Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-15 / 242. szám

PÉNTEK, 2004. OKTOBER 15. • MEGYEI TŰKOR Korábban folyósítják a területalapú támogatásokat Októberben pénzt látnak a gazdák A decembertől járó, hektáronként 17 ezer forintos területalapú támogatás háromnegyedét előlegként már októberben megkaphatják a gazdák. MUNKATÁRSUNKTÓL Hamarabb hozzájuthatnak a hektáronkénti 17 ezer forintos területalapú támogatások nagyobb hányadához a gazdák. December helyett már októberben utalják az összegeket, mivel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) addig végez az unió által előírt ellenőrzésekkel. Magyarország tavasszal kérte az EU-tól, hogy a területalapú támogatások esetén a decemberi folyósítás helyett már ősszel fizethessen előleget. A tervek szerint a hektáronkénti 17 ezer forint támogatás 75 százalékát, 12 ezer 750 forintot fizetnének ki októberben - erősítette meg az információt Géczi Lajosné, az MVH Csongrád megyei kirendeltségének vezetője. Brüsszel azonban csak akkor járul hozzá az előleg kifizetéséhez, ha a nemzeti kifizető ügynökség végez a kérelmek ellenőrzésével. Az MVH-tól kapott tájékoztatás szerint a gazdálkodók által benyújtott, mintegy 210 ezer támogatási kérelem öt százalékát kell ellenőrizni. Már közel 3 ezer gazdálkodó helyszíni ellenőrzését elvégezték, ami több mint 70 ezer hektár területet, 11 ezer mezőgazdasági parcellát érint. Ezenkívül mintegy 8500 gazdálkodó területét távérzékeléses módszerrel ellenőrzik. Ezzel teljesítik az uniós előírást, tehát az előleg folyósításának szerinte szakmai akadálya nem lesz. A gazdálkodók számára az ellenőrzésről szóló határozatokat októberben postázzák. Az ellenőrzés során a helyszínen lemérik a parcellát, és ha szükséges, akkor kijavítják a távmérésen alapuló blokktérkép adatait. Há az egy blokktérképhez tartozó gazdálkodók háromszázalékos határig többletigényt nyújtottak be, akkor az adott blokkban lévők támogatásából arányosan 3 százalékot levonnak. Ha 3 és 30 százalék közötti az eltérés, akkor a levonás a „tévedés" kétszerese. Ha az eltérés 30 százalék fölött van, akkor ebben az évben a gazdálkodót kizárják a támogatásból, s ha az 50 százalékot is meghaladja az eltérés, akkor a gazdálkodó két évig nem kaphat pénzt. A Tanösvény Opusztaszeren Erdei tanösvényt adtak át a napokban Opusztaszeren. A fél kilométer hosszú ösvényen erdei biológiaórán a gyerekek 8 állomáson keresztül ismerhetik meg a helyi növény- és állatvilágot. A tanösvény az ismeretterjesztésen túl a természet megszerettetésére is alkalmas - mondta Nagy László, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Erdei tornapálya, erdei sétapálya már volt Opusztaszeren, a következő lépés az erdei iskola létrehozása lehet. Idén sem történt hátrányos megkülönböztetés Romák és rendőrök Tizedik alkalommal találkoztak minap a cigány kisebbségi önkormányzatok elnökeivel a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád megyei cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői tizedik alkalommal kaptak tájékoztatást a megyét érintő legfontosabb bűnügyi, közbiztonsági és bűnmegelőzési helyzetről a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőitől. Mindkét fél azt fejtette ki, hogy 2004-ben sem történt a rendőrség részéről hátrányos megkülönböztetésre utaló intézkedés a megyében. A rendőri vezetők szerint a főkapitányság egyik kiemelkedő eredménye, hogy a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának romológiai felsőfokú szakképzésén megyénkből 14 rendőr fejezte be tanulmányait, akik a kapitányságokon dolgoznak összekötőként. A tanácskozáson elhangzott, továbbra is várják a roma származású fiatalok jelentkezését a rendőri pályára és minden támogatást megadnak, hogy a szakma vonzó legyen számukra. A kisebbségi önkormányzatok vezetői hangsúlyozták, hogy elsősorban nem a „bukottakon" akarnak segíteni, hanem megfelelő felvilágosító munkával a megelőzés a céljuk. Bor Zsolt: Bolyai-díjamat édesapám emlékének ajánlom A talentum természete A nemzetközi mércével is kiemelkedő tudományos teljesítmény elismeréseként kétévente ítéli oda a tízmillió forinttal járó Bolyai-díjat egy tekintélyes grémium. Eddig három természettudós, akadémikus kapta meg a díjat: Freund Tamás agykutató, az elektronikával és információelmélettel foglalkozó Roska Tamás és az elmúlt hétvégén, a Magyar Állami Operaházban rendezett ünnepségen Bor Zsolt, a Szegedi Tüdományegyetem fizikusprofesszora. - Hogy bírja a rohamot ? Egymásnak adják a kilincset az újságírók. - Ezzel jár. A kitüntetések jó esetben valódi teljesítmények elismerésének formái, minél tekintélyesebbek - megint csak jó esetben annál nagyobb, értékesebb teljesítmények társadalmi megbecsültségének kifejezői. A Széchenyi-díjnak, mint állami kitüntetésnek is ezért örültem, de most külön örömmel tölt el, hogy magánalapítványtól kaptam a rangos díjat. Mert azt is látom benne, hogy a Magyarországon magántulajdonba került vagyonnak már van olyan komponense, amelyet a szellemi tevékenység katalizálására használnak. Vannak a társadalom, a nemzet sorsáról felelősen gondolkodó mecénások. Az én szememben igen becses a Bolyai-díj példaértéke. A kedv csodája - Mit ért ezen ? - Nemcsak azt, hogy más vagyonos embereket, gazdaggá lett polgárokat buzdíthat hasonlóan felelősségteljes kezdeményezésekre. Igen fontos, hogy a fiataloknak is példát ad. Arról beszél nekik, hogy az erőfeszítések meghozzák az eredményt, a kiemelkedő teljesítményt igenis értékeli a társadalom, vagyis a biztonságos jövő hitét ülteti el bennük. - Nemrég meglepő megfogalmazásban hallottam, mi az alkotó munka egyik legfontosabb feltétele. A kedv. Egyetért ezzel ? - Igen, mivel a saját életemben is számos bizonyítékot találok rá. Az általános iskolában volt egy zseniális tanárom. Ugyan a nádpálcát is használta, de volt egy másik szokása is: péntekenként matematikadolgozatot íratott. Aki elsőként megoldotta a példákat, annak beírta a füzetébe: a heti versenyen első lett, kitűnő. Pirossal! Kicsit csalt. Mert minden héten legalább öt diák vihetett haza ilyen piros beírást és mutathatta örömmel a szüleinek, és zsebelhetett be további dicséreteket. Kifejezetten vártuk a pénteket! Egész fiatal koromban, talán másodikban, ötödik lettem a tornászversenyen - megdicsértek, plusz bele volt írva a Délmagyarba, hogy ötödik lett Bor Zsolt. Egyre jobban szerettem a tornát és egyre jobb lettem benne. Később, ha jó eredményt értem el a matematikai lapok feladatmegoldó versenyén, ugyancsak megjelent a nevem, még a fényképem is, az igazgató úr adott az év végén dicsérő oklevelet, meg jutalomkönyvet. Egyre nagyobb kedvvel oldottam meg a feladatokat. Ezt hívják szocializációnak. A tudomány gazdasága - Ha minden iskolában így „idomítanák" a gyerekeket és a dolog a munkahelyeken is folytatódna, igen sokra vinnénk. Gazdag ország válna a miénkből is. Ellenben nem lenne az az ijesztő tapasztalatunk, hogy a KulKis magyar Nobel-díjnak mondják a magánalapítványtól kapható magas kitüntetést, amelyben a tudósok iránti nagyrabecsülést számszerűen is kifejezik Fotó: Karnok Csaba A SZEMLENCSE MEGFIATALÍTÁSA A Mindentudás egyetemén elhangzott, nagy sikerű előadása éta nemcsak a világ lézerlaborjaiban, hanem a fél Magyarországon is tudják, hogy Bor Zsolt a lézerek mindentudója. Egyik új és igen ambiciózus kutatásfejlesztési tervének az a célja, hogy megszüntessen egy mindenkinél bekövetkező nemkívánatos jelenséget, a presbyopiát, azaz az öregkori távollátást. Ennek oka a szemlencse rugalmasságának öregkori csökkenése. A professzor azt mondja, jó oka van azt hinni, hogy egy lézerrel való kezeléssel vissza lehet adni a szemlencse rugalmasságát és ezzel alapvetően javítani sokak életminőségét. „A kihívás óriási, a valószínűség, hogy meg tudjuk csinálni kicsi. De kockázat nélkül ritkán születnek nagy dolgok" - mondja a lézerfizikus, aki Bolyai-díját annak átvételekor a legendás hírű szegedi „kincskereső tanár", a talentumfelismerő néhai Bor Pál emlékének ajánlotta. Az édesapja volt. csár Attila-típus itt és most az idol, mivel annyira ügyesen tudott annyira sok pénzt szerezni. - A jól szocializált, talentumos emberek gazdagítanák meg az országot ? - Bármilyen meglepő, az a marxizmusban mondogatott tétel, miszerint a tudomány termelő erővé válik, történetesen igaznak bizonyult. Persze a tudásalapú gazdaságról mi még csak beszélünk... - A bezzegországokban bezzeg közös, nagy elhatározásra jutottak arról, hogy invesztálnak az oktatásba, a tudományba, a kutatásfejlesztésbe, és közös erővel véghezvitték - és gazdagok 1 - Ez nem annyira vicces. Ez a való világ. Mivel a kutatásfejlesztésbe betett pénz haszna nem azonnal, hanem hosszabb távon jelentkezik, s mivel a kormányok, pártok négyéves