Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-25 / 249. szám

HÉTFŐ, 2004. OKTÓBER 25. •AKTUÁLIS" 3 Holnap ismét sztrájk lesz Holnap ismét sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók, Szegeden rövid időn belül immáron ötödik alkalommal. ígéretükhöz híven mindaddig nem hagyják abba a heti egyszeri demonstrációt, amíg követeléseiket - vagyis a magasabb béreket, a jobb körül­ményeket, valamint az ágazat konszolidálását - nem teljesíti a kormány. Csongrád megyéből négy in­tézmény vesz részt az országos, nyolcórás munkabeszüntetés­ben. A makói kórházban, a kiste­leki rendelőintézetben, valamint a Szegedi Tudományegyetem né­hány klinikáján kedden - a sztrájkok idején már megszokott hétvégi ügyeleti rendnek megfe­lelően - csak a ^ürgős eseteket látják el. A szegedi rendelőintézetben szintén megszervezték a sztráj­kot, ám az az előző héthez ha­sonlóan nem jelent majd fenn­akadást a betegellátásban. 8 milliót nyert a Kossuth Több mint 8 millió forintot nyert nemrég a vásárhelyi Kos­suth Zsuzsanna Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola az Ok­tatási Minisztérium pályázatán. Hajdú jánostói, az intézmény igazgatójától megtudtuk: a kor­szerű ipari csúcstechnológia al­kalmazása a gyakorlati képzés­ben elnevezésű kategóriában pá­lyáztak, sikerrel. A nyert összeget mintegy 1 millió forintos önerővel kiegé­szítve közel kéttucat számítógé­pet, egy vetítőt és egy interaktív táblát tudnak vásárolni. Idegenben, jobb körülmények között bérük sokszorosát kereshetik meg Sok orvos készül külföldre Folytatás az 1. oldalról Hajnal Ferenc, a Csongrád Me­gyei Orvosi Kamara elnöke el­mondta: néhány területen már most is állandósult a szakember­hiány. Ez nemcsak a megyére, hanem az egész országra is igaz. Kevés a patológus, a labordiag­noszta, az aneszteziológus, nincs elegendő orvos az intenzív ellá­tásban, valamint a radiológiai di­agnosztikában, és a gyerekgyó­gyászat is egyre inkább hiány­szakma lesz. Az úgynevezett kö­zépkádereknél, vagyis az ápolók­nál, asszisztenseknél egyébként nem jellemző ilyen mértékű el­vándorlás. Ennek oka valószínű­leg az, hogy ők kevésbé beszélnek idegen nyelveket, ami külföldi munkavállalás esetében elenged­hetetlen. Az unió más országaiban tör­ténő elhelyezkedés hosszas elő­készületeket igényel. Legalább négy hónapig tart, amíg az érintett minden szükséges pa­pírt beszerez, valamint elvégez­teti a különféle vizsgálatokat. Éppen ezért az orvosok többsé­ge mindaddig régi munkahe­lyén marad, amíg biztossá nem válik elutazásának időpontja. Terveikről nem beszélnek sen­kinek, hiszen könnyen előfor­dulhat: ha kiderül, hogy kül­földön akarnak munkát vállal­ni, azonnal felmondanak ne­kik, és hónapokra pénz nélkül maradnak. Nehéz tehát olyat találni, aki a nyilvánosság előtt felvállalná: hamarosan külföld­re költözik. Egy neve elhallgatását kérő szegedi sebészorvos éppen a mi­nap kapta meg utolsó vizsgála­tának eredményét, így már biz­tos, hogy heteken belül elutaz­hat. Mint mondta, kilátástalan­nak tartja az itteni körülménye­ket, a változtatásnak pedig még csak a hajlamát sem látja, ezért döntött a külföldi munkaválla­lás mellett. Szakvizsgával és Sztrájkoló egészségügyiek a makói kórházban. Egyre többen fog­ják meggondolni, érdemes-e itthon maradniuk. Képünk illusztrá­ció Fotó: Frank Yvette többéves gyakorlattal a háta mö­gött, ügyelettel és pótlékokkal együtt is mindössze 200 ezer fo­rint a havi fizetése, ennek nyolcszorosát kapja majd kéz­hez Skóciában. - És nem ilyen körülmények között kell majd dolgoznom ­tette hozzá. Az orvos szerint ugyanis ez legalább annyit szá­mít, mint a pénz. Véleménye szerint az ottani rendszer igazi varázsa, hogy nem hierarchikus, mint az itthoni, a szakemberek ott csapatokban dolgoznak. A szegedi sebész elmondta: még mindig rengeteg álláslehető­ség közül válogathatnak a ma­gyarok, hiszen az uniós munka­idő-direktívák miatt mindenhol orvoshiánnyal küzdenek. A ke­vés szakember miatt néhány or­szágban a nem sürgős műtétekre például fél-két évet kell várni. Ráadásul nem csupán főállású orvosokat keresnek: olyan állást is lehet kérni, ahol egyheti mun­ka után egy hét pihenő jár. - Nagyon nehéz volt meghozni azt a döntést, hogy Európa másik felén kezdek új életet, hiszen a családot és a barátokat nehezen kompenzálhatja a pénz - mondta az orvos. - Éppen ezért most csak kipróbálom az ottani rendszert, és ha tetszik, családostul rendez­kedek be ott hosszabb távra - tet­te hozzá. A szegedi sebész szerint egyébként ha nem lesz meg a kel­lő akarat a konszolidációra, a ma­gyar egészségügy teljes mérték­ben süllyedő hajóvá fog válni, ahonnan mindenki menekül majd. Bár ki tudja: lehet, hogy el kell süllyednie, hogy újat lehes­sen építeni. És talán éppen azok­kal, akik most elmennek. TÍMÁR KRISZTA 77 Azaz ember PANEK SÁNDOR 77 Állítólag Kádár fános sokáig így nevezte Nagy Imrét, hogy ne kell­jen kiejtenie a nevet, amely szembesítette árulásával. A nevet, amely számára, valamint a korszak által kinevelt politikusok szá­mára tabu lett. Nagy Imre alakja évtizedekig úgy rajzolódott ki, mint a kádári korszak önigazolásainak céltáblája, amely láthatat­lan volt, de jól kivehető. A rendszerváltozás utáni magyar balol­dalnak szinte magától értetődő módon hőse, eszményképe lehe­tett volna, ha nem kísértett volna a „vidám barakkból" hozott ta­bu. Nagy Imre a kommunista rendszer keretei között a baloldali politizálás leghitelesebb alakja volt. Nemcsak azért, mert 1956-ban végül is megértette a forradalom lényegét, de az ötve­nes évek sztálinista korszakában képviselt politikája miatt is. Ne­ki nem kellett vonalat húznia a múltjában, amikor igazságos Ma­gyarországról beszélt, nem kellett szebb eszményeket kommuni­kálnia, mint ami korábban is része volt életének. Nagy Imre ma­ga volt az eszmények folytonossága, aki a legcinikusabb pártkör­nyezetben is az emberek nyelvén tudott beszélni; amit az embe­rek jólétéről és a társadalom békéjéről mondott, az akkor is hite­les volt, amikor ö a kommunista párt megújulásában látta a meg­oldást. Még akkor is, amikor az október 23-án utcára vonult, vagy a rádió előtt híreket váró embereknek már egyáltalán nem kellett sem a Szovjetunió, sem a párt. Mert az ember volt benne hiteles; a földosztó miniszter és a júniusi reformok miniszterelnöke épp­úgy, mint a saját támogatóinak forrófejüségét visszautasító politi­kus. A nép akkor is Nagy Imrére várt, amikor ő nem igazolta visz­sza a forradalom első napjaiban a fellázadt emberek minden kö­vetelését. Nagy Imre beszédmódjától a hamis leereszkedés, a politikai le­zserség állt a legtávolabb. Még amikor a pártzsargont használta, egyenes, ízes somogyi nyelvéből akkor is kihallott, hogy nemcsak szavai, hanem múltja, élettörténete köti a néphez. Nem volt poli­tikai marketinges csapata, sohasem szövetkezett pusztán a hata­lom megszerzése miatt, nem vett részt politikai klikkekben és puccsokban, kétszer is akkor került miniszterelnökként a hata­lomba, amikor már nagy bajt érzett Moszkva és a párt. És még ak­kor is szinte naivan hitt abban, hogy a pozícióját féltő pártappará­tus a nehéz helyzetben majd észre tér. Vesztét is az okozta, hogy eszmehűségével messze kiemelkedett az árulásig opportunista párttársai sorából. Miközben október 23-ától folyamatosan egyez­tetett a pártszékházban a helyzet normalizálása érdekében (az utcákon vér folyt), négy nap telt el, és ugyanebből a pártszékház­ból „szövetségesei" árulták el. Kádár Iános árulása és Nagy Imre kivégzése, valamint a későbbi kádári konszolidáció társadalmi békéje közötti ellentét ma is ele­ven dilemmája a magyar baloldal folytonosságának. Minden kí­sérlet, amely Nagy Imrét mint a demokratikus baloldal történel­mi hősét mutatja fel, egyben a kádári idők átértékelésére is kész­tet. Ami jóval kényesebb feladat. Az országban nincs rá példa: földhivatal egy kistérségi központban Mórahalom az első fecske Mórahalmon kihelyezett ügy­félszolgálatot alakít ki a Csong­rád Megyei Földhivatal: hason­ló, kistérségi központban meg­nyíló iroda nincs is másutt az országban. Szegeden az ügyfél­szolgálat év eleji átépítésével fordult nagyot a világ: nem áll­nak sorok az épület előtt. A Csongrád Megyei Földhivatal az egész megyében korszerűsíti elaggott épületeit, a feldolgozás­ban és az adatszolgáltatásban a számítógépeké és a digitális technikáé lett a főszerep, aminek köszönhetően eltűntek a legen­dás sorok az ügyfélszolgálatok elöl. A szegedi, útvesztőiről is­mert Kálvária sugárúti épület megújulásának csak a leglátvá­nyosabb szakasza zajlott az ügy­felek szeme láttára az év első ne­gyedében: ekkor készült el az új ügyfélszolgálat. „A felújítást azt követően ha­tároztuk el - mondta el lapunk­nak Micsik Zoltán, a megyei hi­vatal vezetője hogy kiderült: nem sikerül új székházba költöz­ni, tehát a meglévő adottságok­kal kell gazdálkodni." Mint em­lékezetes, a földhivatal költség­vetési forrásokból szeretett volna frekventált ingatlanhoz jutni. A kisszínház mögötti építkezés le­hetősége is felvetődött, mivel a telek a földhivatalhoz tartozott. A szegedi önkormányzattal hosszas tárgyalások után ingat­lancserében állapodtak meg - a város már építi is bérlakásait a területen -, a földhivatal az irat­tárának egy Szent Mihály utcai épületet kapott meg. A mórahalmi iroda a szegedi körzeti földhivatal kihelyezett ügyfélszolgálataként a jövő hét végén nyílik meg, november 2-ától már az ügyfeleket is fogad­ja. Az önkormányzat első emele­tén létrehozott ügyfélszolgálattal ÜGYFÉLHÍVÓ RENDSZER SZEGEDEN A szegedi körzeti földhivatal korábbi portája helyén egy érintőképernyős ügyfélhívó paneltől Kapunk sorszámot, ez a rendszer irányít ben­nünket az egy szinttel fel­jebb, de ugyanabban a lég­térben található ablakokhoz. Amíg sorra nem kerülünk, kényelmes fotelekben vára­kozhatunk. Több az ügyfele­ket fogadó ügyintéző Is, a korábbi, elavult pultok he­lyett pedig paravánokkal el­választott helyekre ülhetünk és oszthatjuk meg titkainkat a munkatársakkal. Az ügy­félváróba mozgáskorlátozot­tak is bejuthatnak. Az iro­dákba azonban nem léphe­tünk be: ha személyesen kell a munkatársakkal beszél­nünk, lehívják őket. A kiemelkedő minőségfejlesztő munkáért a japán Shiba-díjban részesült a szentesi Hungerit Rt. Az élelmiszer-ipari nagyvállalat minden olyan bi­zonyítványt megszerzett az utóbbi években, ame­lyek birtokában Európa összes áruházláncának beszállítója lehet. Egy japán professzor alapítványt hozott létre tizen­öt évvel ezelőtt, amikor hazánkban még nem fordí­tottak kiemelkedő figyelmet a minőségre. Shoji Shiba szándéka az volt az alapítvánnyal, hogy szor­galmazza a minőségbiztosítási rendszerek kiépíté­sét. A professzor ennek ösztönzésére pályázatot írt ki minden évben különféle kategóriákban. A szen­tesi Hungerit Rt. már számos minőségi bizonyít­ványt beszerzett a 14 évvel ezelőtti alapítása óta, s ezért tavaly úgy határoztak a cég vezetői, hogy pá­lyáznak erre a díjra. A nagyvállalati kategóriában akkor oklevelet sikerült szerezniük. Am eldöntötték, nem állnak meg a legrangosabb elismerés elnyeréséig. Magyar József vezérigazgató lapunknak azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évi ered­ményhirdetés óta tovább építették minőségbiztosí­tási rendszerüket. Mostanra az összes minőségi tanúsítványt meg­kapták, ami azt jelenti, hogy Európa összes áruház­láncának beszállíthatnak. A Hungerit Rt. termékei a kiemelkedő minőségfejlesztő munkának köszönhe­tően állják a versenyt a legigényesebb piacokon is. Egyébként pedig a minőségi díjat alapító Shiba pro­fesszor hazájába, Japánba már öt éve szállítanak a szentesi gyárból libamájat. Hogy dr. Shoji Shiba evett-e már valaha is az ínyenc­ségből, arra a vezérigazgató nem tudott válaszolni. Azt ellenben elmondta: a Budapesten megtartott mi­napi ünnepélyes eredményhirdetéskor Németh Imre agrárminiszter jelenlétében a professzor úr személye­sen adta át neki a ILASA-Shiba-díjat. Az alapítvány létrehozása óta eltelt 15 év alatt egyébiránt csak két nagyvállalat érdemelte ki Magyarországon a rangos elismerést: a Pick és a Hungerit. A vezérigazgató sze­rint a díj arra kötelezi őket, hogy a jövőben is minőségi termékek kerüljenek ki a gyárból. B. I. A fejlesztések jóvoltából a szegedi földhivatalban már nincs tu­multus Fotó: Gyenes Kálmán a hivatal közelebb szeretne kerül­ni az ügyfelekhez, másrészt csök­kentené a szegedi munkatársak terhelését is. Mórahalom a kis­térségben élők kényelmét azzal segíti, hogy nem kér bérleti díjat az irodáért, sőt telefonvonalat, internetet biztosít a Csongrád Megyei Földhivatal szakképzett ügyintézőjének. Az induláskor az irodában az ország bármely terü­letén fekvő ingatlanról hiteles tu­lajdonilap-másolatot kérhetnek az ügyfelek, a későbbiekben - to­vábbi fejlesztések után - pedig hi­teles térképekhez is juthatnak. F.K. Japán díjat kapott a szentesi Hungerit Minőségi termékeknek minőségi jutalom Olajozottan működik a gyár minőségbiztosítási rendszere Ford: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents