Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

SZERDA, 2004. NOVEMBER 24. • MEGYEI TŰKOR" 5 Rendhagyó módon csütörtökön lesz a városi közgyűlés Karácsony előtti decemberi fizetés Az idei és a jövő évi költségvetéssel, fej­lesztésekkel, díjemelésekkel foglalkozik döntően- a csütörtökre összehívott szegedi közgyűlés. Mivel pénteken a megyei jogú városok köz­gyűlése tanácskozik a városháza dísztermé­ben, a szegedi önkormányzat novemberi közgyűlését holnapra hívták össze. Mint ahogy az Szentgyörgyi Pál gazdasági alpol­gármester tegnapi sajtótájékoztatóján el­hangzott, ezúttal a szokásos 40 körüli napi­rendi pont helyett mindössze 26-ot tárgyal­nak, zömmel a költségvetéssel, a díjemelé­sekkel, az önkormányzati cégek gazdálko­dásával és tervezett fejlesztésekkel kapcso­latban. A lakosságot leginkább a 2005-ben várható díjemelések foglalkoztatják, miután 14 kü­lönböző területen lesz drágább az élet jövőre. Még akkor is zsebbe vágó kérdésekről van szó, ha tíz esetben csak az infláció mértéké­vel emelkednek a díjak. A pénzromlásnál magasabb áremelés a szemétszállítást, a fize­tő parkolást, a tömegközlekedést és a szociá­lis intézményeket érinti. A tömegközleke­désben például 17 százalékos tarifaemelés várható, aminek többek között az az oka, hogy az uniós csatlakozás következtében a közlekedési cégek városi tömegközlekedésből keletkező veszteségeit a megrendelőnek, vagyis az önkormányzatnak ki kell egyenlíte­nie. Az első háromnegyed éves költségvetés ér­tékeléséről szóló előterjesztés szerint Szeged bevételeinek közel 64 százaléka, a kiadások­nak pedig 54 százaléka teljesült, vagyis az önkormányzat pénzügyi pozíciója jó. A 2005-ös esztendő költségvetési tervezetét anélkül kellett elkészíteni és elfogadásra ja­vasolni, hogy az országost csak decemberben hagyja jóvá a parlament, de ez tavaly sem volt másképp. Szentgyörgyi Pál elmondta, 3,8 milliárd forintos hiánnyal számolnak jö­vőre, amely csökkenhet, ha az országgyűlés kedvező döntéseket hoz. Az idei költségve­tést érinti még az a közgyűlési előterjesztés is, amelynek megszavazásával a közalkalma­zottak decemberi bérét még karácsony előtt ki lehetne fizetni. F.K. Sándorfalva terjeszkedne, de nem tud Határvillongás két nagyközség között Új építési telkeket szeretne kialakítani Sándorfalva, ám a nagy­község terjeszkedésének határt szab például a tájvédelmi körzet, illetve a szomszéd település. MUNKATÁRSUNKTÓL A több mint 7 ezer lelket számláló Sándorfalva önkormányzati kép­viselő-testülete már régóta fontol­gatja: bővíti a települést. Az egy­kor sakktáblaszerűen kialakított településen, a régi falu mellett az 1950-es években új falurész jött létre. Az elmúlt években pedig a kiserdő környékén kiosztott telke­ken fölhúzott házakba költöztek ki sokan Szegedről. Most ismét nagy szükség lenne telkekre, hi­szen a nagyközségben is építkez­nének a fiatalok, és a környező fal­vakból, városokból is sokan érdek­lődnek a portákról. Sándorfalvát azonban „satuba szorítja", hogy a Csongrádi út jobb oldalán a Dóéig elnyúló homokerdő a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe, ahol jelentős a madárvonulás, és apró­vadas vadászat is folyik, tehát er­refelé nem lehet a községnek nyúj­tózkodnia, de a nagyközség másik végén a zártkertek miatt is lehe­tetlen a terjeszkedés. Sándorfalva számára kiutat az jelenthetne, ha Szatymaz felé növekedne, de ott is csak körül­tekintő tervezéssel, hiszfen ­egyebek mellett - a domborzati viszonyokat is figyelembe kell venni. Ezt csak a magántulaj­donban lévő ingatlanok kisajátí­tásával tudná a képviselő-testü­let megoldani. A Szatymazt és Sándorfalvát elválasztó közigaz­gatási határ több mint 2 kilomé­ter hosszú: a képzeletbeli határ­vonal sándorfalvi oldala belterü­let, a másik viszont már Szaty­maz külterületének számít. A lehetőségről a múlt héten tárgyalt a képviselő-testület, de nem jutottak előbbre - tudtuk meg Darázs Sándor polgármes­tertől. Abban reménykedtek, hogy a szatymazi önkormány­zattal meg tudnak egyezni, ez azonban nem történt meg. Ezért Darázs Sándor azt is elképzelhe­tőnek tartja, hogy népszavazást kezdeményeznek az ügyben. „Egy önkormányzat sem mond le önként a területéről, Sándor­falvának valószínűleg népszava­zást kell kezdeményeznie az ügy megoldására" - fogalmazott Gyömbér László. Szatymaz pol­gármestere úgy véli, Sándorfalva önmagát zárta el a fejlődés lehe­tősége elől azzal, hogy annak ide­jén a Csongrádi úton kiskerteket osztottak, pedig arra tudna ter­jeszkedni a nagyközség. Víztisztítás Dorozsmán és környékén A Szegedi Vízmű Rt. ivóvízháló­zat-öblítést végez 2004. novem­ber 24. és december 3. között Szegeden, Sziksósfürdő-Suba­sa-Kiskundorozsma területén. Az öblítési időszakban, munka­napokon 8 és 14 óra között a megjelölt területeken átmeneti nyomáscsökkenés várható. Az öblítés következtében a víz zava­rossá válhat. Ülepítés után fo­gyasztásra alkalmas, de a társa­ság javasolja, hogy reggel 8 óráig a lakók vételezzenek szükségle­teiknek megfelelően ivóvizet. A vezetékhálózat tisztításának be­fejezését követően rövid időn be­lül visszaáll a korábbiakban meg­szokott, kiegyensúlyozott vízel­látás és vízminőség. A Szegedi Vízmű Rt. kéri a lakosságot, va­lamint az érintett területek in­tézményi és ipari fogyasztóit, hogy a jelzett időszakban vízfel­használással üzemelő háztartási gépeik, műszaki eszközeik üze­meltetésére fokozott figyelmet •fordítsanak. Folytatás az 1. oldalról Négy óra után néhány perccel a kosárban dolgozó tűzoltók adó­vevőn kérdezték lent várakozó kollégáikat, hogy látnak-e füstöt. Füst már nem kígyózott az épü­let felett, de a tűzoltók készenlét­ben maradtak az épület mellett, a téren. Az egyik intézetből egy oktató izgatottan kérdezte a tűzoltókat, hogy mi a helyzet. Attól féltek, hogy a tűz továbbterjed az épü­letben, és már elkezdték a drága kutatási műszerek kimentését az épületből. A tűzoltók azonban megnyugtatták az asszonyt, a tü­zet eloltották, s attól sem kell tartani, hogy az épület teteje be­szakad. A padlástéri műhely beren­dezéseiről az egyetem munka­társai leltárt készítenek. Az már bizonyos, hogy a berende­zésekben és az épületszerke­zetben nagy kár keletkezett. A tűz keletkezésének okát vizs­gálják. NYEMCSOK ÉVA Tűz a Dóm téren A raktárépület ajtaját a tűzoltók a kosár segítségével juttatták le a térre Fotó: Gyenes Kálmán Nem egyértelmű, ki a párt elnöke Miklós Sándor a kisgazdák megyei el­nöke, nem Szabó Lajos - mondta la­punknak Pesti Gábor, a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. Szabó szerint viszont a 2003-as nagyvá­lasztmány megszüntette Miklós tisztségét. — Nem Szabó Lajos, hanem Miklós Sán­dor a kisgazdák megyei elnöke, ugyanis a Szegváron két évvel ezelőtt tartott me­gyei nagyválasztmányon őt választottuk meg - kereste fel lapunkat Pesti Róbert, a párt egyik alelnöke. - A főtitkár Cse­hák lános, a másik alelnök pedig Pancza István. Az országos elnökségben való­ban történtek váltások, de a megyeiben nem. Szabó Lajost a volt országos elnök, Deák József megfigyelőnek nevezte ki, de nem megbízott elnöknek. Deákot az­óta közokirat-hamisítás miatt leváltot­ták, de a jelenlegi elnök, Kovács István József ellen is várható a bírósági végzés. A területi szerv nem hullott szét, meg­bízható alapszervezetek többek között Deszken, Dorozsmán is működnek ­folytatta Pesti. A Csongrád megyei alapszervezet sze­retné elérni, hogy Torgyán József vissza­térjen a párt élére. - Az elnök úr nélkül nem lesz esé­lyünk a választáson. Szükség van egy kemény, erős kezű vezetőre, aki össze­tartja a pártot. Torgyán József 2005 ta­vaszán kíván visszatérni a közéletbe ­tette hozzá Pesti Gábor. Minderre Szabó Lajos úgy reagált, hogy Miklós Sándor elnöksége biztosan nem legitim, ugyanis a 2003 februárjá­ban tartott nagyválasztmány minden korábbi tisztséget megszüntetett. - Kovács István József megbízásából hétfőn felkeresett egy bizottság - tette hozzá Szabó Lajos -, s arról értesítettek, Balázsfi Lajosné lesz az új megbízott el­nök. G. ZS. A legtöbb gondot az építkezésekről befolyó híg beton okozza Önjáró kamera kutat a csatornákban Egész évben folyamatosan tisztítja a Szegedi Vízmű Rt. a város alatt húzódó 360 kilométer hosszú csatornaháló­zatot. A takarítás után távvezérelt ka­merával vizsgálják meg a csatornák állapotát. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Vízmű Rt. egész évben, meg­határozott ütemterv szerint takarítja a város 360 kilométeres csatornahálóza­tát. Maróti Tibor, a vízmű rt. víz- és csa­tornahálózati üzemvezetője elmondta, a szegedi hálózat egyesített rendszerű, az­az egy csatorna szállítja a csapadékot és a szennyvizet is. A tisztítással pedig a szállítókapacitást kell helyreállítani, amit egy speciális berendezéssel végez­nek. A készülék egy tömlőből áll, amin keresztül nagy nyomással vízsugarat spriccelnek a csőbe, majd amikor ezt visszafelé húzzák, szinte leborotválja a csatorna falán lerakódott iszapot. Ezután szippantóval tisztítják ki a ve­zetéket. Ezt követően kerül sor a kí­vülálló számára legérdekesebb részre, amikor egy minitraktorra szerelt önjá­ró kamera ad „élő" közvetítést a Bel­város százéves csatornáiból. A gép el­ső ránézésre játékkocsinak látszik. A készülék érteke ugyanakkor 25-30 millió forint, ami nem játékszer. A kamerahordozót 135 méter hosszú kábelre kötve bocsátják a csatornába a Szegedi Vízmű Rt. szakemberei. A szá­mítógépes vezérlésű kisautót egy Re­nault műszerkocsiból irányítják, s ugyanott figyelik a föld alól közvetített képeket. A francia gyártmányú, lámpá­val fölszerelt Hytec kamera üvegburával védett objektívje 180 fokos látómezőről ad képeket. A hordozókocsi oldalára erő­sített támasztókarok végén pótkerekek gördülnek a falon; a rudakat a csatorna átmérőjéhez igazítják, így a kistraktor nem borulhat föl. Jelenleg a Szilléri sugárúton takarítják a csatornát Fotó: Miskolczi Róbert A Belváros alatti vízelvezető rend­szer első szakaszait még az 1860-as években építették. Az enyhe lejtésű, falazott kanális keresztmetszete fordí­tott tojásra hasonlít: a szűkülő átmé­rőnek köszönhetően a kevés víz is lefo­lyik. Maróti Tibor hozzátette, hogy a régi, téglafalazatú csatornák vannak a legjobb állapotban. A szakember elmondta, a legtöbb gon­dot az okozza, amikor építkezésekről be­ton kerül a csatornába, ami aztán lera­kódik annak falán. Ilyen esetben meg­próbálják kideríteni, ki a felelős. így tör­tént ez abban az esetben is, amikor egy szegedi építkezésről annyi híg beton ke­rült a csőbe, hogy a teljes keresztmetsze­tet lezárta. Maróti Tibor a konkrét eset­ről nem akart beszélni, de azt elmondta, a vállalkozó a teljes helyreállítás költsé­gét kifizette.

Next

/
Thumbnails
Contents