Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-20 / 246. szám

16 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2004. OKTÓBER 20. Faviskóban laknak, panelba nem költöz­nek, a Dunántúlon házat vásárolnának. A szőregi Orbán család kisemberek adomá­nyaiból akar új életet kezdeni. Szőreg külterületén fából tákolt viskó, udva­rán szedett-vedett bútorok, építési törmelék - műanyaggal letakarva. A „kincseket" há­rom kutya védi. - Muszáj kutyákat tartani - mondják a la­kók, Orbán András és élettársa, Ilona -, mert nem biztonságos itt. Öt éve költöz­tünk ide, azóta sok minden összegyűlt, de van, ami szülői örökségből származik ­mutat Orbán András egy nagy halom bútor­ra. - Sajnos már majdnem mindenünk tönkrement, mert két évben is térdig állt az udvarban és a házban a víz. A tűzoltók sem tudtak segíteni, be sem jöttek a házba. Pe­dig nem aludtunk éjszakákon át, annyira féltünk a víztől. A pár Budapesten ismerkedett meg, a férfi testvére beszélte rá őket, költözzenek Szőreg­re. - Már nagyon megbántuk, hogy idejöttünk - veszi át a szót Ilona. - Dolgozni nem tu­dunk, Andrást leszázalékolták, én a szívemre szedek rengeteg gyógyszert. András testvérei nem segítenek, nem tudunk tovább ilyen kö­rülmények között élni, a házban nincs fűtés, se áram, az udvari csap is csak „dísz", víz nem folyik belőle. - Ez a család többször kért segítséget ­mondja Iványi Aurél, Szőreg önkormányzati képviselője. - Többször kaptak átmeneti se­gélyt, de nem tudtak változtatni a körülmé­nyeiken. Az egyik országos sugárzású rádió­ban róluk szóló riportot követően a hallgatók több százezer forintot gyűjtöttek Orbánék­nak. Kisnyugdíjasok ajánlottak fel néhány ezer forintot, Iványi Aurél is több telefonhívást kapott olyanoktól, akik segiteni akartak. Or­bánék a pénzből házat szeretnének vásárol­ni. - Természetesen 400 ezer forintból nem lehet ingatlant venni sem Szőregen, sem máshol - folytatja Iványi. - Átmeneti la­kást ajánlottunk Orbánéknak, de elutasí­tották, mivel panelba nem hajlandók köl­tözni. - Ez igaz - ismeri el András. - Nem köl­tözünk egy betonlyukba. Az összegyűjtött pénzből a Balaton környékén vásárolunk házat. Már voltunk néhányszor házat néz­ni, Ilona lánya dunántúli, rábíztuk a ka­pott pénzt, ő veszi majd meg a házat. Tőle tudjuk, egy kisebb házat már vehetünk ennyiért. Csak egy kutyát viszünk el a há­romból, meg a holminkat. A Balaton mel­lett biztosan könnyebben boldogulunk. Re­mélem, a telet már az új házunkban tölt­jük. G. ZS. Adománykönyörgő Magyarországon mindenki vágyik rá, még sincs minden embernek saját lakása - zöld övezetben, barátságos kutyával, kedves szomszédokkal. Balaton-parti nyaraló sem jut osztályrészül a többségnek, de soknak még egy másfél szobás panel sem. A lakásért dol­gozik a magyar, de a fizetés nagy része elmegy ruhára, ebédre, hiteltörlesztésre. Nem célravezető ez az út. ezért - gondolják páran - próbálkozzunk inkább az önkor­mányzatnál. hátha kiutal segélyt, vagy egy kisebb házat! De a panelt ne fogadjuk el, tu­dunk tni jobbat is! Kérjük meg inkább jószívű honfitársainkat, adjanak össze számunkra egy kis házra valót a magyar tenger partján! Ezután gyorsan hagyjuk magunk mögött az Alföldet, ahol az önkormányzat arra sem képes, hogy házat vásároljon nekünk! Új fa­lunkban aztán keressük meg a polgármestert, és panaszoljuk el, hogy - nincsen au­tónk. .. GONDA ZSUZSANNA A rendőr hadnagy szenvedélye az íjászat Pataki Attila, a Szegedi Rendőrkapitányság munkatársa korábban számos extrém és küzdősportot kipróbált, soha nem hitte volna, hogy egyszer egy csendes, nyugodt sportot űz majd. A hadnagy legújabb szerelme a történelmi íjászat. E szenvedélyével már feleségét is megfertőzte. Szőregi viskóból Balaton-parti házba költöznének Adományokból akarnak új életet kezdeni Orbán András és élettársa, Ilona öt éve él Szőreg külterületén Fotó: Schmidt Andrea - Rendőrként fontos, hogy fizikailag lépést tartsunk a bűnözőkkel. Rendszeresen futok, a különböző küzdősportok: birkózás, dzsúdó, karate mellett régebben ejtőernyőztem. Édesapám a Tisza Volánnál dolgozott, így egyértelmű volt, hogy a Napos úti salakmotorpályát is kipróbálom - mondja a szegedi Pataki Attila. A 28 esztendős hadnagy a Szegedi Rendőrkapitányság közrendvé­delmi osztályán dolgozik. Az alosztályvezető-helyettes egyébként a szakácskötényt cserélte egyenruhára, hiszen korábban a vendéglátó­iparban dolgozott, s csak a katonaság után lett rendőr. Diplomájához szüksége volt egy nyelvvizsgára. - A nyelviskola vezetője egyszer megkérdezte, nem lenne-e kedvem kipróbálni az íjászkodást. Ö mondta, hogy minden magyar tud íjász­kodni, csak elfelejtette. Szerintem ez genetikailag kódolt, benne van a vérünkben. A történelemben volt olyan időszak, amikor a mi nyila­inktól rettegett a világ - magyarázta a hadnagy, aki nyár óta a törté­nelmi íjászat sztyeppei nomád kategóriáját űzi. Pataki Attila szerint a genetikai örökségre jó példa felesége, aki szintén kedvet kapott ehhez a nem mindennapi sporthoz. Éppen ezért az asszonyka karácsonyi ajándéka egy teljes íjászfelszerelés lesz. A társaság hetente egyszer-kétszer kocsiba ül és a sándorfalvi, dóci, vagy az Ásotthalomhoz közeli erdőben hódol ennek a sport­nak. - Nagyon komoly edzéseket tartunk. Ha valaki mellólő, becsüle­tesen megcsinálja a büntető-fekvőtámaszt. Tehát nem csak „ráz­zuk a bográcsot és lövöldözünk egy kicsit" - fogalmazott a had­nagy. A történelmi íjászkodó rendőr hadnagy elmondta, ebben a sportban könnyű sikerélményt szerezni, hiszen nem tart évekig elsajátítani. Az alapmozdulatokat kell megtanulni, illetve ügyelni kell a biztonsá­gi szabályokra. Nem feledhetjük, hogy ezek a nyilak annak idején a páncélt is átütötték. - Mindig az extrém- és a technikai sportok vonzottak. Soha nem hittem volna, hogy egyszer ezt a csendes, nyugodt sportot is megsze­retem - fogalmazott Pataki hadnagy, aki már újabb kalandot tervez: még soha nem próbálta a raftingolást, azaz a vadvízi evezést. Most er­re az élményre készül. A. T. J. Történelmi íjászat korhű ruhában. Nomáddá vált a rendőr had­nagy Fotó: Zsaru magazin Az ovitej árának kétharmadát a településnek saját zsebből kell fizetnie A megyében öt községi óvodában osztanak tejet Sándorfalván az iskolások ingyen kapják a tejet, az óvodában ­pénz hiányában - nem tudta bevezetni az akciót az önkor­mányzat Fotó: Schmidt Andrea Csongrád megye községei közül öt településen - Domaszéken, Balástyán, Öttömösön, Puszta­szeren és Tömörkényen - kap­csolódtak az óvodatej-akcióba. Az önkormányzatok többsége ugyanis nem tudja vállalni a programot, amelyben az állam csak a költségek egyharmadát fizeti. Balástyán az iskolások mellett már az óvodások is kapnak tejet, az intézménybe hetente három­szor szállítják a poharas fehér italt, amelyet a mintegy 90 gye­rek között osztanak szét. Domaszéken december 31-ig ­a költségvetési év végéig - kötöt­tek szerződést a szállítóval, az is­kolában 346 gyereknek rendel­tek tejet. Ennek költsége 716 ezer forint ez év végéig, ebből az állam 623 ezer forintot áll. A 144 óvodás napi tejellátása ebben az évben 272 ezer forintba kerül, az állam ebből 80 ezer forintot fi­nanszíroz - tudtuk meg Gulácsi­né Somogyi Ilona jegyzőtől. Pusztamérgesen az iskolások mellett az ovisok is kaptak szep­temberben ingyenes tejet. Ké­sőbb azonban kiderült, a legki­sebbek ellátásának csak egyhar­madát finanszírozza az állam, így a kis költségvetésből gazdál­kodó település októberben már nem tudja biztosítani az italt a legkisebbeknek. Az iskolatej-akcióba Sándorfalva az előző tanév végén kapcsolódott be. így a tanítási napokon 686 diák - vagyis az összes alsó és felső tago­zatos - kapja meg minden reggel a poharas innivalót. Az intézmény­ben nem tudták megoldani a tej hűtését, így már reggel, az első óra alatt kiosztják a diákoknak. Az ön­kormányzat az iskolatej után a tel­jes áfát fizeti, naponta gyermeken­ként 4 forintot. Az óvodában nem tudják biztosítani a gyermekek számára az ingyenes italt, ezt a programot ugyanis nem támogatja az állam. Darázs Sándor polgár­mester elmondta: a 220 óvodás el­látása naponta 30 forintba kerül­ne, és ha 22 munkanapos hónap­pal számolunk, akkor havonta 145 ezer forintba kerülne az ön­kormányzatnak. Szatymazon is ingyen kapnak a kisdiákok iskolatejet, 374 gyereket látnak el naponta a poharas itallal. Gyömbér László polgármester ar­ról tájékoztatott, tervezik, hogy a tej mellé naponta egy kiflit is adná­nak az iskolásoknak. Ezt az önkor­mányzat fizetné, ami évente mint­egy 800 ezer forintba kerülne a te­lepülésnek. Arról, hogy az óvodá­sok kapjanak-e poharas tejet, még nem döntött a testület. . Ásotthalom májusban még nem tudott csatlakozni az iskola­tej-akcióhoz, mert csak hetente kétszer szállított volna a feldolgo­zó az intézménynek, ahol nem tudták megoldani az ital hűtését. A mostani tanév kezdete óta azonban minden diák megkapja a TEJES ÖNKORMÁNYZATOK Csongrád megyében 20 önkor­mányzat igényelte az iskola-, illet­ve óvodatejet. A Sole Hungária Rt. kommunikációs igazgatója, Nagy­györgy Éva elmondta, a megyeben naponta összesen 18 ezer kétde­cis italt visznek ki, ebből 350 da­rabot óvodások kapnak. Az állam az iskolák esetében százszázalé­kos támogatást nyújt a nettó költ­ségre, az önkormányzatok csak az áfát fizetik. Az óvodák esetében a támogatás a nettó összeg egyhar­madára szól, vagyis a fennmaradó összeg, valamint az áfa az önkor­mányzati költségvetést terheli. kétdecis poharas tejet, ami reggel hét órára megérkezik az iskolába, és a tejfelelős gyerekek még taní­tás előtt felviszik az osztályokba. Megtudtuk, az irreálisan magas költség miatt az óvodások egyelő­re kimaradnak a programból. NYEMCSOK ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents