Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-11 / 263. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. NOVEMBER 11. • KAPCSO IÁTOK" 3 Vajdasági vélemények szerint a népszavazás eredménytelen lesz A délvidékiek örülnének a kettős állampolgárságnak A december 5-i népszavazáson a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságáról is véleményt nyilváníthatnak a választók. A téma folyamatosan napirenden szerepel. Sok a kérdőjel, a megválaszolatlan kérdés. A népszavazásig hátra lévő időben igyekszünk minél több információval, háttéranyaggal szolgálni olvasóinknak. Kikérjük politikusok véleményét, de kíváncsiak vagyunk az „utca emberének" szavára is. Kollégáink tegnap Szabadkán jártak, arra volta kíváncsiak, hogy a a Vajdaságban miként vélekednek a kettős állampolgárságról, a népszavazásról. - Egyetlen forintot sem kérünk Magyarországtól, nem tartunk igényt nyugdíjra, egészségügyi ellátásra, segélyre, nem akarunk sem jobbra, sem balra szavazni, és az odaátról származó hírekkel ellentétben a vajdasági magyarok nem kerekednének fel és nem telepednének le az anyaországban. Magyar útlevéllel a kezünkben mi továbbra is itt szeretnénk élni, nekünk ez az otthonunk - vágott bele mondókájába a szabadkai piacon őrölt paprikát árusító Tandori József, amikor arról faggattuk, örülne-e, ha december 5-én a magyarországi népszavazás kettős állampolgársághoz juttatná a határon túli magyarokat, egyáltalán, mit szól az erről szóló vitákhoz. A férfi korábban, a délvidéki válság kirobbanása után évekig élt Magyarországon, letelepedési és munkavállalási engedélyt is kapott, de, miután konszolidálódott a helyzet, azonnal visszatért. - Ez egy gesztus lenne az anyaországtól, a hovatartozásunkat jelenítené meg a világ felé. Senkinek nem kell félnie, hogy átmegyünk, mi itt akarunk élni, itt éltek szüleink és nagyszüleink is. Egyébként pesszimista vagyok, ugyanis a két nagy párt marakodása miatt a népszavazás eredménytelen lesz - fogalmazta meg véleményét Brasnyi Péter nyugdíjas mozdonyvezető. Az általunk megkérdezettek szinte kivétel nélkül hasonlóan vélekedtek. Magyar és szerb nemzetiségűek egyaránt a horvát példát hozták fel: Horvátország a haSenkinek nem kell félnie, hogy átmegyünk, mi itt akarunk élni kát áruló Tandori József mondja a szabadkai piacon papriFotó: Schmidt Andrea POSTÁZTÁK A NEPSZAVAZAS ERTESITOIT A választópolgárok november 6-áig kapták kézhez a névjegyzékbe történő felvételükről szóló értesítőt, melyen szerepel a népszavazás helye és ideje is. Az a választópolgár, aki nem kapott értesítőt, a lakóhelye szerinti jegyzőnél, illetve Szegeden az okmányirodánál jelentkezhet. Aki a választás napján nem tartózkodik a lakóhelyén, de Magyarországon lesz, igazolással tartózkodási helyén is szavazhat. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott segítségével december 3-án 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az november 30-áig megérkezzen a választási irodához. Igazolás legkésőbb december 3-án 16 óráig adható ki. Lehetőség nyílik arra is, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségén adják le szavazataikat. Ennek feltétele, hogy a választópolgár kérje a külképviseleti névjegyzékbe a felvételét a jegyzőnél beszerezhető nyomtatványt kitöltve, legkésőbb november 19-én 16 óráig. táron túli horvátoknak biztosította a kettős állampolgárságot. Viszszatérően mindenki hangsúlyozta, hogy kizárólag a magyar útlevél miatt örülnének a sikeres szavazásnak, azzal ismét szabadnak éreznék magukat. - Nehogy azt higgye bárki is odaát, hogy az itteni magyarok megindulnának magukhoz. A horvátok is itt maradtak, a magyarok is maradnának - mondta egy idős szerb asszony, Sztartity Roza. Ugyanezt jósolta a magát szerb cigánynak mondó Ajvázovics Artádia. A szabadkai utcán, piacon, boltokban megállított vajdasági magyarok egyébként semmi esélyt nem adtak annak, hogy a népszavazás kettős állampolgársághoz juttatja őket. Ennek okairól is hasonló véleményt fogalmaztak meg. Legmarkánsabban előbb teljes nevét vállalva, majd meggondolva magát, névtelenséget kérve egy köztisztviselő fejtette ki, hogy a Fidesz és az MSZP marakodásának áldozatául esik a népszavazás. K. A. megjegyezte, a magyar pohtikusok elszalasztják azt a lehetőséget, amit az élet hozott. A népszavazással a Trianonnal elszakított magyarságot most képletesen egyesíthetnék, de az ebt nem merte felvállalni ennek a felelősségét, inkább rábízza az emberekre. Beszélgetésünket végighallgatta Varga Valéria, aki az imént elhangzottakhoz hozzátette: aki akart, már rég Magyarországon él, nem csak magyarok, hanem szerbek is kaptak magyar állampolgárságot. A váltáshoz, az új egzisztencia megteremtéséhez pénz kell, akinekvolt, és akarta, már megtette. A fentiekkel ellentétes véleményt az általunk megkérdezettek közül kizárólag egy horgosi házaspár fogalmazott meg. Rajtik József és felesége azt mondta, mindenki felfújja ezt az ügyet. - Igaz, Orbán Viktorék adtak magyarigazolványt, de ők is öszszevissza beszéltek rólunk, határon túliakról. Akik eddig úgy érezték, hogy valamennyire tartoznak az anyaországhoz, azoknál ezen az érzésen a kettős állampolgárság nem változtat. Utazni meg eddig is tudtunk és ezután is fogunk - jegyezte meg Rajtik József. OLÁH ZOLTÁN Meqör/ik értéküket, csak .t/ árukból engedünk most -10% Surranó a múzeumban Egy teljes katonai menetfelszerelést nyújtott át tegnap Nógrádi Zoltán, a Fidesz megyei elnöke a Móra Ferenc Múzeum igazgatójának, Vörös Gabriellának. Az - egyebek mellett - bakancsot, gázálarcot, Nógrádi Zoltán nevére szóló „dögcédulát" tartalmazó csomag a múzeum történeti gyűjteményébe kerül. Nógrádi szerint a Fidesz mindig támogatta a sorkatonaság megszüntetését. Felpörögni, nyolcvanasan FARKAS CSABA Erzsike néni, az üllési Polyák Pálné, nyolcvanesztendősen árusít a Mars téren, saját készítésű kukoricacsuhé-kosarakat. Nagyon szép kis alkotások - mások, szerencsésebb csillagzat alatt születettek, ilyen termékekkel szoktak népművészeti vásárokban szerepelni, gyerekeknek a csuhémunka mibenlétéről interaktív bemutatót tartani. Bárcsak ilyen alkalomból találkoztunk volna Erzsike nénivel! Lám-lám - írhatnánk -, éled az iparművészet, a népi, a természetes anyagok fölhasználása hovatovább reneszánszát éli, van fogadókészség, létezik s bővül a kereslet - értékeli az új generáció az értékeket. Ha ez lenne, nyugodtak lennénk: Erzsike néni jólétben, rekreatív módon, merő szabadidós elfoglaltság gyanání termeli csuhéból a kosarat - nyakra-főre díjat, oklevelet, számtalan elismerést arat. Csakhogy Erzsike néni nem a hídi vásárban, hanem a Mars téri piacon árusítja a csuhékosarat. A kettő közt jókora különbség akad. Férje már nincs Erzsike néninek - kovács volt, elhunyt, tíz éve-, a kis nyugdíját kézbesítő postás, a címletek előhalászásakor, ókuláját valószínűleg a szeméhez emeli. Ilyen kis összegek megtalálásához nagyítóüveg szükségeltetik. Fonni kell tehát a csuhékosarat, kötni a kertben termett, sornyi cirokból a söprűt, összeszedni az udvari diófa alól a diót, a törökszegfú-palántát nevelni- Kitűnően hangzó dolgok ezek, barátságosak - ha nem ebből kell megélni, fiz ember el tud képzelni egy idős nénit, aki mindezekkel csip-csup tesz-vesz otthon - ha akarja, abbahagyja, ha akarja, újrakezdi. Ha érkeznek az unokák, fölfüggeszti a csuhéfonást, ha a nézhetetlen, amit közvetít a tévé, hallgathatatlan, amit a rádió, hozzáfog megint. Ha közeledik karácsony, és jó lesz ajándékba a csuhékosár - nemcsak azért, mert kiváltható általa a méregdrága, bolti ez-az, hanem valóban örül neki a megajándékozandó rokonság -, egyiket a másik után készíti el, ha mindehhez nincsen kedve, félreteszi a sarokba a munkát. De rászorulni, ebből élni, egyes-egyedül, Üllésről Mars térre buszozni, hogy meglegyen a napi betevő falat, egy végigrobotolt életút vége felé közeledve nem pihenni, hanem viszont felpörögni, nyolcvanévesen - több. mint embertelen. Ki felel azért, hogy megélhetési népművészek nemcsak navajo indiánok közt akadnak, de Magyarországon is élnek 1 Kukoricacsuhéból emberek? Ma ismét sztrájk a kórházakban Ma és 19-én újabb sztrájkkal, 20-án parlament előtti demonstrációval akarják kikényszeríteni az egészségügyi dolgozók, hogy megkezdődjön a minisztériummal a kétoldalú egyeztetés. Sztrájk lesz holnap reggel 8 és 10 óra között a makói kórházban és az SZTE orvoscentrumának egyes klinikáin. Ágoston Zsuzsanna, az SZTE Altalános Orvostudományi Kar EDDSZsztrájkbizottságának elnöke elmondta: mindaddig folytatják a munkabeszüntetést, amíg a minisztériummal kétoldalú egyeztetésre nem kerül sor. A követelést fenntartó sztrájk 19-én is várható, 20-án pedig országos demonstrációt tartanak a Parlament előtt a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi és Szociális Ágazat Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete részvételével. -A holnapi munkabeszüntetés azért lesz rövid, hogy a betegeket és a dolgozókat minél kevesebb kellemetlenség érje - mondta Ágoston Zsuzsanna. Sajnálatos ugyanis, hogy velük fizetteti meg a minisztérium a kormányzati szintű, kétoldalú egyeztetés hiányát. Az ágazati érdekegyeztető tanáccsal történő tárgyalás nem megoldás, hiszen ők a közalkalmazotti törvény hatálya alá esnek, a kétoldalú egyeztető tanácsra viszont a sztrájktörvény vonatkozik. Kovács Ivántól, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöki hivatalának vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint Szegeden ma 23 fő vesz részt a sztrájkban, mely a központi műtőt, az aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetet, valamint a fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinikát érinti. G. ZS. A donorok nagy számban jelentek meg a felhívásra Szegeden cseppenként gyűjtik a vért A megbízható, takarékos Cltroén haszongépjárművek hosszú időn át megőrzik értéküket, árukat azonban most jelentősen csökkentettük. Jumpy-8%' jumper -10%' A kedvező ár mellé válassza a Citroën elismerten gazdaságos HDi-motorj'ait! Ifi HM A Wpti Ui^é «uií Kh.-ut.-4t3. ïflO r.y< t<*mti;«e»ís4i:;«vwe>í. CO.-tfeouM* ZTS ç/i» A CITROEN Aéawhnhiro«: 2 A HO: htgyxuU*«: \i.Ü*Ji ZIXEM 2000 KFT. 6728 Szeged, Dorozsmai út 6. Tel.: 62/549-666 CITROËN SAJTI 6800 Hódmezővásárhely, Táncsics M. út 10. Tel.: 62/242 555 CITROËN Véradó kampányt hirdetett az Országos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ), mert az utóbbi hetekben nagy mértékben csökkent az ország vérkészlete. Szegeden októberben jelentősen megnőtt a vérigény, a donorok száma azonban nem változott. A szegedi véradó állomáson tegnap nagy volt a forgalom: a rendszeres véradók fontosnak érezték, hogy segítsenek. A vérellátó szolgálat a napokban táviratban, telefonon kérte a nyilvántartásukban szereplő donorok segítségét, a felhívásra sokan meg is jelentek. A véradó állomáson a regisztráció után az előtérben várakoztak a donorok. Fülöp lánosné ötödik alkalommal adott vért, hallott a vérhiányról, így természetes volt számára, hogy eljön. Fabó Krisztián annak idején még egy ismerősével kereste fel az állomást, most tizedik alkalommal segít azoknak, akiknek vérre van szükségük. Kocsis Adrienn is azért jött el, hogy segítsen. Az ÓVSZ szegedi regionális vérellátó központjának vezetője, dr. Szekeres Veronika elVéradás Szegeden Fotó: Karnak Csaba mondta, Csongrád megyében az országos átlag, azaz öt százalék fölött van a véradók száma - ezer lakosra 75-80 fő jut -, de a megnövekedett vérigényt így is nehezen tudják kiszolgálni. Októbertón jelentősen megnőtt az igény, a korábbi, napi 50-60 egység helyett napi 100 egységet kellett biztosítaniuk. Ennek több oka van, egyrészt az őszi időszakban több a baleset, és megugrik a belső vérzéses betegek száma is a kórházakban. A megnövekedett igényhez hozzájárul az is, hogy nyáron adtak át Szegeden egy szívsebészeti diagnosztikai labort, ahol gyorsan felismerhető a betegség, s a betegek hamarabb kerülhetnek a műtőbe. Ezzel együtt sem az országban, sem Szegeden nincs veszélyben az akut betegellátás, de a tervezhető műtéteket át kell néhány nappal ütemezni. A főorvosnő azt is hozzátette, a sorkatonai szolgálat megszűnésével az állományban lévők már nem elérhetők, csak a Bács-Kiskun megyei kiképző bázisokon mintegy 2500 donort veszít évente a véradó állomás. A véradókat ma is 8 órától 14 óráig várják a szegedi véradó állomáson, a Pécsi utca 4/B alatt. • Az Országos Vérellátó Szolgálat Szegedi Regionális Központjában szerda este fél hatig nyolcvanhatan adtak vért - tájékoztatta lapunkat dr. Szekeres Veronika, a központ igazgatója. A szolgálat munkatársai „kiszálláson" is dolgoztak: az szegedi egészségügyi főiskolán ötvennégy véradó jelentkezett. Az eredmény szép sikernek számít. NYEMCSOK ÉVA