Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-25 / 275. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 25. • AKTUÁLIS* 3 Eljárás indult egy forráskúti férfi ellen állatkínzásért Ostornyéllel ütötte, vasvillával szurkálta lovát Folytatás az 1. oldalról Az immár bűncselekménynek minősülő állatkínzást egy autóval arra járó férfi vette észre, és értesítette a rendőrséget. Megtudtuk, a tanyáján egyedül élő B. Lajost hirtelen haragú, kiszámíthatatlan embernek tartják, még az állatorvos sem mert egyedül kimenni a tanyájához. B. Lajos annyit mondott a rendőröknek, hogy hülyeségnek tartja az egész eljárást. Aki nem tart állatokat, annak fogalma sincs, hogyan kell velük bánni. És egyébként - őt ne háborgassák. A forráskúti férfit gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, azt állította, megbánta tettét. A napokban bíróság elé állítják. • A parlament idén márciusban fogadta el az állatvédelmi törvényt, ami az addigi szabálysértés helyett bűncselekménnyé nyilvánítja az állatkínzást. Az állatviadalok szervezését három évig, az állatkínzást két évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. A jogszabály szerint állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet. Az állatkínzás vétségét követi el, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz. TÍZ HÓNAP BORTON November 22-én, hétfőn tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre, illetve hat hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Tiszafüredi Városi Bíróság azt a Két férfit, akik brutális módon megölték kutyáikat. Az ítélet nem jogerős. A férfiak a két állatot nyakuknál fogva felakasztották a házuk udvarán álló fára, és addig lőttek rájuk légpuskával, amíg volt bennük élet. A mészárlásnak szemtanúja is volt, aki később feljelentette a kutyagyilkosokat. Amikor kiderült, hogy emiatt eljárás indul ellenük, az egyik elkövető megverte a tanút. A két férfi nem ismerte el a bűncselekményt, de a szakértők megállapították: ők ölték meg az állatokat. Ár- és belvízveszély még nincs Bár árad a Tisza, árvízvédelmi készültség még nincs. Az átlag feletti csapadék kisebb árhullámot indított el a folyón. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrádnál és Szegeden is árad a Tisza. A folyó vízszintje Szegednél egy nap alatt 24 centimétert emelkedett, tegnap 390 centiméter volt. Az elmúlt időszak heves esőzései ugyanis egy kisebb árhullámot indítottak el. A szakemberek szerint még 50-80 centimétert nő a vízszint. Arvízkészültség nincs. Belvízveszély sem fenyeget, de 13 szivattyútelepet 8-12 órán át működtetnek, amelyek naponta 300 ezer köbméter vizet emelnek át. A meteorológiai előrejelzés szerint a hét végén csapadékos, de enyhe időre számíthatunk, havas eső, hő is eshet. Legutóbb április elején érte el egy hatalmas árhullám a folyó alsó szakaszát. Az akkori áradást, amit a mostani meg sem közeb't, a több napos eső okozta. Akkor a Tisza Szegednél 780 centiméternél tetőzött, a Sárga üdülőtelepet pedig ismét elöntötte a víz. A Tisza vízszintje Szegednél egy nap alatt 24 centimétert emelkedett Fotó: Schmidt Andrea Nincs összefogás az agráriumban Újra az utakra szólítja a kormány agrárpolitikájával elégedetlen mezőgazdasági termelőket a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma (Magföm), a Magyar Sertéstartók Szövetsége, valamint a Kis- és Középbirtokosok Országos Szövetsége. Csongrád megyéből egyik érdekképviselet sem csatlakozott. Agrárdemonstrációval kezdődött és úgy tűnik, azzal is fejeződik be az idei esztendő. A szervezők - élükön a Magfömmel - más agrár-érdekképviseleteket, így a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségét, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ) is megkeresték, hogy csatlakozzanak, ám erre nem került sor. A félpályás útelzárásokkal járó demonstrációt tegnap alig tíz helyszínen tartották meg az ország különböző pontjain, Csongrád megye azonban nem csatlakozott a felhíváshoz. Stadler Ferenc, a MOSZ megyei titkára elmondta, úgy tűnik „magánkezdeményezésről" van szó, nem sikerült a törekvéseket öszszehangolni. Az érdekképviselet az agrártárcával jelenleg is egyezkedik arról, hogy jövőre 1000 forintos állatjóléti támogatást kapjanak a gazdák. Akiknek a hangulatát éppen az állatjóléti támogatások megvonása paprikázta fel. A minisztérium ugyanis forráshiányra hivatkozva október közepén leállította a pénzek folyósítását, holott februárban a gazdákkal kötött egyezségben ígéretet tett azok kifizetésére. Éppen akkor - mondta Stadler Ferenc -, amikor a hízók felvásárlási ára a kilónkénti 310 forintról 270-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy gazdaságtalan a sertésállomány fenntartása. A szarvasmarhatartók követelik, hogy az agrárkormányzat érje el, tejükért a felvásárlók fizessék meg a 68 forintot literenként és Thhez az állam adjon még literenként öt forintot. A tejtermelők elvárják, hogy azonnal legyen lehetőség a tejkvóta adásvételére és bérletére, a szarvasmarhatartással felhagyok kvótáját pedig az állam vegye meg literenként 50 forintos áron. F. K. Élmény, kényszerből MOLNÁR B. IMRE Hogy a gyógy- és termálturizmus fejlesztésére költött állami milliárdok hasznosságát mely településeken igazolja vissza a piac, az lassan eldől. A hazai fürdők megújulása egyrészt örvendetes, másrészt félő, hogy mennyiségi és minőségi túlkínálat keletkezett. Ráadásul látszik, a fejlesztések sokszor féloldalasak: a kapcsolódó magánberuházások el-elmaradtak. Szegeden jó példa erre az Anna-fürdő, a politikai konccá vált nagyberuházás. Elkészült. A frissen festett szomszéd házból azonban nem lett gyógyszálló'. Azt már nem építheti meg a város. Várják a tőkést. A felújított és az éppen csak szinten tartott fürdők közötti különbség ordít. A SZUE és a Partfürdő lepusztult, egyetlen medencében sincs a kötelező vízforgatóból. A választások közelednek, vállalhatatlan a város vezetése számára, hogy a régióközpontból Mórahalomra, Majsára járnak pancsolni. De Makón, Szentesen is van már élménymedence. Szeged strandjai kimaradtak az állami osztogatásból, a nagy pénzt a sokat emlegetett Anna vitte el. Az újszegedi fürdőbirodalom belvárosi, egyben hangulatos folyóparti terület, van gyógyvízkút, fedett medencék, adottak a középkategóriás szállodák a környéken. Szeged pedig a Dél-Alföld leglátványosabb, legmozgalmasabb városa; jobb adottságokkal bír, mint a régió kis fürdőhelyei. Világos: fejleszteni kellene. A város magántőkésre várt sokáig. Érdeklődtek, de komoly befektető nem jött. A Szegedi Fürdőknek még a működéshez is nagy támogatás kell, a turizmus haszna nem közvetlenül a városi cégnél jelenik meg. Beruházni nem tudnak, támogatásra várnak. A fürdőfejlesztések boldog korszaka viszont elmúlt, a bő állami forrás elapadt. Már csak araszolva tudják behozni a lemaradást. Kilenc vízforgatás nélküli medencére haladékot kérnek az ÁNTSZ-től, egybe meg lízingelnek csúszdát, pezsgetőt. A látványost csinálják meg, a kötelezőt halasztják. Sokat várunk a turizmustól, de a szegedi fürdőcég régóta kényszerpályán mozog. Konferencia, Orbán Viktor nélkül Nem vesz részt Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központ által rendezett, A kis és közepes méretű országok mozgástere az európai integrációban című tudományos konferencián. A tanácskozást - a lapunk tegnapi számában megjelentekkel ellentétben ma tartják az SZTE aulájában (Szeged, Dugonics tér 13. II. emelet). A