Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-22 / 272. szám

HÉTFŐ, 2004. NOVEMBER 22. • MEGYEI TŰKOR» 3 632 millió forint értékű beruházást nyert el a Szeviép Rt. Csongrádnál és Szegednél erősítik a gátat A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének első ütemében a szegedi Szeviép Rt. összesen bruttó 632 millió forint értékben nyert el két tiszai partbiztosítási és töltésbiztosítási beruházást. A szegedi cég egyik alapte­vékenysége a folyókhoz, az árvízvédelem­hez kapcsolódik. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országos Környezetvédelmi, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság a Ti­sza bal partján elvégzendő, árvízvédelmet szolgáló munkákra írt ki két nyílt közbe­szerzési eljárást. Mindkét beruházás a Sze­viép Rt. feladata lesz - adja hírül Közbe­szerzési Értesítő. „A cég alaptevékenysége a folyókhoz, az árvízvédelemhez kapcsoló­dik, ezért örömteli számunkra, hogy a Vá­sárhelyi-terv eddigi első három, Dél-Ma­gyarországot érintő tendere közül kettőt el­nyertünk" - nyilatkozta lapunknak Bárá­nyi Sándor, a Szeviép Rt. vezérigazgatója. A csongrádi és a szegedi gátszakaszt érintő beruházás a cég teljesítményének körülbe­lül 10 százalékát teszi ki. Csongrádnál, a Körös-toroknál 10 ezer 400 köbméter szárazkotrást, 5 ezer 100 köbméter mederkotrást, valamint 9 ezer 200 köbméter kő terítését végzi el a Szeviép Rt., a beruházás értéke bruttó 366 millió forint. E tenderre egyébként a nyertesen kí­vül heten pályáztak, közöttük a Vegyépszer, a nyíregyházi Depona Kft., a szolnoki Köti­viép B Kft. A legalacsonyabb ajánlat 227 millió forint, míg a legmagasabb 534 millió volt. A másik, bruttó 266 millió forintos beruházás a Tisza bal partján Szeged és az országhatár közötti szakasz töltésfejleszté­se. A Szeviépnek meg kell építenie 42 ezer köbméter töltést, 7 ezer 420 négyzetméter utat, 2 ezer 500 folyóméter hírközlőkábelt. Erre a tenderre 223 millió forint volt a leg­alacsonyabb, míg 393 millió a legmagasabb ajánlat. Lengyel tőzsdén a Mol-részvények VARSÓ (MTI/REUTER) A lengyel tőkepiaci és tőzsde­bizottság pénteken jóváhagyta a Mol Rt. részvényeinek beve­zetését a Varsói Értéktőzsdé­re. Tőzsdei források szerint a ma­gyar olajpapírt december első fe­lében kezdik jegyezni. Az engedély 110,4 millió „A" sorozatú részvény bevezetésére szól. A varsói tőzsde a legnagyobb a közép-kelet-európai tőzsdék kö­zött, kapitalizációja meghaladja a 70 milliárd dollárt. A varsói tőzsdén október eleje óta már forog a Borsodchem részvénye. Most még elkerülhető a tumultus Már két hete karácsony Tükör Évről étre korábban tűnnek föl a csokimikulások, a szalon­cukorcsomagok az üzletek kirakatában. Tősgyökeres szegedi édes­ségkészítők leszármazottai és nagy cégek vezetői szerint ör­vendetes jelenségről van szó: meg kell adni az ünnepnek, ami az ünnepé - s a tumultus is elkerülhető. A Szeged Nagyáruház polcain már két hete ott sorakoznak a Mikulásra, karácsonyra váró édes­ségek. - Egy évben egyszer van Mikulás, karácsony, szerintem pozitív do­log, hogy már hetekkel az ünne­pek előtt megjelennek a szalon­cukor, Mikulás-csoki, és egyéb, a téli ünnepkörhöz tartozó termé­kek a kirakatokban s a pultokon - értékeli a jelenséget Demir Eva tősgyökeres szegedi, török erede­tű édességes dinasztia tagja. - Csütörtökön érkezett az első szaloncukor-szállítmány, csütör­tökre rendeltem - mondja Bun­kóczy Menyhért, a Mézga édes­ségbolt vezetője; közben karácso­nyi dal hallatszik egy, a csokimi­kuláshegy tetejére rakott mű­anyag Mikulás-figurából. Már harmincöt éve árusít édességet a Mars téren, édesapja ugyanitt árusított. Beszéli, jönnek hozzá édességet vásárolni emberek, aki kézen fogva vezetik unokáikat, és mondják: már gyerekkoruk­ban is itt vettek csokit-cukrot. Az, hogy hamar kezdődik a Mi­kulás-karácsonyi szezon, azért is jó, mert a vásárlóknak van ide­jük összehasonlítani az árakat, s tájékozódni a számtalan termék­ről. „Főszezonban" a Mézga édességboltban nyolcvan-százfé­le karácsonyi termék kapható, négy-öt nagykereskedelmi cégtől szerzi be az árut a tulajdonos. - Persze ilyenkor még elsősor­ban nézelődnek az emberek. Akik már vásárolnak, azok főleg a nagyszülők. Megveszik a Mi­kulás-csomagokat, otthon el­szöszmötölnek velük, s fölrakják a szekrény tetejére - teszi hozzá. A Szeged Nagyáruház édessé­gespolcai két hete tele vannak különböző csokimikulásokkal, karácsonyi édességtermékekkel. - Hál' istennek, rég elmúltak már azok az idők, amikor csak egy-két héttel Mikulás, kará­csony előtt jelentek meg az ün­nepi termékek a polcokon ­mondja Dobó Imre szupermar­ket-vezető. Az előrehozott sze­zonban mindenki akkor vásárol be, amikor akar, és mindezt kü­lönösebb tömegelés nélkül tehe­ti, miután sokféle helyet végig­járt, megismerkedett a termé­kekkel, az árakkal. Szaloncukor­ból egyébként jó harmincféle kapható a nagyáruházban máris - legkedveltebb például a man­dulás trüffeles, a vajkaramellás, a zselés s mintegy százféle ki­szerelésű Mikulás-figura. A ki­egészítők - karácsonyfadíszek, csillagszórók, gyertyák - szintén megérkeztek. És még valami. A Kárász utca elején, a régi Stühmer helyén ta­lálható Kerek Perec városképi je­lentőségű kirakatában már Mi­kulás-ruhába öltöztek a pékfigu­rák, s Rudolf, a rénszarvas is megjelent az egyik üvegablak mögött, befogva a csengős szán elé. F.CS. Rudolf, a rénszarvas is megérkezett az üzletekbe Fotó: Frank Yvette December 5-én felmérés készül nemzeti összetartozás-érzésünk­ről. Ha szó szerint vesszük, a népszavazás nem erről szól, hanem csak arról, hogy a magyar parlament alkosson-e egy törvényt a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról. A törvény tartalmáról sincs szó a referendum kérdésében, ezt kétharmados többséggel a választott képviselőknek kellene meghozniuk. Ha szó szerint vesszük, akkor a népszavazás inkább szól arról, hogy az emberek bizalmat szavaznak-e az általuk megválasztott kép­viselőknek, hogy olyan törvényt képesek hozni, amely vállalja a közösséget a határon túh magyarokkal, s egyúttal nem tesz túl­zott terhet Magyarországra. Pusztán a tényekhez ragaszkodó ész­járással a választópolgár azt gondolná, a népszavazás nemzetpo­htikai szándéknyilatkozat, a parlamenti vita pedig majd szólhat költségekről, jogokról, pénzről, vagyis mindarról, ami a referen­dum utáni konszenzus védelmében már lehet éles viták tárgya. Mégsem így van. A magyar belpolitikai megosztottság még az­előtt rászabadult a referendumra, hogy nemzetpolitikai egyetér­tésről egyáltalán szó lehetett volna. Hogyan alakidhatott így: A nem-párti politika szerint a népszavazás kiírása volt felelőtlen, hiszen csak keserűséggel végződhet, ha ilyen súlyú kérdésben el­utasító vagy eredménytelen a referendum. És tény, hogy az em­ber akárhogyan szavaz, szorongva várja majd a végeredményt. Talán nem így van, ha a magyar politikának lett volna egységesen támogatott elképzelése a nemzetegyesítésről, ha a státustörvény­ből nem lesz kampánytéma, ha a baloldal nem a Magyar Állandó Értekezletre szorult helyzetében találja ki a nemzetpolgárságot. Most már akár alkalmas a történelmi pillanat, akár nem (van­nak-e alkalmas és kevésbé alkalmas pillanatok egy szabad nép véleménynyilvánítására ?), bele kell néznünk a tükörbe. A refe­rendum megmutatja majd, ami szavazás nélkül is létezik: a kam­pány által csak felerősített jólléti sovinizmust (amelyet annyira utálunk Nugat-Európában), az erdélyiek lerománozását „nem is igazán magyarok" alapon, megmutatja majd az aláíratlan sárga