Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-20 / 246. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 20. "AKTUÁLIS* 3 Érintés SULYOK ERZSEBET Tegnap megkezdődött a Princz-per. Mint tudjuk, Postabank meg már nincs is. Nemrég eladták az Erste Banknak - az árát nyilván jó helyre tették, de pontosan mi nem tudhatjuk, hogy hova. Mint ahogyan azt sem tudhatjuk, se pontosan, se kábé, hogy végül mennyibe került az államnak, azaz mindannyiunknak, az egyko­ri postabanki konszohdáció. Először úgy volt, hogy 100 milliárd a hiánya, de aztán mégis 150 milliárd körüli forintot nyelt el. Lehet, hogy egálban vagyunk ? Végtére elképzelhetjük, hogy a rossz kihelyezéseiből valamennyit - mondjuk ötvenmilliárd kö­rülit - visszanyertek, mielőtt több mint 100 milliárdért eladták. Bár... Az emlékezetes, 1997 februárjában kitört riadalom, a beté­tesek rohama után olyan 30 milliárdot már telepumpált a Horn-kormány, úgyhogy az egál legalábbis kétséges. Hagyjuk a francba! Az üzleti titkok és banki bűncselekmények erdejében reménytelenül tévelyegni nem egy csúcs polgári fogla­latosság. Pillanatok alatt a demagógia zsákutcájába futhat az em­ber, márpedig aki ad magára, az nem demagóg. De nem ám! Nem csapja össze a két tenyerét például, mintegy a rácsodálkozást me­takommunikálva, amikor azt hallja, hogy öt éve húzódik a Princz-féle büntetőeljárás. Mert már bevette, hogy más-más ered­ményt szokott hozni minálunk a rendőrségi, meg az ügyészségi nyomozás. Mikor, hogy. Hol a rendőrség véli nagyobbnak a bűnt, amit aztán az ügyészség kisebbít, hol fordítva, a rendőrségi vélel­met az ügyészség fölfelé kerekíti. Az eltérő nyomozások logikájá­nak éppúgy reménytelen utánagondolni, mint annak, hogy miért halad el oly sok év, míg a bűnös a bíróság elé kerülhet. A hétköznapi halandó számára elképzelhetetlenül hatalmas pénzek eltünedezése - nagy baj. De talán még nagyobb az a ma­kacs néphit, miszerint a nagystílű bűnözők és a politikai elitek ­összeérnek. Érintkeznek. „Princz mindkét oldalnak tejelt." Ez egy hétköznapi egyszerű mondat minálunk, olyan természe­tes-közönyösen mondják egymásnak az emberek, mint mondjuk az angolok azt, hogy már megint esik. Vagy Dávid Ibolya azt, hogy harminc-hetven. Ebben a természetünkké vált beletörődésben, a fásultságban, a közönyben, az össznépi birkaságban biztosan van egy diktatúrá­ból örökölt rész - mint veleszületett rossz gén a szervezetben. De 15 év tapasztalata csak szaporította. És ez a mi legnagyobb, gyó­gyíthatatlannak tetsző bajunk - mellette mit nekünk az eltünte­tett piszkos százmilhárdok! A megyébe ért az MFB A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) sekre, utak, csatornahálózatok Rt. megnyitotta Csongrád me- építésére ad majd az önkormány­gyei képviseletét Szegeden, a Kí- zatoknak 6,5 százalékos kamat­gyó utcai MTESZ-székházban. ra hosszú lejáratú hiteleket, álla­Az avatóra érkező Lex Zoltán, az mi garanciavállalással. MFB vezérigazgató-helyettese ér- Az új helyi képviselet ­zékeltette, megérti a Csongrád amelynek vezetője Várkonyi megyeieket, hogy ennyit küzdőt- Gellért - nem kíván versenyez­tek autópályájukért, s egyben le- ni a kereskedelmi bankokkal, szögezte: az MFB elsősorban ha- hanem kiegészíti azok „termék­sonló infrastrukturális fejleszté- kínálatát". Folytatás az 1. oldalról A reptérfejlesztés a szegedi önkormányzat preferált beruházásai között szerepel. A vá­rosi és a megyei önkormányzat a 2004-es és 2005-ös költségvetéséből összesen két­százmillió forintot különített, különít el erre a célra. Áprilisban a kormány kétszáz­millió forintot ítélt meg a munkálatokra. Erről akkoriban Nagy Sándor, a Miniszter­elnöki Hivatal politikai államtitkára szá­molt be Szegeden. A szocialista politikus bejelentette, hogy a kabinet jövőre is támo­gatja a szegedi repülőtér fejlesztését. Meg­tudtuk: október 28-án közmeghallgatást tartanak a repülőtér fejlesztésének ügyé­ben, mivel az az engedélyeztetési eljárás kötelező eleme. Mivel a tervezett beruházás költsége meg­közelíti az egymilliárd forintot, mindenkép­pen szükség van további forrásokra. Aváros a Nemzeti Területfejlesztési Hivatalhoz