Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-01 / 230. szám

PÉNTEK, 2004. OKTÓBER 1. "AKTUÁLIS* 3 A kis pénzintézetek képviselőjével a második körben tárgyalt a kormány Két nehéz év előtt állnak Háromszor annyit von el a takarékszövetkezetektől a bankok megadóztatásáról szóló második számú elképzelés, mint az első - állítják az érintettek, a pénzügyminiszter szerint viszont ez nem így van. A 250 millió forintnál nagyobb saját tőkéjű megyei takarékszövetkezetek vezetői azt mondják, egyelőre nem érdemes bármit is mondaniuk: míg a rendelet megjelenik, még legalább kétszer fog változni az elképzelés. Előbb a pénzügyi vállalkozások társasági nyereségadójának nyolcszázalékos emelését tervezte a kormány, majd olyan elhatározás született, hogy inkább hatszázalékos különadót vetnek ki a kamatbevételek és -kiadások különbözete után 2005-re és 2006-ra. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, Kiss Endre a hét elején azt nyilatkozta, háromszor annyit von el ez a tervezet a takarékszövetkezetektől, mint a bankoktól, és megeshet, jó néhány kistelepülésen megszűnik a pénzintézeti szolgáltatás, továbbá szomorú az is, hogy a kormányfő csak a Bankszövetséggel és az OTP-vel tárgyalt, velük nem. Ezután Draskovics Tibor pénzügyminiszter találkozott Kiss Endrével, s ezen a megbeszélésen elhangzott: a kormány csak azokra szeretné kivetni a pénzintézeti kamatkülönbözetet terhelő különadót, amelyeknek 250 milliósnál nagyobb a saját tőkéje idén, valamint tagjai számára az adóévre vonatkozóan részesedést nem állapított meg. Draákovics azt is megjegyezte, szerinte emiatt a takarékszövetkezeteket nem érinti olyan tragikusan a tervezet. - Ha úgy történik, ahogyan az a hírekben hallható, az számunkra még kedvező, ránk nem vonatkozik a tervezet - mondta kérdésünkre Balogh Jánosné. A Kiszombor és ViA takarékszövetkezetek háza táján is változik a világ Illusztráció: Miskolczi Róbert deke Takarékszövetkezet elnöke szerint jellemző, hogy míg a bankok százmilliárdos nyereséget realizáltak legutóbb, addig a 159 takarékszövetkezet összesen 11,5 milliárdot. Azaz érthető, ha a kormány meg akarja adóztatni a bankokat. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy a takarékszövetkezetek azokon a kistelepüléseken is jelen vannak, ahol a nagyok nem nyitnának fiókot, ezért sem szabad egy mértékkel mérni őket. A Kiszombor és Vidéke Kiszombor és Makó mellett Földeákon és Marosleién működtet kirendeltséget. Talán jellemző, hogy a 250 millió forintnál nagyobb saját tőkéjű takarékszövetkezetek megyei vezetői szinte egyöntetűen azt mondták a hírrel kapcsolatban: szükségtelen, hogy bármit is nyilatkozzanak, mert mire a tervből rendelet lesz, még legalább kétszer változni fog. Pusztainé Varasdi Éva, a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet ügyvezetője azt mondta, figyelik a parlamenti eseményeket, és várják a rendeletet. Többen azt javasolták, kérdezzük meg a szövetséget, annak az a feladata, hogy ilyenkor viaskodjon. A megyei szövetség munkatársa - név nélkül nyilatkozva - annyit mondott, az érintettektől valóban háromszor annyit von el a kamatkülönbözet adója, mint a bankoktól, s hogy a tervezet a Csongrád megyében működő takarékszövetkezetek nagy részét érinteni fogja. BAKOS ANDRÁS Szék és hentesbárd FEKETE KLARA Bármelyik uhunkat harapjuk, mindegyik fáj. Bármelyik vállalattól, önkormányzattól, szolgáltatótól