Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

SZERDA, 2004. NOVEMBER 24. « A K T U Á ! I S • 3 NEM SZEGÉNYHÁZAK Az tény, hogy akinek a „szegényház" kifejezés rémlik föl, amikor átlépi egy-egy ilyen intézmény kapuját, odabenn csalódni fog. Igaz, sok helyen maga az intézmény ad zsebpénzt is a kis jövedelmű lakóknak a törvény értelmében. Őket eleve nem érinti az emelés. De - mint megtudtuk - vannak olyan intézmények is, ahol mindenki képes kifizetni a teljes díjat, s marad saját zsebpénz is. Valóban sokan tartalékolnak, ez azonban természetes, a családban élő idősek is igyekeznek spórolni, ha mást nem is - így mondják -, legalább saját temetésük költségét megpróbálják előre félretenni. A törvény úgy szól, az in­tézményben fizetendő összeg nem haladhatja meg a gondozott jövedelmének nyolcvan százalékát. De figyelembe kell ven­ni azt is, van-e vagyona, ingatlana, értékpapírja, illetve tartásra köteles és képes hozzátartozója. így egyedi szempontok alapján állapítják meg a díjat a bekerüléskor, illetve minden emelés után. Valóban egyre többen Igényelnek olyan szolgálta­tást, amely magasabb színvonalú, az utóbbi Időben divatba jött nyugdíjaslakóparkokéhoz hasonló. Az őrület határán FEKETE KLARA Még nem csitult az újabb, drasztikusan olcsó árairól ismert ver­senytárs megjelenése okozta hullámverés a kereskedelemben, még tart a frontok átrendeződése, és az is lehet, a hihetetlen ár­verseny túléli a szilvesztert. Amikor már azt hittük, mindent megéltünk és annak az ellenkezőjét is, egy újabb nagykereskedő forradalmat csinált, a szó jó és rossz értelmében egyaránt. Olyan árakat hozott ugyanis, amelyek nyomában valamennyi, itthon már jelen lévő és hosszú ideje békésen egymás mellett éldegélő muhi és nem muhi, vagyis magyar kereskedőhálózat portékáinak árcsökkentésére kényszerült. A verseny tombol, az őrület pedig a karácsony közeledtével csak fokozódhat. A nyertes az a fogyasztó lehet, akinek van ideje mindenből megtalálni a legolcsóbbat. Ami nem kis mutatvány: sok szabadidő, türelem, harci kedv ás józan ész keh hozzá. A ma­gyar vásárló mindezekkel a tulajdonságokkal fel van vértezve, a magyar - főképpen Csongrád megyei - vevőt ugyanis nem ké­nyeztette a sors: az eltelt másfél évtizedben, ha pénzt akart meg­takarítani, vándorútra kényszerült. Hol benzinért, hol cipóért, ruhaneműért, majd kávéért, étolajért, cukorért kellett járnia a nagyvilágot, az isztambuli piactól a triesztiig, Szabadkától Aradig, sőt Bécsig, Münchenig. Kormányok jöttek és mentek, de az élet mindig a szomszédban volt olcsóbb, és nem Szeged belvárosá­ban. A kereskedők versenyének haszonélvezője tehát egyértelműen az egyszerű ember, feltéve persze, ha nem tapossák agyon és nem törik el a karját a bevásárlókocsiért vívott harcban. Meg abban az esetben is, ha nem olyan élelmiszert vásárol a nagy olcsóságban, amely szinte csak adalékokat tartalmaz, s nem olyan videoleját­szót, amely két hétig bírja. Aztán, hogy az árversenyben hány kis­kereskedő - aki saját magán kívül nemcsak családját, hanem al­kalmazottait is eltartja - marad talpon, az bizony a jövő zenéje. A kisboltok közül már az eltelt években többre lakat került, a túl­élők pedig alkalmazkodtak. Az őrület határán is. Orbán Viktor Szegeden Orbán Viktor tart ma előadást Az méretű országok mozgástere az Európai Néppárt politikaformáló európai integrációban címmel ereje a kis és közepes államok rendezett konferenciára érkezik szemszögéből címmel ma dél- a városba. Az SZTE Európa-ta­után negyed 5-től a Szegedi Tu- nulmányok Központja által szer­dományegyetem aulájában, a vezett rendezvényt délelőtt 9 Dugonics tér 13. alatt. A volt mi- órakor nyitja meg Szabó Gábor niszterelnök A kis és közepes rektor. Közmeghallgatás lesz a megyei önkormányzatnál Vita az otthonlakók pénzéről hetetlen, hogy az önkormányzat miért akarja átlagosan tíz száza­lékkal emelni az ellátottak által fi­zetendő térítési díjat. A konzerva­tív frakció a csütörtöki ülésen vár­hatóan azt fogja javasolni, hogy maximálisan a nyugdíjemelés mértékével emeljenek. A képvise­lő