ciklusokban gondolkodnak, ehhez az invesztícióhoz társadalmi megegyezés szükséges. Ezt Magyarországon pillanatnyilag lehetetlenné teszik a politikai feszültségek. Az összefogás kívánása - A megoldás az lehetne, hogy a két politikai oldal néhány alapelvben mégiscsak megegyezne egymással és a konszenzust törvénybe fogalmazva, áthidalva a kormányzati ciklusokat, elhárulna az akadály a stratégiai döntések elől. - Hallotta már, hogyan emlegetik a díjátadás óta 1 Bor Zsolt, az Operaház fantomja. Mert olyan bátran megszólította a kormányfőt a bevett költségvetési szisztémáról: kutatásfejlesztésre - ami marad. - A királyokat és ajatollahokat nem illik, a diktátorokat pedig nem tanácsos megszólítani. Miniszterelnököt lehet, sőt kell. Kiváltképp, ha az ország sorsát érintő kérdésről van szó. Azt mondtam, hogy Magyarország harmadannyit költ kutatásfejlesztésre, mint a világ fejlődésre ítélt szerencsésebb részei. Hogy a gazdasági döntéshozók konokul el szoktak zárkózni a kutatásfejlesztésre szánt kiadások növelésétől, pedig a világ történelmében nem volt még példa arra, hogy emiatt ment volna tönkre egy ország. Az ellenkezőjére viszont már sok példa volt. SULYOK ERZSÉBET Az egyházi kincstár szentképeiről kiderült: valójában kalendáriumba szánt fametszetek A buja bakkecske esete és az örök kárhozat A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Kincstár kiállításán látható vallási témájú, ezért szentképeknek hitt értékes alkotásokról a kutatások nyomán kiderült: valójában kalendáriumba szánt, 16. századi fametszetek, az egyik például a bakkecskét mint a bujaság szimbólumát ábrázolja. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársának, Orbán Imre történésznek a kutatásai nyomán most derült fény arra, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Kincstár kiállításán 1995 óta látható nyolc, kisméretű, vallási témájú, szentképnek tartott értékes alkotás valójában nem az, aminek gondolták, hanem nyomdai fametszet. A képek minden bizonnyal egy 16. századi ausztriai nyomdában készülhettek. Egy kalendárium oldalait alkották volna, de mivel a lapok valami ok miatt használhatatlanokká váltak, a nyomda elfekvő készletébe kerültek. Hogy hogyan kerültek a szegedi ferencesekhez - továbbra is rejtély. A nyomatok Krisztus születését, kereszthalálát ábrázolják, megjelenik rajtuk Szent János apostol, Szűz Mária, a képeken bemutatják a tízparancsolat tanítását és a főbűnöket. A legérdekesebb talán a bujaságot megjelenítő illusztráció. A korabeli ábrázolásokon a bakkecske kizárólag negatív jelképként szerepelt, gyakran a bűnök szimbólumaként jelent meg. A középkorban szaporasága miatt a kicsapongás megtestesítőjének tekintették, jelképezte a kárhozott lelkeket is. A kép tanítását ezért a következőképp lehetne összefoglalni: a kecskén lovagló, bűnös pár biztosan közlekedik az örök kárhozat felé. Szintén figyelemre méltó a fösvénység ábrázolása. A disznón lovagló nő általában a laza erkölcs jelképe, a szegedi fametszeteken azonban a fösvénységet igyekszik bemutatni. A kép groteszk hatást kelt, amint az előkelő ruházatú, büszke tartású, gazdag hölgy egy hangsúlyozottan szőrös hátú, fejét lógató, kunkorodó farkú sertésen lovagol. A Móra Ferenc Múzeum által kiadott Irodalmi és Művészettörténeti Tanulmányok frissen megjelent kötetében Orbán Imre az apró részletekre is figyelve ismerteti a fametszetek történetét, az egyes nyomatok adatait. A jobb oldali metszet egy disznón lovagló nőt ábrázol - ez általában a laza erkölcs jelképe Elektronikus aláírás December 31-éig újíthatják meg az elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványaik érvényességét azon adózók, akik február eleje óta elektronikus úton teljesítik bevallási kötelezettségüket. A chipkártyák érvényességi ideje hamarosan lejár. Mivel az eltelt hónapok tapasztalatai szerint az elektronikus bevallás gyors, pontos adatszolgáltatást biztosít, ezért a tanúsítvány érvényességét az APEH számítástechnikai úton további 5 évre meghosszabbítja. A Csongrád megyei adóalanyok aláírásra jogosult vezetői várakozás nélkül érvényesíthetik chipkártyájukat, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának székhelyén, Szegeden, a Bocskai utca 14. szám alatti ügyfélszolgálati irodájában. A gördülékenyebb ügyintézés érdekében előzetesen a következő telefonszámokon egyeztethetnek időpontot: 567-649, 567-656.