Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-23 / 273. szám
6 •MEGYEI TÜKÖR" KEDD, 2004. NOVEMBER 23. Szcrémi Zoltán és Megyeri Zoltán a Teatr Nowy színpadán A fennállásának 55. évfordulóját ünneplő lódzi Teatr Nowy több külföldi színházat látott vendégül lengyel szerzők darabjaival. Szegedről Janik László rendezésében, Megyeri Zoltánnal és Szerémi Zoltánnal a főszerepben Mrozek színművét, az Emigránsokat hívták meg. A Teatr Nowy a legendás Kazimierz Dejmek színháza, akit csík a lengyel Peter Brookként emlegetnek. Kazimierz Dejmeket utolsó munkája, a Hamlet rendezése közben érte a halál. Máig az ő elképzelései szerint játsszák a produkciót egészen az ötödik felvonásig - azt már csak felolvassák a színészek. A lódziak lelkesen fogadták a szegedieket, a színházterem úgy tele volt, hogy a lépcsőkön is ültek. A lengyelek jól ismerik ezt a darabot, mert középiskolai tananyag náluk. Sok magyar is elment a szegediek előadására, ott volt a varsói konzul, Szubert László és a Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Szalai Attila is. A lódzi tiszteletbeli konzul, Tadeusz Kaczor fehér és piros rózsákból készült hatalmas virágkosarat küldött a színészeknek, akiknek a darab végén sokáig tapsolt a közönség. Az agglomerációval együtt közel egymillió lakosú Lódz az egyik multikulturális központja a lengyel a kulturális életnek. Hicatnál több színház működik a városban, ami jelentős operakultúrával és szimfonikus zenekarral is dicsekedhet. - A lódzi, a Cesky TeSín-i, a lyoni, a stuttgarti és az újvidéki színházzal együttműködve egy nagy, EU-s pályázatot tervezünk. Már alá is írtuk a keretszerződést a cseh TeSinske Divadlóval és a Teatr Nowyval - tudtuk meg a kollégáit elkísérő Székhelyi ]ózsef színidirektortól. A színházak közötti egyeztetéseket ]anusz Michaluk, a Teatr Nowy igazgatója vállalta. A lódzi társu- lat is szeretne jövő májusban beFotó: Zybek Gluszczak mutatkozni Szegeden. Székhelyi József a népszerű lengyel szerző, Gabriela Zapolska Dulska aszszony erkölcsei című híres színművének bemutatását tervezi a felújított kisszínházban, amit ugyancsak szívesen vendégül látnának a lódziak. HOLLÓSI ZSOLT Titi Mária a Derkovits Galériában Temesi Mária Liszt-díjas operaénekes, az SZTE ZFK tanszékvezető egyetemi tanára nyitja meg Titi Mária szegedi textilgrafikus, iparművész Angyalok című kiállítását csütörtökön 16.30-kor a budapesti Derkovits Galériában (Téréz körűt 9.). A tárlat december 9-ig hétfőtől szombatig naponta 10-től 20 óráig látható. Titi Mária a Tömörkény gimnázium grafika szakán érettségizett, előbb a szegedi tanárképző főiskolán szerzett rajztanári diplomát, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán képezte magát tovább. Jelenleg a szegedi Gábor Dénes középiskolában művészetet és a Lyra művészeti iskolában festészetet tanít. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja, eddig huszonhárom önálló kiállítással jelentkezett. Ingyen látogathatók a szegedi múzeum kiállításai Munkásőrök, szarmaták, vőfélyek A magyar tudomány ünnepe alkalmából mától három napon át tudományos felolvasóülést rendeznek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Ezeken a napokon az intézmény kiállításai ingyen látogathatók. A megyei múzeumigazgató, Vörös Gabriella nyitja meg ma délelőtt 10 órakor a rendezvénysorozatot. A muzeológusok kutatásaikról, eredményeikről három nap alatt összesen 42 előadásban számolnak majd be. Például Fári Irén történész referátumából megtudhatjuk, milyen köztisztasági állapotok jellemezték a 20. század eleji Szegedet, Bernátsky Ferenc a Szántó Kovács János munlcásőr zászlóalj tárgyi emlékeiről beszél, Lajkó Orsolya régész a Somogyi utcában végzett régészeti feltárás eredményeiről tart tájékoztatót, míg Sóskúti Kornél és Sz. Wilhelm Gábor a szarmaták borkultúrájáról ad elő. Markos Györgyi néprajzkutató előadásából a hallgatóság a makói vőfélyekről tudhat meg többet, Kalmár Zoltán pedig a szerb-horvátok és magyarok közötti etnikai kapcsolatokat vizsgálja a nyelvhasználati szokások tükrében Maradék falu társadalmában. Harmincéves a Somogyi tarjáni fiókja A város legkisebb könyvtára A Bába Kiadónál jelent megAvri Shacham kötete Itthon - otthon JÁTÉKOK. MESEK |g A tarjáni fiókkönyvtárban két számítógép működik az eMagyarország rendszer részeként. A gyerekek és fölnőttek „utazgathatnak" az internet világhálóján, amelynek kezelésére a „nagyinet" program keretében tanítják a nyugdíjasokat. Bár az Olvasni jé oldalon mesék és diafilmek is találhatók, ottjartunkkor az egyik gépnél ülő, tízéves Kiss László inkább az akció- és autóversenyzés játékok iránt érdeklődött. véssél a hatórai zárás előtt, Kabódi Edit kalauzolt bennünket az alacsony álmennyezetű, kicsinyke könyvtárban, amelybe a kora téli sötétben is sűrűn benyitottak a környékbeliek. Bálintné Mihály Ildikó két kislányával, a tízéves Antóniával és a nyolcesztendős Dorinával jött. Visszahozták a korábban kivitt könyveket, s a gyerekek máris szaladtak új olvasnivaló után. Dorina választott hamarabb: többek között a Mézes dűlő tizenkettő című könyvet is a könyvtáros néni asztalára tette. A több mint kilencezer kötetes gyűjteménynek most 745 olvasója van. A Csorba utca 3. számú tízemeletes ház garázsában harminc éve működő könyvtár nagy előnye, hogy mint a reklámbeli takarékszövetkezet - útba esik jövet-menet. A betérőket pedig mindig családias légkör fogadja. NYILAS PÉTER Németül tanult meg beszélni, szlovákul kezdte az iskolát, Budapesten pedig magyar kiscserkész volt Avri Shacham, aki a vészkorszakot túlélve, Izraelt választotta hazájául. Novelláskötete Itthon - otthon címmel a szegcdi Bába Kiadónál jelent meg. Schwarcz Róbert 1931-ben született Kassán magyar anyanyelvű édesapja és Sziléziából származó édesanyja egyetlen gyermekeként. Szülei otthon németül beszéltek, a kis Róbi Grimm testvérek meséin és német bölcsődalokon nőtt fel, csak az iskolában tanult meg szlovákul. Harmadik elemista volt, amikor a müncheni egyezmény következményeképpen Horthy Miklós fehér lovon bevonult a viszsZacsatolt Kassára. A zsidótörvények hatására apját megfosztották iparengedélyétől, ezért a család Budapestre, a Lipótvárosba költözött. Schwarcz Robi a 31 l-es Vörösmarty cserkészcsapat tagjaként büszke öntudattal írta az egyik iskolai dolgozatában: „Őseim farkasbőr kacagányban száguldoztak Ázsia pusztáin." Ki is javították gyorsan: „A te őseid, Robikám, teveszőr kaftánban tanulták a Talmudot a héderben." Számos rokonával ellentétben sikerült elkerülnie a deportálást, és édesanyjával együtt - a megpróbáltatások ellenére - túlélte a gettóban Budapest ostromát. Apjának kiverték a fogait, de hazatért a munkaszolgálatból. Róbert a háború után csatlakozott a cionista ifjúsági mozgalomhoz és Izraelben kezdett új életet. Szülei fél év múlva követték. De ez már egy másik történet az izraeli állampolgárrá lett Avri Shachamé, aki még ma is magyarul álmodik. Héberül írta meg novelláit, melyek saját fordításában Itthon - otthon címmel a szegedi Bába Kiadónál jelentek meg. „Izraelinek érzem magam, büszke vagyok a hazámra, de nem tudok hátat fordítani mindennek, a magyar nyelvnek, amelynek még a durva kifejezéseit is szeretem; az egész kultúrának, a népzenének, amely könnyet fakaszt a szememben; az ételnek, amelynek már csak az említésére is összefut a nyál a számban; az édes csípős paprikának, amely nemcsak az ételt ízesíti meg, hanem az embereket is; mindennek, amitől magyar a magyar" - írja Shacham, aki ma Tel-Avivban él hollandiai születésű feleségével, Margalithtal. Evek óta nyugdíjas, de továbbra is kamatoztatni tudja kiváló angoltudását: technikai írással, szerkesztéssel és adatbázis építéssel foglalkozik az izraeli légitársaságnál, az EL AL-nál. Szabadidejét unokáival tölti, valamint társadalmi munkában számítógép-kezelést tanít, és honlapját tökéletesíti. Világszerte így Szegeden is - sok barátja akad, gyakran jár vissza Magyarországra, amit ma is második hazájának tart. Kötete fordulatos, izgalmas, sajátos nyelvezetű, humorral teli olvasmány. Viharos gyérmekkoráról szóló önéletrajzi jellegű írások éppúgy szerepelnek benne, mint fantázia szülte novellák nőkről, utazásokról vagy épp a cybersexről. Avri Shacham szerzői estjét csütörtökön 17 órától rendezik meg a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskolában (Mérey utca 3.). Közreműködik Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke és a házigazda: Majzik István, a Bába Kiadó ügyvezető igazgatója. H. ZS. A kötet borítólapja Bcnda Iván fotójának felhasználásával készült Három összenyitott garázsban szolgálja az olvasókat Szeged legkisebb könyvtára Tarjánban, ahol a szűkösség ellenére könyvbarátklub is működik. A beiratkozottak nagy része diák. A bibliotéka harmincéves születésnapján megajándékozták a hűséges törzsolvasókat. A még csupán hároméves Móra Krisztina a tarjáni fiókkönyvtár linóleumpadlójára terített könyvből „olvas" hosszúip s^cp mesét. A betűket természetesen még nem ismeri, de a könyveknek máris nagy barátja: a kiválasztott kötettel szeretettel bánik, s édesanyja ölébe fészkelődve mondja tovább a képzeletében született történetet. A családias és meghitt jelenet biztosan nem játszódhatott volna le valamely nagy és gazdagon berendezett könyvtárban. A város legkisebb (mindössze negyven négyzetméteres) bibliotékája a napokban ünnepelte megnyitásának harmincadik születésnapját, amelynek alkalmából háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a jeles évfordulóról. Előbb a „babazsebkendőnyi területen" (a meghatározás Molnár Máriától, a fiókhálózat vezetőjétől való) működő könyvbarátklub tagjai fogadták a könyvtár korábbi munkatársait, majd a gyűjteményt rendszeres támogatásával gyarapító Révész Mihály önkormányzati képviselő és Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, az anyaintézményként működő Somogyi-könyvtár igazgatója köszöntötte a 15-20-25-30 éve beiratkozott törzsolvasókat, végül pedig a születésnap alkalmából meghirdetett gyermekrajzpályázat eredményét hirdették ki. A könyvtár vezetője Balogh Ferencné, de pénteken délután, kcA Csorba utcai könyvtárnak 745 beiratkozott olvasója van Fotó: Schmidt Andrea Nemzetközi színházi pályázatban vesz részt Székhelyi József társulata Szegediek sikere Lódzban A Teatr Nowy vendégeként nagy sikert aratva lépett fel Lódzban Mrozck Emigránsok cíniű darabjával a szegedi színház csapata. Székhelyi József lengyel és cseh partnerekkel egy uniós színházi pályázatban való együttműködésről írt alá szerződést.