konferencián előadást tart facques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke, államminiszter; Christian Philip, a )ean Moulin Egyetem Lyon III. Európa Tanulmányok Intézetének munkatársa, nemzetgyűlési képviselő, a nemzetgyűlés európai ügyek delegációjának alelnöke; Christian Franck, a Louvain-i Katolikus Egyetem Európai Tanulmányok Intézetének elnöke; Ivo Slosarcik, a prágai Károly Egyetem Európa Tanulmányok Intézete munkatársa; Róbert Wtterwulghe, a Louvain-i Katolikus Egyetem professzora; valamint neves hazai előadók, köztük Martonyi lános egyetemi tanár, Schmitt Pál, az Európai Néppárt-frakció magyar delegációjánakvezetője. A tudományos konferencián csak az előzetesen regisztrált résztvevők vehetnek részt. A tanácskozással kapcsolatos, lapunk tegnapi számában megjelent téves információért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. Szakdolgozói kamara MUNKATÁRSUNKTÓL Megalakult a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, amely - az orvosi kamarához hasonlóan — a szakmához tartozókat tömöríti. Irinyi Tamás megyei elnök elmondta: Csongrád megyében jelenleg 3400 tagot számlálnak, de a végleges létszám 6000 körül várható. A kamarába valamennyi egészségügyi szakdolgozónak kötelező belépnie január elsejéig, mert a tagság a feltétele annak, hogy a szakmában dolgozhassanak. A megyében négy tagozat működik: Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen. Nyitva tartás: h.-p.: 9-19 • szo.: 9-18 • vas.: 9-14 Cím: Szeged, Vásárhelyi Pál út (Volán székházzal szemben) • Tel.: 62/451-455 Újhelyi elhallgattatná a közrádiót A Magyar Rádió (MR) szerinte egyoldalú tájékoztatása miatt az Országos Rádió és Ttlevízió Tfestületnél (ORTT) a közrádió műsorszolgáltatási engedélyének felfüggesztését kezdeményezi Újhelyi István. MUNKATÁRSUNKTÓL - Akik hallgatják a közrádiót, tudják, hogy a Magyar Rádió sorozatos törvénysértést követ el, megszegi a médiatörvényt. Ezért kezdeményezem, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület függessze fel a Magyar Rádió műsorszolgáltatási engedélyét - nyilatkozta lapunknak Újhelyi István. A szegedi szocialista országgyűlési képviselő megjegyezte: a testület pénzbírsággal ésAfagy a műsorszolgáltatási engedély felfüggesztésével szankcionálhat, más eszközzel, amely a pártatlanságot kikényszeríthetné, nem rendelkezik. - Azt kérem az ORTT-től, hogy a leghatározottabban szerezzenek érvényt a magyar törvényeknek - jelentette ki az MSZP alelnöke. Újhelyi István szerint a Magyar Rádió hírműsoraiban egyre nyíltabb és leplezetlenebb politikai kampány zajlik. Kivétel nélkül olyan személyek szólalhatnak meg reggel, délben, este, akik egyértelműen és kizárólagosan az ellenzéki pártok álláspontját hangoztatják. A Magyar Rádió a hírműsoraiban még soha nem merészkedett olyan messzire a politikai egyoldalúságban, a pártosságban mint most, a december 5-i népszavazás előtt - mondta a szocialista politikus. - Ezért én nem pénzbüntetést kérek a Magyar Rádióra, hanem a pártatlan közszolgálati média megőrzése érdekében demonstratív döntést: az ORTT függessze fel a közrádió műsorszolgáltatási jogosultságát. Újhelyi István végül arra hívta föl a figyelmet: a nyugat.hu internetes honlapon olvasható, hogy a Magyar Rádió elnöke, Kondor Katalin a saját maga által alapított Magad Ura Polgári Kör tagja, amibe rajta kívül senki más nem léphet be. Szervezetét viszont személyesen Hende Csaba, a Fidesz-MPSZ-t támogató polgári körök koordinátora jegyezte be. Kíváncsiak voltunk, mi a véleménye a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiója vezetőjének Újhelyi István bejelentéséről. Varga Zoltán lapunk érdeklődését azzal hárította el, hogy ő nem illetékes az ügyben.