röplapokat és bizonnyal a kötekedő Kerényi Imrét is. Ha a referendum igent mond, a kétharmados törvény miatt ak­kor is előfordulhat, hogy a pártok nem tudnak megegyezni. Mivel nincs határidő a törvény elfogadására, az sem kizárt, hogy a parla­ment mulasztásos alkotmánysértést követ majd el, ami a válasz­tott képviselők bukása lenne. A politika azonban változhat, a par­lament kicserélődhet, új alkuk jöhetnek. De a magyar nemzet nem cserélődik ki. Ha 2004-ben megbukott ezen a referendu­mon, mert a politikai pártok 15 éve elkésett, ideges vitáját tartja mértékadónak, akkor ez a 2004-es dátum így, ezzel együtt marad meg. Lapozzuk fel képzeletbeli történelemkönyvünket: ha vala­mi abszurdum folytán Mohács után 80 évvel népszavazást tart­hattak volna „valamelyik" magyar területen a három közül, s az emberek el sem mennek szavazni - mit ír az erről? PANEK SÁNDOR Jöttek a bajok sorban a tragédia után " Sokan segítettek a sándorfalvi Krekuskáéknak A közelmúltban eltemették Sándor­falván a 40 éves Krekuska Istvánt, akit egy autó gázolt halálra a településtől néhány kilométerre a főúton. A te­metés óta felesége mindennap kilá­togat a temetőbe. A családnak sokan segítettek a tragédia után. A kilenc gyermekével egyedül maradt asszony tavasszal szeretne elköltözni arról a tanyáról, ahol jelenleg élnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Gyerekzsivajtól hangos délutánonként a sándorfalvi Krekuskáék tanyája. A leg­kisebbek veszekednek, a nagyobbak pe­dig próbálják szétválasztani őket. La­punkban megírtuk: kilenc gyermek ma­radt édesapa nélkül, amikor Krekuska Istvánt három héttel ezelőtt halálra gá­zolta egy autó Sándorfalvától néhány ki­lométerre a főúton. Péntek délután a gyermekek édesany­ja éppen lepihent volna, amikor megér­keztünk. - jöttek a bajok sorban a tragédia után - mondta keserű mosollyal az asszony. ­Az egyik nagyfiú, Csaba motorbalesetet szenvedett. Motorján beakadt a gáz, nem tudott megállni és nekiment egy villanyoszlopnak. Szerencsére nem sé­rült meg komolyabban. A legkisebbek közül a kétéves Norbi nekiszaladt az új kályhának, egyik kezét megégette a for­ró fém. A rendkívül szerény körülmények kö­zött élő családnak sokan siettek segíteni a bajban. A két nagyobb fiú alkalmi idénymunkával néhány ezer forintot ke­res naponta. Édesanyjuk a kicsi gyere­kek miatt nem tud dolgozni. - Az Adventista Szeretetszolgálattól ruhákat, élelmiszert kaptunk. A szegedi Lions Klubtól is voltak nálunk: megcsi­náltatták az ablakot, kályhát és tűzifát hoztak. Később még kapunk tűzifát, mosógépet és centrifugát is - mesélte Krekuskáné. Az asszony hozzátette, hamarosan megkapják az árvasági segélyt és az öz­vegyi nyugdíjat, s ha össze tudnak gyűj­teni elég pénzt, szeretnének elköltözni a tanyáról. - Tavasszal jó lenne elmenni innen ­mondta. Közben hazaértek az iskolások, akik a négyórás busszal jöttek Dócról. A gyere­kek gyorsan felsöpörték a két szobát, szállt a por mindenfelé. A kis Norbi be­vitte a lapátot, de aztán mégsem engedte ki a kezéből. Édesanyjuk a szakadó eső­ben és a jeges szélben az udvari kútról hordta be a fürdővizet, amit a gázon me­legített meg. A kétéves ikerpár, Klaudia Az édesanya és hat legkisebb gyermeke - sokat gondolnak az elvesztett férjre, édesapára Fotó: Schmidt Andrea és Norbi először nem lelkesedett a für- az asszony, vagy az egyik nagyobb fiú a metőbe. Ha lesz pénzem, az lesz az első désért, de egy játék fényképezőgép, ami- másfél kilométerre lévő Kéri-dűlőre in- dolgom, hogy megcsináltassam a sírem­vel szorgalmasan kattogtattak, jobb dul a szokásos négy liter tejért. léket - tette hozzá a gyerekek édesanyja kedvre derítette őket. Este hat óra után - Mindennap bemegyek a faluba, a te- búcsúzás közben.

Next

/
Thumbnails
Contents