is küldenek el dolgozókat, megsajnáljuk őket. Minden ember első reflexe az, ha ilyet hall, hogy megfogja két kezével a székét, avagy a hentesbárdját, ezzel egyszerűen meg tud győződni arról: ugyanott dolgozik, ahol az előző nap. Még nem került utcára. A munkahelyek megszüntetése mindig sokkoló hír, és természetesen minél közelebbi a történés földrajzilag, annál jobban éljük bele magunkat az érintettek helyzetébe. Ha azt halljuk, hogy Németországban egyszerre háromezer embert bocsátott el ugyanaz a muhi, amelyik Magyarországon éppen zöldmezősen gyártócsarnokot épít, még örülünk is. A soproni létszámleépítést már sajnáljuk, a szegedi elbocsátások miatt pedig mélységes felháborodásunknak adunk hangot. A szegedi létszámleépítésekben jelenleg éppen a IHcké a főszerep, azé a társaságé, amelyik még egy évvel ezelőtt is a megtestesült biztonság szigete volt. Nekünk, kívülállóknak fáj a lépés, hát még azoknak, akik el is veszítik a munkahelyüket. Még akkor is, ha a tulajdonos érvei a gazdasági racionalitás mellett szólnak: olcsón beszerezhető vágott sertés, tisztább profil, nagyobb nyereség. Es első hallásra szinte cinikusnak tűnnek azok a mondatok, amelyeket vezetők mondanak nekünk a telefonvonal végén: miért nem foglalkozunk azzal, hogy a Matávnál és MÁV-nál együttesen éppen ezreknek készülnek útilaput kötni a talpára. Tényleg, miért is nem velük foglalkozunk! Bizonyára azért, mert nem ismerünk a megyében tucatnyi matávost és kevés az olyan helyi vasutas, akinek családja a szárnyvonalak megszüntetése miatt fél. A vasúttársaságot ráadásul nem is szeretjük, sokszor érezzük úgy, nincs arányban a vonatjegy ára azzal a szolgáltatással, aminek az árát kifizetjük: a járatok gyakran késnek, a vasúti kocsik koszosak, és akkor a szegedi nagyállomásnak, a város kapujának siralmas állapotát még nem is említettük. Újra híre jár, bár cáfolják: létszámleépítésben, járatok megszüntetésében gondolkodik a MÁV. De nem fakadunk sírva. Fölrémlik bennünk, amint állunk egy sorompóval védett vasúti átjáróban, a percek csigalassúsággal telnek, majd végre elrobog egy mozdony, mögötte két kocsi. Az egész szerelvényen pedig a pilótán kívül csak egy utas ül. Pajor László tiltakozik Van szakmai vezetés az intézményben Folytatás az 1. oldalról Az intézmény megbízott vezetője elmondta, kinevezése óta kevesebb mint egy hónap telt el, ezalatt azonban már megalakult a kórházi szakmai tanácsadó testület, amelynek létrejöttét egy 2002-es törvény írja elő. Tagjai két professzor, egy habilitált és egy minősített orvos - dolgozzák ki többek között az orvosigazgatói pozíció betöltésének kérdéseit. Hozzátette: érvek szólnak amellett, hogy a hamarosan kiírásra kerülő főigazgatói pályázatig már ne töltsék be az orvosigazgatói állást, szerepét vegye át a tanácsadó testület. A pályázat nyertese pedig újabb pályázat alapján választja majd ki legközelebbi munkatársait. Pajor László professzor hangsúlyozta: a kórház vezetése biztosított, naponta hoz szakmai döntéseket. Ezek közül is a legfontosabb a magas szintű betegellátási tevékenység irányítása és a kórház rekonstrukciójának előkészítése. Ez utóbbi keretén belül az elmúlt évtizedek legnagyobb szegedi egészségügyi befektetése indul meg: 1,6 milliárd forintos költségvetéssel az urológiát, a pszichiátriát és a műtőblokkot újítják fel. Ezenkívül egy 800 négyzetméteres napkollektor segíti