Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-17 / 268. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 18. -AKTUÁLIS» 3 Életmentő kapocs FARKAS CSABA A fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárás a Paprika ellen Lecsaptak a nyomozók Manapság sokat beszélnek a társas magányról, ami annyit jelent, hogy az ember sokadalomban is lehet egyedül. A társas magánynál csak egy veszedelmesebb létezik: a társtalan magány. A tanyán élők az átlagosnál is könnyebben kerülhetnek ilyen helyzetbe. Ma a tanyarendszer összevissza állapotban van az egymást követő, homlokegyenest ellenkező értelmű intézkedések hatása eredményeként. Egykor megtartani, fejleszteni kívánták a tanyarendszert mint hatékony mezőgazdaságitermék-elöálh'tó hálózatot - ekkor keletkeztek a tanyavilág fönnmaradásáról hosszú távon gondoskodni hivatott Klehelsberg-iskolák -, majd jött a nagyüzemi korszak, elkezdődött a tanyátlanítás. Aztán ennek is vége lett, ehndult a tanyavilág részleges újjászületése, sikertörténetekkel és tragédiákkal. Többen városból költöztek tanyára, reménykedve, hogy az átláthatatlanná lett viszonyok helyét átláthatóval válthatják föl. Arra gondoltak, csak nagyobb beleszólásuk lesz saját életükbe, ha nem sok országgal arrébbi, láthatatlan döntéshozóktól függ, hogy föl tudják-e nevelni gyermekeiket, hanem két kezük munkájától. „Nem létezik, hogy éhen halok, ha élelmiszert termelek", gondolták, abban reménykedve, szakkönyvekből elsajátítható a soha nem tapasztalt, idillikusnak látszó teendők sora, s megtudható, kapáláskor előre kell-e haladni a kapával, vagy mégis inkább hátra. Aztán kiderült számos esetben: közműdíjat fizetni ugyan nem kell tanyán, de pusztán a ház lakhatóan tartása is igényel anynyi teendőt, mint egy munkahely, és ekkor a jövedelemszerzésről még nem is beszéltünk. Ilyen helyzetben könnyen egyedül marad az ember, tanyán. De nemcsak ilyen helyzetben: ahol eleve kevesen vannak, könnyebb magányossá válni, mint ahol sokan. S tanyán az egyedüllét veszélyesebb lehet a városihoz képest. Idén egy köztes helyzetű, már-már tanyai körülmények között lakó, városszéli férfi lett a hideg első áldozata - Csongrád peremén élt, egyedül. Jóval több figyelmet érdemelnének - mert veszélyeztetettebbek - a tanyaiak, külterületiek a döntési helyzetben lévőktől, ás ehelyett általában kevesebbet kapnak. Szerencsére nem mindenhol. Hódmezővásárhelyen például önkormányzati program támogatja a tanyavillamosítást, Röszkén pedig gondnokok járják a tanyavilágot, gondoskodva az itt élőkről, kapcsolatot sok esetben életmentőt - teremtve számukra a külvilággal. A példa követhető. Május óta kutatják, történt-e közokirat-hamisítás Szegeden nyomoznak a Kinizsi ügyében Újabb és újabb fertőzött mintákat találtak A Szegedi Paprika Rt. három vezetője ellen eljárás indult a fogyasztók megtévesztése miatt, mivel „Szegedi Paprika" felirattal import őrleményt forgalmaztak. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) a Szegedi Paprika Rt. három vezetője ellen indított eljárást fogyasztó megtévesztése vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. A rendelkezésre álló adatok szerint a cég 2004. január 5. és október 29. között a fűszerpaprika csomagolásán „Szegedi Paprika" feliratot, valamint „Kiváló Magyar Élelmiszer" és „Magyar Termék Nagydíj" védjegyet tüntetett fel, annak ellenére, hogy a termék jelentős mennyiségben tartalmazott importból származó paprikát. Ezzel a termék eredetére, összetételére, származási helyére, illet, ve beszerzési forrására vonatkozóan megtévesztő tájékoztatást adtak. Azt a látszatot keltették - állítja az NNYI -, hogy a paprika a szegedi tájkörzetből származik. Az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet értelmében azok csomagolásán feltüntetett értékek, megnevezések nem vezethetik félre a fogyasztót tulajdonságaikat - származásukat, eredetüket - illetően. A magyar élelmiszertörvény fűszerpaprika-őrleményre vonatkozó irányelve szerint a termék csomagolásán import fűszerpaprika-őrlemény bedolgozása esetén fel kell tüntetni annak mennyiségét tömegszázalékban, és ilyen esetben tilos a magyar tájkörzetre utalni. Uniós élelmiszer-ellenőrök a határon Csak vizsgálva jó az ennivaló Uniós élelmiszer-ellenőrök tekintették meg tegnap a röszkei, illetve a nagylaki határállomáson az importból származó élelmiszerek hazai ellenőrzési gyakorlatát. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága Élelmiszer és Állatorvosi Hivatalának (FVO) szakértői péntekig ötnapos, hónapokkal ezelőtt bejelentett ellenőrzést tartanak Magyarországon. Tegnap az élelmiszer-ellenőrök a röszkei, illetve a nagylaki határállomáson tekintették meg az ellenőrzések és a mintavételek gyakorlatát. Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az EU élelmiszer-ellenőrei elsősorban az importból származó növényi eredetű élelmiszerek magyarországi helyzetét tekintik át. A főigazgató hangsúlyozta: az ellenőrzés nincs közvetlen összefüggésben a fűszerpaprika-szennyeződéssel. A szakértők vizsgálódásainak középpontjában elsősorban a mykotoxin nevű penészgomba vizsgálata áll, emellett ellenőrizni fogják a tiltott szudánvörös színezőanyagok felhasználását, valamint a növényvédőszer-maradványokat és a besugárzott élelmiszereket is. A megyét nem érinti a roma kárpótlás botránya Túlélőcsomag - az egykori túlélőknek Az SZDSZ a népszavazásról A kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról tartott sajtótájékoztatót tegnap Szegeden Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke és Sándor Klára, a párt Országos Tanácsa elnökségének tagja. MUNKATÁRSUNKTÓL „Az egészségügy belátható időn belül nem jön rendbe, ha nem engedjük meg a privatizációt. Mivel a költségvetésnek kevés a pénze, magántőkét kell bevonni. Az egészségügyi szolgáltatások ezzel nem lesznek drágábbak, hiszen például a magánkézben lévő patikákban vásárolt gyógyszer sem kerül többe, és a nem állami tulajdonú mentő is ingyen szállítja a betegeket, legfeljebb korszerűbb körülmények között" mondta Kuncze Gábor. A kettős állampolgárságról Sándor Klára fejtette ki a párt álláspontját, mely szerint felelőtlen, zavaros és igazságtalan a kérdésfeltevés. „Nem átgondolt, nem tudni, milyen következményekkel, milyen politikai jogokkal és kötelezettségekkel járna a kettős állampolgárság" - fogalmazott. Ezért arra kérik a választópolgárokat, próbálják racionálisan átgondolni a kérdést, és szavazzanak nemmel. „A cél az, hogy magyarságát mindenki a lehető legteljesebben élje meg ott, ahol született - tette hozzá Sándor Klára -, ne kényszerítsük a határon túli magyarokat álígéretekkel elvándorlásra." Sajnálják, hogy ismét romák keveredtek csalás gyanújába, a megyei cigányvezetők mégsem bánják, hogy a rendőrség másutt nyomoz a kárpótlás ügyében. Korábban ugyanis jó néhányuktól kértek, követeltek aláírást hamis kérelmekhez. Akik pedig valóban kényszermunkát végeztek, már szkeptikusak: pár éve, egy másik kárpótlás révén végül csak egy élelmiszcrcsomagot kaptak, mondván: nem voltak koncentrációs táborban. Kisebbségi önkormányzati vezetők, polgármesterek, képviselők is szerepelnek gyanúsítottként abban az ügyben, amely a roma kárpótlással kapcsolatos, és elkerülte Csongrád megyét. A rendőrség több embert is őrizetbe vett, miután fölvetődött a gyanú, jogosulatlanul igényeltek az Osztrák Kárpótlási Hivatal által fölajánA Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás azt követően, hogy a társintézmény augusztus végén Bács-Kiskun megyében egyszerre két cégnél is szennyezett paprikára bukkant, augusztus végén 14 importtételt zárolt a Szegedi Paprika Rt.-nél. A talált aflatoxin nevű rákkeltő gombaméreg szeptember 6-án elkészült értékelésük szerint - nem érte el a határértéket. Október 6-án azonban az ANTSZ a „Szegedi csípős csemegepaprikában", a csomagoláson található jelölés szerint csak hazai alapanyagból őrölt készítményben bukkant arra a határérték feletti gombaméregre, amelynek következtében - immáron a két ellenőrző hatóság közösen - újabb vizsgálatok sorozatát kezdeményezte a Paprikában. Ekkor három pozitív lott pénzből, amely az egykor ausztriai kényszermunkára elhurcolt romáknak jár. Folyik a vizsgálat Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Zala, Fejér és Békés megyében is. Sok helyen fenyegetéssel kényszerítették ki idős emberektől az adataikat. Másutt üzlet köttetett, ám a nyugdíjasok a fejenkénti egymillió-háromszázezer forintból legföljebb százezret Fotó: Karnok Csaba mintát találtak. A kormány október végén rövid időre az összes fűszerpaprikát tartalmazó készítményt kitiltotta az üzletek polcairól, mivel három gyártó termékeiben a mérgező anyag mennyisége meghaladta a megengedett szintet. November elején a rendőrség már gyanúsítottként hallgatta ki a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. három vezetőjét, visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel vétség miatt. Katona Antal, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács titkára elmondta: Bartos András, a Paprika Rt. vezérigazgatója, a terméktanács soros elnöke a vizsgálat lezártáig helyettesének - Berta Jenőnének, a fajszi Kék Duna Szövetkezet vezetőjének - adta át az elnöki teendőket. F. K. kaptak: a többit az „ügyintézők" tették zsebre. Mindezzel azoknak az embereknek az ügyét hátráltatták, akiket egykor valóban elhurcoltak, s még megélhetnék, hogy kárpótolják őket. - Amikor igényelni lehetett, sokan nagyon haragudtak a férjemre, mert nem írta alá a kérelmeket. Hiába mondtuk: ő nem igazolhatja azt, hogy valakit A Szentesi Városi Rendőrkapitányságról a Szegedi Városi Rendőrkapitányságra került át a fábiánsebestyéni Kinizsi Részvénytársaság ügyében folyó nyomozás iratanyaga. Idén májusban ismeretlen tettes ellen született feljelentés, közokirat-hamisítás gyanúja miatt. A fábiánsebestyéni mezőgazdasági részvénytársaságnál májusban megtartott közgyűlésen született határozatok érvényességét, jogszerű bejegyzését vitatta a feljelentés, ez alapján kezdődött a nyomozás Szentesen. A napokban az ügy átkerült a szegedi kapitányságra. Ennek oka az, hogy az említett gazdasági társaság a szegedi székhelyű Csongrád Megyei Cégbírósághoz nyújtott be változás bejegyzése címén kérelmet, csatolva olyan iratokat, meAusztriába hurcoltak, ha erre nincs semmi bizonyíték, se tanúvallomás - mondta lapunknak a magyarcsanádi Graur Istvánné. Ugyanebben a cipőben járt a szomszédos Apátfalva cigány önkormányzatának elnöke. Károlyi Sándor is. A megyei roma vezetők figyelmeztették egymást, nehogy valaki olyasmit írjon alá, ami nem bizonyítható. lyekkel kapcsolatban felmerült a közokirat-hamisítás gyanúja. A részvénytársasággal összefüggésbe hozható ügyben a nyomozást ezért a szegedi rendőrhatóság illetékes folytatni - tudtuk megM. Toronyköy Márta rendőrségi szóvivőtől. Az ügy jelenlegi állásáról a rendőrség nem kívánt beszámolni. A társasággal összefüggésben folyó büntetőeljárás immár hét hónapja tart. A fábiánsebestyéni részvénytársaságnál a májusban megtartott közgyűlésen vita alakult ki az elnök-vezérigazgató, Farkas Sándor, valamint Czirbus Antal és Czirbus Olivér között. Apa és fia a részvények harminc százalékának birtokosaként kényszerült távozni munkahelyéről, miután a vezérigazgató felmondott nekik. ( B.G. Károlyi Sándor ugyanakkor azt is elmondta, korábban egy svájci kezdeményezésre is indult kárpótlás, amely részben le is zárult. A helyi kisebbségi önkormányzat által elérhető dokumentumok, s egybehangzó tanúvallomások alapján igazolták több apátfalvi idős romának, hogy a második világháború idején rabszolgamunkát végeztettek vele, többek között Mezőhegyesen. A hódmezővásárhelyi roma politikus, Irhás fózsef kétszázötven, Rahóra elhurcolt vásárhelyi cigányember köztük édesapja - ügyében intézte a kárpótlást. Amely azután azzal zárult, hogy mivel ezek az emberek nem koncentrációs táborba zárva éltek, nekik nem jár pénzbeni kártérítés. Károlyi arról számolt be, hogy az apátfalvi érintettek egy tartós élelmiszerekből álló túlélőcsomagot kaptak. BAKOS ANDRÁS NÉGYSZÁZ IGÉNY A MEGYÉBŐL Csongrád megyéből mintegy négyszáz roma kárpótlási igényt továbbítottak a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz, amely kapcsolatban áll az Osztrák Kárpótlási Hivatallal. A hódmezővásárhelyi Jankovics Zoltán arról számolt be, hogy az általuk működtetett irodába 2003 áprilisában-májusában reggeltől estig jöttek az igénylők, mégis úgy látja, az érintetteknek csupán húsz százaléka jelentkezett. Jankovics elkezdte kutatni az 1944 tavaszán és őszén kényszermunkára hurcolt romák sorsát, s azzal szembesült, hogy az adatok zöme elveszett, s a kutatókat sem inspirálta a feladat. Ami a visszaélésekkel kapcsolatos büntetőeljárásokat illeti, Jankovics sajnálja, hogy ez történt. Hozzáteszi: ilyen adatháttérrel nagyon nehéz ellenőrizni az igények jogosságát. Tudomása van arról: az egyik gyanúsított ellen azért indítottak eljárást, mert egy analfabéta cigány ember kérésére aláírta helyette az igénylőlapot.