Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-16 / 267. szám

SZERDA, 2004. NOVEMBER 3. •AKTUÁLIS* 3 Nem lehetetlenedik el a gyógyítás - sokan a külföldet választják Nővérek az ágyak mellett Folytatás az 1. oldalról Vannak, akik Nyugat-Európában próbálnak szerencsét, szintén ápolási területen. Itthon viszont több esetben határainkon túlról érkezett szakmabeliekkel lehet csak feltölteni a minimálisan szükséges létszámot. Az SZTE szülészet-nőgyógyászati klinikáján tizenegy, határainkon túlról érkezett ápolónő dolgozik, négyen Romániából, heten a Vajdaságból érkeztek. Tartós itt-tartózkodásra készülnek, már csak kettejüknek nincs meg a letelepedési engedélye. Az egészségügyi minisztérium nyújtotta képzési támogatás lehetővé teszi, hogy az általuk finanszírozott képzésben a klinikai önerőt a határon túlról érkezett munkatársak is igénybe vegyék - tudjuk meg Bársony Jenöné intézetvezető főnővértől. Suta Viktória Aranka Temesvárról érkezett, ott is szülésznőként dolgozott. - Egy temesvári orvos ajánlotta, hogy próbáljam meg a szegedi klinikát - mondja Aranka. - Nem kell attól tartani, hogy a határon túliak elveszik a helybeliek munkalehetőségeit - hívja föl a figyelmet az intézetvezető főnővér. - Helybeli fiatalok egyre kevesebben tanulnak ápolónőnek, amióta a képzési rendszer és idő meghosszabbodott. - Egyik kolléganőnk csereprogram keretében például Németországba került, és ott is maradt. Már a családja is kinn él - halljuk Bársony Jenőnétől. Ausztriában is dolgoztak már ápolónők a szegedi klinikáról. S miért marad itt, aki marad? - Szívhangot hallgatni a világ legszebb dolga - illusztrálja a motivációt Csatlós Béláné Piroska. Még szakiskolai képzettséggel került ide annak idején, a klinika támogatta továbbtanulását. Munka mellett leérettségizett, azA GYEDEN LÉVŐKET NEHÉZ PÓTOLNI Tulajdonképpen nincs nővérhiány a szentesi kórházban, ugyanakkor a tartósan távol lévő kollégákat, így például a gyesen, gyeden lévő kismamákat, a táppénzeseket nagyon nehéz pótolni - tudtuk meg Márton Jánosné ápolási igazgatótól. Különösen a belgyógyászaton és a sebészeten nagy a gond, az utóbbi osztályon például tízen vannak gyesen. Ezekre a helyekre, mondhatni, lasszóval fogják a szakembereket. A makói kórházban nincs betöltetlen nővéri, ápolói hely. Zádoriné Soós Katalin ápolási Igazgató ugyanakkor elmondta, az utánpótlásról különösen a speciális felkészültséget igénylő osztályokon, így például az Intenzíven nem könnyű gondoskodni. A vásárhelyi intézményben nincs Ilyen probléma, minden állást betöltöttek, az Eötvös szakközépiskolában pedig nemrég beindult az ápolónőképzés, az utánpótlás tehát biztosítottnak tűnik - fogalmazott Hajdú Józsefné ápolási igazgató. tán elvégezte a szülésznőképzőt, majd a felnőtt szakápolóképzőt az SZTE Egészségügyi Főiskolai Kar Kecskemétre kihelyezett diplomásápoló-szakán. Ahhoz, hogy tanulmányait sikeresen befejezhesse, egészen bravúros munkaszervezésre volt szükség Bársony Jenőné és a közvetlen munkatársak segítségével. - Semmi más nem tart itt, csak a hivatástudat - mondja Borsos Mariann, a nőgyógyászati osztály vezető ápolónője. Tizennégy éve dolgozik itt. Hogyan lehet védekezni az ezzel a munkával járó, fokozatos elfásulás ellen? Mariann azt mondja, ilyen érzés őt még csak meg sem környékezte, pedig előfordul, egyetlen napon három beteg követi egymást ugyanazon az ágyon. -Ápolónőnek nem alkalmas mindenki. Ha az ember minden beteg fájdalmát átérezné futószalagszerűen, abba csak ő menne tönkre, záros határidőn belül, viszont a betegnek nem használna - hívja föl a figyelmet Fodorné Baráth Ágnes, a bőrgyógyászati klinika egyik részlegének vezető ápolónője. Kilenc ápolónőre - ennyien dolgoznak itt - huszonöt beteg jut. A munkatársak legtöbbje szegedi, kettejük vásárhelyi, egyikőjük a Bordány környéki tanyavilágban él, a vezető ápolónő kiszombori. - Lehetnénk többen is - mondja -, de ez van. Nagyon „összedolgozunk", így minden betegre jut energia és idő. F.CS. Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon nyit a Lidi Árversenyre készülnek a diszkontok Európa legkeményebb élelmiszerdiszkont-áruháza csütörtökön megnyitja első boltjait Magyarországon. A szegedi, hódmezővásárhelyi, csongrádi Lidi feltehetően alacsony áraival próbál vásárlókat csábítani, a konkurencia tart a versenytől. Csütörtökön reggel hét órakor nyit a Lidi-lánc. Az ausztriai és szlovákiai próbavásárlásokon valóban a legolcsóbb diszkontáruháznak találták a fogyasztóvédők az eredetileg német céget. Szlovákiában kismértékben csökkentek az élelmiszerárak a lánc megjelenése óta. A Lidi nem bonyolítja a reklámot: Magyarországon is elsősorban olcsóságot ígér. A Lidi az úgynevezett kemény diszkontok (Penny Markét, Plus, Profi) mellé lép be a piacra. Ők csupán egy-két ezer terméket forgalmaznak, alapterületük kétezer négyzetméter alatt marad. Egy konkurens multi egyik vezetője névtelenséget kérve elmondta: diszkontáruházaik forgalmának akár felét is elviheti a Lidi, szupermarketjeik bevétele ötödével csökkenhet. A magyar fogyasztó „árérzékeny", azaz hajlandó megszokott üzletét az olcsó termékekért cserben hagyni. A Lidi nem fél mások mellett fölépíteni saját boltjait. Tény viszont, hogy a cég mögött álló alapítvány sok ezer boltból álló európai hálózata számára felkutatja a legolcsóbb, hatalmas menynyiséget előállító gyártókat. Vagy kevéssé ismert márkájú, vagy saját márkás termékeket forgalmaznak, sokszor több ezer kilojól kiegészíti egymást - véli Popovics. A vevők pontosan tudják, mit találnak az egyikben, mit a másikban. Ezért előfordulhat, hogy a Lidi megjelenése a Coop számára előnyös lesz, hiszen vásárlókat vonz a környékre. Amit ott nem kaptak meg, beszerzik nálunk - találgat a Coop-vezető. Bár hangsúlyozza: ez csupán feltételezés. A Lidi jellegzetessége még, hogy a cég rejtőzik, legfőbb vezetője évek óta nem lépett a nyilvánosság elé. A cégbirodalom furcsa módon egy német alapítvány kezében van, sok száz kis kft. működteti a boltokat. Ennek megfelelően a Lidi cég budapesti központjában munkatársunkkal közölték: senki sem válaszol az újságíróknak. Ha majd a nyilvánossághoz kívánnak fordulni mondták -, akkor megkeresik ők a sajtót. M.B.I. Bevetésre készen a bevásárlókocsik Fotó: Tésik Attila méterre az adott élelmiszer-ipari gyártól. A szintén versenytárs Coop vezetői kevésbé borúlátóak. A szegedi központ kereskedelmi igazgatója hangsúlyozza: a Lidi diszkontáruház. Popovics Sándor abban bízik, hogy a szegedi Lidllel szomszédos Coop ABC-ben ötször akkora választékot kínálnak, és a vevők megszokott márkáikat megtalálják. Igaz, ez utóbbi nem biztos, hogy fontos számukra. Nemcsak a bolthoz, a márkához sem igazán hű a hazai fogyasztó. A magyar sörök helyett például hajlandó bármilyen olcsó német sört megvenni. A szegedi Makkosházi körúton a szabad verseny túlkapásai miatt már áll egy üres áruház. A Profi üzletet nyitott a városban, aztán kivonult. Az egymás mellett álló Penny és Coop viszont SZLOVAKIABAN OLCSÓ A párkányi Lidi Áruház hétvégi árai szlovák koronában: maasdammer sajt, (1 kg) 220; narancslé 100%, (lliter) 16,9; baromfi virsli (300 g) 24,9; kristálycukor (1 kg) 31,9, fagyasztott csirke (1,2 kg) 79,9; mosogatószer (1 liter) 30, rozskenyér (fél kiló) 10 korona. Egyébként egy koronát általában 6,5 forintért lehet venni, az MNB hivatalos árfolyama 6,17 forint. Ápolóvándorlás PANEK SÁNDOR Nincs krónikus nővérhiány Magyarországon, az utánpótlási mutatók azonban arra utalnak, hogy megfelelő humánpohtika nélkül rövidesen bekövetkezhet. Az elmúlt években lecsökkent a szakmát választó fiatalok szárria, és megnőtt azoké a fiataloké, akik a családalapítás után elhagyják a sokszor három műszakozással járó munkát. Sajátos módon a szakképző intézmények éppen arra alapozzák reményüket, hogy az uniós csatlakozás után megnő majd az ápolói szakmát választók száma, ami miatt a magyar egészségügyben az ápolóhiánytól leginkább tartani kell. A nyugat-európai országok szinte mindegyikében jelentős ápolóhiány van, és mivel a munkakörülmények jobbak, a bérek pedig magasabbak, mint itthon, az uniós munkavállalási moratóriumok megszűntével ennek várhatóan elszívó hatása lesz a magyar munkaerőpiacra. Nagy-Britanniában, ahol többek között e szakma miatt sem korlátozták az új tagországokból érkezők munkavállalását, 2001 óta 40 ezer külföldi ápolót alkalmaztak, és még mindig nővérhiányról beszélnek, a közvetlen szomszédban lévő Ausztriában pedig a következő 10 évben akár 30 ezerre is nőhet a hiányzó ápolószemélyzet száma a beteg- és idősgondozás területén. Az osztrák egészségügyi minisztérium rádiós és televíziós kampánnyal próbálja megkedveltetni a szakmát, és Ausztria könnyített az új EU-tagországok képzett ápolóinak munkavállalásán is. Azoknak, akik eddig Magyarországról ingáztak, már nem kell időszakonként hazautazniuk. A sokat emlegetett ápolóhiány nem kizárt, hogy már Magyarországon is bekövetkezett volna, ha a közelebb lévő uniós országok nem korlátozzák a munkavállalást, és főként, ha az elmúlt években jó néhány hazai - főként dél- és kelet-magyarországi - kórháznak nem sikerül Erdélyből és a Vajdaságból szakképzett nővérekkel betölteni az üres állásokat. Erre nemcsak szegedi példa van: a kecskeméti megyei kórházba tavaly 30 szakképzett ápolót hoztak szervezetten Marosvásárhelyről és Székelyudvarhelyről, a gyulai megyei kórházban pedig minden ötödik pályakezdő ápoló erdélyi. Olyan Erdélyből érkezett ápolóról is tudunk, akik orvosi végzettséggel végzi ezt a munkát. A jövő kérdése, hogy a ma még alacsony mobilitású ápolók megelégelik-e az gyengébb munkakörülményeket és az alacsony fizetést, és Magyarországról más uniós országokban keresnek munkát. 2002-ben úgy tűnt, a közalkalmazotti alapbéremelés javít a szakma helyzetén, azonban differenciált bérfejlesztés egyben kiegyenlítette a régóta dolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező ápolók magasabb jutalmazását. Ennek ellensúlyozását szolgálná a Medgyessy-kormányprogramjában beígért ápolói hűségjutalom, amely azonban ígéret maradt; a 2005-ös költségvetésben sincs nyoma a fedezetének, mindössze annyi történt, hogy a Gyurcsány-kormány beutalta „a hosszú távú elképzelések közé". Pedig a várható elvándorlás arra utal: az ápolói hivatástudatot nagyon rövidesen kellene jobban megbecsülni. A rendőrség félreértett, majd módosított Titokzatos lövések November elején egy szegedi hatodik emeleti lakás, a múlt héten pedig egy vonat ablaka tört be gyanúsnak mondható körülmények között. Mind a két helyszínen lőszert találtak a rendőrök. A nyomozás folyik, a rendőrség egyelőre bővebb részleteket nem mond egyik ügyről sem. MUNKATÁRSUNKTÓL November elején egy szegedi, Csillag téri tízemeletes társasház egyik hatodik emeleti lakásának ablakán lőttek be. A lövedék megakadt a két ablak között. A becsapódáskor a szobában tartózkodott a lakás tulajdonosának, D. I. -nének kiskorú gyermeke. A kislánynak az ijedtségen kívül nem esett baja. A rendőrség korábban azt nyilatkozta, hogy az ablakot valószínűleg egy futball-labdával törték be, azonban ezt, félreértésre hivatkozva, módosították. Ezék szerint pisztoly- vagy puskagolyót - mint ahogyan azt a lakás tulajdonosa is állította - valóban találtak a helyszínen. A rendőrség jelenleg keresi a tettest, ezzel párhuzamosan szakértők vizsgálják, hogy a lövedéket lőfegyverből vagy például csúzliból lőtték-e be az ablakon. A múlt héten, csütörtök este nyolc óra körül, a Szeged-Békéscsaba között közlekedő vonatra lőttek rá a Rókusi pályaudvar és a nagyállomás között. Az utolsó vagon egyik ablakán egy körülbelül 6 milliméter átmérőjű lyukat ütött egy lövedék. Az ügyet a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. A fenti esethez hasonlóan a tettes(ek) felkutatása mellett azt próbálják megállapítani, hogy valóban lőfegyverből lőtték-e ki a lövedéket. A vény nélkül kapható készítmények csak enyhe tünetek esetén hatásosak Reklámozott szerekkel próbálkoznak tenni a nátha ellen A hideg beköszöntével egyre többen keresik a patikákban azokat a recept nélkül kapható készítményeket, amelyek a megfázás tüneteit enyhítik. A gyógyszerészek úgy tapasztalják, elsősorban a tévés reklámok befolyásolják, milyen gyógyírt választanak a betegek. A szakemberek hangsúlyozzák: ha néhány napon belül nem használnak e vény nélküli szerek, feltétlenül forduljunk orvoshoz. A hirtelen jött hideg, esős idő miatt egyre többen keresik fel orvosukat a megfázás enyhébb vagy súlyosabb formájával. A nátha és orrdugulás néhány nap alatt elmúlik, ezért sokan nem íratják ki magukat, és a rendelőkben sem töltenek el emiatt órákat, inkább kiváltanak egy recept nélkül kapható készítményt a patikában. - Egyre több fogy a meghűlés kezelésére szolgáló készítményekből, a láz- és fájdalomcsillapítókból, az antibiotikumokból, valamint a vitaminokból mondta Lacsán Péter, a Sas patika vezetője. Szeptemberben - valószínűleg a szokatlanul meleg idő miatt - még nem volt jelentős az ezekből eladott mennyiség, októberben azonban látványosan fellendült a forgalom. - Elsősorban azokból a készítményekből fogy sok, amelyeknek hatásos a televíziós reklámja - mondta a patikavezető. - A szóróanyagok és plakátok nincsenek vásárlást ösztönző hatással a betegekre. A legtöbben konkrét elképzeléssel mennek a gyógyszertárba, pontosan tudják, mit akarnak szedni náthájukra. Ebben a kérdésben csak nagyon ritkán hagyatkoznak a patikusok véleményére. Leginkább akkor kérnek segítséget, ha a korábban kipróbált készítmény nem bizonyult hatásosnak. - E készítményekről a betegek többsége kikéri orvosa véleményét, de olyan is akad, aki a téli időszakban az első tüszszentés után elkezdi tömni magát a vény nélkül kapható gyógyszerekkel összegezte tapasztalatát dr. Kelemen Katalin. A háziorvos szerint enyhébb megfázás esetén hasznosak ezek a szerek. Ha nincs láz, nincs szükség antibiotikumokra sem. Sokat segítenek a különféle vitaminok is, ám ha 3-4 nap után sem enyhülnek a megfázásos panaszok, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. TÍMÁR KRISZTA NEM KERESIK AZ INFLUENZA ELLENI OLTÓANYAGOT Most egyáltalán nem keresik a patikákban az influenza elleni vakcinát, holott az előző években ebben az időszakban már erre is nagy volt az Igény, ráadásul Szegeden már észleltek influenzaszerű megbetegedéseket. A háziorvosok már hetek óta oltják azokat, akik így szeretnék megelőzni a magas lázzal, levertséggel és izomfájdalmakkal járó betegséget, ám egyelőre elsősorban azok jelentkeztek influenza elleni injekcióra, akiknek ingyen jár a vakcina.