Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-20 / 271. szám

SZOMBAT, 2004. NOVEMBER 20. •AKTUÁLIS« 3 Megsértette Orbán, Kövér és Szadai személyiségi jogait Újhelyinek kétmillióba kerülhet egy nyilatkozat A Csongrád Megyei Bíróság szerint Újhelyi István szegedi szocialista politikus megsértette a volt miniszterelnök, Orbán Viktor, továbbá a fideszes Kövér László és Szadai Károly személyhez fűződő jogait. A bíróság kártérítésre kötelezte Újhelyit. Az ítélet nem jogerős, mivel Újhelyi fellebbez a döntés ellen. MUNKATÁRSUNKTÓL Újhelyi István szocialista párti országgyűlési képviselő tavaly ősszel a Magyar Televízió Napkelte című műsorában annak a gyanújának adott hangot, hogy Szadai Károlyon, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának akkori elnökén és Kövér László volt titkosszolgálati miniszteren keresztül Orbán Viktor korábbi miniszterelnök sakkban tartotta A POLITIKUS MEGLEPODOTT Újhelyi Istvánt meglepte a bíróság döntése. „Fellebbezünk, mivel az eddigi tapasztalatok alapján közéleti személyiségek közti politikai vitát nem szokott ilyen módon lezárni a bíróság. A fellebbezés után számos alkalommal más jogerős döntés született hasonló esetekben" - fogalmazott a szocialista politikus. Újhelyi hozzátette, számára érdekes, hogy a jobboldal nagyágyúi, Orbán Viktor és Kövér László milyen elszántsággal pereskednek ellene. Kondor Katalint, a Magyar Rádió elnökét. Orbán, Kövér és Szadai a személyhez fűződő jogok megsértése miatt beperelte az MSZP-s politikust. A tegnapi tárgyaláson, Szegeden mindkét felet ügyvédek képviselték. Az alperes, Újhelyi István jogi képviselője, Pál Helga ellenkérelmet nyújtott be a bíróságnak, amiben arra hivatkozott, hogy Újhelyi állítása nem becsületsértő, valamint kérte a bíróságot, hogy hallgassák meg Kondor Katalint is. Az alperes ügyvédjének álláspontja szerint Újhelyi nem állított tényeket, csak véleményt nyilvánított, kérdéseket tett fel és gyanút fogalmazott meg a televízióműsorban. A felperesek ügyvédje, Szalay Péter viszont azt hangsúlyozta, hogy a szocialista politikus a tényállítást véleménybe burkolta. A Csongrád Megyei Bíróság tegnap meghozott döntésében kimondta, hogy Újhelyi István megsértette a felperesek személyiségi jogait, ezért két országos terjesztésű napilapban saját költségén meg kell jelentetnie, hogy valótlanul állította: Orbán Viktor, Kövér László és Szadai Károly a Magyar Rádió elnökét sakkban tartotta. Ezenkívül mindhárom felperesnek 500-500 ezer forint, valamint a háromszor 125 ezer perköltség, illetve a 111 ezer eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Indoklásában Papp János bíró elmondta: a magyar értelmező kéziszótárban utánanézett a tény és vélemény szavak pontos jelentésének, majd ez alapján megállapította, hogy az alperes Újhelyi István burkoltan, de tényt állított. Újhelyi István lapunknak elmondta, fellebbez a döntés ellen. Nem privatizálják a Volánokat Befejeződött a hatodik nemzetközi közlekedési konferencia. Tegnap délután Szegeden, a Tisza Szállóban Szeri István a rendező Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként elköszönt a mintegy 200 résztvevő közlekedési szakembertől. MUNKATÁRSAINKTÓL A konferencián többek között előadást tartott Veres János, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkár-kabinetfőnöke, akitől azt várták a jelenlévők, hogy a Volán-társaságokkal kapcsolatos privatizációs elképzelésekről részletes információkat ad. Ehelyett azonban az államtitkár mindössze megerősítette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök három héttel ezelőtt elhangzott szavait: a Volánokat 2006 előtt nem privatizálják és más módon sem adják át azokat többek között az igényüket benyújtó önkormányzatoknak. Magánosításuk középtávon várható. Veres János elmondta: öt nagy települést leszámítva 24 Volán-társaság szállítja az utasokat Magyarországon, ám egyik sem éri el a gazdaságos üzemméretet. Az elkövetkező időkben tőkebevonásra van szükség további korszerűsítésükhöz. Szalai László a BKV-tól hangsúlyozta: tarifaemeléssel nem oldható meg a közösségi közlekedést üzemeltető vállalatok gondja. A szolgáltatások színvonalának megőrzése azért lenne fontos, mert a leépült rendszer újjáépítése nagyon sokba kerülne. Egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban kellene az államnak, az önkormányzatoknak és a szolgáltatást igénybevevőknek finanszírozniuk a tömegközlekedést - tette hozzá. Bodnár Viktória egy tanácsadó cég nevében a Volán-vállalatok jövőjéről beszélt. Röviden kitért a szegedi .autóbusz-pályázatra is. Az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője szerint előfordulhat, hogy blöffölnek az árajánlatot tevő vállalkozók, és elvállalnak olyan szolgáltatást, amelyet aztán nem tudnak teljesíteni. Kitüntetések a Szent-Györgyi-napokon Máthé Imre átveszi a díjat Fotó: Karnak Csaba Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum tanácsának tegnapi ünnepi ülésén vehette át - kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként - a miniszter által adható legnagyobb kitüntetést, a Batthyány-Strattmann-díjat dr. Máthé Imre, a Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének igazgató professzora. Ugyancsak a tizenegyedszer megrendezett Szent-Györgyi-napok tegnapi ünnepségén vette át az emeritus professzori címről szóló oklevelet dr. Molnár János és dr. Telegdy Gyula. A kar kiváló oktatója címet kapta dr. Tóth Lajos, dr. Rácz Katalin és dr. Klivényi Péter. Több hallgató elismerő oklevelet vett át tudományos diákköri munkáért, illetve hallgatói pályadíjakat kaptak dolgozataikért. Jubileumi - vas, gyémánt és arany - diplomát összesen 46-an vettek át a két karon egykor végzett orvosok és gyógyszerészek, nevükben dr. Csillik Bertalan emeritus professzor idézte fel az emlékeket. Vonatkesergő BÁTYI ZOLTÁN Még a múlt század hetvenes éveit koptattuk, amikor Moldova György író örökbecsű művében (Akit a mozdony füstje megcsapott) elsiratta a magyar vasutat. Nagy bajok lesznek itt, ha nem költ az állam az ország sínjeire, állomásaira, mozdonyaira, vagonjaira - jósolta Moldova, átlátva a már akkor is ezer sebből vérző MAV gondjait. Hát, bizony, ama nagy bajok eljöttek. Nem tegnap, nem is tegnapelőtt. Már idejét sem tudjuk annak, mióta szidjuk közös erővel a koszos szerelvényeket, a hol hideg, hol túlfűtött kocsikat, s szörnyülködünk, amikor egy-egy rozzant állomás mellett baktat el vonatunk. Mindeközben azt halljuk, a kormányzat, legyen az bal-, vagy jobboldali, milliárdokat öl minden évben a szintén minden esztendőben csak és kizárólag veszteséget felmutató MAV-ba, ami lyukas zsákként funkcionál. Mert hogy a ráköltött milliárdok nyomot sem hagynak rajta. Hacsak azt nem tekintjük eredménynek, hogy az immár uniós magyarokat fuvarozó uniós vasúti társaságunk uniós vasúti múzeumként talán még mutogatható lesz. Persze csak akkor, ha egyszer jó alaposan kitakarítják. A Szeged és Pest között utazgatóknak persze jut vigasz is, hiszen az intercity egy egészen más minőséget képvisel, mint a „fapados" gyors. Hogy ez miként finanszírozható a 480 forintos pótjegy árából, megfejteni nem tudom. De talán nem is ez a legfontosabb kérdés mostanság magyar vasút ügyekben. Sokkal inkább arra keresnénk a választ mi, utasok, hogy ez a sínpályás lezüllés meddig tarthat? Mikor jutunk el arra a szintre, amikor a magyar vonat nem csupán koszos és szagos, egyben graffitisek gyakorlóbázisa, hanem halesetveszélyes is lesz ? Mikor látjuk be végre, hogy az a finanszírozás és irányítás, ami eddig jellemezte vasutunkat, már régen elégtelenre vizsgázott ? És mikor állítunk már szolgálatba olyan szakembereket, akik nemcsak a vasúti kocsikat világítják ki, hanem mondjuk az egész MÁV-ot világítják át. Hogy világosság gyűljék végre minden olyan ember agyában, aki felelős a mai áldatlan állapotokért, s annak is, aki nemcsak szájizmait fárasztja. hanem agysejtjeit is munkába állítja, ha a MÁV reformja kerül szóba. Momentán nem úgy fest a helyzet, hogy 2005-ben már szép szóval hív, és összkomfortos kényelemmel vár a MÁV. Attól sem kell tartanunk, hogy a japán, vagya francia szupervasutak igazgatóságán rettegés lenne úrrá a magyar vasút fejlődési ütemét látva. De mondok én valamit: nem is kellene nekünk Tokió-Oszaka expressz. Uniós öntudatunk egyelőre még csak annyira ágaskodik, hogy azt kérjük: a vasúti vagon budijának bűzétől ne ájuljunk el. Hálából, ígérjük, uniós vécépapírt majd mi viszünk magunkkal. Románia ne kapjon mentességeket! Továbbra is fönnáll a ciánveszély Semmi biztosíték nincs arra: Románia hosszabb távon sem fogja támogatni a verespataki aranybánya-beruházás ügyét - hívták föl tegnap környezetvédők a járókelők figyelmét a szegedi belvárosban. Lezáráshoz közelednek a Románia uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások. Bár Nastase miniszterelnök kinyilvánította, a jelenlegi román kormány nem támogatja a vcrcspataki aranybánya-beruházást, ez nem jelenti azt, hogy megszűnnének a magyar folyókat Románia felől fenyegető súlyos környezetszennyezési veszélyek - hívta föl a Fidesz-MPSZ megyei zöld tagozata a Dugonics tér-Kárász utca-Széchenyi tér útvonalon tartott demonstrációja a szegediek figyelmét. Makrai László, a tagozat elnöke elmondta: a kormány és a szaktárca ez ideig nem lépett föl kellő mértékben annak érdekében, hogy az unió ne adjon mentességeket Romániának környezetvédelmi, ipari, bányászati kérdésekben. Még mielőtt Románia fölvételt nyerne az unióba, el kellene érni: a román vezetés írásban is elvesse az aranybánya-beruházás ügyét, s elkezdje joganyagát és intézményrendszerét környezetbarát irányba átalakítani, hogy ne következhessen be újabb ciánmérgezés. Feljelentéssel zárulnak az ellenőrzések Egyre nagyobb kárt okoznak az adócsalók Nem csökken az adócsalások száma Csongrád megyében, egyre több adóellenőrzés zárul feljelentéssel az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságától származó információk szerint. Évről évre emelkedik a megyében az adózással kapcsolatos bűncselekmények száma, s ezeket elsősorban gazdasági társaságok képviselői és egyéni vállalkozók követik el. Az APEH megyei igazgatóságától megtudtuk, míg adócsalással a vétkes az adóbevételt csökkenti, addig csalás címen az áfa jogosulatlan visszaigénylése a károkozás. Az esetek nagy részében a csalás csak kísérleti stádiumban marad, mivel az adózó megpróbálja visszaigényelni a már befizetett összeget. Mivel ezt az adóellenőrzés megakadályozza, a pénz nem vándorol át a vétkes számlájára, az összeg nem kerül ki az állami kasszából. Az adóhatóság szerint a csalást elsősorban fiktív számlázással követik el. Ritkább esetekben előfordul, hogy egy cég kifejezetten azért jön létre, hogy pénzért számlákat állítson ki. Az ilyen társaság általában nem végez gazdasági tevékenységet, a cég székhelyét és képviselőjét gyakran nem is találják. Ennek az az oka, hogy a céget lopott személyi igazo lvánnyal, illetve hajléktalan vagy külföldi személyek nevében alapítják. Gyakoribb az az eset, amikor egy létező társaságról van szó, amely gazdasági tevékenységet is végez, de időről időre kiállít olyan számlákat, amelyek mögött nem áll tényleges szolgáltatás, értékesítés. Az APEH adatai azt mutatják, az elmúlt időszakban sok zártörést is elkövettek a cégvezetők: a végrehajtás alatt álló vagyontárgyakat - azért, hogy azokat a hatóság ne tudja lefoglalni - eltüntetik. A feljelentések alapján a rendőrség többnyire elrendeli a nyomozást, s az ügyészség is vádemelésre alkalmasnak találja az ügyeket. A megyében az idei év első háromnegyed évében a bűncselekmények száma már elérte a tavaly év végi számot, kárértékben pedig felül is múlta. EK. BŰNCSELEKMÉNYEK AZ ADÓZÁSBAN CSONGRÁD MEGYÉBEN 2002 év 2003 év 2004 MII. negyedév Feljelentések száma (db) 40 40 31 Bűncselekmények száma (db) 40 59 59 Elkövetési érték (millió Ft) 340 353 383 FotfiH: APEH DM grafika