Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

SZOMBAT, 2004. OKTÓBER 2. • HIRDETÉS" 3 A Pick stratégiai tervében kisebb céggel, kevesebb termékkel számol A Paprikától is megválna Folytatás az 1. oldalról A vezetés feladatul kapta, hogy szűkítse a termékportfoliót, és a gazdaságtalan mennyiségben, il­letve veszteségesen gyártott ter­mékeket szűrje ki, racionalizálja a telephelyeket, a termelő tevé­kenységet koncentrálja. Vizsgál­ja meg az úgynevezett „kiszerve­zési" lehetőségeket (takarítás, hi­giénia, szállítmányozás). A közgyűlés felhatalmazta to­vábbá az igazgatóságot arra, hogy a reorganizáció pénzügyi hátteré­ről tárgyaljon a finanszírozó ban­kokkal, és a finanszírozási forrá­sokat a Herz Rt., a Szegedi Papri­ka Rt. és a Pick Szállítási Kft. 100 százalékának értékesítésével te­remtse meg. Szóba kerülhet a fe­leslegessé váló ingatlanvagyon értékesítése is. A közgyűlés szeptember utol­só napján megbízta az igazgató­ságot azzal, hogy a fentiek alap­ján - 90 napon belül - készítsen el egy 24 hónapra szóló kibonta­kozási és reorganizációs tervet. Kovács Tamás, a Pick Szeged Rt. igazgatóságának elnöke kérdé­sünkre válaszolva elmondta, a közgyűlésen keretfelhatalma­zást kaptak egy átalakulási programról, amely a bankokkal való megegyezés alapján törté­nik (a Pick ugyanis több bank­nál nagy összegű, több mint 10 milliárd forintos hitelt vett fel ­a szerk.). A terv a portfoliótisztí­tás - fogalmazta meg tömören rint, Szegeden valósul majd meg. Az már csak a kívülálló következtetése, hogy a cégeladá­sokból a mostanra veszteséges­sé vált Pick minden bizonnyal hiteleit törleszti. F.K. A racionalizálásnak a szállítás is áldozatul eshet Fotó: Gyenes Kálmán Kovács Tamás vagyis az a cél, Szegedre koncentráljanak. A hogy egy tevékenységre és egy cégnek kisebb lesz a mérete, az telephelyre, történetesen éppen összes fejlesztés, az ígéretek sze­SZERDÁN ADJAK AT A FELMONDÁSOKAT A Pick Szeged Rt. szakszerve­zeti tanácsának elnöke, Gol­hovics Gábor szerint legko­rábban október 6-án, szerdán kapják kézhez a dolgozók el­bocsátó szép üzenetüket. Mint ismeretes, szeptember 14-én 450 fős létszámleépí­tést jelentett be a Pick, a szám azonban a vállalaton belüli átcsoportosításoknak köszönhetően mára 250-re apadt. A végleges lista azon­ban még nem készült el. A szakszervezet hétfőn újra tár­gyalóasztalhoz ül a vezetés­sel, mivel azon dolgozók kö­zül, akik előrehozott nyugdíja­zásukat kérték, többen nem­leges választ kaptak. A picke­sek munkahelye, a minimális 30 napos felmondási idővel számolva, legkorábban de­cember 6-án szűnhet meg. A cégnél eddig 2380-an dolgoz­tak, közülük körülbelül 2 ez­ren szegediek. A védők indítványozták Kunibor és társai szabadlábra helyezését Előzetesben maradnak a vádlottak A zsarolással vádolt férfiak sza­badlábra helyezését indítvá­nyozta a tegnapi tárgyalási nap végén a Kumbor-per három vád­lottjának védője. A kérelmeket a bíró elutasította. Tart a per, melyben Kumbor Ti­bort, a Csongrád Megyei Rend­őr-fökapitányság nyomozóosz­tályának volt vezetőjét bűnszö­vetségben és hivatalos személy­ként, folytatólagosan, társtet­tesként elkövetett zsarolással vádolják. Az ügyészség szerint az alezredes öt társával három vállalkozótól folyamatos fenye­getéssel mintegy 130-160 mil­lió forintot zsarolt ki. A volt rendőrtisztet és két arab bűn­társát, az egyiptomi T. H.-t és a szír M. R.-t tavaly nyáron tar­tóztatták le. A Kumbor-per teg­napi tárgyalási napjának végén, az egész nap tartó tanúkihallga­tások után a három férfi védője indítványozta a vádlottak sza­badlábra helyezését. Bálint Gyula, Kumbor védője azt hangsúlyozta, hogy védencé­vel összefüggésben már minden tanút kihallgattak, s a cselek­mény tárgyi súlya sem olyan ki­emelkedő, hogy Kumbor szöké­sétől lehessen tartani, továbbá védence büntetlen, makulátlan előéletű és három kiskorú gyer­mekről köteles gondoskodni. T. H. jogi képviselője, Koczka Ákos és M. R. védője, Krajkó Zoltán is indítványozta védence szabad­lábra helyezését. Az indítványokat a bíró eluta­sította. Barna György nem értett egyet azzal, hogy a bizonyítás be­fejeződött volna, ezért szerinte még fennáll a tanúk befolyásolá­sának lehetősége. A vádlottak és a védők fellebbeztek a végzés el­len. A tárgyalás december elején folytatódik. A. T. J. Mosoly és könnyek BÁTYI ZOLTÁN Egy Bátyi Zoltán nevű kisúttörő nem adta át a helyét egy idős hölgynek, hovatovább azt hitte, hogy az ablakon történö kibámu­lással áthághat minden udvariassági szabályt. Ezt vette rossz né­ven édesanyám, s jutalmazott egy jókora fülessel. Hogy - mint mondá - örök időkre megtanuld: az idős emberek nem csak ülő­helyet, de tiszteletet, méghozzá nagy tiszteletet is érdemelnek. Mert nekik köszönhetjük, hogy ez az ezerszer megsebzett ország még él, hogy akkor is dolgoztak a gyárak, amikor a hozzám ha­sonló zöldfülűek még ki se ugrottak a gumibugyiból. Az ország öregjei hordozzák azt a tengernyi tapasztalatot, amire majd te is építkezhetsz - suttogta fülembe jó anyám. Akkor persze még dehogy gondoltam át szavai lényegét. Am ahogy kinőttem a rövidnadrágból, s megtanultam, min kellett át­mennie annak a XX. században, aki meg is érte mondjuk a 70 éves kort, nem csupán tisztelet, de a megdöbbenés Ls fészket rakott ben­nem. Hiszen a mi öregjeink élték túl a világháborúkat, országot építettek romokból, ha éppen volt rá idejük, mert nem zárta töm­löcbe őket az éppen aktuális hatalom. Ok hitették el magukkal, hogy a három műszakban, térdig érő gumicsizmában végzett mun­kát is meg lehet szokni, nekik magyarázták be, Tiabanton szállni élvezet, s egész Amerika irigyli az ő kiskertes boldogságukat. A mi öregjeink sírták el magukat, hogy hosszú évek után végre kiutaltak nekik egy negyven négyzetméteres, másfél szobás pa­nelt, tízévente egyszer eljuthattak a Balaton-parti szakszervezeti mennyországba, s pult alól vehettek akár még két kiló banánt is karácsony előtt. Igen, a mi öregjeink gürcöltek, tűrtek, hó végén fillérezgettek, azért, hogy nekünk, a mai középnemzedéknek va­lamivel jobb sors jusson, azért, hogy megvalósuljon egyszer egy olyan szép világ, amelyben unokáik még boldogabban élhetik hétköznapjaikat. Hogy nem kímélték egészségüket- Ugyan mikor lett volna efféle kicsinységekre idejük ? Hogy közülük számosan megrokkantak a ro­botban, de ezt elrejtve még mindig ők, akik egy-egy család támaszai ? Számukra ez természetes. Könnyeiket ezerszer mosott zsebken­dőkbe rejtik, szeretetük, türelmük ma is határtalan. És olyan hálá­san tudnak a fiatalra nézni, ha az segítő kezet nyújt, amikor már minden lépés kínszenvedés, s oly távolinak tűnik az út túloldala. Mi pedig, ugye kinyújtjuk ezt a segítő kezet az év minden nap­ján 1 Közöttünk ugye egy olyan sem él, akinek csak az öregek hó­napjában jut eszébe, hogy felhívja telefonon édesanyját, és rákér­dezzen: mama, biztos jól vagy ? Mert ha ezt elmondhatjuk ma­gunkról, lelkünkben hatalmas lehet a béke. S még akkor is mo­soly szépíti arcunkat, ha negyven év előtti, durranás pofonokra gondolunk. Fidesz-álláspont Az önkormányzatok anyagi el­lehetetlenítéséről tartott sajtó­tájékoztatót tegnap a Fidesz önkormányzati tagozatának Csongrád megyei elnöke, Szál­lási Béla. A hatszázalékos köz­alkalmazotti béremelés egyszá­zalékos állami vállalásáról Szől­lősi elmondta, az állam egy fo­rintot ad, de adók formájában négyet visszavesz. Hangsúlyoz­ta, az önkormányzatok nem tudják a közalkalmazottak bér­emelését kigazdálkodni, Szeged városának 3,6 milliárd forint forráskivonást okoz évente, hogy az állam nem fedezi a bé­rek emelésének költségeit. A KAMARAELNOK 0VAT0SSAGRA INT Támogatja a magánosításra irányuló törek­véseket a Csongrád Megyei Orvosi Kamara. „Nincs olyan érv, amely meggyőzhetne arról, hogy az rossz, ha a dolgozók saját kezükbe veszik a sorsukat" - mondta Hajnal Ferenc elnök. Ugyanakkor óvatosságra is int: csak alaposan megszerkesztett szerződéssel szabad ezt átvállalni. Úgy gondolja, a je­lenlegi díjtételek mellett nem lesznek ké­pesek gazdaságosan működni ezek a vál­lalkozások. Azt tanácsolja: mindenki várja ki a jogszabályok átalakulását, hogy biz­tonságosabb legyen belevágni a privatizá­cióba. Fotó: Gyenes Kálmán A megyében még egyik rendelőintézetet sem privatizálják Kivárás vagy ugrás a sötétbe Fenntartásokkal kezeli a jövő évtől le­hetővé váló privatizációt Csongrád me­gye rendelőintézeteinek többsége. A közvélekedés szerint a magánosításba a jelenlegi körülmények között nem szabad belevágni, de ha a feltételek adottak lesznek, többen élni akarnak a lehetőséggel. Jövő év januárjától olyan hitelkonst­rukciót indít az egészségügyi tárca, amellyel lehetővé válik a járóbe­teg-szakrendelők privatizációjára. Bár az ígéretet az azóta leváltott Kökény Mihály tette, az új miniszter pedig ez idáig nem beszélt ezzel kapcsolatos terveiről, kíváncsiak voltunk arra, hogy Csongrád megye néhány váro­sában lenne-e igény és lehetőség ezen intézmények magánosítására. A szegedi rendelőintézet privatizá­cióját már 1992-ben kezdeményezték. Gaál István, a Szeged Megyei jogú Vá­ros Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat főigazgató fő­orvosa elmondta, hogy ebben az intéz­mény dolgozóinak 90 százaléka támo­gatta. A kezdeményezést a minisztéri­um is preferálta, és megbízó levelet adott arra, hogy országos modellként kezdjék el a megvalósítást. Ehhez azonban a jogszabályi háttér akkor még nem volt adott, így nem is való­sult meg. Pártolja a privatizációt a főigazgató, azonban úgy gondolja, a jelenlegi struk­túrában és finanszírozási viszonyok mellett nehéz elképzelni annak sikeres megvalósítását. A privatizációhoz szük­séges több száz millió forintos befekte­tés - véleménye szerint - csak nagyon hosszú idő alatt térülhetne meg, hiszen jelenleg is csak óriási erőfeszítésekkel le­het az egyensúlyt fenntartani. - Először célszerű lenne országos és helyi stratégiát felállítani, melynek alapján ki lehetne alakítani a stabil ellá­tási struktúrát. Ebből kiindulva már bármilyen szervezeti átalakulás megold­ható - magyarázta a főigazgató. Hozzá­tette: arra viszont már most is adott a le­hetőség, hogy az orvosok egyénileg vál­lalkozzanak az intézményen belül. - Az biztos, hogy nem lesz egyszerű befekte­tőt találni - mondta az igazgató. - Ebben a változó helyzetben nem kapkodnak az egészségügyért. Csongrádon egyelőre kivárnak. Somo­gyi Árpád alpolgármester elmondta, mi­vel csak annyit lehet tudni a privatizá­cióról, amennyi a sajtóban megjelent, nem foglalkoztak még a témával. Ahogy azonban megkapják a hivatalos értesí­tést és megismerik a feltételeket, felmé­rik, hogy van-e igény a rendelőintézet magánkézbe adására. Vegyes üzemeltetéssel működik a mó­rahalmi „kis SZTK". Vághy Richárd, a Móra-Vitai Térségi Egészségmegőrző és Szociális Kht. ügyvezető igazgatója el­mondta, a dolgozók körében még nem igazán fogalmazódott meg az igény a magánosításra, márpedig első körben ők azok, akik élhetnének ezzel a lehetőség­gel. Ennek ellenére szeretnék elindítani a privatizációt, a tárgyalások már el is kezdődtek. Kisteleken évek óta gondolkoznak a privatizáción. Az intézmény - a móra­halmihoz hasonlóan - csak úgynevezett funkcionális privatizáción esett át: a tu­lajdon az önkormányzaté, a működteté­sért viszont a kht. felel. A magánosítás­ba - Vígh József, a Kisteleki Egészségügyi Kht. ügyvezető igazgatója szerint - a je­lenlegi finanszírozás mellett, amikor hónapról hónapra romlanak a feltételek, nem szabad belevágni, mert az ugrás lenne a sötétbe. TÍMÁR KRISZTA Váróterem a Vasas Szent Péter utcában

Next

/
Thumbnails
Contents