Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-12 / 264. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 11. «KAPCSOLATOK« 13 Sport, politika, sportpolitika Az önkormányzat szeptemberi közgyűlésén, a jövő évi kiemelt sportrendezvények előterjesztőjeként lehetőségem volt köszönetet mondani mindazok­nak, akik valamilyen módon hozzájárultak ahhoz, hogy 2004. Szeged sporttörténetileg kiemelkedő éveként maradjon fenn a köztudatban. Mint tudjuk, szegedi sportoló szegedi egyesületi színekben korábban még nem nyert aranyérmet olimpián, tehetségeink - elsősorban a jobb anyagi lehetőségek miatt - főleg budapesti sportegyesüle­tek színeiben érték el eredményeiket. így joggal le­het büszke a város az aranyérmeseire, de joggal le­hetünk büszkék érmeket, helyezéseket elért spor­tolóinkra is. Ebben az évben nem csak az olimpiai szereplés növelte Szeged hírnevét, hiszen nem sza­bad elfeledkeznünk a város által támogatott csapa­tok nemzeti és nemzetközi eredményeiről, az után­pótlást jelentő fiatal sportolóink dicsőségeiről, a di­áksportban jeleskedő tanulók helytállásáról sem. Az elért sporteredmények visszaigazolták a sport finanszírozásáról kialakult, az önkormányzati cik­lusokon átívelő közös gondolkodás és gondoskodás jelentőségét, amely a lehetőségekhez képest politi­kamentesen az értékteremtésre és értékmegőrzésre koncentrált. Az önkormányzat sportbizottsága ­amelyben részt vesznek az önkormányzat működé­sében részt vevő pártok képviselői - ez ideig a leg­nagyobb egyetértésben, sportszakmai vita alapján döntött sporttámogatásokról, pályázati pénzekről. Talán okkal mondhatom azt, hogy az önkormány­zat állandó bizottságai közül a sportbizottság mű­ködésében van legkevésbé jelen a pártpolitika. A politikamentes sport azonban kezd illúzióvá válni. Mintha valamilyen külső akarat parancsára történne, két esemény is megzavarja az idillikus ál­lapotot. Egyrészt a Fidesz egyik képviselője a köz­gyűlésen, a nyilvánosság előtt támadta meg a pol­gármestert, azzal vádolva, hogy a városvezetés ko­molytalanul kezeli a város sportját, másrészt a vá­ros egyik sportegyesületének vezetője politikai kar­rierjét építi a sportegyesület sikerére. A képviselő úr, aki a sportbizottságban és a város közgyűlésén büszkén szavaz különböző pártállású képviselőtársaival összhangban a sportegyesületek támogatásiról, az olimpikonok jutalmazásáról, a jövő évi nemzetközi sportrendezvények megrende­zéséről, a város sportlétesítményeinek fejlesztésé­ről, mintha mindezt elfelejtené, és ki tudja milyen okból, talán szereplési vágytól, talán politikai am­bíciótól fűtve komolytalannak minősíti a város pol­gármesterének és a város vezetésének a sporthoz való viszonyát. Elég érdekes megközelítése ez a vi­lágnak, miközben a város még soha ennyit nem költött sportra, miközben mindenki előtt ismertek a város által támogatott sportegyesületek eredmé­nyei. Vajon mi az oka annak, hogy egy ellenzéki képviselő, aki részese a város sportsikereinek, most a sport zászlajába burkolózva támadást indít a vá­ros vezetése ellen? Biztos vagyok benne, hogy nem a sport szeretete. Ugyancsak érdekes az időzítése és a magyarázata az ismert, sőt elismert, valamint sikeres sportveze­tő pártválasztásának. Tiszteletben tartva mások döntési szabadságát, azért még ragaszkodhatunk saját magunk véleménynyilvánítási szabadságá­hoz. Vajon lehet-e politikamentes az a sportvezetői ténykedés, ami a sikeres sportvezetői múltra kí­vánja