Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-13 / 265. szám

NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, Kedd Szerda Csütörtök Péntek - o -, pci p'-.': vp-' SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. NOVEMBER 13. WWW.DELMAGYAR.HU MAGYARORSZAG LEGIDŐSEBB FÉRFIJA a dorozsmai Molnár Gergely A kiskundorozsmai Molnár Gergely Magyarországon a legidősebb férfi. Jövő hét kedden ünnepli százhetedik születésnapját. Ezt az életkort csupán két nő lépte már túl, akik 109 évesek és Budapesten laknak. Gergely bácsit elkerülte a betegségek jó része, amikor nála jártunk, csak szédülésre panaszkodott, ami egy kisebb őszi megfázásból maradt vissza. Nyáron a betakarított negyven mázsa búza alá még ő tartotta a zsákot a harmincöt fokos melegben. Jó nagyot lódítanék, ha rákezdenék mondogatni, százhét esztendő nyomja a dorozsmai Molnár Gergő bácsi vállát. Nem a vállát, a fejét nyomja. Amikor telefonon fenyegettem, hogy megint mennék, akkor mondta: szédülök. Hozzágondoltam mindjárt, a föltámadásra várók százezrével cseréltek volna ezért a kis kellemetlenségért, csak megérték volna. Valóságos csoda, hogy szíve, mája, tüdeje egészséges, és a feje tiszta. Fog, mint a borotva. Valami kis őszi megfázásból maradt vissza a szédülés, máskülönben kutyabaja. Csak azért jöttem el - talán negyedszerre vagy ötödszörre már -, hogy megmondjam, még megvagyok én is. Mert hogy ő megvan, az a legtermészetesebb. Napirend, csak pontosan! Hogy el ne beszéljek a lényeg mellett, az a bizonyos megfázásféle se vitte el az orvoshoz. Van annak elég dolga, minek háborgatná! Sok kamillatea, mézzel, nála ez az orvosság. Százhét év alatt hetvenhét betegséget kipróbálhatott volna, inkább elkerülni szerette a nagyját. Reggel nyolckor kel, de csak azért ilyen későn, mert módja van benne. Addigra szétszalad a család, ő rakja rendbe a konyhát. Délre krumplit sütött olajban, hogy amikor elhúzzák a delet, éppen meleg legyen, mert jön a dédunoka meg az unokavő, éhen ne maradjanak. Ebéd után megint rendcsinálás, aztán jöhet az újság. Most éppen csemege is érkezett, meghozták a Kincses Kalendáriumot. Azt mindenképpen át kellett néznie, amíg az is meleg. Este akkor szokott lefeküdni, ha unja már a televíziót. Kilenc-tíz körül. A kaszálás már elmarad, benne vagyunk az őszben, a disznók etetése is a fiatalabbak dolga, lucernát se darál már. A nyáron a negyven mázsa búza alá még ő tartotta a zsákot, harmincöt fokos melegben. Másfél óra múlva jött meg a dédunoka, ő mondta, menjél be, tata, majd én fogom. Beszélgetés közben érkezik a tengerész unoka, feleségestül, meleg kaláccsal. Edit asszony mondja, nyáron a szegedi egyetemen a pécsi egyetem antropológusa azt mondta, amerikai tudósok kimutatták, a hosszú élet titka, ha mértékletesen él valaki, nem dohányzik, nem iszik, de legtöbbet segít, ha harmónia veszi körül. Aki magára marad, hamarabb elmegy. Gergő bácsi soha nem volt egyedül. Vissza-visszajáróként elsütöttem már, hogy három évszázadba kóstolt bele mostanáig, és két évezredbe. Akár azt is mondhatnánk, a két világháborút is ő veszítette el, de ezt azért ne vigyük túlzásba. Benne volt mindegyikben. Jövőre lesz kilencven éve, hogy a Honvéd téren sorakoztatták az ezredet, és irány az orosz front! El is viszik majd unokái a helyszínre, hogy megmutassa, pontosan, hol is állott akkor. Harminc év alatti, jó fizikumú, nőtlen magyar bakát kértek valahová a közösökhöz, kit adtak volna a rohamosztagba, ha nem Molnár Gergelyt? A rohamkését haza is akarta hozni, mert fáintos kés volt az, de az utolsó napon valaki ellopta tőle. Hogyan is támadott a rohamosztag? Elöl voltak a rövid dobók, utánuk következtek a középdobók, és leghátul a hosszú dobók. A kézigránátot kellett a legmegbízhatóbbaknak ilyen porciózással eldobniuk. Utána jött a kézitusa. Ahhoz kellett a rohamkés. Kész borzalom. Erről jut eszembe, ha én lennék a honMolnár Gergő bácsit a szeretet tartja meg védelmi miniszter - soha nem vágytam rá! -, és a fülemet megütné a hír, hogy a legidősebb magyar baka készül elmenni bevonulása színhelyére, valami kis emlékfélét csak előkaparnék a ládafiából. A második világháborúban szabad tűznél sütötték a krumplit, amikor elzúgott fölöttük az aknagránát. Tapasztalatból tudta, dolgoznak a földerítők, bemérték őket. Elkiáltotta magát, tűzzünk el innen, de gyorsan, mért a második ide talál. Kis patak medrébe ugrott bele, így csak a combjába kapott szilánkot. Kivették, haza is akarta hozni szolgálatai emlékére, de elcserélte valaki a zubbonyát. A krumpli ott maradt, de szétcsapva. A tüzet találta telibe a második eresztés. Amerikai fogságba esett. Egy gimnázium udvarán lábadoztak. Két kapuja volt az udvarnak, az egyiken bement két katona, tolmácsért kiabált, és FOTO: MISKOLCZI RÓBERT bejelentette, mostantól kezdve tekintsék magukat hadifogolynak. És kimentek a másik kapun. Akik az ellenkező oldalon jutottak hasonló sorsra, egészen más divatot mondanak. Hazáig kísérték őket az amerikaiak, 1946-ban, így elkerülték a keleti akadémiát. Államformák és rendszerek Elkezdtük összeszámolni, hányféle volt az állam a százhét év alatt. Amikor megszületett, a császárság és a magyar királyság egyszemélyes változata szerint a monarchia volt érvényben. Az első világháború végén eljutottunk a köztársaságig, azt váltotta a tanácsköztársaság, jött utána a király nélküli királyság, beszegvén a második háborúval, aztán beütött a Szálasi-puccs. A háború után demokrácia következett, azt követte a proletárdiktatúra - szeretjük öregátkosnak mondani, két fölvonásban -, közbeékelődött '56, aztán egyszer csak ránk köszöntött a rendszerváltás. Azóta a fia-átkosok követik egymást. Megújult a főtér Szellemi frissességére jellemző, amikor meghallotta, hogy megújult Dorozsma főtere, azt neki mindenáron látnia kellett. Nekivágott, csak a dédunokát szalajtották utána, nehogy baja essék. Fitymálva mondta itthon: nem is betonos! Fölvilágosította az unoka, a díszburkolat a módi. Panasza is volt. Olyan nagy az átokforgalom, alig tudott átkecmeregni a túlsó oldalra. Tízéves volt 1907-ben, amikor az első autót látta. Ahhoz képest jól megsokasodtak. Jövőre a Kárász utca új kövezetét is meg akarják mutatni neki. Jól kibabrált a nyugdíjintézettel, maholnap negyven éve lesz, hogy kapja a péterfilléreket. Baj is lett belőle a nyáron. Értesítőt hagyott a postás, mert nem talált rá. Unokájának a férje ugrott be Szegedre, fölszerelkezvén személyi igazolványokkal. Megkérdezte a postáskisaszszony: kije ő a címzettnek? Unokaveje. Kevés ahhoz, hogy átadja neki. Rohanás haza, viszi a feleségét. Hát ő kicsoda? Unoka. Kevés. Közelebbi rokont hozzanak. Közelebbi nincsen! Rendnek muszáj lenni. Még szerencse, hogy azért a rövidke nyugdíjért kivételesen nem kellett személyesen előállítaniuk Gergő bátyót, hogy hivatalos helyen írja alá a meghatalmazást. Az ország legidősebb emberének mondhatom, sokáig mondanám évenként, Isten tartsa meg egészségben, jó sokáig. Csak az első százhét a nehéz. HORVÁTH DEZSŐ Megtalált u h o legjobbakat Még ©nap p^sztízsdí} és kiderül!