Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-19 / 245. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 20. "AKTUÁLIS* 3 Életveszélyessé válhatnak a szegedi füvészkert üvegházai, a rekonstrukcióhoz százmilliós nagyságrendű összeg kellene. Am a botanikus kertet - sajátos, köztes profilja miatt - sem az oktatási, sem a kulturális, sem az agrárágazat nem érzi saját magához közel állónak, így nem tud pályázaton pénzt szerezni. Ezért költségvetésében minden egyes látogató belépti díja számít. Statikusi vélemény is igazolja: nemsokára életveszélyessé válhatnak az SZTE füvészkertjének üvegházai. Ahhoz, hogy az európai színvonalú egyetem botanikus kertje európai színvonalon tudjon működni, anynyi pénz kellene, amennyihez csak pályázati úton lehetne hozzájutni. Csakhogy nincs hová pályázni, nemcsak ekkora összeg esetében, de jóval szerényebb kiadásokkal kapcsolatban sem. - Az Oktatási Minisztérium nem tudja elképzelni, hogy egy oktatási intézménynek például gázolajra vagy fűnyíróra lenne szüksége, holott a füvészkert oktatási intézmény. A kulturális minisztérium nem tartja közgyűjteménynek a füvészkertet, holott közgyűjtemény is vagyunk, csak éppen képek, műtárgyak helyett nálunk növények láthatók. Agrárintézmény sem vagyunk, mert nem profitorientált a füvészkert, így a mezőgazdasági pályázatokat sem ránk szabják. Erdészeti jellegű pályázatunk most is „benn van", de eddig erről a területről sem sikerült pénzhez jutnunk ismerteti a helyzetet Mihalik Erzsébet, a füvészkert igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem növénytani tanszékének vezetője. Miből él hát a füvészkert? A fönntartó, az egyetem annyi pénzt tud biztosítani számára, amennyi az itt dolgozók bérére, a közművek finanszírozására elég, és kismértékben a működéshez is hozzájárul. A többi az intézmény saját bevételéből - hovatovább minden egyes látogató belépti díja számít -, és a támogatások összegéből adódik. S ha „terven felüli gond" adódik, mint például a 2000-200l-es, szerencsétlen időjárási-környezeti körülményekből következő, máig ható fapusztulás? Új fákat is csak mecénások, társkertek seKÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁSOK || Tematikus kiállításokkal is igyekszik - az „alapellátáson" kívül - a látogatók érdeklődését fokozni a füvészkert. Jelenleg például a régi magyar festőnövényeket, illetve a Biblia növényeit láttató kiállítás tekinthető meg az őszi kulturális napok keretében; tartottak már pálmanapot, mutattak be rovarevő növényt, és örökzöldeket is. Idén adventinövény-bemutatéra várják a közönséget. a bemutatókat szintén együttműködők támogatásával tudja megrendezni a botanikus kert. gítségével tud beszerezni a füvészkert. Minden rosszban van valami jó: a támogatók révén az intézmény belekezdhetett, a pótlásokon túlmenően, az átfogó gyűjteményrekonstrukcióba. Am hogy az ötvenes években épült üvegházak újjáépítésére honnan lesz meg a százmilliós nagyságrendű fedezet - ez a füvészkert eddigi történetének legsúlyosabb kérdése. F.CS. SEGÍTŐK A BAJBAN A füvészkertben négyszáz faj mintegy ezer, elpusztult egyedét kellett-kell eltávolítani, pótolni, és ha nem siet a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, illetve a Dél-alföldi Erdészeti Rt., s a Szegedi Magas- és Mélyépítő Rt. (munkagéppel segítettek, napi nyolcvanezer forint értékben), akkor megoldhatatlan lett volna a feladat. A budapesti Auro Science Consulting Kft. különösen sokat tett, éppúgy, mint az ország több, környezeti károk miatt kevéssé sújtott botanikus kertje. Zsenik között az ember SZETEY ANDRÁS Most mit tegyünk 1 Hiszen Lékó Péter majdnem világbajnok lett. Első magyarként a férfi sakkozás történetében. Felfoghatatlan. Hiszen a sakk is egy megfoghatatlan csoda. Sport, de mégis valami más. Hiszen nem csapunk egy nagyot a levegőbe a hír hallatán, hogy mondjuk világos a 36. lépésben feladta sötét ellen. Nincs himnusz, nincs dohogó, nincs kedvenc csapat. És nincs gól. Nem ordítjuk rekedtre magunkat, mint a magyar-szerb olimpiai pólódöntőn, nem lábad könnybe a szemünk, mint amikor Nagy Tímea a második gyermekének ajánlja a második aranyérmét. A sakk tudomány, de mégsem az. Elemzések, szakkönyvek, örökérvényű játszmák járják be a világot, egy-egy új megnyitás felér egy felfedezéssel. Kimagasló észjárás és kombinatív készség szükséges hozzá - mégsem osztanak érte Nobel-díjat. Hiszen a sakk sport a javából, mert két ember egymással viaskodik, mert az egyik rákényszeríti az akaratát a másikra, mert több héten keresztül napi hat-hét órát kell koncentrálni a lehető legmagasabb szinten. A sakk játék, de mégsem az. A világ egyik legcsodásabb játéka, melyben a 11 éves gyönyörű kislány legyőzheti a negyvenes, több diplomás férfit - úgy, hogy utóbbi még csak nem is hagyja magát... fáték, mert bárki űzheti, mert a szabályai egyszerűek és érthetőek, mert csak tábla kell hozzá és tizenhat-tizenhat fehér, illetve fekete (egy szint fölött világos, illetve sötét) bábu. Mert játszszák a tereken, a fürdőkben, otthon, klubokban, barátságból, játsszák azért, mert élvezetes és szép. Na de miként nevezhetnénk játéknak Lékó és Kramnyik csatáját, ahol 600 ezer svájci frank a győztes jutalma - a büszke trón mellett. A sakk művészet, de mégsem az. Megihletett költőket, zeneszerzőket, festőket és írókat. Gondoljunk csak Zweig szenzációs Sakknovellájára, Chandler krimijére, vagy Kempelen Farkas történetére. Művészek a sakkozók is, hiszen újat és értéket alkotnak. De mégsem azok, hiszen miként nevezhetnénk művészetnek egy tizennégy játszmás gigászi világbajnoki csatát. Sport, tudomány, játék és művészet. A legmagasabb fokon zsenik űzik. A zsenik pedig különleges figurák. Az elmúlt három évtized két legnagyobb egyénisége vitathatatlanul az amerikai Bobby Fischer és az orosz Garri Kaszparov. Előbbi csak akkor ült pályája vége felé asztalhoz, ha hehkopter hozta a kedvenc szállójából, és a sakktáblától húsz méterre hűsítő uszoda vizébe ugorhatott. Manapság remeteként, a világtól elbújva éldegél, a médiának meg sem hajlandó mukkanni. Kaszparov kettészakította a nemzetközi sakkszervezetet, csak miihókért hajlandó játszani egyet-egyet, grúz is, orosz is, de azért leginkább Olaszországban és Amerikában éli mindennapjait. És itt van Lékó Péter. Aki talán azért nem lett a zsenik zsenije, mert egy kedves, nagyszerű ember. Magyar ember, szegedi ember. Felesége örmény, édesanyja Amerikában él, 6 pedig vajdasági magyarként született. Lehetne különc, lehetne világfi - mint minden átlagos zseni. Ő nem az. Szegedet tekinti otthonának - ahol négyéves kora óta él. Itt készül, ide tér haza. Ugyanabban az étteremben ebédel, mint bármelyikünk. Focizik és teniszezik - nem úgy mint bármelyikünk, inkább kicsit jobban. Kellemes, fanyar humora van, szeret jókat enni, közvetlen, nincsenek hóbortjai, sztárallűrjei, csinos a felesége. Na jó, abszrinens, de hát senki sem lehet hibátlan. A zsenik zsenije nem ő lett. Talán, mert a Fischer, illetve Kaszparov féle abszurditás hiányzik Péterből, talán mert a sakk mégsem tudomány, nem játék, nem művészet, hanem leginkább sport. Ahol csak egy győzhet. Jelen esetben Kramnyik. Most akkor mit tegyünk?Nem tudom. Semmiképp se használjunk közhelyeket. Ne mondjuk, hogy azért szép volt; hogy majd legközelebb; hogy jaj, majdnem sikerült. Mondjunk inkább csak annyit: köszönjük, Péter! Életveszélyesek az üvegházak Minden látogató számít Katasztrófa után, fejlesztés előtt a szegedi füvészkert Fotó: Gyenes Kálmán Balogh nem lép ki az MDF-ből Európa kulturális fővárosa: a déli régió Budapesttel versenyez Péccsel közösen pályázik a címért Szeged MUNKATÁRSUNKTÓL Ma jelenti be hivatalosan Balogh László, hogy a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országos választmányának felszólítása ellenére nem lép ki pártból és a parlamenti frakcióból. Az MDF Csongrád megyei szervezetének elnökét - mint megírtuk - szombaton Lezsák Sándorral együtt kizárta az országos választmány, ugyanakkor a testület arra szólította fel a két politikust, hogy három napon belül lépjen ki a pártból és a parlamenti frakcióból. Lezsák Sándor már vasárnap közölte, hogy nem tesz eleget a felszólításnak. Balogh László tegnap lapunknak nyilatkozva ismét bírálta Dávid Ibolya pártelnököt és a „köré felsorakozott személyeket". A szegedi politikus kijelentette: Dávid Ibolya békejobbot nyújtott a kormánynak, pedig a pártban kellett volna, kellene békejobbot nyújtania. Baloghtól megtudtuk, eldöntötte, a választmány felszólítása ellenére nem távozik az MDF-ből és annak parlamenti frakciójából. Az országos választmány - mivel Balogh László és Lezsák Sándor nem tett eleget a felszólításnak - a párt elnökségéhez fordul és arra kéri a testületet, hogy az MDF etikai bizottságánál kezdeményezze a ' két politikus kizárását. Ha Baloghot kizárják, azzal megszűnik minden párttisztsége, ellenben országgyűlési képviselője marad az itteni 2. számú szegedi választókerületnek. „A dél-magyarországi régióért" címmel Szeged és Pécs közös pályázatot készít a 2010-es Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére - jelentette be tegnap budapesti sajtótájékoztatóján a két polgármester. Botka László és Tbller László szerint a két megyei jogú városnak együtt nagyobb az esélye Budapesttel szemben. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa úgy döntött: 2010-ben egy magyar és egy német város párban lehet a kontinens kulturális fővárosa. A cím elnyerésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvános, kétfordulós pályázatot írt ki a megyei jogú városok és Budapest önkormányzata számára. Tegnap Botka László Szeged, valamint Tollei László Pécs polgármestere közös sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten: a két megyeszékhely együtt készíti el pályázatát „A dél-magyarországi régióért" címmel. A közösr indulás célja, hogy ne csupán a két város, hanem egész régiójuk kulturális értékeit is bemutassák, valamint a két szocialista politikus úgy ítéli meg: összefogva sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy akár Budapesttel is sikerrel vegyék fel a versenyt. A közös pályázatot gesztorként - operatív végrehajtóként - Pécs nyújtja majd be, Szeged pedig fő partnerként csatlakozik hozzá. A páros indulás egy 2010-ig tartó stratégiai együttműködés kezdete. A következő években a két város összehangolja majd kulturális kínálatát, fejlesztéseit, beruházásait, közös tervet dolgoznak ki adottságaik maximális kihasználása és az eredményesebb városmarketing érdekében. Az Európai Unió a Kultúra 2000 program keretében körülbelül egymillió eurós összeggel támogatja a győztesek kulturális projektjeinek megvalósítását, ami kiegészülhet a strukturális alapokból régiófejlesztésre megpályázható több millió eurónyi támogatással is. Mindez azonban csak néhány százaléka annak a több tíz milliárd forintnak, amit 2010-ig elkerülhetetlenül fejlesztésekre kell a győzteseknék fordítaniuk. Botka László úgy' fogalmazott: Szeged városfejlesztésének fő célja, hogy 2010-re a teljesen megújult belváros legszebb európai arculatát tudja majd felmutatni. 2010-ben a dél-magyarországi régió többi városa is csatlakozhatna a kulturális programsorozathoz, sőt akár Szabadkát és Temesvárt is bevonhatnák. Elhangzott az is: a német kflrmány nem választ ki egyetlen várost, hanem két, egy nyugati és egy keleti tartományból pályázó település jelentkezését továbbítja Brüsszelbe. Botka László szerint így jó esély van arra, hogy Németországban is, Pécs és Szeged kezdeményezéséhez hasonló módon, két városban szervezik majd meg 2010-ben a január elejétől december végéig tartó monstre kulturális programsorozatot. H. ZS. A szabadság szegedi szelleme 1956. október 16-án Szegeden, az egyetem auditórium maximumában alakult meg az első alulról szerveződő, demokratikus hallgatói mozgalom. A diákok az ország életében demokratikus változásokat, függetlenséget és tanszabadságot követeltek. Városunkból indult útjára az egész ország egyetemein gyorsan terjedő reformgondolat. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (Mefesz) megalakulására és a forradalomban részt vett, illetve a megtorlásnak áldozatul esett egyetemistákra és főiskolásokra emlékeztek tegnap Szegeden. A szűk utcában parkoló autók és a járdán sétáló diákok miatt a2 Egyetem utcai épület falán álló emléktáblától csak kissé távolabb, az úttesten alkotott kört a koszorúzok szűk kis csoportja. - Az igazság keresése volt az 56-os ifjúság legfontosabb célja, az igazság iránti igény kirobbanó erővel élt az akkori fiatalokban hangsúlyozta Fejér Dénes, egykori újságíró, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke a megemlékezésen. Kiss Tamás, a Mefesz volt elnöke arról beszélt, hogy Szeged és polgárai még mindig nem a kellő hangsúllyal értékelik az október 16-án az egyetemen lezajlott események szerepét az 56-os forradalom elindulásában. A diákok itt fogalmazták meg először azokat a politikai követeléseket, melyeket néhány nap múlva az ország összes egyetemén visszhangoztak - mondta az egykori joghallgató. Délután a városháza dísztermében folytatódott a hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja, ahol mlékérmeket is átadtak. M.B.I.