felépíteni politikusi karrierjét? Vajon milyen tudathasadásos állapot jön létre akkor, amikor az egyesületi elnök, egyben városi pártelnökségi tag a város sportkoncepcióját akarja megváltoztatni? Ki tudja eldönteni, hogy amikor nyilatkozik, akkor sportegyesületi vezetőként politikai karrierjét egyengeti-e, avagy politikusként a sportegyesület lobbistájaként szerepel-e? Szavahihetőbb-e a politi­kusként felvázolt sportkoncepció, mint a sportve­zetőként vállalt szakmai vélemény? Mi sül ki ab­ból, ha a sportvezető politikai ellenfélként lép fel azokkal szemben akik támogatják az egyesületét? Kinek jó az, ha tudatosan keverjük a politikát a sporttal? SZENTGYÖRGYI PÁL ALPOLGÁRMESTER, SZEGED NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ «T4XI3» 333-333 E-mail címünk: ajanlo(n delmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 10 óra: Andersen - családi musical. Kanga­bériet; 14 óra: Andersen - családi musical. Tudor­bértet KORZÓ MOZJ 19 óra: Kopogós tömi - színmű. Bcrfctszü­net BÁBSZÍNHÁZ 14.30 óra: Sahsevok király bánata. Hófe­hérkt-hófet PINCESZÍNHÁZ 19.30 óra: a Pinceszínház újjászületése al­kalmából - Kodolányi ¡ónos: Zárt tárgyalás MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM 20 óra: Szegedi fázz Napok BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA 16.15 és 20.45 óra: Monsieiir Ibrahim és a Korán. Színes franöa-tömk film,­18.30 óra: Schuhze gets tbe blues. Színes német film. GRAND CAFÉ 17 óra: Budapest retró l. Életképek a 60-as, 70-es évekből. Magyar dokumentumfilm; 19 óra: Budapesti tavasz. Magyar film; 21 óra: Nekem lámpást adott kezembe az Úrfesten. Magyar film. PLAZA CJNEMA CITY Bndget Jones: Mindjárt megőrülök: 13.30, 15.45,18,20.15,22.30 óra. A motoros naplója: 14.45,17.15,19.45 óra. A mandzsúriai jelök 17.15,19.45,22.15 óra. Kidobós-Sok fhígdisznót győz: 16.15, 18.15,20.15,2215 óra. Cápamese: 14,16,18,20,22 óra. Neveletlen hercegnő 2. - Eljegyzés a palo­tában: 16,18.15 óra. Alién vsPreáator-A Iktlál a ragadozó el­len: 13.15,15.30,17.45,20,2215óra. CoUateral - A Ikáál zábg/i: 13,17.45,20, 22.15óra. Már megjnt bérgyilkos a szomszédom 14.30,16.30,18.30,20.30,2230 óra. Az apokalipszis angyalai -Bíbor hlyók 2: 15.30 óra. A tűzben edzett férfi: 14.15 óra. A fok: 20.30,22.30 óra. Terminál: 13.30 óra. Argp: 14.15,22.15 óra. VASÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: Bolondok éneke. Színes magyar film; 20 óra: A Boume-csapda. Színes amerikai film. SZENTES 17.30 óra: Zsemyákuk Színes, m. b. svéd-dán akdóvígjáték; TDctatArgp. Színes magyar akoóvigjáték MAKÓ 19óra: Alga Színes magyar film. RALÁSTYA 19 óra: Megtorló. Színes amerikai film. BORDÁNY 18 óra: Holtak hajnala. Színes amerikai film. DESZK 19 óra: Betörő az albérlőm. Színes ameri­kai film. KISZOMBOR 18 na: A tűz óceánja. Színes amerikai film. PITVAROS 19 óra: Én és a hercegem. Színes amerikai film. KÖZÉLET SZEGED A közéleti kávéház rendezvénye az Eötvös-kollégiumban (Tisza L krt. 103.) 17 órakor Magyar világ szerkesztőségének estje. Vendégek: Rozgics Mária főszerkesztő, Lakatos Pál főmunkatárs, dt Kőrös; Im­re munkatárs. Házigazda: Szilágyi Ár­pád városvédő polgár A Milk nniumi Kávéházban (Dugonics tér ÍZ) 20 órakor latin est Maitha Alvarado és Szabados László szervezésében. A szegedi csillagvizsgáló (Kertész u.) 18órától21 óráig óráig vápa az crdekkYkV ket Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42) 10 óratői 18 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgf.) lOórától 18 óráig várja látogatóit ALGYÖ A faluházban (Búvár u. 5.) 