majd a kórházat az energiaspórolásban. A kórház megbízott főigazgatója sérelmezte, hogy bár lehetne beszélni a kórház jelentős szerepéről a szegedi egészségügyben, vagy a hazai tudományos életben, még mindig úgy emlegetik az intézményt, mint ahol a betegcsere történt. - Meddig kell még ezt a hibát ismételgetni? - kérdezte Pajor László, majd hozzátette: véleménye szerint ez a betegtársadalom elbizonytalanításához vezet, holott hosszú távon épp az lenne az érdeke a városnak, hogy a bizalmukat visszanyerjék. T. K. Mégis emelné közalkalmazottainak bérét a megye Siket Judit lett az új főjegyző Siket Juditot (képünkön) választotta főjegyzővé a megyei közgyűlés. Az ellenzék titkos szavazást kért, ám mégis nyíltan szavaztak a képviselők. Eldöntötték, hogyaz utolsó pillanatban - mégis pályázzon a megye a közalkalmazottak hatszázalékos béremeléséhez szükséges pénzre. Az ellenzék szerint színjátékba illő volt a javaslat előterjesztése, az MSZP-SZDSZ-frakció visszautasította a minősítést. * y Uí • BALTEX BURKOLÓLAP SZAKÜZLET 20 gyár • 5000 féle termék 20 OOO m2 árukészlet Kelemen Lajosné, a makói Maros Menti Idősek Otthonának vezetője kapja idén a Szociális Ellátásért Díjat, amelyet a megyei önkormányzat adományoz - döntött tegnapi ülésének elején a megyei közgyűlés, s Frank József elnök átadta az alkotói díjat Bálint Erzsébetnek, aki az amerikai Lucas és megyénk kapcsolatait ápolja évek óta. A legfontosabb napirend az új főjegyző megválasztása volt. A jelöltek a közgyűlés előtt is bemutatkoztak öt percben. Baláspiri Csaba, a konzervatív frakció vezetője azt kérte, szavazzon a közgyűlés titkosan, így nem vetne árnyékot a képviselők és a főjegyző későbbi kapcsolatára az, ki hogyan döntött. A javaslat nem kapta meg a szükséges mennyiségű voksot. A nyílt szavazás ezután a jelöltekről rövid idő alatt lezajlott: Siket Judit 23 igennel és 13 tartózkodással rögtön megkapta a többséget zömmel a konzervatívok tartózkodtak. Baláspiri Csaba frakcióvezető azonnal gratulált a győztesnek, aki, miután elmondta, hogy jelenlegi munkahelyétől, a Magyar Államkincstár területi igazgatóságától egy hónap múlva tud átjönni, elsietett. Húsz perc múlva hivatalában értük utol: kérdésünkre azt válaszolta, örül a közgyűlés döntésének, s nem foglalkoztatja, ki szavazott rá, s ki nem. Onnan, ahol ült, nem is lehetett látni az eredménytáblát. Hosszú vitát váltott ki Szirbik Imre javaslata; a szentesi polgármester azt kérte az MSZP-SZDSZ-frakció nevében napirend előtt, mégis döntsön úgy a közgyűlés, hogy részt vesz a kormány által kiírt pályázatban, amely a közalkalmazottak bérének hatszázalékos emeléséről szól, s amelyben az önkormányzatnak 65-70 millió forintot kellene biztosítania saját erőből, az állam pedig ezt kiegészíteA SZENTESI KORHÁZ UJ NEVE A megyei közgyűlés döntött: 2005. január elsejétől dr. Bugyi István nevét viselheti a szentesi területi kórház. Az ülésen Frank József elmondta, kiderült, ez a szándék tetszik a családnak is. Móra József képviselő úgy fogalmazott, örül annak, hogy a közgyűlés átlépte saját árnyékát, és döntött erről a névfelvételró'l. Jó lenne, ha ez egy hivatalos ünnepséggel válna emlékezetessé, s erre a január elsejei dátum azért is alkalmas, mert a kórház egykori igazgatójának születésnapja két nappal később lesz. né. Gazdag János, a pénzügyi bizottság elnöke vázolta, a saját erő előteremtése a hitelkeret terhére lehetséges, Simicz József szerint ez reszkírozás, de nem hazardírozás, és ezt a kockázatot vállalni kell. Baláspiri Csaba szerint farizeusság, színjáték, hogy a kormányoldal most, a pályázat beadási határidejének utolsó napján terjeszti elő ezt a javaslatot, Murányi László képviselő arra emlékeztetett, ő két hónappal ezelőtt ugyanezt kérte, akkor mégsem támogatták, s ez valóban színjáték, főleg úgy, hogy tudvalévő: e hat százalék egyszeri őszszeg, nem épül be a béralapba. A szocialisták azt mondták, azért most jött elő ez a javaslat, mert eddig nem voltak meg az adatok. Hosszas vita kezdődött, végül Vincze László és Bodó Imre arra hívta fel a figyelmet, ilyen szituáció mindig akkor alakul ki, amikor a kormány úgy ígér valamit, hogy a teljesítést mások zsebére képzeli el, hatni kellene a kormányra annak érdekében, hogy ilyen később ne legyen. A javaslatot egy tartózkodással mindenki megszavazta: félretették a pénzt a hat százalékra. B. A. Négymilliós adomány a kórháznak Zalakerámiánál! 25%-os árengedmény* a Zalakerámia termékeire! Díjmentes szolgáltatásaink: - szaktanácsadás - felmérés - házhoz szállítás - gyereksarok - kártyaelfogadás Hyttra tartás: h.-p.:7-1S, szo.: á-13. Egyedülálló betegfigyelő rendszer *a ¡pjelóltfterméfcekfl) ma, mjtimm. m, v, krmtMmxMi *£-«*si" uméi Az országban egyedülálló betegfigyelő rendszert alakítanak ki a szegedi városi kórház kardiológiai osztályán. A négymillió forint értékű beruházást egy magánszemély adományából tudják megvalósítani. Négymillió forintot adományoz egy szegedi nyugdíjas a városi kórháznak. A neve elhallgatását kérő adományozó - aki korábban egy nagyvállalat elsőszámú vezetője volt - a kardiológiai osztály fejlesztésére adja a pénzt. Bálint János, az adományozó jogi képviselője elmondta, ügyfele azért akar segíteni, hogy ezzel is erősítse a kórház iránti bizalmat, és gesztusával azt üzenje a szegedieknek: ne egy esetből ítéljék meg az ott dolgozók munkáját. Pajor László, a szegedi városi kórház megbízott vezetője elmondta, nagy megtiszteltetés ez az intézmény számára, és kellemes meglepetésnek nevezte, hogy vannak olyan magánszemélyek, akik jelentős eszközzel támogatják az egészségügyet. Véleménye szerint ez a példaértékű gesztus irányt mutathatna a gazdagoknak is. Hangsúlyozta: ez olyan adomány, amely nem marketingszempontból történt, hiszen a jótékonykodó nyugdíjas nem szeretné kilétét felfedni. A tervek szerint a négymillió forintból komplex betegfigyelő rendszert építenek ki a kardiológiai osztályon. Pajor László elmondta: kamera figyeli majd a kórtermeket, így nemcsak hangjelzést kapnak a nővérek, ha baj van, de azt is egyből láthatják, hogy pontosan hol és mi a probléma. Egy mikrofon segítségével lehetőség lesz az azonnali kommunikációra is. A rendszer tárolásra is alkalmas, így visszakereshető, hogy hányszor néztek a nővérek a betegekre, nyomon követhető a bent fekvők állapota, valamint az is, hogy mikor mit csinálnak. Ilyen rendszer Magyarországon még egyetlen egészségügyi intézményben sincs. Hogy éppen a kardiológiai osztályon alakítják ki, annak a megbízott intézményvezető szerint azért van nagy jelentőssége, mert a szívbetegeknél nagyon fontos az azonnali reakció. Az pedig külön öröm számára, hogy mindez egy magánszemély adományából valósulhat meg, aki ezzel is az intézmény iránti bizalmat szeretné erősíteni. TÍMÁR KRISZTA