Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-15 / 242. szám

10 DÉLMADÁR 2004. október 15., péntek Riasztó biztonság Vajon milyen lehet a riasztója? Randi A találka végén búcsúzkodik a pár. A fiú odahajol, hogy jó­éjtpuszit adjon a lánynak, mi­re az felháborodottan felkiált: - Már elnézést, de nem te­szek ilyet az első randevún! Szeretkezés után Nő: „Jó volt a szeretkezés. Most fekszünk egymás mel­lett. Ő szigorú arccal néz föl­felé. Én aggódom. Vajon miről gondolkodik? Biztos a kapcso­latunkról. Ó, jaj, ráncolja a homlokát. Biztos döntésre ju­tott. De nem szól. Csak ösz­szeszorítja ajkait. Mérlegel, számítgat. Végigfut agyán, hogy már kétéves a kapcso­latunk. Talán azt is észrevette, hogy egy kicsit meghíztam. Nem szól semmit. Csak néz felfelé szigorú arccal." Férfi: „Á plafonon egy légy mászkál. Vajon hogy lehet az, hogy ezek az állatok nem es­nek le föntről?" Mire a fiú enyhe éllel a hang­jában: - Nem? És az utolsón? - Hogyan lesz öngyilkos a csiga? - ??? - Belenéz a konnektorba. Amerikai vicc Jack, az agyafúrt üzletember a fiával beszélget: - Szeretném, ha azt a nőt vennéd el, akit én választok neked. - Apa! Majd én megvá­lasztom a páromat! - De a lány Bili Gates lánya lenne. - Nos, ebben az esetben... Ezután Jack elmegy Bili Ga­teshez. - Lenne egy férjjelöltem a lányának. - De hisz az én lányom még túl fiatal a házassághoz! - De ez a fiatalember a Világbank alelnöke! - Nos, ebben az esetben... Végül Jack meglátogatja a Világbank elnökét. - Szeretnék egy fiatalembert bemutatni, aki alelnök sze­retne lenni. - De már így is több al­elnökünk van, mint szüksé­ges! - De ez a fiatalember Bili Gates veje. Fajvédő kutya A szegedi Royal Szállóban tartották a fajvédő akcióiról híres, amerikai Ku-Klux Klan kutyaszekciójának ülését. A kámzsafejű, kétfarkú eb lógójával fémjelzett megmozdulás hazai fővédnöke Bácsfi Diána, aki akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen. A nyilaslányt, akinek jobb karja fényképezőgépek és kamerák közelében azonnal rézsútosan magasba lendül, egy pavlovi reflexekre szakosodott kutatócsoport vizsgálja SZÖVEG: ASER, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A DÉLMADÁR HETI BÖLCSESSÉGE Amíg az ember az igazira vár, szép napokat tölthet el az esélyesekkel is. Ebtartók üzenetei 1. Én 6 másodperc alatt gyor­sulok százra. És te? 2. Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen hitre. És ezt a kutyák is tudják. 3. Minden harmadik csen­getőt széttép a kutyánk. Ma már ketten csengettek... 4. Vigyázat! A kutya nem harap, de a feleségem még nem evett! 5. Csöpike sem vegetáriá­nus! 6. Kutya-betörő 15-0 7. Vigyázz, csak az eleje ha­rap! 8. Vigyázz, a kapu harap! 9. A kutya ma még nem evett! 10. Amputációt és alakfor­málást vállalok. Kérlek, gyere be csengetés nélkül: Blöki. 11. Itt csak az anyósom ugat! 12. Vigyázz! A kutya homo­kos! 13. Vigyázat, a kutya per­verz! 14. Hangfelismerő szoftver­rel ellátva. 15. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. 16. A blökik szabadon mo­zognak, ön szabadon dönt! 17. Kedves betörők! A kutya mindenkit beenged, a gond kifele jövet kezdődik. 18. Harap a kutya, hát még én! 19. Vigyázz, a dobermantól még én is félek! 20. Ha csengetsz, meg­úszod. Egyetemisták - Ha engem kirúgnak, én öngyilkos leszek! - Te hülye vagy? Ha én így tennék mindig, akkor velem lenne tele a temető! Változik a szépségideál Túlélési technikák Egy nagyáruházban egy vá­sárló fél fej salátát akar venni. Az eladó mondja neki, hogy nem lehet, de a férfi addig erősködik, míg az eladó rááll, hogy megkérdezze a főnököt a dologról. Hátramegy az iro­dájába, és azt mondja: - Ne haragudjon, uram, hogy zavarom, de egy barom fél fej salátát akar venni... ­ekkor meglátja, hogy ott áll mögötte a vevő, és így folytat­ja: - ...és ez az úr itt mögöttem megvenné a másik felét! A főnök persze érti, hogy miről van szó, lerendezi a ve­vőt, majd magához hívatja az eladót: - Na, fiam, maga igen szé­pen kivágta magát a kutya­szorítóból! Honnan jött? - Minnesotából. - Igen? És miért jött el on­nan? - Nincs ott semmi, uram, csak szajhák meg hokijátéko­sok. - Tényleg? Érdekes, a fele­ségem is minnesotai... - Nem mondja, uram! És melyik csapatban játszott? A munka törvénykönyve 1. § Amit ma megtehetsz, azt holnap is. 2. § Az, hogy más dolgozik, nem ok a munkára. 3. § Az elveszett munkaked­vet ne keresd. 4. § A munkahely nem kocs­ma, hogy egész nap ott ül­jünk. 5. § Aki nem dolgozik, annak nincs hiba a munkájában, te­hát jutalmat érdemel. 6. § Az igaz, hogy a munka nemesít, de mi szükségünk nemesekre? 7. § A munka nem fenék, hogy ráverjenek! 8. § A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hoz­záférjen. 9. § Kis munkát kis ívben, nagy munkát nagy ívben kell elkerülni. 10. § Aki nem dolgozik, azt nem érheti baleset. 11. § Amíg csak fizetget­nek, addig csak dolgozga­tunk. 12. § Dolgozzanak az idősek, ők már úgyis megszokták. 13. § Dolgozni csak lassan, szépen, ahogy a csiga megy a jégen, úgy érdemes. 14. § Ne kívánd főnököd ha­lálát, segíts neki, hogy önmaga kívánja azt! 15. § Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, inkább hagyd holnaputánra, hátha nem lesz már rá szükség. 16. § Az a feladat, amely nem oldódik meg magától 30 nap alatt, nem érdemli meg, hogy foglalkozzanak vele. 17. § Mindenkinek kell hogy legyen valami hobbija, de nem feltétlen szükséges, hogy az a munka legyen. 18. § A munka élteti az em­bert, de a pihenés sem ölt még meg senkit. Belami behívója Na, ez is megtörtént. Megkapta a behívóját ­közölte a hírt Belami a Zsibbadt brigádvezető bávatag nagyközönségével a hideg októberi dél­utánon. A behívó szóra többen is összerándultak, mint tenni szokták bizonyos kevés fegyelemmel rendelkező kocsonyák a tálon. De mivel senki nem tudta, Belami mégis kire céloz, némi kis vita is kialakult, halk ordibálással, egymás anyjának felemlegetésével. Bika Jenő például kijelentette, hogy ő már elmúlt hatvanéves, így aztán nincs az a megszorult hadsereg, amelyik őt behívhatná. Snájdig Pepi elferdült gerincére, s még ferdébb sípcsontjára hivatkozva mondta le a honvédelmi közszereplést. Míg Minek Dönci közölte: hivatásos lesz a had­sereg, tehát jobb lesz, ha Belami nem terjeszt itten semmiféle rémhíreket, mert még megtapasztal­hatja, milyen az, ha törött sörösüveggel fésülik meg a haját. - Ki beszélt itt hadseregről? - álmélkodott a külváros nyugalmazott szépfiúja. - Én börtön­behívóra gondoltam, s momentán Zalatnay Cinire, aki három évig csak a rács mögött énekelheti, hogy nem apáca, és tölcsért is csak akkor csinálhat a kezéből, ha eme művelet beilleszthető a fegy­intézet házirendjébe. A neves művésznő nevének hallatán bizony bepárásodott jó néhány, cigifüstben edződött szemgolyó, s még Plüss Eta is