Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-22 / 248. szám

PÉNTEK, 2004. OKTÓBER 22. • MEGYEI TŰKOR» 5 Felújítják a templom melletti épületet is Meglóduló balástyai beruházások ideje A kiskamaszt gyomorszájon vágták, befogták a száját és lefogták a kezét 12 éves fiút támadtak meg Itt, a Gyevi temetőben tartották fogva a fiút a támadók Fotó: Schmidt Andrea te magát a kezei közül és elfu­tott. Először hazaszaladt, de édesanyja nem volt otthon, ezért végül a közeli általános iskolá­ban, az edzésen keresett mene­déket. Egyik barátja kísérte haza, majd édesanyja értesítette a rendőrséget. Azt egyelőre nem tudni, a tá­madók mit akartak tőle. Értéke­it nem vették el. Attila tegnap hajnalban mutatta meg a rend­őröknek, hová hurcolták el, és hol tartották fogva a lakótelepi épületek által közrefogott, fel­számolás alatt álló temetőben. A Szegedi Rendőrkapitányság személyi szabadság korlátozása miatt indított eljárást ismeret­len tettesek ellen. Szerettünk volna többet is megtudni a tör­téntekről, de 7hczakov Szilvá­na, a megyei rendőr-főkapitány­ság sajtóreferense a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kí­vánt bővebb felvilágosítást adni. ARANYT. JÁNOS Nem kapkodnak a jutalomért A kónyaszéki gázoló kézre ke­rítése érdekében kétszázezer fo­rint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek egy magán­személy. Sík Tbmát július 13-án egy eddig ismeretlen tettes ütötte el Csongrád külterüle­tén. A városi rendőrkapitányság tapasztalatai szerint általában eredménytelen marad az ilyen díj kitűzés. A rendőrség továbbra is keresi azt az ismeretlen tettest, aki jú­lius 13-án gépjárművével halál­ra gázolt egy idős férfit Csongrád határában. A 65 éves Sík Tornát a 451 -es út kónyaszéki bejárójá­nál találták holtan. A rendőrségi szakvélemény konkrétan nem tudta megállapítani, milyen tí­pusú gépjárművet vezetett a tet­tes a bűncselekmény idején. A nyomozás eredményessége érdekében egy magánszemély kétszázezer forint jutalmat aján­lott fel a nyomravezetőnek. Erről október 7-én tájékoztatta a sajtót a Csongrád Megyei Rendőr-fóka­pitányság. Információink szerint eddig a kitűzött díjra senki sem jelentkezett. - Nem sűrűn fordul elő, hogy a díj kitűzés eszközéhez nyúlunk ­mondta lapunknak Rádi Nor­bert, a Csongrádi Rendőrkapi­tányság helyettes vezetője. Bár az utóbbi pár évben nem volt rá példa, nyáron két alkalommal is előfordult a városban, hogy ju­talmat tűztek ki nyomravezető­nek. Akkor éppen vagyon elleni cselekményekről gyűjtött infor­mációt a rendőrség. A csekély mértékű anyagi ösztönzés azon­ban hiábavaló maradt, ugyanis semmilyen érdemi segítséget nem kapott a nyomozóhatóság. Ez utóbbi, és a korábbi tapaszta­latok is azt mutatatják, hogy a lakosság rendszerint közönnyel fogadja ezeket a felajánlásokat. A rendőrség egyébként havon­ta felülvizsgálja a díj kitűzést, ami áprilisig marad hatályban. B. D. Tbvább szépítik Balástya köz­pontját. Az önkormányzat saját és pályázati pénzből újítja fel a templom melletti épületet, ahol az elképzelések szerint az ál­landó helytörténeti kiállítást rendeznék be. Balástyán újabb épületeket újí­tanak fel a központban. Az el­képzelések szerint hamarosan új köntöst kap a templom mel­letti, palatetős ház, ahol jelen­leg heti egy-két alkalommal technikaórát tartanak az iskolá­soknak. - A képviselő-testület most vi­tatja meg az épület hasznosításá­nak lehetőségeit. Az egyik javas­lat szerint az állandó helytörté­neti kiállítást rendeznék be a házban, de itt kapna helyet a mo­torosklub is - mondta Újvári László polgármester. A látványtervet már megis­merhette a képviselő-testület. A mintegy 40 millió forintos beru­házást pályázati pénzből és saját forrásból finanszírozzák. Az ön­kormányzat az Agrár- és vidék­fejlesztési operatív programtól vár anyagi segítséget^ Újvári László reményei szerint hamarosan sor kerülhet az isko­la, valamint a Teleház felújításá­ra is. Megtudtuk a polgármestertől, hogy felújítják a balástyai temető ravatalozóját is. Erre 3 millió 900 ezer forintot nyert az önkor­mányzat a Csongrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanácstól. Ezt egészítette ki a település 1 millió 700 ezer forinttal. Az épületgé­pészeti felújítás mellett kifestik a ravatalozót és díszburkolattal rakják körbe az épületet. A meg­újult ravatalozót halottak napja környékén szentelik fel. NY. É. Két ismeretlen tizenéves meg­szólított, majd a felszámolás alatt lévő Gyevi temetőbe von­szolt egy 12 éves szegedi fiút. Áldozatukat - akit közel egy óráig tartottak fogva - arról fag­gatták, milyen körülmények között él. A 12 éves Máté edzésre tartott szerda délután öt órakor. A József Attila sugárúton, a felszámolás alatt lévő Gyevi temető közelé­ben két padon üldögélő fiatal fiú szólította meg. - Azt mondták, menjek kö­zelebb, mutatnak valamit. Amikor odamentem, megfog­ták a vállamat és bevittek a te­metőbe - mesélte a 12 éves fiú. A sírkertben az egyik támadó gyomorszájon vágta Mátét, míg társa befogta a fiú száját. - Eléggé megijedtem. Nem gondoltam bele, mi lesz a vége - mondta a támadás után egy nappal. A kiskamasz nem is­merte 18 év körüli támadóit. ­A lakásunkról kérdezgettek: hogy néz ki, milyen értékeink vannak? Meg azt is tudni akarták, hogy nálam van-e a kulcs és hogy hány éves va­gyok. Nem válaszoltam a kér­déseikre, kitérő válaszokat ad­tam. A tizenéves támadók közel egy óráig tartották fogva áldozatukat a feltárt sírok között. Máté, tá­madói figyelmetlenségét kihasz­nálva, megszökött a temetőből. Elmesélte, amikor érezte, hogy a fiú szorítása lazul a vállán, kitép­Elkelt a csongrádi bútorgyár MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrádon már nem titok - noha írásos érdek­lődésünkre sem kaptunk hivatalos választ ed­dig a cégvezetőtől -, hogy a csongrádi bútorgyár a német Roba cég tulajdonába került. Meg nem erősített információnk szerint a Ro­ba-Tisza csongrádi gyárát az a csongrádi Her­czeg Mihály irányítja majd, aki a Tisza Bútor­ipari Vállalatnál igazgatóként dolgozott a priva­tizációt megelőzően, s később is, és jól ismeri a gyárat. Hivatalos információt senkitől sem kaptunk arra vonatkozóan, hány embert bocsátottak el. Makói sátor Négy óra alatt rakták fel a makói fürdő nagyme­dencéje fölé a légtartásos sátrat, ami a leghidegebb időben is garantálja: nem kell az úszóknak fázni­uk. Naponta négy-ötszáz itt a vendég az őszi-téli időszakban. Az igazgatótól, Pőcze Lászlónétól megtudtuk: a sátor éppen tíz esztendeje szolgálja a hűvösebb napokban a fürdő vendégeit, és noha a gyártó cég mindössze nyolc év garanciát vállalt rá, még mindig jó állapotban van. Ez annak köszön­hető, hogy nagyon vigyáznak rá. Hogy meddig marad a hatvanszor harmincméteres medence fölött, az azon múlik, mikor köszönt be a jó idő, általában áprihs körül szokták lebontani. A be­fújt, folyamatosan áramló meleg levegőnek köszön­hető, hogy a sátor állandóan hat-hét méter magasan áll és ugyanezért mondható el, hogy alatta nem hűl a levegő 20 fok alá. A nagy medence vize 24-25 fokos. A kézi munkát a legjobb gépek sem helyettesíthetik Rendezni kell a tészta szerkezetét Balástyai életkép, útmutatással Fotó: Schmidt Andrea Dagasztás, pihentetés, formázás, kelesztés és vé­gül a sütés. A folyamat végén gőzölögve illatoznak a különböző péksütemények, arra várva, hogy hajnali négykor a szállítók elvigyék őket, s az éhes emberek jóllakjanak velük. A szegedi Gutenberg utcai Bajor pékségben az üzlet zárása után, este hétkor kezdődik az éjszakai mű­szak. Katona Zsolt pékmester, Kószó Attila és Kati kávéval kezdik, majd a megrendelésekből kiolvas­sák, miből mennyit kell készíteni. Egyikük a liszte­ket méri, másikuk az összes többi hozzávalót. A gép nem érez Kati keze alatt a tésztaszálakból gyorsan perecek lesznek, a briósok már készen sorakoznak - kelesz­tésre várva. A kiflikhez, zsemlékhez való adagot gé­pek segítségével készítik. A kiflisodró két hengere közül vidáman gurulnak ki a most még nem kifeje­zetten kifliszerű hengerek. - Akármilyen jó gépeket készítenek, a kézimun­kát semmi sem helyettesítheti. Csak így lehet jól érezni, milyen a tészta, meddig kell pihentetni ­magyarázza Katona Zsolt. A pékmester azt mond­ja, pihentetni azért kell, mert a dagasztás nagyon megviseli a tésztát, időbe telik, amíg rendeződik a szerkezete. Lisztpor a tüdőre A kelesztőkamrában 30-60 percet töltenek a pék­áruk, kivéve az élesztő nélkül készült kenyeret, ami több órán át kel. A kamrából kicsapó gőz még csak az előjátéka annak a hőségnek, ami a kelesztő­kamra túloldalán lévő a két kemencéből árad. Akár egy kezdő pék, kissé közel álltam a nagyobbik ke­mencéhez, amikor a pékmester kinyitotta az ajtót. Már tudtam, mit érezhetett a Vasorrú Bába, amikor Jancsi és Juliska lapátra tették. Ez semmi, nyáron igazi a meleg - mondják a pékek. Egyébként nem a hőség viseli meg igazán a pékek egészségét. Katona Zsolt szerint inkább a tüdejük betegszik meg - a lisztportól. A közel 300 fokos kemencébe szánt tésztát elő­ször gőzölni kell, hogy nedves legyen a felülete. E nélkül ugyanis a melegben hirtelen megdagad és szétreped. Bár a kemencéket számítógép vezérli, a pékmester érzésből, ránézésből tudja, mikor sült meg az illatos áru. A kész kiflit, zsemlét előbb ki­hűtik, majd ládába teszik. Multik és ujjak A háromfős csapatban mindenki tudja a dolgát, minden percet kihasználnak. Munka közben ko­moly dolgokról is szó esik. Katona Zsolt a pékek tervezett sztrájkjával kapcsolatban elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a kenyérnek legyen állami­lag meghatározott legalacsonyabb ára. Egyes „nagy­áruházak" ugyanis megtehetik, hogy olcsóbban ad­ják a kenyeret, mint amennyiért előállítják. Perecsütés közben egy titokra is fény derül. A lisztből, sóból és vízből készült sós masszát a sütés félidejében kenik a süteményre. Egyikük kihúzza a tálcát, a másikuk négy ujját a masszába mártja és lefröcsköli a perecet. Hajnalban, legutoljára sülnek meg a leveles tésztából készült croissant-ok, a kü­lönböző csigák, legvégül a hamburger bucik. Ezek­nek kell a legfrissebbnek lenni. A szállítók hajnali négykor érkeznek, felpakolják az árut. Este minden kezdődik elölről. A. T. J. Mindennapi kenyerünk Ü& m "ÍÍSÉÉ Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents