Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-15 / 242. szám

PENTEK, 2004. OKTOBER 15. A K T U A L I S Jogászok vándorgyűlése a szegedi színházban Jogszabályok, vélemények Csütörtök délután a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepélyes keretek között megkezdődött a Magyar Jogászegylet XXI. vándorgyűlése. A rendezvényen részt vett Petrétei József igazságügyi miniszter is. MUNKATÁRSUNKTÓL Utoljára 1995-ben adott otthont Szeged a Magyar Jogászegyletvándorgyűlésének. Kilencévelteltével, tegnap, ismét a Tisza-parti városban találkoztak az ország jogászai. A rendezvényen részt vett Petrétei József igazságügyi miniszter is. A miniszter az ünnepélyes megnyitó előtt lapunknak elmondta: a jogászegylet vándorgyűlése az egyik legjelentősebb szakmai rendezvény, ahol különböző témák kapcsán az elmélettel és a gyakorlattal foglalkozó jogászok beszélgetnek az aktuális kérdésekről. „A szakmai vita segíti a jogszabályok előkészítését, lehetőséget ad vitákra, véleménycserékre" - tette hozzá Petrétei József. A jogászegylet XXI. vándorgyűlésének megnyitóját a Szegedi Nemzeti Színházban rendezték tegnap délután. Czene Klára, a Magyar Jogászegylet Csongrád megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a rendezvény fővédnöke, Szeged polgármestere, Botka László a Szegedi Tudományegyetemen folyó jogászképzés kapcsán úgy fogalmazott: városunk legversenyképesebb értéke a tudás, amire építeni kell. A megnyitó után a büntetőeljárási törvény módosításáról és a kétfokú rendes jogorvoslatról tartott előadást Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter. A tanácskozás ma az újszegedi Forrás Hotelben szekcióülésekkel folytatódik. HH m -m ÜP MR? fii Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter érkezik az ülésre Fotó: Gyenes Kálmán A hibákat mérik, de kijavításukra nem jut pénz a közútkezelőnél Az utak csak romlanak tovább Folytatás az 1. oldalról Eközben a legrosszabb minősítést „kiérdemlő" utak aránya az eltelt 25 év alatt háromszorosára nőtt. A megyében a nagy teherforgalom miatt főleg a nyomvályúk okoznak gondot, e kategóriában az országos élvonalban járunk. Csongrád megye az országban Bács és Veszprém után a harmadik legrosszabb állapotú úthálózattal rendelkezik, útjaink 46 százaléka hibás - mutatja az adatokat Kárász József üzemeltetési és fenntartási főosztályvezető. Vizsgálják a nyomvályúkat, a burkolat állapotát, szélességét, egyenletességét, teherbírását. A lapunkban közölt térkép is mutatja, a burkolat állapota szinte az egész megyében rossz. Az ábrán „nem megfelelö"-ként tüntettük fel az ötfokozatú skálán két legrosszabb jegyet kapott utakat. A szűrA CSIK ARA Egy felezővonalcsík fölfestése 600 forintba kerül. A közútkezelő burkolati jelekre egy évben összesen 83 milliót költ. Optikai vezetést biztosító, az út szélén húzott széles vonalakat már régen nem tudnak festeni ebből a pénzből. Legfeljebb felezővonalra futja a fontosabb utakon. kével jelzett maradék hármast, vagy jobb osztályzatot kapott. Idén a közútkezelő 745 millió forintot kapott fenntartásra, ebből 120 milliót költöttek kátyúzásra, a többit a számtalan más feladatra, például árkok tisztítására használták fel. Ha egy hat méter széles úton terítenék szét ezt a 120 millió forintot érő kátyúzóanyagot, három és fél kilométernyi hosszban tudnák rendbe tenni. Az úthálózat a megyében ezzel szemben 1350 kilométer hosszú, ebben a tempóban 360 év alatt lehetne fölújítani. - Idén egy csomópontot tudunk átépíteni, Makón, 150 millió forintért - folytatja Nagy Gábor fejlesztési osztályvezető. Nyolc kilométeren kicserélik a burkolatot Csongrád és Kiskunfélegyháza között, ez 233 millió forintba kerül. Új út épül Szegedet nyugatról elkerülve, a 2200 méteres szakasz ára kicsivel meghaladja az egymilliárd forintot. Az algyői hídon pedig kétszáz méternyi burkolatot cserélnek ki 140 millióért. Rigó Mihály a hatalmas számok felsorolása után összegez: a lehetőségek és az igények nem találkoznak. Az állami közutakra nem tud annyit szánni a társadalom, mint amekkora szállítási teljesítményt másik oldalról elvárnak. M. B. I. A szennyezés előnyei FARKAS CSABA A környezetszennyezésnek vannak előnyei, én egyről tudok. Még gyerekkoromban történt: valaki bevetette a horgot a tóba, és amikor - nagy nehezen, hosszas fárasztás után - kihúzta, réges-régi fémlocsoló került partra, s benne két harcsa. Búvóhelynek használták a locsolót a harcsák, és a jelek szerint olyannyira biztonságban érezték magukat benne, hogy akkor sem hagyták el, miután a locsoló megmozdult, s kitartóan vonszolódni kezdett a part felé. Más előnyéről a környezetszennyezésnek nem hallottam, kezembe került viszont egy előrejelzés, eszerint az emberiség nem közvetlenül fog kipusztulni a földön fölhalmozódó, különféle, egészségkárosító anyagok miatt, hanem előtte fokozatosan elhülyül. A környezetbe kikerülő egészségkárosító anyagok és bomlástermékeik, melyekkel valamilyen úton-módon, közvetve vagy közvetlenül kölcsönhatásba lépünk, s melyeknek mennyisége növekszik, káros és egyre károsabb hatást fejtenek ki az idegrendszerre, úgyhogy a kipusztulás előtt még következik pár generációnyi fokozódó, csöndes bambulás. Vagy mégsem ? Lehet, a környezetszennyezésnek van egy másik előnye is, már tudniillik az, hogy megszüli saját fölszámolásának igényét. A „régi" uniós országokban a környezetvédelmi ipar sokéves rutinnal működik, s az „újak" esetében is folyik a fölzárkózás. Az ipari üzemeknél keletkező veszélyes hulladékok nagyobb részének sorsa nyomon követhető, rendezett, és ha érvényesül az EU-s trend, az említett rész egyre nagyobb lesz. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékkal kapcsolatban - hogy szűkebb környékünkről is beszéljünk - a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. illetékese őrömmel mondja: 2006-ban már elindulhat gyűjtésük, az ezzel kapcsolatos előkészítés elkezdődött. Erre erős szükség is van, a vegyszeresflakonokat, a féhg kiürült, beszáradt festékestégelyeket, a fiókban fölgyülemlett, kidobásra ítélt gyógyszereket az isten sem válogatja ki a krumplihéj közül különösen, ha a háztartási szemét nem kukába, s így hulladéklerakóba kerül, hanem nejlonszatyrostul a bokrok alá -, s ez még a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy senki más sem válogat. A szegediek Hillert és Újhelyit támogatják MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP holnap kezdődő országos kongresszusa előtt a szegedi pártelnökség is ülést tartott. „A párt országosan és helyi szinten ugyanazon kihívások előtt áll - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Kozma József, az MSZP városi elnöke. - A helyi társadalommal, a civil szervezetekkel kell együttműködnünk, hogy az embereket valóban érdeklő kérdésekkel tudjunk foglalkozni." A szegedi szervezet döntött arról is, hogy Hiller Istvánt, valamint Újhelyi Istvánt kívánja támogatni az MSZP elnöki, illetve alelnöki posztjáért folytatott megmérettetésben. Kozma kitért Pokorni Zoltánnak az oktatási intézményekhez eljuttatott levelére is, melyet a politikai befolyásgyakorlás eszközének és félelemkeltőnek nevezett. Nem érheti hátrány a betegeket a munkabeszüntetés alatt Ma újra sztrájk lesz az egészségügyben Folytatás az 1. oldalról Az előző két sztrájk idején nem érkezett egyetlen panasz sem a betegjogi képviselőhöz, aki szerint a betegek szolidaritást vállaltak az orvosokkal, és megértették, miért tartják a munkabeszüntetést. - Nem sztrájkolnánk, ha nem lenne komoly baj az egészségügyben - jelentette ki Ágoston Zsuzsanna egyetemi tanársegéd, a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kar EDDSZsztrájkbizottságának elnöke. A demonstrációbal} részvevők 6-7 ezer forintos napidíjról mondanak le, ráadásul el kell viselniük az őket érő atrocitásokat is néhány munkáltatótól. így különösen nagy dolog, hogy vállalják ezt az egészet annak érdekében, hogy az egészségügy helyzete követeléseik nyomán javuljon. A szegedi kórházban 156-an sztrájkolnak ma, ennek ellenére a betegellátás minden részlegen zavartalan lesz. A szegedi rendelőintézetben 48-an függesztik fel a munkavégzést. A Tisza Lajos körúti épületben a fül-orr-gégészeten, a szemészeten és a bőrgyógyászaton, a kettes rendelőben pedig a baleseti sebészeten és a röntgenben csak ügyeleti szintű ellátást biztosítanak. A MÁV-rendelőintézetben azonban - a tegnap közöltekkel ellentétben - nem sztrájkolnak, ott ma zavartalan lesz a betegellátás. A Szegedi Tudományegyetem klinikái közül a neurológiai és a fül-orr-gégészeti klinika összes dolgozója, valamint a baleseti sebészet is szinte teljes létszámban vesz részt a mai demonstráción. Ezenkívül a sebészeti klinika, a központ labor, az aneszteziológiai és intenzív terápiás intézet, az ortopédiai klinika, a traumatológiai klinika, a központi műtő dolgozói, valamint a gyógytornászok is sztrájkolnak. Összesen 142-en vesznek részt a demonstrációban. A hódmezővásárhelyi kórházban, valamint a rendelőintézetben 190-en nem dolgoznak ma. A kórházban a sebészeti, a belgyógyászati, a fül-orr-gégészeti, az onkológiai és a bőrgyógyászati osztályokat, valamint a labort, a rendelőben az egyik belgyógyászatot, a szemészetet, a bőrgyógyászatot és a fizikoterápiát érinti a munkabeszüntetés. A fekvő betegeket a sztrájk nyolc órájában is ellátják, előtte és utána pedig a megszokott módon folyik a munka. A többi helyen ügyeleti szintű ellátást biztosítanak. A kisteleki rendelőintézetben mindenhol csak ügyeleti szintű ellátást nyújtanak a mai napon, hiszen körülbelül 50 dolgozó lép sztrájkba reggel 8 órakor. Makón az orvosok közel 50, a többi egészségügyi dolgozó 40 százaléka lép ma sztrájkba a kórházban és a rendelőintézetben. Van olyan osztály, ahol teljes, és van, ahol részleges lesz a munkabeszüntetés, de az ügyeleti szintű ellátást mindenhol biztosítják. TÍMÁR KRISZTA EGYBŐL NEGY NAP Több helyen pénteken döntenek arról, hogy hétfőn is sztrájkba lépnek-e a dolgozók. Igy a betegeknek arra kell számítaniuk, hogy egyes intézményekben négy napon keresztül csak az ügyeleti szintű ellátás működik. Az ország legvilágosabb faluja Rúzsa Beleszerettek a virágokba Az ország legvirágosabb faluja idén a Csongrád megyei Rúzsa lett. A községben - mely egy rózsanemesítőt is megihletett az emberek is másképp viszonyulnak a környezetükhöz, mint egykor. Rúzsa parkjaiban, a házak udvarán, az erkélyeken az ősz közepén is színes muskátlik, dáliák virágoznak. Az utcákon, a közterületeken a fű mindenhol egyforma magasságú, frissen nyírott. Nincs is mit azon csodálkozni, hogy e község kapta idén az ország legvirágosabb faluja díjat hivatalos nevén a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny első díját. - Nem az emléktábla volt a cél, hanem az, hogy a falu szép legyen - jelenti ki Papp János polgármester. - A lakosság szemléletét sikerült megváltoztatunk, ez fontosabb bármilyen díjnál. Rúzsa 7 évvel ezelőtt csatlakozott a virágos falu mozgalomhoz, ekkor a lakosság részére ingyen biztosítottunk virágpalántákat virágbörze keretében. A legnépszerűbbnek a hagyományos virágok, így például a muskátli, a dália, a vasrózsa bizonyult. Az akkor megmaradt palántákat a közparkokban, az intézmények kertjében ültettük el. A következő évi börzén féláron adtuk a virágokat, de sokan otthon is szaporították a növényeket, így bővében Ápolt, rendezett a falu Fotó: Schmidt Andrea voltunk az „alapanyagnak". A lakosság beleszeretett a virágokba, a rendezett környezetbe, ma már nincs szemét az utcán, pedig egykor gyakran eldobáltak a ruzsaiak a papírt, a műanyagot. A parkosítást friss diplomás kertészmérnök, Lajkó Mária irányítja, a község szeretne egy kht.-t is létrehozni az utak tisztítására, felújítására. A falu utcáin a füvet az önkormányzat gépei és emberei nyírják, kéthetente, hogy ne legyen olyan terület, ami kilóg a sorból. - A községnek évente 1 millió forintjába kerül a parkosítás, a fűnyírás, de megéri - mondja Szekeres Istvánná, az önkormányzat gazdasági igazgatója. A virágos falut, vagyis Rúzsa önmagát, novemberben bállal ünnepli, ahol kiosztják a legvirágosabb ház díjat is. A virágos község hire hamar szétfutott az országban. Ez megihletett egy törökszentmiklósi virágnemesítőt, aki Rúzsa néven új rózsafajt nemesít. E Rúzsából hamarosan 100 tövet kap majd a névadó falu, Rúzsa. GONDA ZSUZSANNA