és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz NAGYOBB GÉPEK 10 ÉV MÚLVA .gg Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester kér­désünkre, mi a helyzet azzal a korábban felme­rült elképzeléssel, hogy elvágják a bajai utat, ami így csak a reptérig vezetne, vagy aluljárót építe­nek az 55-ös főúton, azt válaszolta: mindez akkor válik aktuálissá, ha 2500 méterig meghosszab­bítják a futópályát. Ezáltal a szegedi repülőtér nagyobb gépek fogadására is alkalmas lenne. Az alpolgármester - aki szerint az aluljáró építése jelenleg mintegy ötmilliárd forintba kerülne ­10-12 év múlva tudja elképzelni a továbbépítést. nyújtott, illetve nyújt be pályázatot kiegészí­tő támogatásra - tudtuk meg az alpolgármes­tertől. - Óriási jelentőségűnek tartom, hogy hosszú évek után megtettük az első lépést ­mondta Podolcsák András. A szegedi repü­lőtér vezetője úgy véli: nem csupán közle­kedési, de városfejlesztési szempontból is nagy előrelépés a létesítmény fejlesztése. Az 1185 méteres aszfaltos futópálya már képes lesz közepes gépek fogadására is. Ilyenekkel repülnek általában azok az üz­letemberek, akik magángépet tartanak fenn. Ugyanakkor megmarad az 1500 mé­teres, füves, sportcélokra használható futó­pálya is. Podolcsák elmondta, hogy a futó­pálya, a gurulóút és a csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése után a második ütemben a nyugati elkerülő úthoz közeli területen új reptéri létesítményeket építenének. Hang­súlyozta: a kormány a szegedi repülőtér ál­talános fejlesztési tervéről hoz majd hatá­rozatot, amelyben a 2500 méteres futópá­lya szerepel, ami minden igényt kielégíte­ne. Podolcsák András elmondta: a 2500 méter a maximum. Ez jelenlegi árakon any­nyiba kerülne - fogalmazott -, mint három kilométer autópálya megépítése. A reptér vezetője szerint a futópálya teljes kiépítése hozhatna robbanásszerű változást, igazi ke­reskedelmi hasznot a városnak. sz. c. sz. Közel egymilliárdos beruházás a szegedi repülőtéren Tavasszal építik a futópályát Ejtőernyősök ugráshoz készülődnek a repülőnapon. A jövőben is használhatják sportcélokra a repteret Fotó: Karnok Csaba Pajor: A kórházat is megilleti az ártatlanság vélelme „Nem a késedelem okozta a beteg halálát77 Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Az operáció közben nyil­vánvalóvá vált: a felvétel egy másik be­teg, Berkó Vin­ce koponyájá­ról készült, akit így órák­kal később műtötték meg. A beavatkozás után három nap­pal Kovács Béla elhunyt, Berkó Vince pedig három hónappal ké­sőbb meghalt. Pajor László (képünkön), a szegedi kórház megbízott fő­igazgatója elmondta: már a szakminiszternek küldött je­lentés is azt tartalmazta, hogy a „késés" nem okozott a betegnek károsodást. -Azért tenném idézőjelbe ezt a kifejezést, mert bár sokan azt hi­szik, hogy a gyors műtét a jó mű­tét, ez nem igaz - fogalmazott a professzor. - Az a fontos, hogy a beavatkozást időben végezzék el - tette hozzá. Mivel Berkó Vincéről két CT-felvétel is készült - az egyik nem az ő nevével, s ez okozta a bonyodalmakat -, kiderült, hogy a két időpont között nem fokozódott a vérzés. A boncolás ráadásul azt is nyilvánvalóvá tette, hogy halálakor nem volt a koponyában vérzés, így el­hunytát más betegség okozta. Pajor László szerint az is bizo­nyítja, hogy nincs összefüggés a leletcsere és a beteg halála kö­zött, hogy az eset után 3 hóna­pig még élt, és a kómából is visszatért. A kórház megbízott vezetője úgy véli, az ügyben a kórházat is megillette volna az ártatlan­ság vélelme, ellenben a külön­féle médiumokban azelőtt je­lent meg a történet, hogy a vizsgálatok lezárultak volna, és így csak fél információk láttak napvilágot. A professzor azt is rossz tendenciának tartja, hogy a betegek első felindulásukban ügyvédekhez fordulnak az egészségügyi ellátás kapcsán. - Betegként nehéz szembesül­ni azzal, hogy pont bennünket sújt a baj, és sokaknak ilyenkor óhatatlanul eszébe jut, hogy azért vannak problémái, mert az egészségügy elrontott vala­mit - foglalta össze az üggyel kapcsolatos tapasztalatait a kórház megbízott vezetője. - Én arra inteném ezeket az embere­ket, hogy legyenek körültekin­tőbbek, mielőtt perre mennek, több