Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-20 / 271. szám

6 «MEGYEI TŰKOR« SZOMBAT. 2004. NOVEMBER 20. Szeged egyik legszebb árvíz előtti palotája a Fekete Ház, amit két évtizeddel ezelőtt nem megfelelően újítottak fel. Az épület beázik, a pincébe beszivárgó talajvíz pedig alulról kezdi ki a falakat - a megye egyik leglátogatottabb múzeuma így lassan életveszélyessé válik. A szegcdi Móra Ferenc Múzeum történeti osztálya működik a Fe­kete Házban, amit a felújítás után 1985. április 4-én nyitottak meg a látogatók előtt. Az emeleten lát­ható állandó kiállítás mellett nép­szerűek a földszinti időszaki tár­latok, az elmúlt években számos emlékezetes történeti és képző­művészeti bemutatót rendeztek itt, például Erzsébet királynéról, az I. világháborúról, vagy épp. a proletárdiktatúra korszakáról. - A pártfinanszírozás ellenére, a nyolcvanas években a felújítást végző építők trehányak voltak, sok pénzt lenyúltak. Valahonnan leszerelt használt radiátorokat tettek fel, ezért legalább ötven fű­tőtest lyukadt ki a legváratla­nabb pillanatban, elárasztva a ki­állításainkat, raktárainkat ­mondja Zombori István, a múze­um történeti osztályának vezető­je. - Az alultervezett kapacitású, rossz villanyvezetékeket sem le­hetett javítgatni, ezért a ház tel­jes villamos rendszerét fel kell újítanunk. A legnagyobb gond mégis az, hogy a tetőt sem cserél­ték ki, csak javítgatták. Ha jön egy zivatar, akkor a kollégáim fel­váltva rohangálnak a nejlonnal letakart padláson, ami teli van már műanyag lavórokkal, gye­A NÉVADÁSRÓL Mayer Ferdinánd vaskeres­kedő megbízására a korszak jeles építésze, Gerster Ká­roly tervezte a Fekete Házat. Az épületet 1857-ben vette birtokba a család. A ház úr­nőjének haláláig a város tár­sasági életének egyik köz­pontja volt, sok neves sze­mélyiség megfordult benne. Az 1879-es árvíz után a Ki­rályi Biztosság székhelyévé alakult, innen irányították a város újjáépítését. Az épület azért kapta mai nevét, mert eredetileg sötétbarnára volt testve, ám ez a szín az évek során teljesen feketére vál­tozott, és a szegedlek csak fekete házként emlegették. rckfürdető kádakkal. Ha egy cse­réphez hozzányúlunk, akkor ti­zenöt törik el körülötte. Miha­marabb szükség lenne a csere­pek, a tetőlécek és a gerendázat cseréjére, mert a múzeum szá­mára ez létkérdés. Nem elég, hogy az épület állan­dóan beázik, a kiállítótermekbe, a műtárgybűtorok, festmények, szobrok számára raktárként is szolgáló dolgozószobákba is befo­lyik a víz, alulról is veszély fenye­get. A ház felújításakor ugyanis hozzá sem nyúltak a hatalmas, régi szencspincéhez, amit még a gáz bevezetésekor töltöttek fel mindenféle szeméttel. Egy méter vastag földréteget már kihordat­tak, de állandóan betör a talajvíz, amit folyamatosan szivattyúzni kell. Az épület falai mára megre­pedeztek, felvizesednek. Ráadá­sul hajnaltól késő estig jár a Feke­te Ház mellett a villamos, ami rázza az alávizesedett és lassan életveszélyes állapotba kerülő épületet. Zombori István szerint mindehhez képest az már csak aprócska esztétikai probléma, hogy a hámlik a külső festés. En­nek az az oka, hogy a felújításkor nem verték le a vakolatot, csak egy lefojtott, bőrszerű bevonatot képező épületfestéket vittek fel a külső falakra. A vízelvezetést szolgáló csatornázás is bedugult. Az összes hiba elhárítása 100-110 millió forintba kerülne. Szeged egyik legszebb árvíz előtti palotája, amit évente 25 ezer lá­togató keres föl - többen, mint a térség összes többi múzeumát együttvéve - a megyei önkor­mányzat tulajdona. A múzeum szakemberei szerint a városképi jelentőségű műemlék épület megmentéséért Szegednek és a megyének sürgősen össze kelle­ne fognia. HOLLÓSI ZSOLT Beruházások egy szerethető faluért Tiszasziget beköltözőkkel akar fiatalodni Háromszáz-négyszáz betelepülővel sze­retné növelni lakosainak számát Tisza­sziget. Erre a község felújított iskolával, az új határátkelő miatt várhatóan élén­külő kereskedelemmel és több mint száz új, közművesített építési telekkel ké­szül. Hamarosan több mint 100 új, eladó, köz­művesített telek vár gazdára Tiszaszige­ten. A község rendezési tervének megfele­lően a falu melletti, önkormányzati tulaj­donban lévő regi legelőt lakótelkeknek je­lölték ki. - Még ebben az évben meghirdetjük el­adásra ezeket az új portákat, s várjuk a Szegedről kikültözőkct is - mondta Btxló Imre, Tiszasziget polgármestere. - A sze­gedi Széchenyi tér és az itteni polgármes­teri hivatal közötti távolság csúcsidőben is csak 20-25 perces út, a városi és az itteni telkek ára között mégis hatalmas a kü­lönbség. A tiszaszigeti ár a szegedinek a töredéke annak ellenére, hogy januártól az önkormányzat által értékesített telkek­re 25 százalékos adót kell fizetni. Tisza­sziget a következő év végére teljesen köz­művesített lesz, addigra a csatornázás is megtörténik, egyszóval ideális lakóhelyet kínál az építkezni kívánó fiataloknak. - Az általános iskola épületét renováljuk - jelentette ki Tiszasziget első embere -: az ablakok, ajtók szigetelése, két tanterem és új szertárak kialakítása után a külső hom­lokzat is megújul. Az újszentiváni polgár­mesterrel, Talpai Iónossal folynak az egyeztető tárgyalások a két település isko­lájának közös fenntartásáról, de nem ösz­szevonásáról. A diákoknak nem kell ingáz­niuk, ellenben a padagógus, az igazgató va­lóban utazni kényszerül. Az iskolák közös fenntartásának gazdasági okai vannak, de összevonástól nem kell tartani - hangsú­lyozta a polgármester, aki szerint döntő pillanathoz értek a község törtenetében. Abban reménykednek, a jelenlegi 1800 fős település 300-400 új lakóval bővül. Megszűnik Tiszasziget zsák jellege: ha­marosan a bánáti oldal és Magyarország közt éjjel-nappal határátkelő működik, az erre vonatkozó kormányhatározat már megszületett. Az átmenő forgalom ezzel ugyan megnő, ám ez a kereskedelemre jó hatással lehet. Ugyanakkor ez az átkelő­hely csak a személygépkocsiké és az autó­buszoké, tehát kamionok, teherautók ezentúl sem zavarják majd a tiszaszigeti­ek nyugalmát. G. ZS. KELLEKEK Egy település addig „élő'', amíg saját iskolát és óvodát működtet, ott helyben lakó házior­vos praktizál és van temploma, plébánosa. E „kellékek" Tiszaszigeten adottak. Okmány­iroda nyílik Sándorfalván A jövő év elején nyit Sándorfal­ván az okmányiroda, amely há­rom település lakosait fogadja majd. így a dóciaknak és a szaty­maziaknak sem kell Szegedre utazniuk ügyeiket intézni. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi közgyűlés és a sándor­falvi testület is elfogadta azt a ha­tározatot, hogy 2005. január l-jétől kihelyezett okmányiroda működjön Sándorfalván. Darázs Sándor polgármester elmondta, az iroda létrehozását ők kezde­ményezték. Az aliroda - amely teljes körű szolgáltatás nyújt a három falu lakosságának - mint­egy 13 ezer embert lát majd el. A nagyközség önkormányzata az irodahelyiséget a polgármesteri hi­vataltól mintegy nyolcszáz méterre található épületben alakítja majd ki. A határozat szerint biztosítani­uk kell legalább két munkaállomás beszerzését és működtetését, vala­mint legalább 3 fős személyzetet, az aliroda által bonyolított ügyirat­szám alapján pedig Szeged továb­bítja a költségvetésben megállapí­tott normatív támogatást. Tehetségpártolók pályázata A Tehetségpártolók Baráti Köre nyílt pályázatot hirdet azon 10 és 25 év közötti fiataloknak (Magyar­ország és a szomszédos országok területéről), akik valamely tudo­mányterület iránt az átlagosat meghaladó módon érdeklődnek, eddigi munkájuk során kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak. A pá­lyázaton a fiatalok részt vehetnek művészeti alkotásokkal is, néhány önállóan készített művüket (rajz, festmény, vers, dal stb.) kell bekül­deni. A benyújtás határideje: 2004. december 15. További infor­máció: Tehetségpártolók Baráti Köre, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. TelVfax: (1) 220-3462; 80-204-341, e-mail cím: tit­kar@tehetsegpartolok.hu., hon­lap: www.tehetsegpartolok.hu. Alul-felül támad a víz, több mint százmilhó forintba kerülne a felújítás Életveszélyessé válhat a Fekete Ház A hámló vakolat a beázáshoz képest csak esztétikai problémát jelent Fotó: Miskolczi Róbert A Makkoserdő sort lezárták, ezért a magántulajdont használja a nép Átjáró lett a garázssor Hiába adott a város egy kis nyugalmat a Fran­ciahögy lakóparkban élőknek azzal, hogy kizárta az átmenő forgalmat a Makkoserdő sorról a Körtöltés felé oda és vissza, az autóktól nem szabadulhatnak az ott élők. A legrövidebb utat választók ugyanis, mint a víz a hasadékot, meg­találták azt a garázssort, amelyik a Tesco felé vezet. A Franciahögy lakóparkban élők osztatlan közös tulajdona az a garázssor, amelyik jelenleg összeköti a Gömöri utat a Bartucz Lajos utcával. A kivitelező Reál Hungary Kft. a kohósalakkal feltöltött átjárót - közepén egy vízelvezető árokkal - úgy adta át a la­kóknak, védve a magántulajdont, hogy mindkét vé­génél egy kóddal működő félsorompót épített. A te­rületre elvben csak az a 150 garázstulajdonos hajt­hatott volna be, aki ott saját gépkocsitárolóval ren­delkezik. Az idilli helyzet azonban nem tartott sokáig. Azt követően, hogy bekövetkezett a várva várt forga­lomkorlátozás, vagyis az önkormányzat az ott élők követelésére lezáratta a Makkoserdő sort, a forga­lom erre a bizonyos keskeny garázssorra zúdult. A kivitelező szerint a lakók boldog-boldogtalannak ­például taxisoknak - megadták a kódot, emiatt bár­ki használhatta. „Mi egy kóddal működő sorompót adtunk át - mondta el kérdésünkre válaszolva Lo­bozár József, a Reál Hungary Kft. értékesítési veze­tője -, ennek további kezelése a lakókra tartozik." A lakók viszont azt állítják, hogy a sorompó csak jelképes szerepet tölt be, alkalmatlan arra, hogy le­zárja az utat. Az ott élő Dorka Péterné elmondta, a keskenyebb autók elférnek a félsorompó mellett. Ráadásul az egyiket már le is törték azok a rongá­lok, akik felfedezték maguknak a Tesco felé vezető rövidebb utat. A tulajdonosok nemrégiben úgy döntöttek, hogy a garázssor közepén cölöpökkel állják útját a forgalomnak, azóta az átjáró zsákutcává vált. Ugyanakkor nem tudják, erre a lépésre volt-e egy­általán jogosítványuk. „Mi védeni szeretnénk az érdekeinket - fogalmazott Dorka Péterné -, holott tudjuk, nem ez a tökéletes megoldás." Egy másik tulajdonos, Tanács Zsolt azt is sérelmezi, hogy kohósalak borítja azt magántulajdonú utat, amit jelenleg mindenki használ, míg a forgalom elől le­zárt „rendes", aszfaltos utak - Makkoserdő sor, Sík Sándor utca - védettséget élveznek. A föld­szinti és az első emeleti lakások ablakain nyáron bezúdul a por. A lakók úgy gondolják, addig nem születhet jó megoldás, amíg az illetékesek nem rendezik az egész környék közlekedését. Utólag úgy okoskod­nak, a forgalomszervezőknek látniuk kellett volna, 700 lakás, több mint 2 ezer ember, plusz a Tesco közelsége fenekestül felforgatja a megszokott ren­det. Vincze Tibor, az önkormányzat városfejlesztési irodájának vezetője elmondta, sajnálja, hogy ilyen helyzet állt elő, hiszen éppen az ott élők kérésére zárták le a Makkoserdő sort. A magántulajdonú ga­rázssor védelmét a város - közpénzből - nem old­hatja meg. Csak javasolni tudja, hogy például egy automata kapuval állják útját azoknak, akik kere­sik az egérutat. FEKETE KLÁRA A lakók ideiglenesen lezárták a garázssort Fotó: Gyenes Kálmán A felújított iskola pályáján délután is meccset játszanak Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents