Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

•MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 2. A Zászló utca felőli „munka­bejáratnál" kisteherautó par­kul, a gyomrából könyvekkel te­li műanyag ládákat raknak le a kézikocsira. A Szegedi Tudo­mányegyetem új könyvtárába már az átadás előtt elkezdtek költözni - a könyvek. Az ország legnagyobb egyetemi építkezésén minden arról beszé­des: ez már tényleg a finis. Ren­geteg munkás, sokféle szakem­ber dolgozik gőzerővel a különfé­le helyszíneken. Az épület körül már állnak a szép formájú kan­deláberek és a zászlótartó rudak. Ültetik a növényeket, rakják a díszburkolatot. Tiszta, világos, szolid Bclúl a szerelvényezés befejező munkálatai mellett folyik a burko­lás, bár a legtöbb mellék- és kiszol­gáló helyiségben már plafonig ér a fehér csempe. A választékból ezt a legegyszerűbbet azért találták ide­valónak a tervezők, mert ugyan­olyan szolid, megbízható, tiszta, áttekinthető, egyszerre modem és hagyományos, mint maga az egész épület és az összes többi belsőépí­tészeti anyag vagy berendezés. A főbejárattól jobbra, a Zászló utca felőli szárnyon a zárt raktá­raknak műgyanta padlójuk van. A konferenciatermek parkettásak, akárcsak a középső, hatalmas bel­magasságú, úvegtetös átrium. A bal oldali, a bölcsészkari épületre néző, üvegfalú szabad polcos könyvtárrészek és olvasótermek szőnyegpadlósak. Az intelligens épület Az épületbelső - annak ellenére, hogy még mindenütt fúrnak-fa­ragnak benne - már teljes pompá­jában mutatkozik meg a látogató előtt. Az üveg és a fém e monu­mentális birixfalmában a térél­mény a legmegkapóhb. A két épü­letszárny ugyan párhuzamos, a belső falak ferde vonalvezetése és közöttük az átjárók ugyancsak fer­de útja miatt mégis perspektivi­kus a térhatás. A főbejárattól néz­ve az átrium hátsó része sejtelmes takarásban marad: a belső, üveg­falú látványlift is szűkíti a kereszt­metszetet. Egyébiránt e belső ud­var végében most rakják a több­szintes pihenőlépcső köveit. A fő­bejárat előtt, kint az utcán pedig az elektromos melegítő spirált: hóban-fagyban sem fenyeget itt majd csúszásveszély. Az építkezé­sen kívül-belül még minden négy­zetcentiméter munkaterület, mégis, lépten-nyomon bútorokat látni. A kifejezetten ide tervezett berendezés világos, nyers­bükk-színű darabjainak szigorú derékszögei pompásan harmoni­zálnak a geometrikus belső térfor­mákkal. A szemlélődésünket egy próbaüzem szakítja meg: a belső udvar üvegtetője alatt kifeszül a világos színű, vászon árnyékoló. Automatikusan üzemel majd, az érzékelők az üvegtetőre eső nap­fény szögét és erejét is képesek te­kintetbe venni. Akárcsak a böl­csészkari épület felőli csupaüveg olvasói oldalon a fémlamellás ár­nyékolók (magyarul: reluxa). Az intelligens épületben más funkci­ók is automatizáltak, így például a könyveknek és számítógépeknek megfelelő hőmérséklet- és pára­tartalom-szabályozás. Mindemel­lett mindent lehet kézzel is irányí­tani - az intelligens emberre is számítanak. A tömörraktár görgősei A pillanatnyilag legfeltűnőbb specialitás: még két hónap van hátra az épület átadásáig, de ide már költöznek! Az emeleti raktá­rakban már ott sorakoznak a ta­nárképző főiskolai kar könyvtá­rának kötetei és dokumentumai. A tegnap érkezett rakományok a szomszédos bölcsészkarról szár­maznak. Ezzel a két legnagyobb gyűjteménnyel kezdték a költöz­ködést, a többi kari könyvtárból már jóval kevesebb dokumentu­mot kell átszállítani. A központi könyvtár anyaga települ át legké­sőbb, hogy az utolsó pillanatig használni tudják a diákok. Most bizonyosodik be, milyen óriási szerepe van a precíz előké­szítésnek: a költöztető forgató­könyvéből ki kell derülnie, melyik emelet melyik raktárának melyik polcára való az illető könyvadag. Az összesen 35 ezer darabos, 30 kilométernyi raktári polcrend­szerből a legfelső szinten helyez­ték el az úgynevezett tömörraktár görgőkön mozgatható polcait. En­nek a raktározási szisztémának a gazdaságos helykihasználás a cél­ja és a lényege: a könyvekkel meg­rakott, tcglaalakzatot formázó polcrendszer elemeit csak akkor választják szét, amikor kivesznek valamely kötetet. S. E. Mentorok az ország minden területén Két hónappal az átadás előtt márköltöztetik a könyveket Véghajrá az építkezésen Az utolsó simítások az impozáns épületben Fotó: Schmidt Andrea Igazi tehetségek kerestetnek Hiába jelentkeznek a mento­rok, ha kevés diák veszi igénybe a Téhctségpártolók Baráti Kö­rének (TBK) szolgálatait. Száz tudós, szakember vállalja a mentori feladatot a tudomány és az ország minden területén, ám e lehetőség nem eléggé is­mert, a tehetségek még csak kis számban kerültek a pártolói kör vonzáskörébe. Dux László, a Szegedi Tudo­mányegyetem Altalános Orvos­tudományi Kar Biokémiai Inté­zet tanszékvezető egyetemi taná­ra is a Tehetségpártolók Baráti Körének (TBK) alapítói közé tar­tozik. Azt mondta: a hagyomá­nyos, iskolaközi tehetséggondo­zás már a felvételi előtt megkez­dődik. Például az egyetemi tan­székek nyílt napon tájékoztatják a diákokat a lehetőségekről, s régóta jó a kapcsolat a középisko­lák tanáraival is. Az egy éve született TBK olyan egyetemi oktatókat fog össze, akik korábban is figyelmet fordí­tottak tehetségek gondozására, foglalkoznak diákkörösökkel, s számukra életformát, gondolko­dásmódot jelent a mentori mun­ka. A tehetséggondozásra - Dux László szerint - annak ellenére szükség van, hogy a természettu­dományi képzés a középiskolák­ban erős, világviszonylatban is versenyképes. Ez a színvonal egyebek mellett annak volt kö­szönhető, hogy a középiskolák­ban olyan egyetemi szintű okta­tók dolgoztak, akik - főként poli­tikai okok miatt - nem taníthat­tak főiskolákon, egyetemeken. Ez a generáció azonban lassan el­hagyja a középiskolákat. A pro­fesszor szerint a 70-es, 80-as években a kitörés lehetősége a ta­nuláson át vezetett, ha valaki túlteljesítette a saját korosztá­lyát, kijutott külföldre, a nem­zetközi megmérettetés komoly hajtóerőnek bizonyult. Ma vi­szont alig akad olyan diák, aki ne vett volna részt legalább egy kül­földi ösztöndíjon. - A világban számtalan kutató­fejlesztő cég kínál jól fizetett ál­lást, s mivel itthon kevés a hely, egyelőre külföldre képezzük a kutatókat - tette hozzá Dux pro­fesszor, aki a tehetséggondozás kockázatát abban látja, hogy a si­kerhez specializálódni kell, eköz­ben viszont a fiatalok attól fél­nek, hogy ha egy bizonyos témá­ban elmélyülve nem kapnak tá­mogatást, nem tudnak tovább lépni, ezért inkább megpróbál­nak több témakörrel is foglalkoz­ni. Ez viszont kizárja a kellő el­mélyülést, így a nagy eredmé­nyek felmutatásának lehetősé­gét. NYEMCSOKÉVA UT A SIKERHEZ » A Tehetségpártolók Baráti Köre az­zal a céllal alakult meg hogy a felnövekvő nemzedékek legtehet­ségesebbjeit segítsék oly módon, hogy a fiatalok - földrajzi, szociá­lis helyzetüktől, kulturális beágya­zottságuktól függetlenül - befut­hassák azt a pályát, megtalálhas­sák azt a hivatást, amely adottsá­gaik és szorgalmuk alapján egyéni sikereket hozhat számukra. A be­fogadó gesztor szervezet az Or­szágos Tudományos Diákköri Ta­nács titkársága és a Szent István Egyetem. További információ a www.tehetsegpartolok.hu honla­pon található. Dux László: A sikerhez specializálódni kell Fotó: Schmidt Andrea A konferencián 13 ország pedagógusai vannak jelen és 85 előadás hangzik el három nap alatt Fotó: Frank Yvette Nemzetközi konferencia a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában A beszélgetés az angoltanítás titka Mintegy 400 hazai és külföldi angoltanár részvételével a szegedi Vörös­marty Mihály Altalános Iskolában megkezdődött az Angoltanárok Nem­zetközi Egyesületének (IATEFL Hungary) idei konferenciája. A téma nem csak tanároknak érdekfeszítő: milyen módszerekkel lehet az angol­tanítást a régi, nyelvtani példamondatokkal teli órákról a beszélgetős, hétköznapi élethelyzeteket feldolgozó foglalkozások felé terelni. - A gyermek sem úgy tanul meg ma­gyarul, hogy hetente három-négy órát vesz édesanyjától - ebből a szemléletes megállapításból indul ki Niemi Mária, a Vörösmarty-iskola angoltanára, amikor az idegen­nyelv-tanulás új módszereiről be­szél. „Beszélgessünk, füleljünk a dal­szövegekre, nézzünk angol nyelvű filmeket, a hajsamponos flakon használati utasításától a könyvekig olvassuk el, ami utunkba kerül, va­gyis forgassuk folymatosan a nyelv­tudást. A nyelvtanulás inkább egy életforma része, semmint tanulás." Az angol, és általában az idegen nyelvi oktatás mára már az iskolá­ban áttért a fordítást, nyelvtani is­mereteket megkövetelő módszerek­ről a beszélgetés, önkifejezés ösz­tönzésére. Bár komoly módszertani stúdiumok vannak mögötte, az alapelv egyszerű: az órákon olyan élethelyzeteket, kulturális témákat dolgoznak fel, amelyekről a diák ér­deklődéssel beszél. Ha a gyerek nem ismeri is tökéletesen a nyelv­tant, az órákon arra ösztönzik, hogy próbálja kifejezni magát, mert ezzel önbizalmat nyer. Szesztay Margit, az IATEFL Hun­gary elnöke elmondta: számos elmé­letben megalkotott módszert vitat­nak meg az osztálytermi alkalmazás oldaláról. A konferencia témái kö­zött szerepelnek egészen új, formáló­dó módszerek is. Egyik-másik szinte magától értetődően egyszerű, példá­ul az, amikor a diákok az e-mailes üzenetváltással társalognak angolul. Nincs ösztönzőbb tanulási helyzet, mondják a tanárok, mint amikor a diák személyesen érdekelt, barátai­val, horribile dictu szerelmével be­szélget angolul az interneten. Ugyancsak izgalmasnak tartják azt a nyelvtanulást, amely szerepjátékok­kal, színpadi gyakorlatokkal ösztön­zi a diákokat a bátor megszólalásra. Az előadások egyik központi témá­ja az a módszer, amely a kultúrán ke­resztül tanít. Ebben benne van a hét­köznapi kultúra, a szokások, vásár­lás, életvitel, gasztronómia, médiafo­gyasztás, vagyis minden, amitől az angol életvitelt jellegzetesnek tart­juk. A diáknak nem is kell éreznie, hogy nyelvórán van; az érdeklődés ösztönzi kommunikációs készségeit és felszabadítja a merev példamon­datok kötöttségéből. Érdekes gyakor­latnak bizonyult például az, amikor a gyerekek összehasonlítják az egyes népekről ismert sztereotípiákat, s el­mondják tapasztalatukat, milyen­nek is láthatnak bennünket, magya­rokat az angolok. „E találkozók évente nagy ese­ményt jelentenek a szakmában ­húzta alá Niemi Mária, az esemény szegedi szervezője. - Ezért is büsz­keség, hogy a Vörösmarty Mihály Altalános Iskola jó hangulatú kon­ferenciát tud szervezni több száz kolléga számára." A megnyitón Szesztay Margit és lim McGrath, a ALIG HÚSZ SZÁZALÉK A nyelvtudás területén a magyar lakosság jelentős lemaradásban van. Az Európai Unióban minden második ember legalább egy ide­gen nyelvet tud, Magyarországon ez az arány alig 20 százalék. Az EU-ban az angol a legismertebb idegen nyelv, nálunk viszont egy­előre még a német. Az unió nyelv­ismerettel foglalkozó dokumentu­ma az angolt úgy említi, mint alapnyelvet; jellemző, hogy az unió már arra ösztönzi a tagálla­mokat, hogy az angolon kívül más nyelveket is részesítsenek előny­ben, míg az angolt magától érthe­tődően tanítandónak kezelik. British Council Hungary elnöke mondott beszédet. A jelenlévő kül­földieknek egy kis magyar szövegér­tési gyakorlatban is részük volt: azt a feladatot kapták, hogy ahányszor az iskola tanárkórusának énekéből kihallják Szeged vagy a Tisza nevét, emeljék fel kezüket PANEK SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents