Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-19 / 270. szám

236 •MEGYEI TÜKÖRSZERDA, 2004. NOVEMBER 17. A Csongrád megyéhez közeli romániai településeken élőket nem nagyon foglalkoztat]a a népszavazás „Jobban kötődnénk az anyaországhoz" Szilágyi János nem tudja, mit jelentene számára a kettős állampolgárság. A nagyszentmildósi gyógyszerésznek, Telbisz Máriának viszont számítana az a tudat, hogy magyar állampolgár is lehet Fotók: Gyenes Kálmán A december 5-i népszavazáson a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról is véleményt nyilváníthatnak a választók. A téma folyamatosan napirenden szerepel. Sok a kérdőjel, a megválaszolatlan kérdés. A népszavazásig hátralévő időben igyekszünk minél több információval, háttéranyaggal szolgálni olvasóinknak. Kikérjük politikusok véleményét, de kíváncsiak vagyunk az „utca emberének" szavára is. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy a leginkább érintetteknek, a határ túlsó oldalán Romániában élő magyaroknak mi a véleménye a kettős állampolgárságról, a népszavazásról. Szinte alig foglalkoztatja a kettős állampolgárságról szóló, december 5-i népszavazás a magyar-román határ közelében élő határon túli magyarokat - a vajdasági magyarokkal ellentétben. Csanádon, Nagyszentmiklóson és Témesváron a magyar nemzetiségűeket ma és a jövő hét elején lakossági fórumokon tájékoztatják, hogy számukra mit is jelentene, ha a román mellett magyar állampolgárok is lennének. A csanádi Szabó Irén Julianna azt mondta, neki az „egészről" nincs véleménye, lánya Kiszomboron él családjával, általános iskolás unokája tehetséges kézilabdás, ha kedve támad, bármikor meglátogathatja őket román útlevéllel is. - Megkaptam a magyarigazolványt, de mire mentem vele?! Magyar útlevél sem kell, és nem mennék át dolgozni, itt akarok élni - mondta az idős asszony a körülötte állók egyetértő bólogatásától kisérve. Szabó Irénhez hasonlóan Szilágyi János sem tudja, hogy mit jelentene számára a kettős állampolgárság, ám a középkorú férfi határozottan jelentette ki, hogy ő bizony azonnal Magyarországra menne, munkát vállalna, amiben segítene neki az 1989-ben átszökött testvére. A csanádi községházán az alelnök, a szerb nemzetiségű Stefanovity Vasza, valamint Harkai Apollónia és Mohácsi Krisztina is bizonytalanul fogalmazta meg véleményét. A férfi szerint az „itteni magyaroknak valószínűleg jól jönne", ha közelebb érezhetnék magukhoz az anyaországot. Harkai Apollónia, bár „nem sokat tud az egészről", örülne, ha a referendumon igent mondanának a magyarok. Azt csak egy lehetőségnek nevezte, hogy Magyarországon dolgozhatna, vagy akár szavazhatna, „de azt hiszem, a magyarországi magyarok nem fogadnának szívesen, féltenék munkahelyüket". Mohácsi Krisztina román nemzetiségű, férje magyar. A fiatalasszony abban biztos, hogy nem költöznének át, ugyanakkor ő is örülne, ha kettős állampolgárságot kapnának. - A tudat, hogy magyar állampolgár is vagyok, az számítana. Nem akarunk mi Magyarországra költözni, ott munkát vállalni, de az, hogy bármikor megtehetném, jóleső érzés lenne. A kettős állampolgársággal még jobban kötődnénk az anyaországhoz. Ezért kérem a magyarokat, hogy menjenek el szavazni és ikszeljenek igent mondta a nagyszentmiklósi gyógyszerész, Telbisz Mária. A középkorú asszony megjegyezte: ők bizony figyelemmel kísérik a népszavazásról szóló híreket, bár azt elismerte, ezen a környéken a magyarok többségénél ez nem téma. - Menjenek el Erdélybe, az ottani magyaroktól hallanák, hogy milyen boldogok lennének, ha kettős állampolgárok lehetnének - tanácsolta Telbisz Mária. Meglepő, hogy a romániai demokratikus változásokban döntő érdemeket szerzett temesvári „átlagmagyarokat" sem érintette meg a kettős állampolgárságról is szóló népszavazás. Legalább is ezt állította Kulcsár Róbert üzletkötő. A fiatalember szerint egyelőre nem foglalkoznak a kérdéssel. - A magyar állampolgárság és a magyar útlevél lehetőséget adna nekünk a változtatásra - fogalmazott a fiatalember -, amivel nagyon kevesen élnének, mivel akik akartak, már rég odaát vannak. OLÁH ZOLTÁN A Kapcsolat Aranykártya Programban előtizetüink a Motorola E550os csúcsmobilt ú| előfizetéssel vagy készülékváltással már 0 Ft kezdőrészlettel elvihetik! Kizárólag a T Mobile-tót! • Beépített kamera • Színes kijelző • Bluetooth • Videofelvétel és -leiátszás Mert mi értékeljük a hűséget. Al „411I4I 3004 iKiv*mt>«> IVtot M4u4vnn44» vaey a HuV »414» tw 414 „ni44 0144 • M+UI, M»„„mw4U Hl utóliwtói lMl,4|«v4l IWMiiállMtO rnM444pk 4 orioramuabályiMba'i tnlwmác.ö l230tT.lQb.l4 4taov»<i.uag Hl MtoratáMI iH,m4»44»i li.vtiatól. 04-l.'28s32i0 West-Szeg 2001 Kft. 6724 Szeged, Rókusi krt. 42-64. Telefon: 62/420-594. 30/9527-165 E-mail: uiwesmail@t-email.hti I'artnei Egy uniós tagállam közlekedési konferenciája Ki fizet az ellátásért? A hatodik nemzetközi közlekedési konferencia kezdődött el tegnap délután Szegeden, a Tisza Szállóban. A mintegy 200 résztvevő közlekedési szakember programja ma délben fejeződik be. Míg az eddigi közlekedési konferenciák előadói arra koncentráltak, hogyan kell az ágazatnak felkészülnie az uniós csatlakozásra, addig a tegnap elkezdődött tanácskozás új fejezetet nyitott: a szakemberek immáron egy uniós tag infrastruktúrájának helyzetét, annak integrációs lépéseit elemezhetik. A rendezők nevében Szeri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közlekedési kollégiuma és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint Parragh László, az MKIK elnöke azt hangsúlyozta köszöntőjében: körbejárják mindazon témákat, amelyek a közszolgáltatással és annak finanszírozásával kapcsolatosak. A megnyitó előadást Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora tartotta meg A közlekedés és a tudásalapú társadalom címmel. Szeri István a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: a közlekedést mint közszolgáltatást az ellátásért felelős államnak, önkormányzatnak finanszíroznia kell. Hozzátette: a közlekedés fontosságát bizonyítja, hogy az EU-ban önálló tárcát kapott a terület, önálló biztossal az élén. Helyettese az a Kazatsay Zoltán, akit a napokban neveztek ki az EU Bizottság közlekedési és energia főigazgatóságának közlekedésért felelős főigazgató-helyettesi posztjára. A szakember tegnap előadást is tartott a konferencián. Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára az M5-ös sztráda továbbépítésével kapcsolatban elmondta: 2006-ra a határig ér el az autópálya. A nemrégiben bejelentett gyors döntést az indokolta, hogy olcsóbb a kivitelezés, ha az építők nem vonulnak le a munkaterületről. A továbbépítés mellett szólt az is, hogy egyszerűbb a jelenlegi hitelkonstrukciót módosítani, mint újratárgyalni a bankokkal. F.K. Egyre többet K.A.P Alföldi nem pályázik A népszerű színész és rendező, Alföldi Róbert (képünkön) úgy döntött, nem indul a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetői posztjára kiírt meghívásos pályázaton. Erről tegnap értesítette Bátyai Edinát, a fesztivált szervező közhasznú társaság ügyvezető igazgatóját. Alföldi, aki nemzetközi sikert aratott a Mezzo komolyzenei tévécsatornán többször is sugárzott tavalyi szegedi Faust-rendezésével, megkeresésünkre nem kívánta kommentálni döntését. Lépése nyomán a biztosan pályázó Kesselyák Gergely karmesternek, a nyári Dóm téri Nabucco rendezőjének van legnagyobb esélye a poszt elnyerésére. A külföldön tartózkodó harmadik felkért rendező nevét nem hozták nyilvánosságra. A pályázatokat november 26-ig várja a kht., majd egy ad hoc szakértői bizottság és a kulturális bizottság véleményének meghallgatása után Bátyai Edina hoz döntést, aki azt is elmondta: első alkalommal két évre szóló megbízási szerződést köt a kiválasztott művészeti vezetővel, később pedig évente megújítható szerződésben gondolkodik. A művészeti vezető szerepe rendkívül fontos a megújításra váró játékok szempontjából, hiszen ő határozza meg a fesztivál művészi arculatát. Információink szerint Kesselyák Gergely számítana többek között Alföldi Róbert rendezői munkájára is. A szabadtérivel kapcsolatos további hír: Bátyai Edina valamilyen formában gazdasági területen számít a Vígszínház gazdasági igazgatójára, arra a Mádi Zoltánra, aki az előző főigazgató, Korognai Károly távozása után önkormányzati biztosként fontos szerepet játszott a csődhelyzetbe került szegedi színház pénzügyi helyzetének stabilizálásában. H.ZS.