15 órakor hit- és lélekklub. KONCERT SZEGED A Bartók Béla Múvdödési Központban (Vörösmarty u. 3.) 19 órakor Molnár Dixieland Band jubileumi koncert­je. Az Old Ttmer Music Clubban (Brüsszeli lat-Dugonics u. sarok) 21 órakor rock-dana'party. A fATE-khihban (Toldi n. 2) 19 órakor Kő & Sambafnqua Club; 21 órakor. Másfel koncéit, utána party Fraserrel. Lézer Lasenlesigner Miu Miu étterem és chibvaríetében (Lon­doni lat 3.) 23 órakor az emeleten: péntek esd buli Dj Almával jfunky, rap, soul, hip-hop); a pincében: Samhafriqua Club Dj don Leon & Kő (gettó fűnk, afro, brazil 701. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Kass Galériában (Vár a. 7.) 16.30 óra­kor nyílik Vigyóczky Károly grafikusművész kiállítá­sa. A tárlatot Nagy Adám numizmatikus nyitjámig. A Móricz Zsigmond Múvdödési Ház tár­gyalótermében (Szeged-Szentmihály, Kapisztrán át 50.) megnyílt Bipépitészet 2004. kiállítás. A tárlat megte­kintheti): november 15-éig, munkanap­okon lOórától 16 óráig A Szegedi Nemzeti Színház földszintjen megnyílt Operababák - Ibpp [anó jelmeztervező ki­állítása. A táilat megtekinthető: november 19-éig. A Wagner Teaházban (Klauzál tér 7„ Wagner- udvar) megnyílt Dúsa Gábor fotóművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: december 3-áig nyitvatartá­si időben. A Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-3.) föld­szinti kiállítótermében megnyílt a hónap könyve: Andrea Kettenmann Frida Kahkr. 1907-1954: fajdakim és szenvedély. A Petőfi Sándor Múvdödési Házban (Szeged-Kiskundomzsma, Negyvennyol­cas a. 12) megnyílt lázsvai Sándomé Kislórincz Edit festőmű­vész A természet csodálatos című kiállítá­sa. A Iádat megtekinthető: november 26­áig, nyitvatartási időben 9 óratói 19 óráig. A várban (Stefánia sétány) megnyílt a Hagyományos malmok a Dél-Alföldön című kiállítás. A tárlat megtekinthető: no­vember 28-áig naponta 10 órától 17 óráig Hétfő szünnap. A Bálint Sándor Múvekidési Házban (Te­mesvári krt. 42) megnyílt B. Gáti Csilla festőművész kiállítása. A tár­lat megtekinthető: november 30-áig vasár­nap cs hétíö kivételével naponta 10 órától 18 ótáig. A Bartók Béla Múvekidési Központ B Ga­lériájában (Vörösmarty u. 3.) megnyílt Gyevild lános fotókiállítása. A tárlat meg­tekinthető: december 3-áig munkanap­okon 10 órától 18 óráig MAKÓ A fázsef Attila Múzeumban (Megyebázi u. 4.) megnyílt A háborúk hírnökei. Az dsó és második vi­lágháború magyar haditudósítói. A tárlat megtekinthető: november végrg hétfőn szünnap. CSONGRÁD A Tori László Múzeumban (Iskola u. 2) megnyílt Várostörténeti évfordulók 25. csongrádi napok és 300 éves az egyházközség Megte­kinthető: november végiig hétfő szünnap. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A Tornyai János Múzeumban (Szántó K. u. 16-18.) megnyílt 51. őszi tárlat Látható: november 21-cig hétfő szünnap. Ne csak emlék legyen a tavaly még volt Dóm téri karácsony! Új nap, új katalógus a postaládá­ban. Lombszívó, komposztáló, 4 megapixeles digitális gép három­szoros optikai zoommal, összte­lós bicikh a gyereknek, összerak­hatós műanyag karácsonyfa, fénycsík a házra. Csak most, csak nekünk. Karácsony lesz! Mindent bele! Kenyérsütő, DVD, porszívó, hajsütő, telefon, kicsi világítós Superman, lézer kard, barkács­gép. Műanyag, gumi, alumínium, Made in China, csillogás, ígéret, álom, pénzen vásárolt szeretet. Sokan tudják vagy érzik, létezik egy