szakértőt kérdezzenek meg vélt vagy valós igazukról, hi­szen az ügyek többségéről a bí­róságon derül ki, nem is az or­vosok hibáztak. T.K. Bombariadó a szegedi bíróságon Bombariadó volt tegnap Szege­den a bíróságon. Az épületet kiürítették, a Széchenyi tér nagy részét lezárták. A tűzsze­részek nem találtak robbanó­szerkezetet, a kutatás több óráig tartott. A bombariadó miatt el­maradt bírósági tárgyalásokat később pótolják. „Egy óra múlva felrobbantom a bíróságot." Ennyit közölt egy ismeretlen férfi a Szegedi Rend­őrkapitányság ügyeletesével tegnap délelőtt nem sokkal ti­zenegy óra előtt. A rendőrség nagy erőkkel vonult a szegedi Széchenyi térre, rövid időn be­lül kiürítették a bírósági épüle­tet. A környező utcákat lezár­ták. Az autósok nem hajthat­tak be a bíróság környékére egyik irányból sem, sőt: a villa­mosokat is megállították. A gyalogosokat sem engedték a bíróság közelébe. A környékben lévő telefonfülkék mellé rend­A bíróság környékét lezárták a rendőrök Fotó: Karnok Csaba őrjárőrt állítottak. A készülék­ről a bűnügyi technikusok nyo­mokat rögzítettek. A helyszínen Török József rendőr alezredes, a Szegedi Rend­őrkapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetője viccelődve úgy fogal­mazott, azért állítottak oda jár­őröket, hogy „ha esik az eső, be tudjanak állni a telefonfülkébe". TIZB0L KETT0 MINDIG LEBUKIK A rendőrök a digitális telefonhálózatoknak köszönhetően rövid időn belül megtalálják, honnan érkezett a hívás. Vannak, akik saját otthoni, vagy mo­biltelefonjukról fenyegetőznek, de az is megtörtént már, hogy egy egyedül élő idős néni készülékéről érkezett a gyerekhangú bejelentés. Kiderült, a panelban lakó asszony telefonvonalára az alagsori elosztón keresztül csat­lakoztak rá fiatalok. Ha nyilvános fülkéből telefonálnak, a nyomrögzítés után összehasonlítják az ujjlenyomatokat a nyilvántartásban lévőkkel. Sok helyen rögzítik a beszélgetést, így azt később össze lehet vetni az esetleges gyanúsított hangjával. A közveszéllyel való fenyegetés felderítési mutatója körülbelül húszszázalékos. Tehát tíz fenyegetődző telefonálóból kettőt min­dig elkapnak a nyomozók. A járókelők nem tudták mire vélni a különleges biztonsági intézkedéseket. „Mi történik itt? Az évszázad pere zajlik?" ­kérdezte egy férfi ismerősétől. Egy nő pont a bíróság épülete előtt állította le autóját. Félve kérdezte a rendőröket, hogy ki­állhat-e kocsijával. - Igen, de csak arra és gyorsan! Menjen innét, minél messzebb! mondta neki az egyik rendőr a Széchenyi téri nagyposta felé mutatva. A bombariadó miatt a tárgya­lások nem maradnak el, azokat az első kitűzetlen, szabad tár­gyalási napon bepótolják - tud­tuk meg Harangozó Attilától. A Szegedi Városi Bíróság elnöke egyébként, sok kollégájához ha­sonlóan, hasznosan töltötte a kényszerű pihenőt: megebé­delt. Az épület átvizsgálása több óráig tartott. A tűzszerészek nem HAT INTEZMENYBEN T0BB SZÁZ D0LG0Z0 A Széchenyi téri épületben műkö­dik a Szegedi Városi, és a Csong­rád Megyei Bíróság, valamint a Szegedi ítélőtábla, a Szegedi Váro­si és a Katonai Ügyészség illetve a Csongrád Megyei Főügyészség A tegnapi bombariadó több száz em­ber munkáját hátráltatta, nem be­szélve az akció költségeitől, amibe a rendkívüli rendőri biztosítás és a robbanószer-kutatás került. találtak robbanószert a bírósá­gon. Az épület közelében a forga­lom délután egykor indulhatott meg, a bírósági dolgozók pedig két óra után térhettek vissza munkahelyükre, a délutáni tár­gyalásokat rendben megtartot­ták. Legutóbb alig egy hónappal ezelőtt, szeptember 24-én, pén­teken két nagy forgalmú szegedi intézmény - az OTP Takaréktár utcai fiókja és a Széchenyi téri nagyposta - kapott bombafe­nyegetést. Az akkori esethez hasonlóan a rendőrség most is közveszéllyel fenyegetés miatt indított eljárást és nagy erőkkel keresi az ismeretlen telefonálót - tudtuk meg M. Toronykőy Mártától, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtórefe­rensétől. Természetesen a rend­őrök azt is vizsgálják, hogy a keddre kiírt tárgyalások vala­melyikével kapcsolatba hozha­tó-e a fenyegetés. A. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents