő döntés meghozatalára és a veszély elkerüléséhez szükséges cselekvés végrehajtására. A kerékpár nem rendelkezik karosszériával és drága fedélzeti berendezésekkel, ezért a csak anyagi káros balesetek következményei várhatóan kevésbé súlyosak, mint gépjárműA kerékpár nálunk is egyre népszerűbb Fotó: Karnok Csaba vek esetén. Nem igényel hajtásához a környezetre káros hatást kifejtő szénhidrogéneket. Sem benzin, sem olaj, sem gáz nem szükséges a hajtóerő létrejöttéhez. Nincsenek égési folyamatok, ennek következtében nem terheli az amúgy is igénybevett környezetet káros anyag kibocsátásával. Az általa keltett zaj elhanyagolhatóan alacsony mértékű. Méretei kisebbek, mint a személygépkocsiké, amelyek által igényelt útfelületen 8 db kerékpár helyezhető el. A parkolási és tárolási problémák könnyen megoldhatók. A kerékpározás a közúti infrastruktúra egyszerű és olcsó kialakítását teszi lehetővé. Üzemeltetése, karbantartása kis ráfordítást igényel. Kapcsolata a tömegközlekedéssel előnyösen alakítható. A kerékpár nagy távolságra való szállítására a vasút és a közút többféle alternatívát kínál. A kerékpározás az ember általános egészségi állapotának és mozgásdús életmódjának hosszú időn keresztül történő megőrzését biztosítja a fizikai, edzettségi előnyök révén. NAGY GÁBOR, SZEGED Horgászverseny Soha nem látott érdeklődés kísérte az idei, kilencedik alkalommal megrendezett SZTE-kupa nevezéses horgászversenyt. A rendezvényre összesen 34 oktatói, dolgozói és hallgatói csapat,, azaz 102 versenyző jelentkezett. Közel száz érdeklődő kísérte figyelemmel a küzdelmet a part menti nádasból. A verseny színteréül a hagyományok szerint a Fehérpart szolgált, amit a Hermán Ottó Horgászegyesület ingyenesen bocsátott az egyetemi horgászok rendelkezésére. A horgászokat Schreitcr Tibor, a horgászegyesület ügyvezető alelnöke köszöntötte, majd dr. Szabó Imre, az ÁJTK dékánja megnyitotta a versenyt. Az idilli környezetben - jó hangulat mellett - a holtág összetett balállománya biztosította a jó fogást. Talán ennek is köszönhetően a verseny résztvevői több, mint egy mázsa halat fogtak, amelyet a mérlegelés után élve visszaeresztettek a holtágba. Az egyéni verseny rendkívül kiegyensúlyozottan alakult, minimális különbségek voltak az egyes versenyzők között. Az egyéni verseny első helyezettje Sehreiter Péter (4520 gramm) második Csaba Attila (4320 gramm), harmadik Nagy László (4020 gramm). Ennek ellenére a legnagyobb balak nem az ő horgukra akadtak, Jenei Isván 1460 és Fekete Ádám 1080 grammos pontyait nem sikerült felülmúlni senkinek. Azonban a verseny igazi izgalmait, mint mindig, most is a csapatverseny hozta. Az SZTE-kupán a kezdetek óta oktatói, dolgozói és hallgatói csapatok mérik össze tudásukat kategórián belül és összesítésben egyaránt. Ezen a napon az oktatói csapatok versenyét - rendkívül szoros versenyben - a „Kökutik" (8420 gramm) csapata nyerte, ezüstérmes lett a „Csabák és Attilák" (8400 gramm), míg harmadik helyen a „Cimbik" (8200 gramm) végeztek. A nem oktató dolgozó csapatokon belül az „Aqua" fantázianevű csapatok taroltak, első az „Aqua" Műszak (9120 gramm), második az „Aqua" (4620 gramm), harmadik az „Aqua Plussz" (3060 gramm). A hallgatók csapatai közül első helyen végzett az „Ekliptika" (5720 gramm) második az „Ivarérett Ikrák" (4100 gramm), harmadik helyen az „SZTE Fish" (3000 gramm) tagjai végeztek. A reggel hétkor startoló versenyről valamennyi résztvevő egy jól megszervezett és kellemes sportélményt nyújtó délelőtt emlékével, a SETUP Alapítványnak és az SZTE Rektori hivatalának köszönhetően egy erre az alkalomra készített pólóval távozhatott, lélekben már a tavaszi, tizedik jubileumi versenyre készülve. Az SZTE-kupa szervezői Holman István emlékére Nehezen tudjuk magunkban feldolgozni azt a tényt, hogy hirtelen eltávozott közülünk egy olyan ember, akit mindenki szeretett. Elveszítettünk valakit, akinek még nagyon sok terve volt ebben a földi életben. Én Pista bácsinak szólítottam Holman Istvánt, akivel utoljára szeptember közepén találkoztam a szegvári kastélyban. Beszélgetésünk során boldogan mondta, hogy találkozott olyan emberrel is, akit gyermekkorában látott utoljára. Örömmel látogatott ki mindig Szegvárra, hiszen itt nevelkedett, itt töltötte egész gyermekkorát. Mindenki örömmel fogadta őt a településen, mert nagy köztiszteletnek örvendett. Hivatását, az autóvezetői oktatást mindig körültekintően, következetesei! látta el. Harmincnégy éve tanította azokat, akik mellette szerették volna elsajátítani az autóvezetés technikáját. Pályafutása alatt több mint ezer tanulója volt. Elvesztése sokunk szívében űrt hagyott. Nyugodjon békében, Pista bácsi! Tanítványai, tisztelői nevében: PURGEL ZOLTÁN, SZEGVÁR Bírságolás viselkedés A közelmúltban utaztam a villamoson. Annak rendje-módja szerint próbáltam érvényesíteni a jegyemet. A jegykezelő gépezet mindent csinált, csak nem lyukakat a jegyemre. Ebnentem egy másik gépezethez, de az tele volt tömködve papírral. Miután a villamoson sokan utaztak, ráhagytam a dolgot és a jegyet a zsebembe tettem. Hazafelé csomagokkal felpakolva, tele gondokkal véletlenül ezt a jegyet érvényesítettem és nem a másikat, ami a zsebemben volt. Alig hogy leültem, jött az ellenőr és közölte, hogy ez a jegy érvénytelen. Mutattam neki a másikat, hogy akkor majd azt érvényesítem, de nem fogadta el. Ami miatt tollat ragadtam, az az események . folytatása. Minősíthetetlen hangnemben közölte, hogy rendőrt hív és azonnal szálljak le, de el ne szaladjak! Kérem szépen, egy 110 forintos jegyért mért kell egy emberrel úgy bánni, mintha bűnöző lenne? Miért érzi úgy az ellenőr, hogy valamilyen hatalma van? Szerintem, ha az SZKT szolgáltatása elérne egy bizonyos szintet, akkor úgy érzem lenne mit ellenőrizni a villamosokon. A bírságról szóló csekket természetesen befizettem. Higgyék el, nagy élmény a villamoson utazni, főleg, ha több ember füle hallatára bűnözőként kezelik az embert. FORGÓ ERZSÉBET, SZEGED Az MDF nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum Csongrád Megyei Választmánya elfogadja a párt 2004. szeptember 25-i Országos Gyűlésének határozatait. A megyei választmány az MDF legitim vezetésének tekinti Dávid Ibolya elnököt, s a megválasztott elnökséget. Tudomásul veszi és mindenkire kötelezőnek tartja az Országos Gyűlés által elfogadott Alapszabályt. Balogh László országgyűlési képviselő helyett új megyei választmányi elnököt fogunk választani. Az MDF Csongrád Megyei Választmánya ezzel a nyilatkozattal lezárja a párt belső vitáját, és a 2006. évi parlamenti választáson - ahol az MDF az Országos Gyűlés határozatának megfelelően önállóan indul - a szocialista-liberális kormány leváltására koncentrál. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM CSONGRÁD MEGYEI VÁLASZTMÁNY:' DR. GREZSA ISTVÁN ÉS SZABÓ PÉTER VÁLASZTMÁNYI ALELNÖK Az osztályozás nélküli testnevelésről A napokban a televíziós hírekből értesülhettünk arról, hogy 2005 szeptemberétől megszüntetik a testnevelés osztályozását. A témával kapcsolatban felmerült néhány gondolatomat szeretném közreadni. Ez az intézkedés alapjaiban érinti és rendíti meg a tantervi cél-, feladat- és követelményrendszer hármas bázisát, a szakterület egyébként is ingatag talajon nyugvó hitelét .és presztízsét, de legfőképpen a hatékonyságát! A jelenlegi helyzet még az, hogy a testnevelési tantervek követelményei szervesen illeszkednek egy általános pedagógiai követelményrendszerhez. Ismert, hogy a pedagógiai gyakorlat alapján három, egymással összefüggő képzési szférát szokás megkülönböztetni: 1. Az értelmi neveléssel, a megismeréssel összefüggő feladatok, illetve követelmények; 2. A mozgás-tanulással (cselekvéstanulással) összefüggő követelmények; 3. Az érzelmi, akarati neveléssel, a pozitiv lelki tulajdonságok kialakításával összefüggő követelmények. Nem lehet kétséges, hogy a követelmények meghatározó jelentőségűek a tanár tervező munkájában, hiszen a szükséges képzettségi szint megfogalmazásával alapvetően határozzák meg a képzés csomópontjait, fő irányait. Tudomásul kellene venni, hogy a teljesítményszempontokat, követelményeket, számonkérést nélkülöző, úgymond „örömködésbe" átcsapó testnevelésnek nevezett időtöltés semmilyen szempontból sem személyiségfejlesztő hatású! Frenkl professzor szerint: „az embernek az a természetes állapota, hogy ép a teste és ép a lelke, de ezért tenni kell, mert ez nem automatizmus". Ebben az is benne foglaltatik, hogy követelményeket kell állítani, célszinteket kell megfogalmazni, és időről időre élni kell a számonkérés lehetőségével, éppen a foglalkoztatott korosztály érdekében. Ha csupán „örömködünk" a testnevelési órákon, a tanulók lehet, hogy kitűnően szórakoznak majd, csak egyszerűen nem futhatják ki biológiailag determinált lehetőségeiket. Nem lesznek olyanok, amilyenek lehetnének 18-20 éves korukra, s ez majd később üt viszsza. Az alulterhclés reális veszély! Amikor a mozgásingerek terjedelme, intenzitása, de elsősorban gyakorisága olyan alacsony, hogy minden igyekezet ellenére sem tudjjf biztosítani a normális fejlődéshez, éréshez szükséges összterhelést sem, a heti két testnevelés óráról beszélünk. A követelményektől, osztályozástól, ^számonkéréstől megfosztott tanóra pedig még inkább ilyen! Pszichomotorikus teljesítménydeficittel végez minden generáció minden iskolafokon. Érthetetlen, hogy miközben mindenki a testnevelés és sport fontosságáról beszél, csökken az órák száma, megszűnik a számonkérés, osztályozás lehetősége - ártó módon leértékelve ezzel a szakterület hitelét, presztízsét, a tanulóifjúság fejlődése szempontjából semmi mással sem pótolható szerepét. DR. KOVÁCS GYULA TESTNEVELŐ TANÁR, DÉRI MIKSA IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZEGED Kutyák: szájkosárral vagy anélkül Igazi szép nap. A barátaimat várom az új lakás felavatására egy kis partira. Minden kész, utolsó felvonásként már csak a kutyát kell megsétáltatnom. Fojtó lánc, láncpóráz föl (elvégre egy kemény kan kutya társam) irány amerre ő indul el. Egy építkezéshez érünk. Mire észbe kapok, három nagytestű kutya bújik ki az építkezés drótkerítése alatt, s a kutyámat háromfelé tépik. (Közben eszelős és egyben nevetséges módon az dobol az agyamban, hogy mi lett volna, ha még szájkosár is van a rajta!) Ordítás, kétségbeesés, rohanó gazdi, az ő keze is megtépve, vér mindenütt. Az állatorvosnál közel háromÓrás műtét, majd állatorvossal haza. Vendégeim a ház előtt döbbenten szorongatják az ajándék lufikat és nézik, amint talpig véresen, kezemben az elalélt kutyámmal kikecmergek a kocsiból. Örökre belém vésődött ez a nap. Két évvel később reggeli sétára indulunk. Fojtó nyakörv, tili-toli póráz (olyan messzire engedős) föl, kutyariasztó spray zsebbe (időközben beszereztem), indulhatunk. Fiatal lány spániellel, utóbbi szabadon szaladgál. Sokadik találkozásunk ez már. Mi megállunk, és most is kérem, hogy rakja föl a pórázt, mert mind a két kutya fiúból van, s ennek jó vége nem lehet. így is A gazdik sok esetben maguk és kutyájuk biztonsága érdekében nem tesznek szájkosarat kedvenc négylábújukra Fotó: Frank Yvette történik. Az ő kutyája neki az enyémnek, rövid marakodás. A fiatal hölgy - ki hinné - igazat ad nekem. Fölcsatolja a pórázt és elvezeti megcincált kutyusát. Ám az Úr, úgy az ötödik emelet magasságából, nyomdafestéket nem tűrő hangon engem küld el... Szóval már megint én vagyok a hunyó. Tavaszi eső. Hiába, sétálni, menni kell! Gumicsizma, kapucnis overall, fojtó nyakörv, tili-toli póráz (kinek mi illik) föl, kutyariasztó spray zsebbe, indulhatunk. A szemerkélő esőben a kapucnit a fejemre búzom. Vesztemre, mert akadályoz a periférikus látásomban. Meg is történik a baj. Mire föleszmélek, már egy yorkshire terrier visít és kapálódzik a kutyám szájában. Spray elő, a kutyák közé fújok rendesen, mire hajlandó az enyém elengedni a másikat. (A vérnyomásom közben az egekben). A kicsi gazdája, úgy harminc méterről rohan a kutyája után. Már nem is csodálkozom, megint engem küldenek el. Oda. Mire a kedélyek csillapodnak, észreveszem, hogy a kutyám jobb szeme diónyira dagadt. Majdnem megvakítottam, hogy megmentsem azt a másik kis kutyát. Ekkor határoztam el, hogy ezen túl szájkosár nélkül egy lépést sem, sehová! Nyár van, rekkenő meleg. Délutáni sétánkra indulunk. Szájkosár, fojtó nyakörv, ismét láncpóráz (másik rég lecserélve), kutyariasztó spray, szóval a söröm, a borom, a lovam a kardom, minden rendben. A harmadik utcasarokig. Kóbor kutya, olyan ál-német juhász, már nekünk is ugrik. Spray ki, nagyot fújok, meghátrál, de már késő. A kutyám tompora és a farka hegye vérzik. És még sokáig vérzik. Ekkor határoztam el, hogy ezen túl csak szájkosár nélkül, de mindenhová! Ha nem teszed föl, az a baj, ha fölteszed, az a baj. Nos, mi legyen a szájkosárral? Jól van, jól van, tudom, hogy a jogszabály hogyan rendelkezik! Meg a másik is! Meg, hogy villamoson kölyökkutyára is! Ha a derekán kötöd meg, akkor is! De tényleg. Mi legyen a szájkosárral? SEBŐK JOLÁN SZEGED