Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-25 / 275. szám

16 •KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 25. Kulturális örökségünk A lapban negyven évvel ezelőtt a szegedi múzeum néprajzi gyűjteményéről írt Bálint Sándor A 2004. augusztus 1 -jén kezdődött és 2005. július 30-án záruló Bálint Sándor-emlékév idején érdemes újra feltenni a kérdést: milyenvolt a magyar népélet az Alföld déli részén? Kis hazájában, lakóhelyén szinte minden ember kívánesi erre. Hogyan éltek az elődök? A választ keresve melyik szerző, melyik néprajzkutató vagy társadalomtudós művét érdemes fellapoznunk? Lépjünk most együtt a szerzők és a művek ösvényére! Az emlékező megismerés örömével fordulunk Dél-Magyarország tájai felé. Az egész mindig felismerhető a részletekben. Ezért a Csongrád megyei régi népélet kutatásának néhány értékes mozzanatát elevenítem fel, a teljesség igénye nélkül. Kálmány Lajos a dél-alföldi táj népköltészetérc összpontosítva a tizenkilencedik század utolsó harmadában a népköltések gyűjtőjeként, majd néprajztudósként írta be nevét a magyar néprajz történetébe. Száz évvel ezelőtt a Néprajzi Értesítő Tömörkény István A tanyai világból e. írását közölte. Cserzy, Tömörkény, Móra paraszti tárgyú szépirodalmi művei ihletet merítettek a népéletből. A magyar néprajz első önálló egyetemi tanszékén Szegeden, 1929-től Solymossy Sándor oktatta a folklorisztikát. A Szegcdi Fiatalok Művészeti Kollégiumának összejövetelein az 1930-as évek elején Szeged néprajzáról Ortutay Gyula, a parasztművészetről Erdei Ferenc, Szeged szerepéről a magyar kultúrtörténetben címmel pedig meghívottként Bálint Sándor tartott előadást. A régi népélet, a szegedi szokások, a szegedi nagytáj, a „szögedi nemzet" hagyományvilága Bálint Sándor (1904-1980), „a legszögedibb szögedi" néprajztudós műveiből megismerhető. A száz évvel ezelőtt feltáruló jövendő velünk van még? Szegedi paprika, szóregi rózsa, makói hagyma, akácos tanyák, szikes tavak, szélfútta homoki táj, vetővirággal ékes löszgyepek, csanádi puszták... A régi, szép tavaszok levegője a réteken. Hol vannak ma már azok a csongrádi öreg halászok, a szegedi papucskészítők, a tápai gyékényesek, a szegvári kubikusok, a mindszenti ktsboj tárok? Hová lett a Vásárhely környéki régi tanyavilág? A vásárhelyi régi szegényparasztság hétköznapi sorsát Kiss Lajos A szegény emberek élete című műve örökítette meg. A régi dallamformálást, Csongrád me gye népzenéjét kutatta és Vásárhely népdalkincsét tárta fel Péczely Attila. A táj, a hagyományos életforma kapcsolatát tükrözte a tanyai településforma. A hódmezővásárhelyi-kopáncsi elpusztult tanyák világát Szenti Tibor A tanya című könyve mutatta be. Hódmezővásárhely történetének népraj zi vonatkozásait Szeremlei Sámuel, Nagy C.yula, Barabás (enö, Tárkány Szűcs Ernő, Herczcg Mihály dolgozta fel. Vásárhely helye a magyar népi kultúra fejlődésében címmel Tálasi István jelentetett meg fontos tanulmányt. A szentesi vízi élet kihalóban lévő népnyelvi szavairól Nyíri Antal írt. Csongrád varos néprajzát, a kubikusok életét Katona Imre is vizsgálta. A csongrádi határt, a táj és az ember kapcsolatát kutatja Szűcs Judit. Az ö-zés nyelvjárási kérdéséről, Kálmány Lajos életéről és művéről, Szeged szellemi-művelődéstörténeti örökségétől és Csongrád megye irodalmi hagyományairól Péter László könyvei értekeznek. A néphitet, a népszokásokat, a búcsújárás néprajzát Barna Gábor kutatja. A vallási néprajz területén ifj. Lele József végzett gyűjtést. A Szeged környéki települések népi imádságait Pölncr Zoltán gyűjtötte össze és adta ki. A Szeged környéki citerajátékról Sámsi Bálint írt tanulmányt. A települések és tanyák néprajzát kutatta és a Csongrád megye népművészete című kézikönyv szerkesztőjeként a falu- és a városkép népművészeti arculatáról írt |uhász Antal. A tánclulklór kutatója Felföldi László, a kisteleki keresztelőt, lakodalmat, temetést, a régi makói táncmulatságot mutatta be írásaiban. A Csongrád megye népművészete című kézikönyv szerzőitől a népi lakáskultúráról, a parasztházról és berendezéséről, a bűtorművességről, a viselettörténetről, a fazekasságról, a paraszti játékkészítésről, az egyes népi mesterségekről, a vallásos népi szokásvilág tárgyairól olvashatunk még. Az agrártársadalom két világháború közötti állapotáról Féja Géza Viharsarok című szociográfiája tudósított. Makóra és térségére vonatkozóan Erdei Ferenc szociológiai munkái a paraszti élet átalakulását érzékeltették. A hatvanas évek szemléletét Erdei Ferenc Város és vidéke című műve örökítette meg, Szegedet, Hódmezővásárhelyt, Szentest, Csongrádot, Makót vonzáskörzetükkel együtt vizsgálta. A makói bábaság történetét Markos Gyöngyi dolgozta fel. A természet, a társadalom összefüggéséről a Tisza néprajza címmel írt könyvet Bellon Tibor. Csongrád megyében többfelé, így Makón és környékén is a régi házak klasszicista jellegű oszlopfói, vakolatdíszítései, napsugaras oromdíszei még ma is őrzik a dél-alföldi parasztépítészet fő vonásait. Makó művelődéstörténésze, Tóth Ferenc A makói hagyma című nagymonográfiájában és több korábbi müvében a makói hagymatcrmelők életformáját, az állattartó, földművelő tanyák világát, a makói emberek szokásait tárta fel, Makó népi építészetéről is könyvet írt. A műit kulturális öröksége itt van velünk. Földeák népéletével, történetével Ráez Sándor, Fodor Imre, Sípos Erzsébet, Adók István írásai és a Földeák című falumonográfia szerzőpárosának, Gilicze Jánosnak és Schmidt Józsefnek a fejezetei foglalkoznak. Felvetődött a földeáki tájház létesítésének a gondolata is. Nemrég, Földeáki Honderű néven helytörténeti szakkör alakult. A táj, a kultúra, az örökség és a mai értékteremtés kapcsolata továbbél. Cicero bölcs szavai jutnak eszembe: „A szokás természetté válik." Az elődök ösvénye fénylő. Az utódok látják é2t még? BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Segítsünk a telet itt átvészelő madaraknak Télvíz idején az ablaknál állva a meleget adó radiátor teszi kellemessé a benti létet. Kinn a zord hideg télben, a fagyott talajon, a kopár fák ágaira rárepülő madarak sanyarú sorsának jobbá tételét segíthetjük, ha gondos állatbarát módjára, előre madáretetőt készítünk a hideg napokra. Az intenzív etetésre csak a kemény fagy és összefüggő hótakaró esetén van szükség, ilyenkor a kis vendégeknek a megszokottnál is több energiára van szükségük már az életben maradáshoz is. Lehet szó vörösbegyről, aprócska cinkéről, feketerigóról és még sokféle kedves madárkáról, akik megtelepedhetnek a kertekben vagy akár az ablakokban, ha rendszeresen gondoskodunk az etetésükről. Ha tudjuk, miért ne tegyük könnyebbé az életüket? Lássunk hozzá a madáretető készítéséhez! Ennek egyik lehetséges formája: étket szórni az ablakpárkányra. Ezt napi rendszerességgel megtehetjük. Bentről így megfigyelhetjük az odaszálló állatokat közelről is. Ehhez nem szükséges nyári-tavaszi előkészület sem. Gondot okozhat, ha emeletes házban lakunk, és az alsóbb szinteken élő (nem állatbarát) lakókat esetlegesen zavarja, ha bcpiszkolják az állatok evés közben a lentebb lévő ablakokat (maghéjakkal, ürülékekkel). Kerüljük el minden esetben a konfrontációt, és inkább készítsünk komolyabb etetőt, ami nem az ablakok közelében van, és nem zavarja meg lakótársaink nyugalmát sem. A legegyszerűbb madáretető eldobható üdítősflakonból is készülhet. Első lépésként az üveg szájára tekerjük vissza a kupakját, de ügy, hogy közben rácsíptetünk kötöző zsineget vagy drótot. A flakon testéből vágóeszközzel ajtóként funkcionáló nyílást vágunk. Ezen fognak be- és kiszállni a madarak az etetőből, és itt töltjük be a táplálékot is. Miután megraktuk madáreleséggel a pár perc alatt elkészült etetőt, már tehetjük is ki a közeli bokorra vagy fára. Ha van rá lehetőségünk, készíthetünk egyszerre több ilyen eledeltartót is. Építsünk madáretetőket! Eldobható üdítősflakon van bőven, azok felhasználása hulladékcsökkentő alternatívaként is értelmezhető. A kihelyezett eleségtartókat érdemes két-három hetente ellenőrizni, eledellel utántölteni. „Komoly mérnöki" munkával (rajzokkal, tervekkel) is kezdhetjük a madáretető készítését. Miután megálmodtuk, hogy hogyan nézzen ki álmaink etetője, vessük papírra terveinket. Számoljuk ki az anyagok fajtánkénti mennyiségeit, majd szerezzük be a hozzávalókat (űj vagy régi faanyagokból is összeválogathatjuk). Miután kiszabtuk a -fő elemeket, nem marad más hátra, mint azok összeszerelése. Ha készen van a madáretető, eleséggel feltöltjük, és kihelyezzük lakókörnyezetünk fáira, bokraira. Ha kertek alján (fákon vagy bokrokban) helyezzük el az etetőt vagy toronyházak ablakaiba, erkélyeire kerül is, minden esetben ügyelni kell arra, hogy az lehetőleg szélvédett hely legyen. Az etetőt ne tegyük túl alacsonyra, hogy egy kóbor macska vagy a házi kedvenc elérhesse (mint tudjuk, a macskák a madarakra veszélyes ragadozók). Mit rakjunk az etetőbe? Olajos magvak (napraforgó, tökmag), kalászos termések (búzaszemek, kukoricadara) rendszeresen kerülhetnek az eledeltartókba, de Fotó: Gyenes Kálmán maradjanak szárazon. Energiában gazdag (és kedvelt) még az adagolt, nyers szalonnacsík is. A madáretető-készítési procedúra lehet közös hétvégi, családi program vagy csoportos foglalkozás is. Fontos, hogy gyerekek felnőtt jelenléte nélkül veszélyes szerszámokkal (fúróval, fűrészszel, kalapáccsal) ne dolgozzanak, mert maradandó sérüléseket okozhatnak maguknak és társaiknak. Madáretetőt a magasba szintén csak felnőttek helyezzenek el. ló barkácsolást és sok-sok tollas barátot kívánunk mindenkinek! SERES ZOLTÁN, ORPHEUS ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET, SZEGED A Molfairtási akciója - takarítás nélkül Bizony egy Molhoz hasonló nagyvállalat ünnepnapon sem tétlenkedik. Ha mást nem tesz, legalább fát irt. Például a Cserepes sor és a Móravárosi körút kereszteződésénél, a Mol-telep kerítése melletti sávban. Az ok kézenfekvő: tisztán kell tartani a telep kerítése melletti területet. Biztos azonban, hogy ehhez tíz méteres sávban kell kiirtani minden növényt? És meddig kell várjunk ahhoz, hogy az itt maradt szemetet maguk után eltakarítsák? Vagy - amit azt az egyik ott dolgozótól megtudtuk - az valóban már a város feladata? Fát tehát irthat a vállalat a város területén, szemét gyűjtésére viszont ugyanezen a területen már nem jogosult. Furcsa. Végezetül van egy kérésünk: hasonló akciók helyett legközelebbi ünnepünkön ők is inkább ünnepeljenek - vagy legalábbis pihenjenek. HAÁSZ ÁKOS ÉS TOVÁBBI TIZENEGY KÖRNYÉKBELI LAKÓ", SZEGED A buszforduló és a gazdaságosság A november 11 -én megjelent „Hallgattassák meg a másik fél is!" című cikkre válaszolnék. 1. Tisztelt Bugyi úr! A nevem „cz"-vel írom, nem „c"-vel. 2. Én a laphoz elküldött e-mailemben nem személyeskedtem senkivel, korára, egészségi állapotára és vagyoni helyzetére való tekintettel. Levelem nem volt sem vérforraló, sem lenéző, csak tényszerű! Akit sértett, attól elnézést kérek! 3. Két kiskorú gyermekem van és tömegközlekedem! 4. Ha a Mester u., Hegedű u., vagy a Jerney u. végén lakunk nem az Eszes-malomhoz sétálunk ki tömegközlekedni, hanem a Széchenyi utcai végállomásra. Kb. 5 perccel rövidebb az üt. 5. A gazdaságosságról annyit, hogy ma, november 11-én a 6 óra 25-ös 35-ös busszal mentem dolgozni. Egyszerre indult a 75-ös busszal. Majd a két járat a dorozsmai ABC-nél randevúzott a 35/Y-sal! Három busz egy megállóban, egyszerre! Ez gazdaságos? 6. Levelét olvasva késztetést éreztem, hogy felhívjam Önt, de nem tettem, mert ez nem kettőnk nézeteltérése, hanem egy nagy közösségé. Leveléből ítélve Ön a Jerney utcával párhuzamos utcák A lernev utcai ABC melletti két üres telken kialakítható lenne egy buszforduló? Fotó: Karnok Csaba valamelyikében lakik. A mi utcánk kb. olyan széles, mint az említett párhuzamos utcák. E tények alapján feltételezem, ott is elfér a busz! 7. A környezetemben élők nem a tömegközlekedés ellen vannak, hanem a kompromisszumokkal megoldott, józan ész mérlegelte közlekedési struktúra kialakítását szeretnék. Ne a dilettantizmus és a megfelelő kommunikáció hiánya legyen a vita oka. 8. Az infrastruktúra javulásával vonzóvá válik a városrész, értéknövelő hatású, de nem a Dobos utcában! 9. Eddig a környék bűnügyileg szinte tiszta volt, egy-két ember biztos lesz a járműveken, akiknek jó „zsíros falatnak" kínálkozik szeretett lakóövezetünk. 10. Mint már előző e-mailemben írtam, a Jerney utcai ABC melletti két üres telken kialakítható lenne egy buszforduló. A gazdaságosságra nem indokolt hivatkozni a tömegközlekedési szolgáltatónak, hiszen az ABC a Széchenyi utcaLvégállomás és az Eszes-malom között, pont félúton van. így nem kell szélesíteni és egyirányűsítani a Dobos utcát. A költségek tisztán fedeznék a buszforduló kialakítását, és környezetünket lakó- és pihenőövezetté lehetne nyilváníttatni! Remélem, javaslataim megfontolandóvá válnak, bízom a mellettem és a nem mellettem állók józan ítélőképességében. LŐR1NCZ ZSOLT, SZEGED-K1SKUNDOROZSMA