Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-27 / 277. szám

14 SZIESZTA 2004. november 27., szombat Advent - a várakozás idei e András napja zárja a vigasságokat, és elérkezik az advent, a karácsonyi készülődés időszaka. Régmúltban gyökerező hagyományaiban, szokásaiban a pogány ünneplő rítusok és egyházi liturgiák élnek, felmutatva az égiekkel való kommunikálás sajátos formáit, a földiek életszabályozó rendszerének elemeit. András napjának éjjelén régen meghúzták a harangokat, hogy jelezzék, megkezdődik a karácsonyra való lelki felkészülés, elérkezett advent ideje. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négyhetes „szent időt", a Jézus születésére várakozást, a reménykedést adventnek nevezve (adventus=megérkezés) az 5-6. századból eredeztetik. Jézus negyvennapos pusztai böjtölésének emlékezetét a Gergely pápa-féle naptárreform által négy hétre rövidítve, adventben a keresztények régen szigorúan böjtöltek, hajnalonként „angyali misére", „aranyos misére" jártak. Lelki felkészülésre, befelé fordulásra késztetve eleinket a nagyszombati zsinat 1611-ben advent első vasárnapjától vízkeresztig a zajos mulatozásokat, de még az esküvőket is megtiltotta. Advent első vasárnapjára a 19. században jött divatba a koszorúkészítés, kevesen tudták azonban, hogy ezen goldolatuk ősidőkben gyökerezik, a varázskörben. Valaha a kör, a koszorú az örökkévalóság jelképe volt és a varázserőé, amivel a „szent koszorúkkal" minden ártó, gonosz szellem elől meg lehetett védeni a hajlékot. Az ősi, téli napéj-egyenlőségi ünnepek örökzöldágas, fagyöngyös, magyalos varázskoszorúinak pogány hiedelmeit, hagyományait feltehetően nem ismerte, nem kutatta Johann Heinrich Wichern lelkész, aki 1838-ban a hamburgi gyermekház nagytermében kocsikereket erősített a menynyezetre, s minden ünnep előtti napon a szentmisén egy-egy szál gyertyát gyújtott meg azon, megteremtve az adventi koszorú, a gyertyagyújtás hagyományát. A fakarikát később díszíteni kezdték, majd 1860-ban Berlin-Tegelben fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, a huszonnégy gyertya helyére négy került, a négy adventi vasárnap jelképeként - hogy aztán e formájában az adventi koszorú elterjedjen a karácsonyváráshoz kapcsolódva szerte Európában a családok otthonaiban is. Uralkodó színeivel, amiből a zöld a termésé, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A fűzfavesszőből fonott, örökzölddel, vörös és aranyszalagokkal díszített koszorúk később az ünnepvárás, a vendégszeretet jelképeként megjelentek az ajtókra, ablakokra aksztva is. Ahogyan a varázskörök ősi hiedelemköre, éppúgy a gonosz, a rontás elhárításának más réges-régi praktikái is tovább éltek az adventi szokásvilágban a keresztényeknél. Sokfelé az advent kezdetét a gyerekek jókívánságos kántálása jelentette, s hozzá tartozik a betlehemezés, a regölés, a Luca-napi kotyolás is. Az egészség-, a termékenység- és szerencsevarázslás, a rontáselhárítás számos szokása pogány alapmotívumé, a mágikus-kultikus célzatokhoz a néphitben és a szokásokban azonban társultak a keresztény elemek, az egyházi parancsolatok. A szegedi tájon élő emberek például adventben visszakérték a kölcsönben lévő tárgyaikat, hogy mások meg ne babonázhassák azokat, a rontást megelőzendő nem adtak ki semmit a házukból (kivéve a jótékony ételadományokat). Csendben, befelé fordulva, bűnbánóan, lélekben igyekeztek készülődni a karácsonyra, az imák, a hajnali misére járás mellett azzal is, hogy kiengesztelődjenek egymás iránt. Az ajándékozásban pedig nem a külsőségekre törekedtek, hanem a szívbeli meglepetésekre, a személyességre. Az advent sokak számára jelentette régen azt is, hogy ez időben saját kezűleg készítették el a szeretteiknek szánt ajándékot. SZABÓ MAGDOLNA Interneten a holokauszt áldozatainak nevei JERUZSÁLEM (MTI) Hétfőtől működik hivatalosan a jeruzsálemi Jad Vasem intézet által vasárnap bemutatott honlap, amely jelenleg a holokauszt mintegy 3 millió zsidó áldozatának nevét és életrajzi adatait tartalmazza. A maga nemében eddig egyedülálló webhely a vészkorszak során elpusztított zsidókkal kapcsolatos adatok utápi öt évtizedes kutató munka eredményeit ötvözi egybe. A lista, amely minden korábbinál teljesebb és részletesebb, angol és héber nyelven egyaránt elérhető. „A Jad Vasem magára vállalta, hogy felkutassa a zsidó áldozatok neveit, és megőrizze emléküket. Ez a zsidó nép erkölcsi kötelessége, az áldozatok iránti végső tiszteletadás" - hangzik a honlap első oldalán olvasható üzenet. - A tíz évvel ezelőtt megkezdett gyűjtőmunkában az intézet mintegy 1500 munkatársa vett részt. Az adatok internetre vitele egy éve kezdődött - mondta az intézet szóvivője. - Az adatgyűjtést tovább folytatjuk, sőt mostantól napi 11 órás munkaidőben dolgozunk, hiszen az idő sürget. Célunk az, hogy a holokauszt összes áldozatának, tehát legalább hatmillió zsidónak a neve és legalapvetőbb adatai - születési helye, családi állapota, leánykori neve és halálának helyszíne - felkerüljön a honlapra - tette hozzá a Jad Vasem munkatársa. A honlap az interneten a http://www.yadvashem.org címen érhető el. Cinegék az etetőn Lengyelországban gyűrűzött függőcinegék is madarászhálóba kerültek nálunk - s váltak a gyűrűk adatainak rögzítése után ismét szabaddá - a közelmúltban. Akkor még javában tartott az enyhe időszak, de a madarászok sejtették: északon már csikorgó idő van, mely nemsokára hozzánk is elérkezhet. El is érkezett. Nem csak a szó soros értelmében vett vándormadarak viselkedését befolyásolja az Időjárás - mondja a függőcinege-eset kapcsán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei csoportjának titkára, Lovászi Péter. Az állandónak nevezett madarak között Is vannak kóborlók. Ősszel a különféle cinkék - a legtöbbjük széncinege - hirtelen itt Is, ott Is láthatóvá-hallhatóvá lesznek városokban, falvakban, laza csapatokban járják be a környéket, kertek, parkok fáinak kérge alatt, falrepedésekben télire elhúzódott rovarok, pókok után kutatva. Feltűnő jelenlétük sokszor csak néhány napig tart, de madáretető „üzembe helyezésével" és folyamatos táplálékkal való ellátással helyhez lehet őket kötni. A madáretetők időjárásjelző szerepet is betöltenek: ha a szokásoshoz képest sokkal több madár jelenik meg az etetőn - például öt-hat cinke helyett tíz-húsz bontogatja a napraforgómagokat, tornászik a kikötözött fél dión, csipkedi az ágra fölfüggesztett, sózatlan, füstöletlen szalonnát -, rövidesen zordra fordul az idő. A verebek ugyancsak jó időjárás-előrejelzők: ha a délután előrehaladtával az alvófára érkező, éjszakázó csapatok megnövekednek, hideg idő várható - vagy az van máris. Feltűnő, hangos csiripelésük, tócsában fürdőzésük azonban, akár tél közepén is, időjárás-javulást jelez. Az ősztől tavaszig a Kárpát-medencében tartózkodó vetésivarjú-csapatok gyakran a hidegfronttal együtt - azaz előtte haladva jönnek északról-északkeletről. Érthető: a hó betakarja a talajt, elrejti a táplálékot, de a hó nélküli, csikorgó hideg is nagy energiafölhasználást igényel, s inkább délebbre, azaz-hozzánk húzódnak a madarak. A népi megfigyelés - a nagy havazást sokezres varjúcsapatok jelzik - általában helytálló. Szemgyönyörködtető, akrobatikus nászrepülésük - csak úgy siklóznak-forognak a napsütötte, szeles levegőégben - viszont időleges vagy végleges enyhülést jelezhet. F. CS. Politikai hirdetes Ha fontos Önnek családja boldogulása, az ország jóléte F m • • • //• es a nemzet jovoje... December 5-én hozzon felelős döntést! 2x NEM