úgy véli, nem szép arra hivat­kozni egy ilyen téma tárgyalásakor a bizottsági ülésen, hogy az ottho­nokban milliomosok laknak. Visszautasítja ezt az érvelést Si­micz József, aki a bizottság mel­lett az MSZP-SZDSZ frak­ciót is vezeti. A szocialista képvi­selő arra hívja fel a figyelmet, hogy az emelés mértékét azért nem a nyugdíjakhoz kell igazíta­ni, mert egyénenként eltérő az összeg, ugyanakkor vannak olyan intézmények, ahol a magasabb díj lehetővé tenné, hogy maga­sabb színvonalú szolgáltatást ve­gyenek igénybe az ott lakók, s er­re - aki járt már ezekben az intéz­ményekben, az tudja - egyre na­gyobb igény mutatkozik. Ugyan­akkor azt az állítását is fönntartja Simicz, hogy jó néhány intéz­ményben jelentős megtakarítást halmoztak föl a bennlakók; van olyan otthona a megyei közgyű­lésnek, ahol az igazgatónak több százmillió forintot kell kezelnie. Az önkormányzat tíz szociális feladatot ellátó intézményében, s lakóotthonaiban a férőhelyek szá­ma csaknem eléri a kétezret, a költ­ségvetés pedig a hárommilliárd fo­rintot. A térítési díjakból származó bevétel á működés költségének 23-35 százalékát fedezi átlagosan. Ez azért változó, mert a régebbi, el­avult épületek fönntartása többe kerül, mint azújabbaké. Egy biztos: az a normatíva, amelyet a megyei önkormányzat erre a célra az ál­lamtól kap, egyre kevesebbet ér, mert nem követi az inflációt. B.A. A megye szociális intézményei­ben lakó csaknem kétezer ellá­tott ember pénztárcájáról fo­lyik majd a vita csütörtökön a megyeházán. Átlagosan tízszá­zalékos térítésidíj-emelést ja­vasol a megyei önkormányzat vezetése, mert így lehetőség nyílna a magasabb színvonalú ellátásra is. Az ellenzék szerint csak annyival szabad emelni, amennyivel a nyugdíjak nőnek. A jövő évi költségvetési kon­cepciót közmeghallgatás kere­tében tárgyalják a képviselők. Közmeghallgatás keretében tár­gyalja holnap reggel kilenctől jö­vő évi költségvetési koncepcióját a megyei közgyűlés. A tanácsko­zásra - melynek a megyeháza Csongrád Terme ad helyet - bárki eljöhet, akit érdekel, várhatóan miből, hogyan fognak működni a megye intézményei jövőre. Az ülésen várhatóan nemcsak a jövő évi költségvetési koncep­ció ügyében lesz vita, hanem a szakosított szociális ellátásról szóló rendelet módosítása kap­csán is. Ezt jelzi, hogy a rende­lettervezetet a szakmai szem­pontból autentikusnak számító bizottság - a Simicz József ve­zette szociális és egészségügyi ­két igen mellett egy nem és egy tartózkodó szavazattal nem tá­Gondozott idősek az óföldeáki otthonban. Takarékoskodnak, mint azok, akik családjuk körében élnek Fotó: Schmidt Andrea mogatta, a díjemelés mértéke konzervatív frakció vezetője la­miatt. punknak azt mondta: nagy való­Nemmel szavazott a bizottság színűséggel módosító indítványt alelnöke, Baláspiri Csaba is. A nyújtanak be, mert szerintük ért­REra-TEX RUHAZATI ARUHAZ mm «ammwmp^pm „mm, r » * • •**** «• • •• •x'rnmmmmmmmmmmmmmmmm Egyes noi-ferfi kábátok engedménnyel Pulo^rel?3»H9í©-os engedménnyel női-gyermek dzsekik engedménnyel *L — IfÁRAINKTAZfAKOlÓSIKÉSZL'EHI 1) I Fejlesztés - pluszpénz nélkül Régiós lesz a körzeti rádió Az igazgató szerint kommunikációs hiba történt Maidnem elmaradt Mitola makói fóruma A Magyar Rádió egyetlen fillérnyi pluszpénz nélkül megszervezte a régiós rádiózást or­szágszerte. A dél-alföldi régióban megújult műsorstruktúrával, új tudósítói hálózattal indul a munka december elsejétől. A román kormány a korábbi szegedi konzul közbenjá­rására kétezer euróval is hozzájárult a nem­zetiségi műsorokat is készítő szegedi stúdió költségeinek fedezéséhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Hivatalosan december elsejétől régiós rádióként működik a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiója ­jelentette be szegedi sajtótájékoztatóján Perjés Klá­ra, a Kossuth adó főszerkesztője. Varga Zoltán sze­gedi stúdióvezető arról tájékoztatott, hogy a válto­zás elsősorban a munkaszervezésben nyilvánul meg. Új műsorokat indítanak, több réteget szólíta­nak meg, és tudósítói hálózatot építenek ki a há­rom dél-alföldi megyében. Lépnek annak érdeké­ben is, hogy adóállomásuk - amely „jelenleg Sze­ged legalacsonyabb pontján található" - kedvezőbb pozícióba kerüljön, s nagyobb körben legyen fogha­tó az adásuk. Perjés Klára hangsúlyozta, országszerte úgy in­dult meg a régiós rádiózás, hogy vidéken dolgozó munkatársai egy fillérrel sem kapnak többet, mi­közben jóval többet dolgoznak. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke, a ré­gió alelnöke arról tájékoztatott, hogy bár a régi­ók szerepe nem tisztázott, lesznek olyan pályá­zati források, amelyek a regionális közszolgálati média fejlődését segítik. Kimpián Péter, a nyolc éve működő háromnyelvű műsor, az Európa hullámhosszán szerkesztője pedig örömhírt je­lentett be: a román kormány a korábbi konzul, Andrei Oancea közbenjárása nyomán, kétezer euróval támogatta a szegedi stúdiót, ebből a pénzből digitális hangrögzítő készüléket, s egy műsorszerkesztésre használható laptopot vet­tek. Az utolsó előtti pillanatban visszavonta Mikola István fó­rumának megtartására adott engedélyét a makói kórház igaz­gatója tegnap. A volt miniszter végül megtartotta a rendez­vényt - a történteket az érin­tettek másként értékelik. Mit ér az egészségünk a végeken, avagy a kisvárosi kórházak finan­szírozása címmel tartott tegnap fó­rumot Mikola István egykori szak­miniszter Makón. A fórum házi­gazdája, Martonosi György hon­atya a rendezvényről jó néhány nappal korábban megállapodott az intézmény megbízott vezetőjével, Tóth Edittel, mi több, a megelőző napokban az orvosokat körlevél­ben is értesítette a találkozóról a kórház. Tegnap ezzel szemben ­alig néhány órával a kitűzött idő­pont előtt - Martonosi Györgyöt arról értesítették telefonon, hogy mégsem tarthatják meg a progra­mot az orvosi konzultációs terem­ben. Martonosi György a történte­ket különösen azért találta furcsá­nak, mert az intézmény a megyei önkormányzaté, ő pedig a megyei közgyűlésnek is tagja, ráadásul a testület éppen a napokban tárgyal­ja a makói kórház szerkezetátala­kítási tervét és ötéves szakmai ter­vét, ami ugyancsak indokolja a szakmai megbeszélést. A volt egészségügyi miniszter, Mikola István ezzel szemben úgy fogalmazott: volt már hasonló él­ményben része, különösen most, hogy feszült a politikai légkör. A dologról ettől függetlenül úgy vé­lekedett: szamárság, ostobaság. A kórház megbízott vezetője, Tóth Edit úgy tájékoztatta lapunkat, kommunikációs hiba okozta a Mikola István egy időre a folyosóra szorult Fotó: Borka Péter kellemetlen helyzetet, a szerve­zők ugyanis nerti tájékoztatták, szakmai vagy politikai rendez­vényről van-e szó. O - abban a hi­szemben, hogy politikairól - azzal hagyta jóvá, hogy úgy gondolta, az ilyen esetekben szükséges enge­délyt a megyei elnöktől a képvise­lő megkérte. Azután változtatott döntésén, hogy kiderült, Marto­nosi ezt elmulasztotta. Hozzátet­te: a délután egy órai időpont egyébként sem volt szerencsés a gyógyító intézményben. A megbeszélést végül - kisebb körben, némi késéssel - mégis megtartották a tanácsteremben, mert néhány orvos elkérte a terem kulcsát. A volt egészségügyi mi­niszter, az Egészségügyi Egyeztető Fórum elnöke ezen többek között úgy vélekedett: a makóihoz ha­sonló kisvárosi kórházak finanszí­rozására a megoldást nem a most készülő költségvetésből kiolvas­ható megszorítások, hanem az ágazat konszolidálása jelenti. A közelmúlt példáinak sora bizo­nyítja, hogy a pénzzavarral küzdő kórházakban az igazgatóváltás nem old meg semmit; a következő ciklusban szemléletváltásra lesz szükség. Hangsúlyozta azt is, hogy az egészségügy privatizációja is rossz lépés lenne. Mint mondta, a magántőke bevonása a világon sehol sem segítette ki az egészség­ügyet - ezzel szemben szakma és hivatás helyett profitorientált vál­lalkozássá tette. A magánosítást Mikola egy módon tudja elképzel­ni: az intézményen belül az orvo­sok vállalkozzanak. SZ. I. M. Nyitva tartás: h.-p.: 9-19 • szo.: 9-18 • vas.: 9-14 Cím: Szeged, Vásárhelyi Pál u. (Volán-székházzal szemben) • Tel.: 62/451-455

Next

/
Thumbnails
Contents