Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-20 / 271. szám
6 «MEGYEI TŰKOR« SZOMBAT. 2004. NOVEMBER 20. Szeged egyik legszebb árvíz előtti palotája a Fekete Ház, amit két évtizeddel ezelőtt nem megfelelően újítottak fel. Az épület beázik, a pincébe beszivárgó talajvíz pedig alulról kezdi ki a falakat - a megye egyik leglátogatottabb múzeuma így lassan életveszélyessé válik. A szegcdi Móra Ferenc Múzeum történeti osztálya működik a Fekete Házban, amit a felújítás után 1985. április 4-én nyitottak meg a látogatók előtt. Az emeleten látható állandó kiállítás mellett népszerűek a földszinti időszaki tárlatok, az elmúlt években számos emlékezetes történeti és képzőművészeti bemutatót rendeztek itt, például Erzsébet királynéról, az I. világháborúról, vagy épp. a proletárdiktatúra korszakáról. - A pártfinanszírozás ellenére, a nyolcvanas években a felújítást végző építők trehányak voltak, sok pénzt lenyúltak. Valahonnan leszerelt használt radiátorokat tettek fel, ezért legalább ötven fűtőtest lyukadt ki a legváratlanabb pillanatban, elárasztva a kiállításainkat, raktárainkat mondja Zombori István, a múzeum történeti osztályának vezetője. - Az alultervezett kapacitású, rossz villanyvezetékeket sem lehetett javítgatni, ezért a ház teljes villamos rendszerét fel kell újítanunk. A legnagyobb gond mégis az, hogy a tetőt sem cserélték ki, csak javítgatták. Ha jön egy zivatar, akkor a kollégáim felváltva rohangálnak a nejlonnal letakart padláson, ami teli van már műanyag lavórokkal, gyeA NÉVADÁSRÓL Mayer Ferdinánd vaskereskedő megbízására a korszak jeles építésze, Gerster Károly tervezte a Fekete Házat. Az épületet 1857-ben vette birtokba a család. A ház úrnőjének haláláig a város társasági életének egyik központja volt, sok neves személyiség megfordult benne. Az 1879-es árvíz után a Királyi Biztosság székhelyévé alakult, innen irányították a város újjáépítését. Az épület azért kapta mai nevét, mert eredetileg sötétbarnára volt testve, ám ez a szín az évek során teljesen feketére változott, és a szegedlek csak fekete házként emlegették. rckfürdető kádakkal. Ha egy cseréphez hozzányúlunk, akkor tizenöt törik el körülötte. Mihamarabb szükség lenne a cserepek, a tetőlécek és a gerendázat cseréjére, mert a múzeum számára ez létkérdés. Nem elég, hogy az épület állandóan beázik, a kiállítótermekbe, a műtárgybűtorok, festmények, szobrok számára raktárként is szolgáló dolgozószobákba is befolyik a víz, alulról is veszély fenyeget. A ház felújításakor ugyanis hozzá sem nyúltak a hatalmas, régi szencspincéhez, amit még a gáz bevezetésekor töltöttek fel mindenféle szeméttel. Egy méter vastag földréteget már kihordattak, de állandóan betör a talajvíz, amit folyamatosan szivattyúzni kell. Az épület falai mára megrepedeztek, felvizesednek. Ráadásul hajnaltól késő estig jár a Fekete Ház mellett a villamos, ami rázza az alávizesedett és lassan életveszélyes állapotba kerülő épületet. Zombori István szerint mindehhez képest az már csak aprócska esztétikai probléma, hogy a hámlik a külső festés. Ennek az az oka, hogy a felújításkor nem verték le a vakolatot, csak egy lefojtott, bőrszerű bevonatot képező épületfestéket vittek fel a külső falakra. A vízelvezetést szolgáló csatornázás is bedugult. Az összes hiba elhárítása 100-110 millió forintba kerülne. Szeged egyik legszebb árvíz előtti palotája, amit évente 25 ezer látogató keres föl - többen, mint a térség összes többi múzeumát együttvéve - a megyei önkormányzat tulajdona. A múzeum szakemberei szerint a városképi jelentőségű műemlék épület megmentéséért Szegednek és a megyének sürgősen össze kellene fognia. HOLLÓSI ZSOLT Beruházások egy szerethető faluért Tiszasziget beköltözőkkel akar fiatalodni Háromszáz-négyszáz betelepülővel szeretné növelni lakosainak számát Tiszasziget. Erre a község felújított iskolával, az új határátkelő miatt várhatóan élénkülő kereskedelemmel és több mint száz új, közművesített építési telekkel készül. Hamarosan több mint 100 új, eladó, közművesített telek vár gazdára Tiszaszigeten. A község rendezési tervének megfelelően a falu melletti, önkormányzati tulajdonban lévő regi legelőt lakótelkeknek jelölték ki. - Még ebben az évben meghirdetjük eladásra ezeket az új portákat, s várjuk a Szegedről kikültözőkct is - mondta Btxló Imre, Tiszasziget polgármestere. - A szegedi Széchenyi tér és az itteni polgármesteri hivatal közötti távolság csúcsidőben is csak 20-25 perces út, a városi és az itteni telkek ára között mégis hatalmas a különbség. A tiszaszigeti ár a szegedinek a töredéke annak ellenére, hogy januártól az önkormányzat által értékesített telkekre 25 százalékos adót kell fizetni. Tiszasziget a következő év végére teljesen közművesített lesz, addigra a csatornázás is megtörténik, egyszóval ideális lakóhelyet kínál az építkezni kívánó fiataloknak. - Az általános iskola épületét renováljuk - jelentette ki Tiszasziget első embere -: az ablakok, ajtók szigetelése, két tanterem és új szertárak kialakítása után a külső homlokzat is megújul. Az újszentiváni polgármesterrel, Talpai Iónossal folynak az egyeztető tárgyalások a két település iskolájának közös fenntartásáról, de nem öszszevonásáról. A diákoknak nem kell ingázniuk, ellenben a padagógus, az igazgató valóban utazni kényszerül. Az iskolák közös fenntartásának gazdasági okai vannak, de összevonástól nem kell tartani - hangsúlyozta a polgármester, aki szerint döntő pillanathoz értek a község törtenetében. Abban reménykednek, a jelenlegi 1800 fős település 300-400 új lakóval bővül. Megszűnik Tiszasziget zsák jellege: hamarosan a bánáti oldal és Magyarország közt éjjel-nappal határátkelő működik, az erre vonatkozó kormányhatározat már megszületett. Az átmenő forgalom ezzel ugyan megnő, ám ez a kereskedelemre jó hatással lehet. Ugyanakkor ez az átkelőhely csak a személygépkocsiké és az autóbuszoké, tehát kamionok, teherautók ezentúl sem zavarják majd a tiszaszigetiek nyugalmát. G. ZS. KELLEKEK Egy település addig „élő'', amíg saját iskolát és óvodát működtet, ott helyben lakó háziorvos praktizál és van temploma, plébánosa. E „kellékek" Tiszaszigeten adottak. Okmányiroda nyílik Sándorfalván A jövő év elején nyit Sándorfalván az okmányiroda, amely három település lakosait fogadja majd. így a dóciaknak és a szatymaziaknak sem kell Szegedre utazniuk ügyeiket intézni. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi közgyűlés és a sándorfalvi testület is elfogadta azt a határozatot, hogy 2005. január l-jétől kihelyezett okmányiroda működjön Sándorfalván. Darázs Sándor polgármester elmondta, az iroda létrehozását ők kezdeményezték. Az aliroda - amely teljes körű szolgáltatás nyújt a három falu lakosságának - mintegy 13 ezer embert lát majd el. A nagyközség önkormányzata az irodahelyiséget a polgármesteri hivataltól mintegy nyolcszáz méterre található épületben alakítja majd ki. A határozat szerint biztosítaniuk kell legalább két munkaállomás beszerzését és működtetését, valamint legalább 3 fős személyzetet, az aliroda által bonyolított ügyiratszám alapján pedig Szeged továbbítja a költségvetésben megállapított normatív támogatást. Tehetségpártolók pályázata A Tehetségpártolók Baráti Köre nyílt pályázatot hirdet azon 10 és 25 év közötti fiataloknak (Magyarország és a szomszédos országok területéről), akik valamely tudományterület iránt az átlagosat meghaladó módon érdeklődnek, eddigi munkájuk során kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A pályázaton a fiatalok részt vehetnek művészeti alkotásokkal is, néhány önállóan készített művüket (rajz, festmény, vers, dal stb.) kell beküldeni. A benyújtás határideje: 2004. december 15. További információ: Tehetségpártolók Baráti Köre, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. TelVfax: (1) 220-3462; 80-204-341, e-mail cím: titkar@tehetsegpartolok.hu., honlap: www.tehetsegpartolok.hu. Alul-felül támad a víz, több mint százmilhó forintba kerülne a felújítás Életveszélyessé válhat a Fekete Ház A hámló vakolat a beázáshoz képest csak esztétikai problémát jelent Fotó: Miskolczi Róbert A Makkoserdő sort lezárták, ezért a magántulajdont használja a nép Átjáró lett a garázssor Hiába adott a város egy kis nyugalmat a Franciahögy lakóparkban élőknek azzal, hogy kizárta az átmenő forgalmat a Makkoserdő sorról a Körtöltés felé oda és vissza, az autóktól nem szabadulhatnak az ott élők. A legrövidebb utat választók ugyanis, mint a víz a hasadékot, megtalálták azt a garázssort, amelyik a Tesco felé vezet. A Franciahögy lakóparkban élők osztatlan közös tulajdona az a garázssor, amelyik jelenleg összeköti a Gömöri utat a Bartucz Lajos utcával. A kivitelező Reál Hungary Kft. a kohósalakkal feltöltött átjárót - közepén egy vízelvezető árokkal - úgy adta át a lakóknak, védve a magántulajdont, hogy mindkét végénél egy kóddal működő félsorompót épített. A területre elvben csak az a 150 garázstulajdonos hajthatott volna be, aki ott saját gépkocsitárolóval rendelkezik. Az idilli helyzet azonban nem tartott sokáig. Azt követően, hogy bekövetkezett a várva várt forgalomkorlátozás, vagyis az önkormányzat az ott élők követelésére lezáratta a Makkoserdő sort, a forgalom erre a bizonyos keskeny garázssorra zúdult. A kivitelező szerint a lakók boldog-boldogtalannak például taxisoknak - megadták a kódot, emiatt bárki használhatta. „Mi egy kóddal működő sorompót adtunk át - mondta el kérdésünkre válaszolva Lobozár József, a Reál Hungary Kft. értékesítési vezetője -, ennek további kezelése a lakókra tartozik." A lakók viszont azt állítják, hogy a sorompó csak jelképes szerepet tölt be, alkalmatlan arra, hogy lezárja az utat. Az ott élő Dorka Péterné elmondta, a keskenyebb autók elférnek a félsorompó mellett. Ráadásul az egyiket már le is törték azok a rongálok, akik felfedezték maguknak a Tesco felé vezető rövidebb utat. A tulajdonosok nemrégiben úgy döntöttek, hogy a garázssor közepén cölöpökkel állják útját a forgalomnak, azóta az átjáró zsákutcává vált. Ugyanakkor nem tudják, erre a lépésre volt-e egyáltalán jogosítványuk. „Mi védeni szeretnénk az érdekeinket - fogalmazott Dorka Péterné -, holott tudjuk, nem ez a tökéletes megoldás." Egy másik tulajdonos, Tanács Zsolt azt is sérelmezi, hogy kohósalak borítja azt magántulajdonú utat, amit jelenleg mindenki használ, míg a forgalom elől lezárt „rendes", aszfaltos utak - Makkoserdő sor, Sík Sándor utca - védettséget élveznek. A földszinti és az első emeleti lakások ablakain nyáron bezúdul a por. A lakók úgy gondolják, addig nem születhet jó megoldás, amíg az illetékesek nem rendezik az egész környék közlekedését. Utólag úgy okoskodnak, a forgalomszervezőknek látniuk kellett volna, 700 lakás, több mint 2 ezer ember, plusz a Tesco közelsége fenekestül felforgatja a megszokott rendet. Vincze Tibor, az önkormányzat városfejlesztési irodájának vezetője elmondta, sajnálja, hogy ilyen helyzet állt elő, hiszen éppen az ott élők kérésére zárták le a Makkoserdő sort. A magántulajdonú garázssor védelmét a város - közpénzből - nem oldhatja meg. Csak javasolni tudja, hogy például egy automata kapuval állják útját azoknak, akik keresik az egérutat. FEKETE KLÁRA A lakók ideiglenesen lezárták a garázssort Fotó: Gyenes Kálmán A felújított iskola pályáján délután is meccset játszanak Fotó: Schmidt Andrea