Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

8 •MEGYEI TŰKORSZERDA, 2004. NOVEMBER 24. Kis szegedi beruházástörténelem, avagy hogyan kell hibát hibára halmozni Közösségi építkezések nyelték a pénzünket Egyetemi tanulmányi és információs központ - a szegénység pazarlása Nem voltak sikertörténetek az utóbbi évek legnagyobb szegedi állami, önkormányzati épületberuházásai. Négyet tekintünk át, a teljesség igénye nélkül. E sajátos, lehetőségeink szerinti áttekintésből is egyértelműen látszik, hogy az adófizetők pénzével nem bánnak kellő felelősséggel a közösségi építkezéseken. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Tudományegyetem új, Ady téri könyvtára - hivatalos nevén Tanulmányi és Információs Központ (TIK) - állami beruházásban, az Oktatási Minisztérium |OM] finanszírozásában épült. Amikor csak az orrunkig látunk A beruházás vázlatos történetéből az olvasható ki, hogy itt „a szegénység pazarlása" elnevezésű hazai kór tipikus tünetei mutathatók ki. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy ezúttal sem a beruházó, sem a kivitelező - Magyar Építő, Baucont Kkt. - nem hibáztatható abban, hogy a könyvtár a tervezettnél később, következésképpen a tervezettnél drágábban készül el (a műszaki átadás folyamatát ennek a hónapnak a végére, 2004. november 30-ra fejezik be). A csúszásnak alapvetően két oka volt. Először menet közben változtatni kellett a terven: a szegedi önkormányzat egy saját beruházású konferencia-központot szeretett volna fölépíteni, ám időközben be kellett látni, hogy az ehhez kapott állami támogatás túl kevés a nagy ívű álom megvalósításához. Ezért a város „átengedte" a majdnem egymilliárdos állami pénzt, cserébe használhatja - megállapodás szerint - az űj egyetemi épületben kialakított konferenciatermet. Másodszor azért kényszerült leállni a kivitelező, mert a beruházó OM fejlesztési pénzeit zárolta a Pénzügyminisztérium, nem tudott fizetni az elvégzett munkákért. A Draskovics-csomagként emlegetett kormányzati takarékossági program mechanikusnak mondható intézkedése egyáltalán nem takarékosságot eredményezett, hanem ellenkezőleg: többletköltséget okozott. Egy idő múlva mintha ezt maga a pénzügyminiszter is belátta volna, mert feloldotta az OM fejlesztési pénzfelhasználásának tilalmát. Köd előtte, köd utána Szeged első parkolóházának építéstörténete ennél sokkal bonyodalmasabb. Már a beruházó kilétének megállapítása is gondot okoz a hétköznapi halandónak. Mert bár a szegedi közgyűlés 2000 tavaszán döntött arról, hogy a városban két parkolóház is épüljön, időközben alig követhető át- és kiszervezési láz lett úrrá az önkormányzati cégek háza táján, aminek következtében igen bonyolulttá váltak a tulajdonviszonyok. A közterületi, fizető parkolási rendszert üzemeltető cég, a Szepark Kft. 45 százaléka volt a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú közlekedési társaságé (SZKT), 55 százaléka pedig a Vivaép Kft.-é. A Vivaép felerészben szintén az SZKT-é volt, másik fele viszont magánbefektető érdekeltsége. A hatalomváltáskor a szocialista-szabad demokrata többségű önkormányzat ki- vagy visszavásárolta a magánérdekeltséget, hogy a parkolóházzal kiegészülő fizető parkolási rendszer várható haszna ne a magánérdekeltséget, hanem az önkormányzatot illesse. Csakhogy az Arany János utcában épülő első szegedi parkolóház kivitelezésével is bajok akadtak. A teljesítési határidőt többször módosították, a beruházás költsége 730-ról közel 900 millió forintra emelkedett, ráadásul nem kapott használatbavételi engedélyt, mert a rendszer szoftverje és automatikája működésképtelen volt. Mindennek a tetejébe eltűnt a svéd fővállalkozó, anélkül, hogy kifizette volna az alvállalkozókat, vagyis a pénzzel együtt. A városnak, illetve parkolási cégének kötbérköveteiéSzegedi parkolóház - sok-sok kérdőjellel se van, amit peres úton próbálnak érvényesíteni. A szeretet és az ő hiánya Utólag világos, hogy akárcsak a parkolóháznál, a Radnóti gimnázium tornaFotó. Miskolczi Róbert csarnokánál is már a kivitelező kiválasztását elhibázták. Ez utóbbi, a budapesti székhelyű Maszer képviselője ugyan úgy nyilatkozott, hogy csak azért „nem szeretik őket Szegeden", mert 2001-től túl sok munkát nyertek el a térségben, ám Fotók: Schmidt Andrea » az utólag rekonstruálható tények szerint egyáltalán nem csak az üzleti féltékenység okolható a „szeretethiányért". A Radnóti esetében nem egyszer még azt is megspórolták, hogy legalább megokolják a határidőcsúszásokat, nem fizettek az alvállalkozóknak, baj volt az elvégzett munkák minőségével. 160 millió forintnyi kötbért érvényesítene a céggel szemben - peres úton - az önkormányzat. Az Anna-fürdő története tűnik a legcifrábbnak, hiszen ez esetben már a beruházás előkészítése idején dúlt a pénzügyi nagyvonalúság, ami aztán végigkísérte az építkezést. A Fürdővizek Szeged Kft. jogelődje, a Dóra Vízhasznosító Kft. 2001-2002-ben úgy kötött 114 millió forint értékben szerződéseket az előkészítő munkákra, hogy csak 25 milliós fedezete volt. A kezdeti fedezetlen hiány folyamatosan nőtt, mert: a Záév Rt.-vei aláírt vállalkozási szerződésben a fürdő vállalat ügyvezető igazgatója majdnem 22 millió forinttal nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amennyi a Széchenyiterv támogatási szerződése szerint a rendelkezésére állt; bizonyos várható kiadási tételek egyszerűen kifelejtődtek a beruházás költségvetéséből. Már az induláskor több mint 151 millió forint hiányzott. A kivitelező engedélyek nélkül kezdett el dolgozni. Időközben a Fürdő-vezért a közgyűlés fölmentette, az új vezetés pedig leállította az építkezést (2002. december 18.) engedélyek hiányára, illetve súlyos biztonsági szabálytalanságokra hivatkoztak, de hamarosan kiderült, hogy a fürdőcég gazdálkodásával, pénzügyeivel is bajok vannak, ráadásul a Széchenyi-terves pályázatot is rosszul készítették el mellesleg több mint 10 millió forintért. Új kiviteli tervek készültek, módosították a kivitelezői szerződést, az önkormányzat kényszerűen megemelte a fürdő tőkéjét, 2003 márciusában folytatódott az építkezés. Az Anna-fürdő 1,4 milliárd helyett végül 1,7 milliárd forintba került. Az Anna-fürdő története tűnik a legcifrábbnak Szegeden a Pannon GSM ügyfelei már mobilon keresztül is megvásárolhatják parkolószelvényücet, amit egy újabb SMS elküldésével meg is hosszabbíthatnak. Nem kell mást tenniük, mint elküldeni gépkocsijuk rendszámát és a kívánt jegy típusát. SMS parkolójegy PANNON QSM Ax élvonal.