akkorát sóhajtott, hogy Béla légy légnyomást mint háborús sérülést szenvedett a régen festett falon. - Hát bizony, így múlik el a világ dicsősége ­mondott egy elefántméretű közhelyet Smúz apu, mert hogy IQ-jából hirtelen nem futotta többre. Bezzeg Cink Enikő nyelve pörgött, mint egy lég­lökéses motolla, s kifejtette abbéli álláspontját, miszerint hatalmas nagy igazságtalanság, hogy Cinlkének börtönbe kell vonulnia. - Annyi örömöt szerzett ennek az országnak ez a lány, milliók táncoltak a dalait hallva, meg aztán olyan is volt, vagy félmillió, aki bokától fejének búbjáig belészerelmesedett annak idején. Hogy köthetnek most rabláncot az összes lábára, kér­dem én? - sírta el magát Enikő, s nagy bánatában majdnem kiöntötte féltve őrzött fél kevertjét. - No, de Encike, Zalatnayt mégiscsak elítélte a bíróság, mégpedig kétszer is. Merthogy 120 milliós kárt okozó, többrendbeli, üzletszerűen, bűnszö­vetségben elkövetett csalás bűntettében mondták ki bűnösnek. Százhúszmillió azért mégiscsak több, mint amennyit én, mai áron számolva, száz év alatt megkeresek nettóban. És ez a pénz valaki zsebéből hiányzik. Ha magát károsította volna meg, vajon akkor is így potyognának abból a szép, bazedovos szeméből a krokodilkönnyek? - érdeklődött Be­lamira. A vénülő szépfiú még azt is szívesen kifejtette volna, hogy a jogállamiság éppen attól szép, hogy a törvény mindenkire vonatkozik, de eme mon­datfüzérét valahogy nem sikerült befejeznie. Mert­hogy a Zsibilakók többsége igencsak szubjektíven közelített az ügyhöz, és ökölbe szorított kezekkel Belamihoz. Snájdig Pepi például azt fejtegette, hogy szegény Cinike elszegényedett, mint egy nagy hitelállománnyal rendelkező templom egere, csa­ládi problémái is az egekig tornyosulnak, hogy az őt átverő vállalkozókról már szó se essék. - Elszegényedett? Na ne mondja! És ennek az elszegényedésnek éppen az a jele, hogy valaki hónapokig Amerikában él, és úgy röpdös a két földrész között, mint aki ezzel a produkcióval szeretne bekerülni a rekordok könyvébe? - bújt ki nagy hirtelen Heveny Béci szájából az ő vé­leménye. Már csak kevés hiányzott ahhoz, hogy a köz­hangulat, meg Snájdig Pepi Cinike ellen forduljon, amikor Enikő bejelentette: a művésznő igenis sokat visszafizetett az adósságából, meg hogy tévedések áldozata lett, mintegy folyamatosan. És hogy ezt el is higgyék a Zsibiben, Enikő gyorsan felpofozta Heveny Bécit, felsorakoztatva hatalmas érvrend­szerét. - Minek ide ütleg, emberek? Inkább engem sajnáljanak - szólt ekkor Ló Elek. - Most mondják meg, miért vagyok én olyan szerencsétlen, hogy senki nem akar három évre leültetni 120 milliós csalás miatt? - kérdezte Elek, majd számtani műveletbe kezdett. - Mondjuk, bár ez Cinike esetében kizárt, egy 120 milliós umbuldából maradjon meg tisztán csak hatvanmiiliócska. Ha ezért kapnék három esztendőt, az annyit jelent, húszmillió nettóért fetrengek az állam pénzén évente, egy börtön­prlccsen. Hát nem megéri? Mikor fogok én húsz­milliót keresni? És mikor fognak maguk? - fag­gatózott Elek. Ügyesen fogalmazhatta meg kérdéseit, mert a Zsibiben a Cini-téma azon nyomban le is zárult. A vendégek Józsi csaposnak intettek, jöhet a kö­vetkező kör. Józsi csapos meg a vendégeknek intett (be), így jelezvén: történhetett bármi szegény Zalatnay Cinivei, ő bizony kocsmáros, nem pedig hitelintézet. BÁTYI ZOUÁN

Next

/
Thumbnails
Contents