Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-03 / 256. szám

SZERDA, 2004. NOVEMBER 3. « H I R D E T É S 9 Az Etna mögé bújt a hajó a vihar elöl Tengerészemlékek az őszi Tiszán Telelésre készül már a szegedi hajóállomás. Az úszóegység ­nemzetközi határállomás, ugyanakkor az itt dolgozóknak is otthont ad - nem vonul be a medencés kikötőbe. Oldalához rögzítve ott mereng a százötven személyes, királyi Mathias Rex, és várja a jövő nyarat, a tisza­virágzás-szezont, amikor tisza­virágtúrára indul Csongrádig, föl a Tiszán. Addig is emlékez­nek a hajósok. A szegedi hajósok nem akármi­lyen hajósok. „Csak azt nem tudjuk megcsinálni, amit nem lehet" - mondja Bíró László, a Mahart PassNave Személyszállí­tási Kft. kirendeltség- és állo­másvezetője. Egy kikötőben mindig akad tennivaló, melyhez szárazföldi ember hozzá sem tudna szólni - de a szegedi kikö­tőben dolgozók legmesszebbme­nőkig vízi emberek. - Jonatánalmát szállítottunk a Cegléd nevű hajóval a tenge­ren - idézi föl tengerészemléke­it Bíró László. - Már a berako­dásnál jó ötös-hatos időt fog­tunk ki, és a szél csak nőtt to­vább. Nyolcméteres hullámok voltak. Aztán elbújtunk az Etna mögé, beállt a hajó szélárnyék­ba, de addigra a jonatánból al­maié lett. Másik élmény. Liba­noni dollármilliárdos két hajó­jával mentünk fel Finnország­ba, magyar lobogó alatt, tél kö­zepén. Tízezer lóerős jégtörő hajó ment előttünk, törve a mé­teres, méter harmincas jeget. Nemegyszer hiába törte, össze­zárult mögötte rögvest, jöhetett vissza - halljuk. Az állomásve­zető, bár szolnoki, Kecskemé­ten született. Város víznél távo­labb nincs - talán ezért tett meg mindent, hogy hajóra kerüljön. Szakmunkásvizsga után, 1967-ben, a Dunán kezdett. Dolgozott személyhajón, teher­hajón, tolóhajón. Aztán beke­rült a tengerhajózáshoz - nem volt könnyű, „Debrecennél áll a sor vége", mondta a személyze­tis. De sikerült a fölvétel, s Bíró László a tengert járta kilenc évig. Kikötőről kikötőre, Szin­gapúr, Vietnam, Thaiföld, Afri­ka, az arab országok, s így to­vább. - fői kerestem, szabadon él­tem, ahol horgonyt vetettünk, az ember oda ment, ahova akart, mintha itthon volnánk. És való­ban, a hajósnak az az otthona, ahol kiköt. Ami pedig a legfőbb: láttam, láttam - mondja. Ámul­va észlelték a magyar tengeré­szek Thaiföld szédítő fejlődését, mikor nálunk még a szocializ­mus toporgott, látták Bejrútot, amikor még „kis New York" volt, s azt is, később mi lett belőle. Észlelték: nemcsak Nyugat-Eu­rópa számára periférikus Európa keleti része - ezt már megszok­tuk -, hanem azoknak is, akikre mint egzotikus, vad vidékek el­maradott lakóira gondolunk. Az afrikai, közép-ázsiai partvidékek hétköznapi embere még hallott Magyarországról, de a távol-kele­tiémárnem. Hárman dolgoznak a szegedi kikötőben, Bálint László hajóve­zető, Balázs Csaba gépész, illetve a kirendeltségvezető. Mindenki mindent csinál, Bíró László, ha kell, pénztáros, parti kormányos, pontonos is, de ő szerzi a fuvart, ő könyvel, ő felel a vízen lévő lé­tesítményekért is. Maga a kikötő otthonként is szolgál az állomás­vezetőnek, aki szolnoki - elvált, fia is nagy már, ezért vállalta az állandó távolléttel járó szegedi munkát -, illetve a gépésznek, aki salgótarjáni. A hajóvezető szegedi - ingázik part és víz kö­zött. Határátkelőhely is a Felső Ti­sza-parti kikötő - ugyanolyan szerepet tölt be a vízen, mint Röszke szárazon -, a határőrség, a vám, a rendőrség pontonjai alul csatlakoznak a hajóállomáshoz, a telelni Szegedre vontatott MEGY A BUZA VÁNDORÚTRA - Öt túrát szervezünk jövőre Csongrádra a Mathias Rexszel, köztük a tiszavirágtúrát is, amikor virágzik a folyó - beszéli Bíró László. Még elmondja: a tiszai ha­józásnak nagy szerepe van a ga­bonaszállításban. Tavaly nem ter­mett sok búza, kukorica, nemigen volt szállítás, az idei bő termés megváltoztathatja a helyzetet. Nem teremhet annyi gabona, amit hajón el ne lehetne juttatni ol­csón-gyorsan, energiaspórolósan rendeltetési helyére: négy-ötezer tonna terhet visz négy ember. Köz­úton, tengelyen rengeteg fordulót, még több üzemanyagot igényelne ez a mennyiség - vízen négy bár­ka kell hozzá és egy tolóhajó. Egy-egy bárkába ezer-ezerötszáz tonna szállítmányt raknak. - Ki mennyit mer; a víz Belgrádnál se­kély, a Constanta-csatorna vízál­lása pedig a Dunától függ - hall­juk. Aztán megy tovább a búza, vi­szonteladók közvetítésével, immár tengeri hajón, akár Ciprusra, vagy az arab országokba. A magyar tu­rista, ha a közel-keleti bazárban péksüteményt vesz, nem is gon­dolja, hogy hazai búzából készült. De hát honnan is tudhatná sze­gény - szárazföldi ember, nem tengerész. csongrádi, szolnoki kikötők pe­dig felül. Oldalt meg, a Tisza fe­lől, a százötven személyes Ma­thias Rex mereng hallgatagon, belemerülve a múló őszbe. A va­lóban királyi utasszállító és ren­dezvényhajó villogó sárgaréz, s visszafogott, előkelő mahagóni bútorzata emberek nélkül idézi vissza a szezont, a bárpult üres; az ablakokon túl a napfényes, pá­rás őszi folyó. F.CS. á' u SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL mk r •JP fljjpf. A Magyar Köztársaság elnöke országos ügydöntő népszavazást tűzött ki 2004. december 5-re. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény és a végrehajtásáról rendelkező 59/2004. (X. 22.) BM-rendeletnek megfelelően a választók nyilvántartását tartalmazó névjegyzéket közszemlére teszem. A névjegyzék megtekinthető 2004. november 6­13. között a polgármesteri hivatal okmányirodá­jának (választási iroda 6724 Szeged, Huszár u. 1.) második emeleti helyiségében a következők szerint: hétfőn, kedden és csütörtökön 8-15 szerdán 8-17.30 pénteken 8-12 óra között. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt november 6-tól november 13-án 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani. A módosított névjegyzék december 3-án 16.00 óráig te­kinthető meg. A szavazás napján lakóhelytől távol, de Magyarorszá­gon tartózkodó választópolgár belföldön igazolással szavazhat. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb december 3-án 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az november 30-ig megérkezzen a választási irodához, a fenti címre. Az a választópolgár, aki külföldön kiván szavazni (a ma­gyar nagykövetségeken lehet) a külképviseleti névjegy­zékbe való felvételét személyesen vagy meghatalmazott útján november 19-én 16-ig, ajánlott levélben pedig úgy kérheti, hogy az november 19-ig megérkezzen a válasz­tási irodához. Dr. Mózes Ervin 040470591 Csak hivatalosan bejegyzett közvetítővel szabad szóba állni A külföldi munkavállalás veszélyei Nyelvtudás és pénz nélkül senki se induljon külföldre dolgozni. Kerülni kell az engedély nélkül működő közvetítőket, különben komoly bajba kerülhet az idegen országban kiszolgáltatott mun­kavállaló. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ megbízható adatbázisra támaszkodva tájé­koztatja a hozzá fordulókat. Tapasztalt hentesek is azonnal sar­kon fordultak, amikor Németor­szágban levetítették nekik az el­végzendő munkáról szóló videofil­met. Futószalagon (vagy inkább: kampókon) érkező szarvasmarhák és sertések bontása volt a feladat ­riasztó tempóban és mennyiség­ben. Egy Csongrád megyei fiatal­ember barátjával kihúzta egy hé­tig, hogy ne üres zsebbel jöjjön ha­za. Naponta közel ezer disznót és százhúsz marhát kellett szétfűré­szelnie. Azt, hogy megkapta az itt­hon megígért összeget, csak nyelv­tudásának köszönhette: amikor meghallotta, hogy a közvetítő nem azt fordítja, amit megbeszéltek, át­vette a tolmács szerepét, s az egész csoport számára kialkudta a bért. A történet tanulsága: nyelvtudás nélkül és megbízhatatlan közvetí­tőre hagyatkozva senki se induljon külföldre dolgozni - javasolta Ho­resnyi Julianna, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ jogi osztályá­nak vezetője. A közvetítőnek írás­ban kell tájékoztatnia a jelentkezőt a munkavállalás föltételeiről, s nem kérhet pénzt az álláshoz juttatásért. Jó tudni, hogy a megyében csak két magántársaság rendelkezik külföl­di munkaközvetítésre szóló enge­déllyel. Az országban természete­sen másutt is működnek bejegyzett magáncégek, de az óvatosság nem árt, sőt: kötelező. Az ellenőrzésben segíti a munkaügyi központ. A ma­gánközvetítőkön kívül más csator­nákon is találhatunk határon kívüli munkahelyet. A megyei munka­ügyi központok az Ausztriával, Né­metországgal, Svájccal, Luxem­burggal és Franciaországgal kötött nemzetközi szerződésekben sze­replő munkavállalási lehetőségek­ről is fölvilágosítást adnak. Az Eu­rópában kínált állásokról tájéko­zódhatunk az EURES-rendszer se­gítségével (internetes címe: http:/europa.eu.int/ eures). Az ér­deklődőket országos tanácsadó há­lózat igazítja el az információk er­dejében. A megyei munkaügyi köz­pontban Gárgyán Ágnes ad tájékoz­tatást az európai munkalehetősé­gekről, az egyes országok munka­erő-piaci helyzetéről, a kinti élet- és munkakörülményekről, a társada­lombiztosítási és adózási föltételek­ről. Az európai EURES-hálózat se­gítségével az önállóan munkát ke­resőket is fölvilágosítják arról, mi­lyen föltételekkel tölthetik be a ki­szemeltállást. NY. P. ÚTRAVALÓ Üres zsebbel sem szabad nekivág­ni Európának, bármily csábító bért ígér is a közvetítő. A fizetésig is élni kell valamiből, s pénzbe kerül a társadalombiztosítás is. Angliá­ba például legalább 130-150 ezer forinttal, Írországba 70-80 ezer forinttal induljon a munkavállaló. Hajnali markoláb Legszívesebben nagybetűvel írnám, Markolábnak vagy Markaláb­nak, mert azt az ősi hiedelmünkben lakozó mitológiai lényt, amelyik világnagy étvágyával a Holdat is képes megenni, ekkora tisztelet meg­illeti. A szótárakkal nem akarok azonban ujjat húzni, tehát maradjon kicsivel. Láthattam élvezkedését, hajnalok hajnalán, éhomra falta föl égi kísérőnket. De nem ám úgy, hogy hamm, bekaplak, amint a me­sebeli kisgömböc tette, hanem úgy, ahogy az óriáskígyó nyeti el a bor­jút. Szinte ráhúzza magát. Eleve hosszúra szabott táplálkozási időt írt az újság, nem siettem veszettül, hogy az első falattól az utolsóig végignézzem, de fél öt előtt pár perccel már láttam. Várostervezőinket most az egyszer hadd illessem ehsmeréssel, csak a konyhaablakhoz kellett odaáíl­nom, és máris láthattam, hogy ahg látok belőle valamit. Mintha az éjszaka sötét csizmaszárába bújt volna bele, ahol csak derengés le­het, és az újhold tétova karéja látszott, enyhén ködös fedettséggel az is. Többször magára hagytam ablakunkat, és többször visszatér­tem, akár mozaikokra szabdalt helyszíni tudósításnak is fölfoghat­ja, aki akarja. A teljes fogyatkozást az az állapot jelezte, amikor csak a pereme látszott, az is elmosódva, ködös körben. Ahogy én is­merem, az újhold kiflije mindig a jobb oldalán szokott föltűnni, hol egy kicsit följebb, hol egy kicsit lejjebb, de a baloldahságnak köze sincsen hozzá. Illő tudományos keverékkel is fölvértezetten, balga fejemmel azt hittem, hogy átmegy rajta a földi árnyék, és majd a bal oldalon jön elő a fordított kifli, utolsó holdbeli negyedet formáz­va, de most se tudok eltelni csodálkozásommal. Nem merem azt mondani, hogy fittyet hányt a politikai baloldaloknak, mert se a Holdnak, se nekem nincsen közöm a mindennapi pohtikához, a lényeg az, hogy fölülről kezdett ráborulni a kifli. Ha tisztában len­nék a földtengely mibenlétével, lehet, hogy onnan vártam volna a szabadulás pillanatait, de csak az iskolai földgömb állásából tu­dom, hogy az ferde, a valóságban eddig ügyet se vetettem rá. Hadd forogjon keserű levében, ahogy neki tetszik, gondoltam egy kis vörösmartys beütéssel, de tátva maradt a szám. Markoláb nem akar­tam lenni magam is, hogy ómidatommal falatozni kezdjek belőle, de jó nagyot csodálkoztam. Azon leginkább, hogy a mennyei óriáskígyóból szabadulván, kiszidolozva kezdett előbújni, ás talán minden idők legfé­nyesebb újraszületésének tanúja lehettem. Ismétlem, fölülről indult a fényesség. Ne tessék ebből megint ¡Politikai célzásokat kiérezni, a hold nem politizál, és a földnekaz árnyéka se. Csak a földnek népe. Egyreve­szettebbül. Vagy mindezt a hajnali bódultság hozza elő 1Majd a követke­zőt, 2007 márciusában jobban megfigyelem. Alváskutatóink szerint a másfél óra éppen elég hogy újra elálmosixljon az ember - nánt aki jól végezte dolgát, visszaaludtam magamat. H.D.

Next

/
Thumbnails
Contents