másfajta advent, csend és bé­ke, szépség és boldog várakozás. Visszahúzódva az otthon falai kö­zé, gyertyafény mellett a nyüzsgés zaja távolra szorítható. A világból azonban nem lehet kivonulni. Dolgozni, tanulni, ügyintézni, horribile dictu! vásárolni kell. Úgy tűnt, ez feloldhatatlan ellentmon­dás. Am egyszer csak a Dóm térre varázslat költözött. Nem tudom, ki volt az, nem tudom, hogyan csi­nálta, de csodát tett. Talán angyal szállt át a város felett. A tér mint ékszerdoboz nyílt ki, elénk tárva egy mesevilágot. Lobogó tűz mel­lett, kezünket melegítve, kenyér­lángost, kürtöskalácsot ehettünk, forralt bort szürcsölve, ezer szép­ségben gyönyörködhettünk. Üvegművesek munkáit, koron­gon simított agyagcsodák termé­szetes anyagát, fából faragott for­mák gyönyörűségét, új könyvek il­latát, őseink fegyvereit, díszeit, székely szőttesek , posztó haris­nyák, mellények, kozsokok, irhák elfeledett világát, merített papír íveket, mártott gyertyák, préselt bőrök jó szagát éreztük, nézeget­tük, tapintottuk. Vásároltunk, vagy nem, gyönyörűség volt. Sze­gediek ezrei jártak ki a Dóm térre nap mint nap. Gyerekeink ott csellengtek, okos programokon szájukat tátva, a Jászol előtt bá­mészkodva. A Dóm tér csendje, a Széchenyi tér kufár világát ellen­pontozta. A karácsonyi vásár, eb­Tavaly még kellemes hangulatú, színvonalas vásár várta az érdek­lődőket Fotó: Schmidt Andrea ben a közegben, ebben a formában szinte hungaricummá, szegedi kinccsé vált. A Pick szalámi, sze­gedi halászlé, pirospaprika /jaj/, szegedi papucs, szőke Tisza mellé sorakozott fel. Ahogy az évek tel­tek, mind több felől, messze föld­ről jöttek, gyönyörködni, feltöl­tődni családok, kicsik és nagyok. Magyarországon biztosan nincs párja, de az unióban is messzire kell utazni ilyen csodáért. És most vége? Nem éri meg... NEM ÉRI MEG ? Hát akkor mi az, ami meg­éri? El lehet azzal intézni, hogy ta­lán mégsem volt szerencsés a templom előtt... ? Az önkormány­zatnak nem inge, nem gatyája? A vállalkozó profitérdekelt. Ha van jó profit és rossz profit, hát ez, az előbbi körbe tartozik. S ha ennek elmaradása az ok, ezen kell segíte­ni. Ha még nem késő, három ja­vaslatunkvan: 1. Magam és családom részéről 10 ezer forinttal segítjük a Dóm téri karácsonyi vásár megrendezé­sét és kérünk mindenkit, az erejé­hez mért támogatásra. 2. Kérjük az önkormányzatot, hogy az autó­pálya-tervezés kapcsán mutatott önzetlen, pártsemleges magatar­tásához méltóan, vállalja fel en­nek, a Szeged város hírét öregbítő, valamennyiünk által kedvelt, a békés, jó közérzetet elősegítő ren­dezvénynek a finanszírozását. 3. Valamennyi társadalmi szervezet­nek, álljon bármelyik oldalon, mely felelősséget érez városunk iránt, javasoljuk a nyilvános felhí­vást a vásár felkarolására, ha kell aláírásgyűjtés szervezését a meg­oldás érdekében. Ha egyet értenek velünk most megmutathatjuk, összefogásra képes, nemes célokért közösen küzdeni tudó szegediek vagyunk. DR. SIPKA RÓBERT ÉS CSALÁDJA, SZEGED Búcsú Kiss István zsombói orvostól Zsombói vagyok. Sokszor büszkén vallom ezt, a közelmúltban viszont szégyelltem. Kis falunkban szomorú haláleset történt. 2004. október 21 -én reggel a mentőt dr. Kiss István házi­orvoshoz hívták. Sajnos a kiérkező orvosok min­den igyekezetük ellenére sem tudták megmenteni az életét, 67 évesen végzett vele a szívroham. Temetésén az egész falu részt vett. Rengeteg virág borítja sírját. A polgármesteri hivatal saját halottjá­nak tekintette. S itt jön, amiért szégyelltem ma­gam a temetésén: visszatetszőnek tartottam a gépi­es búcsúbeszédet. Ami viszont (nem csak engem) leginkább felháborított az a közöny vagy lustaság a falu vezetősége részéről. Hiányoltam a hivatalos búcsúztatást, esetleg munkásságának ismerteté­sét. Pedig a doktor úr a faluért élt. Első, és egyetlen munkahelye az egészségház volt. Előbb a falu min­den lakójának, később a felnőttek háziorvosa volt. Részt vett a közösség életében. Önkormányzati testületi tag volt, a fiataloknak pedig szabad idejé­ben tollaslabdacdzésckct tartott. A zsombói tolla­sosok az ő vezetésével hosszú ideje szép sikereket értek el. Szeretném, ha e pár sor olvasásakor egyesek el­gondolkodnának. Szeretném, ha méltóképpen bú­csúznánk dr. Kiss Istvántól. Nyugodjék békében! MASA KRISZTIÁNNÉ, SZEGED Arany- és ezüstgyűrűk az iparosoknál A Szegedi Ipartestület nemrégi­ben megtartotta éves közgyűlés­ét, amelyen ünnepélyes keretek között kitüntetések átadására is sor került. 40 éves jubileumi aranygyűrűt vett át Bánné Farkas Irén női sza­bó. 25 éves jubileumi ezüstgyűrűt kapott Bozsó István és Faragó O. László műkőkészítő, Horváth Sándor, Németh István és Kucse­ra József lakatos, Kapatzián György vízvezeték-szerelő, Mar­gitai Tamásné cukrász, Tokodi István mérlegkészítő, Peták Jó­zsef és Szűcs Béla villanyszerelő, Godó Lajos kőműves, Gyulai Le­vente gázszerelő, Armos László gumijavító. Aranykoszorús mesteri kitün­tetésben részesült: Hunvölgyi Emil órás, Rubiger Balázs vízve­zeték-szerelő, Selmeczky Tamás cukrász, Kutyik Mihály szoba­festő, Fejős Ferenc víz- és gázsze­relő, Pesti Lajos lakatos. Ezüstkoszorús mesteri kitün­tetést vett át: Hégert Róbert asztalos, Kapatzián György víz­vezeték-szerelő, Kriska Béla és Hajdú János kőműves, ifj. Már­ki István villanyszerelő, Szűcs László drótfonatkészítő, Bata István parkettázó, Domonkos István és Gaszmann Tamás au­tószerelő, Földvári Imre villany­szerelő, Ribizsár Gábor autóvil­lamossági szerelő, Szekeres Jó­zsef autófényező. PÁLVÖLGYI ZOLTÁN ELNÖK, SZEGEDI IPARTESTÜLET A koldus és a kenyérrevaló Ha tehetem, kimegyek Vásárhe­lyen a használtcikk-piacra, még akkor is, ha nincs vásárlási szán­dékom.. Találhatók itt alig hasz­nált dolgoktól agyonhasznált cik­kekig mindent. A minap a nézelő­dők áradatából egy koldus nyúj­totta felém a tenyerét. Gyorsan kezébe nyomtam némi aprót, az ember rövid köszönetet rebegve továbbindult. Sokan szótlanul el­mentek mellette. Eközben meg­jegyzések is elhangzottak: - Én ad­nék neki, de tudom, hogy a kocs­mába vinné. Egy férfi is megtette a maga megjegyzését: - Ha tudnám, hogy kenyérre kell neki, én adnék, de tudom, hogy italt vesz belőle. Igen - gondol tant - ezt mondják azok, akik magukat próbálják menteni, de az ilyen ember akkor se adna, ha valóban kenyérre kér­né, és hát honnan tudná, hogy nem éhségét akarja-e csillapítani? Ránéztem a szerencsétlenre. Ru­házatán látszott, hogy az éjszakát a szabad ég alatt töltötte. Nem szállást kért, csak pár forintot. Te­nyerét az árusok felé tartotta. Egy szőke, középkorú hölgy kipirult arccal, boldogan nézegette az ép­pen akkor vásárolt kristálypohár készletét. Bosszankodva szólt a kéregetőhöz: - Menjen innen, ta­ta! E percben csörrenés. Kiejtette kezéből a poharak egyikét, ami bi­zonyára többet ért a kért alamizs­nánál. A koldus továbbment ki­nyújtott tenyérrel, kezében sza­porodott az aprópénz. TÓTH ANTAL, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents