Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

10 BIZALMASAN 2004. október 21., csütörtök Az Csodálatos hangjával és vérpezsdítő temperamentumával mindig elbűvöli a közönséget. Pedig Oszvald Mari­kát, a népszerű szubrettet gyermek­korában nem kergették az asztal kö­rül, hogy mindenáron énekesnő le­gyen, azt vallja, hogy ő örömét lelné akár a cipészmesterségben is. - Örökzöld dallamok a műsora cí­me. Mit gondol, mitől örökzöldek ezek a dallamok? Miért nem fog rajtuk az idő? - Azért, mert az operett alapvető­en klasszikus műfaj. Ugyanúgy, mint az opera, örök érvényű. Es ahogy múlik az idő, ahogy jönnek egymás után a generációk, szüksé­gük lesz erre a műfajra. Olyan ez, mint a vicc, ami minden újszülött­nek űj. Az utánunk következő bár­melyik generáció is élvezni fogja, mert olyasfajta érzelmeket közvetít ez a zene, ami az ember ösztöneire hat. Tehát mindig meglesz az a kö­zönség, amelynek az operett műfa­ja örömet nyújt. Az idősek tapasztalata - Most éppen az idősek világnapja alkalmából lép a közönség elé. Ön­nek milyen kapcsolata van az idős emberekkel? - Nagyon-nagyon jó kapcsolatom van velük, mindig is szerettem az idős embereket. Mondhatni, már gyerekkoromban is vonzódtam hoz­zájuk, mert az a fajta tapasztalat, ami az övék, abból nekem mindig nye­reségem volt. Szerettem a taná­csaikat, a történeteiket, a bölcses­ségüket, és ez így van a mai napig is. Azt remélem, hogy ahogy öregszem, én is tudom segíteni a fiatalokat, ami számomra jó érzés. - Van esetleg olyan idős ember az életében, akihez felettébb kötődik? - Hát az édesapám! De vannak idősebb, szeretetre méltó nóisme­rőseim is, mert az anyukámtól, aki sajnos nagyon fiatalon meghalt, örö­költem barátnőket. Közülük nagy fáj­dalmamra néhányat már elveszítet­örök optimista szubrett tem, de most is a szívemben vannak, és nagyon sokszor gondolok rájuk. Színészcsaládba született - Gyerekkorában önt az asztal kö­rül kergették, hogy márpedig te lá­nyom, ez meg ez leszel, különben mész a háztól? - Engem nem kellett kergetni azért, mert színészcsaládba születtem. Édesapám, Oszvald Gyula operaéne­kes és az operettszínház bonvivánja volt annak idején, anyukám pedig ugyanezt a műfajt képviselte, ő is szubrett volt, mint most én, tehát tőle örököltem ezt a státust. Azt hi­szem, idetartozik, hogy mi nem vol­tunk jómódúak, de nagyon nagy sze­retetben és megértésben éltünk. Apukámék nem forszírozták, hogy én ezt a pályát válasszam, de ez annyira magától értetődő volt, hogy nem is alakulhatott volna másképp. Termé­szetesen tőlük is rengeteget tanul­tam, és ahogyan felkészítettek erre a pályára, mind a mai napig abból profitálok. - Ha nem élhetne a hivatásának, mi másban tudná elképzelni ma­gát? - Teljesen mindegy, mert az én számomra a létezés nyújtja a leg­nagyobb örömet. Ami az élettél kap­csolatos dolog, az nekem mind ér­dekes és mind jó. Úgy gondolom, hogy ha nem színésznő leszek, akkor is megtaláltam volna az életben azt a fajta munkát, ami engem leköt. Mert az az elvem, hogy teljesen mindegy, mit csinál az ember, csak öröme teljék benne és hasznos legyen. Ezért lennék én bármi, amivel a társa­dalom hasznos tagja lehetek. Ez pá­toszos ugyan, de őszintén így érzem. Ha például cipész lettem volna, ak­kor biztosan a cipőket készítettem volna nagy lelkesedéssel, meg lett volna a vágyam arra, hogy az tö­kéletes és az emberek lábán nagyon kényelmes legyen. - Ha Oszvald Marikát kérnék fel a szinonimaszótár készítői, hogy a boldogság szóhoz fűzzön magyará­zatot, mit írna? - Szerintem a boldogság röviden: a lélek, a belső harmóniája. -Ha a boldogságot mint állapotot mérni lehetne, és száz lenne a pla­fon, akkor ön mennyinek tartja ma­gát? - Nyolcvan százalék. - Mi kellene hozzá, hogy száz le­gyen? - Erről most nem nagyon szeretnék beszélni, mert a betegségre terelőd­ne a szó... Apukám állandóan kór­házban van..., de erről ne beszél­jünk. - Mire a legbüszkébb, amit elért eddigi életében? - Arra, hogy kivívtam az emberek szeretetét. A legszebb napok - Melyik volt élete három legszebb napja? - Az egyik mindenképpen az, ami­kor Krisztina lányom megszületett, de ez a gyönyörű érzés hosszú időn keresztül tartott. Olyan volt az az időszak, mint amilyennek elképze­lem, mit érezhetnek a kábítószere­sek. Szóval az egy eufórikus gyö­nyörűség volt. Aztán a házasságkö­tésem is egy nagyon boldog nap volt az életemben, a harmadik pedig ta­lán az, amikor egyszer azt éreztem egy Denevér-előadás alatt, hogy el­emelkedek a földtől. - Melyik napot hagyta volna ki az életéből? - Azokat a napokat, amikor el­veszítettem valakit. Az anyukám vagy a szeretteim elvesztése körüli na­pokat, azokat szívem szerint kihagy­tam volna. - Ha fizikailag nem fáj semmije, mi bosszantja önt manapság? - Nem bosszant engem olyan na­gyon semmi, mert toleráns vagyok. El tudom viselni a problémákat, meg a körülöttem lévő bajokat. Azt mon­dom, hogy nem vagyunk istenek, hanem emberek, telis-teli hibával. Egy kellemetlen szituációba kerülve inkább azon morfondírozom, mi­ként tudok kikerülni belőle úgy, hogy a bajok megoldódjanak anélkül, hogy valami pluszt tennék rá. Tehát ha egy ember rosszul vagy gonoszul szól hozzám, akkor próbálom azt az irányt megtalálni, amelyben fölla­Oszvald Marika: A létezés nyújtja a legnagyobb örömet zíthatom a bajokat, vagyis a rágódás helyett a megoldásokra törekszem. - Ha valamit változtathatna az életben, mi volna az? - Hogy ne annyira az ösztöneim hajtsanak, hanem egy kicsit racio­nálisabban tudjak gondolkodni. - Képzelje el, hogy megjelenik a Tapsoltatok lexikona, amelyben FOTÓ: SZŰK ÖDÖN mindenki neve mögött mindössze öt mondat marad az utókorra. Mit szeretne, Oszvald Marika neve mö­gött mi legyen az öt mondat? - Hogy másnak is jusson hely, elég rólam egy mondat: Örömet tudott szerezni az embereknek a művészete által. HÁMOR VILMOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS IKV RT. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS IKV RT. Sz. M. J. V. közgyűlésének felhatalmazása alapján az IKV Rt. pályázatot hirdet az alábbi önkormányzati tulajdonban álló, nem lakáscélú ÜZLETHELYISÉGEK határozatlan időtartamra szóló BÉRBEADÁSÁRA. A helyiségekel 2004. október 27. és november 3. napján a táblázatban feltüntetett időpontokban lehet megtekinteni. INCAIUMIMffilö át VMVOMCAfDilHODÓ RI. Sz. M. J. V. közgyűlésének felhatalmazása alapján az IKV Rt. pályázatot hirdet az alábbi önkormányzati tulajdonban álló, nem lakáscélú ÜZLETHELYISÉGEK határozatlan időtartamra szóló BÉRBEADÁSÁRA. A helyiségekel 2004. október 27. és november 3. napján a táblázatban feltüntetett időpontokban lehet megtekinteni. Cím Rendeltetés Alapterület (mz) Bánatpénz (Ft) Pályázati alapár (Ft) Bemutatás időpontja Füredi u. 8. üzlet 26 80 600 806 000 8.30 Szent István tér 6. üzlet 30 120 000 1 200 000 9.00 Kígyó u. 7. üzlet 16 32 000 320 000 9.30 Oroszlán u. 4. üzlet 370 740 000 7 400 000 10.00 Kárász u. 5. iroda 49 392 000 3 920 000 10.30 Kárász u. 5. iroda 57 456 000 4 560 000 10.30 Kárász u. 5. iroda 84 672 000 6 720 000 10.30 Kálvária sgt. 28. üzlet és raktár 55 165 000 1 650 000 11.00 Dugonics tér 2. üzlet 32 208 000 2 080 000 13.30 Dugonics tér 2. raktár 217 868 000 8 680 000 13.30 Petőfi S. sgt. 46. üzlet 54 216 000 2 160 000 14.00 Petőfi S. sgt. 65/B Alagsor (volt orvosi rendelő) 81 324 000 3 240 000 14.30 Petőfi S. sgt. 65/B Alagsor (volt orvosi rendelő) 76 304 000 3 040 000 14.30 A részletes pályázati hirdetmény megvásárolható: 2004. október 29. napján 8 órától 2004. november 11. napján 15 óráig 2000 Ft + 25% áfa ellenében az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. Szeged, Dáni u. 14-16. szám alatti épületének ügyfélszolgálatán. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a helyiséget megtekintse és a helyszínen a jelenléti ívet saját kezűleg vagy meghatalmazottja útján aláírja. (Kizárólag ügyvéd állal ellenjegyzett vagy közjegyző előtt tett meghatalmazást fogadunk el.) hétfő, kedd, csütörtök: szerda: péntek: Ü'ÍÜM! ™ !Ü"ÍÍÍ~™ óráig IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. 8.00-11.00, 13.00-17.00 oraig 3 37 3 8 00-12 00 óráig (Szeged, Dáni u. 14-16.), www.ikv.hu, e-mail: kezeles@ikv.hu A nyilvánosság kelepcéi Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyes vi­selkedés és társadalmi érint­kezés protokollja, vagyis a tudni Illik, hogy mi illik örök kérdése. Ebben segít Görög Ibolya protokollszakértő A nyilvánosság kelepcéi című munkája, mely a közelmúlt­ban jelent meg. A kötet alcíme: protokollta­nácsok mindenkinek, akit több mint száz ember ismer. Vagyis: politikusoknak, bankigazgatók­nak, menedzsereknek, szóno­koknak és sajtósoknak. Akit több mint száz ember ismer, bizony annyit ér, ameny­nyit ismert és ismeretlen is­merősei tartanak felőle - állítja a könyv szerzője. Véleménye szerint ha valaki közéleti sze­replőként a nyilvánosság előtt éli az életét, keresi a kenyerét ­sok buktató állhat előtte, ha nincs tisztában az alapszabá­lyokkal. Görög Ibolya megszokott le­hengerlő stílusában ad taná­csot a hatalomban, illetve a hatalom közelében élőknek: a hivatalból nyilatkozóknak, az új­ságíróknak és a közszereplök­nek. A nyilvánosság kelepcéi kötet a szerző harmadik munkája, hiszen a trilógia (Protokoll - az életem, Mindennapi macérá­ink, A nyilvánsoság kelepcéi) ezzel a kötettel lett teljes. (Görög Ibolya: A nyilvánosság kelepcéi, Athenaeum 2000 Ki­adó, 205 oldal.) künyvOruhOz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 7% KEDVEZMENY! e-mail: fokusz.szeged@llra.hu

Next

/
Thumbnails
Contents