Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-12 / 239. szám

KEDD, 2004. OKTÓBER 12. "AKTUÁLIS" 3 A parkolás mint bagatell SULYOK ERZSÉBET Minél nagyobb a szabadság, annál több a szabály. Amit be kellene tartanunk. De nem tesszük. Olyan a világunk, hogy a reklámmal kezdődik. Beetetnek, hogy miért ne lehetne nekünk is autónk. A tudatosan autó nélküli embert manapság a fékevesztetten fogyasztó többség afféle visszamaradott őslénynek hajlamos nézni, de legjobb esetben is csodabogárnak. Akinek pedig azért nincs kocsija, mert nem tudja megvenni és fönntartani, annak olyan a közege, hogy keményen álljon a lábán, ha meg akarja úszni ép bőrrel, önbecsülési problémák nélkül (vagy autó árát költheti az antidepresszánsokra). Szóval előbb-utóbb lesz autónk - és tartozásunk. S ha már van, járunk vele, ami drága mulatság. Innentől kezdve folyton a spóroláson jár az eszünk. Megyünk Romániába tankolni. Vasárnap vödör vízzel mossuk a szélvédőt és a növényölő lúgokat a szomszéd zöldjére löttyintjük. Legföljebb sárga zónás parkolóbérletet veszünk és ha mégis meg kell állnunk a belvárosban, hát bhccelünk. Vagy elfoglaljuk a rászorulóknak fenntartott ingyenes helyeket. A kórházak előttieket, a mozgássérülteknek felfestett parkolóhelyeket. Szegjük a szabályokatfeszt. Azt hihetnénk, a saját jól felfogott érdekében a saját maga által önvédelemhói megalkotott korlátokat az ember tiszteletben tartja, ettől ember. A belátás képességétől. Ezért nem süllyed odáig, hogy - például - elzárja a mentő vagy a tűzoltó útját, elfoglalja a sürgősségi beteg helyét, beül ittasan a volán mögé, vagy földuzzasztott éntudattal hág át sebességkorlátot. De, süllyed. Legföljebb a büntetés nagysága riasztja. Igaz persze az is, hogy az egyre ésszerűtlenebbnek tetsző világban egyre nehezebb épeszű önvédelmi szabályokat gyártani. Fékevesztett reklámcégek. abszolút féktelen hitelnyújtó pénzintézetek, sztrádaépítő konzorciumok, parkolási díjszedők, biztosító társaságok, üzemanyaggyártók és -forgalmazók, karosszérialakatosok és gumisok, adószedők és miegyebek híznak az autós pénzén - és akkor a tolvajokról még szó sem esett. Miért éppen az autós legyen belátó ? Szabálytartó ? A kórházak környéki parkolás hétköznapi apróságai azért viszszatérő témák, mert ezekben közvetlenül megjelenik mindenki rossz lelkiismerete. Egy elbaltázott világ leselkedő életveszélyessége. Több mint száz kiló arany, ezüst és bronz Értékes műkincseket foglaltak le Röszkén Hatalmas mennyiségű, több tízezer darab ókori tárgyat találtak a vámosok Röszkén Fotó: Karnok Csaba Több tízezer római és bizánci pénzérmét, ékszert, ruhadíszt és más használati tárgyakat, fibulákat találtak a vámosok egy fürdőszoba-felszereléseket szállító bolgár kamion vezetőfülkéjében hétfő reggel a röszkei határátkelőnél. MUNKATÁRSUNKTÓL Hétfő reggel jelentkezett belépésre a röszkei határátkelőhelyen egy bolgár rendszámú, Németországba tartó kamion. A bolgár sofőr a rakományon kívül nem jelentett be vámolnivalót. A kamion szaniterárut - fürdőszoba-felszerelést: csempét, WC- és mosdókagylókat - szállított. A kamiont úgynevezett kockázatelemzés módszerével kutatták át - tudtuk meg Bunyevác Miloje alezredestől. A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtófelelőse elárulta, ilyen esetekben a vámosok „különböző rizikófaktorokat" vizsgálnak, de, hogy melyek ezek, azt nem árulta el. A bolgár rendszámú kamion vezetőfülkéjének gyári üregeiben az intézkedő vámos három sporttáskát talált, amiben több nejlonszatyor volt. Ezek római és bizánci pénzérméket, ékszereket, ruhadíszeket, használati tárgyakat, fibulákat és egyéb tárgyakat rejtettetek - a származási koruk szerint kategorizálva, precízen elkülönítve és becsomagolva. A régiségek többsége pénzérme, a tárgyak nagy része fémtiszta, a többi erősen szennyezett. A több tízezer darabból álló csempészáru több mint száz kilogrammot nyomott. A bolgár sofőr azt mondta, hogy a tárgyakat egy német állampolgár megbízásából szállította Németországba. A lefoglalt csempészáru minden egyes darabját nem tudták azonnal a szegedi Móra Ferenc Múzeumba szállítani. Vörös Gabriella, a múzeum igazgatója elmondta, a tárgyak római korból származó részét ő vizsgálta volna, de - mint fogalmazott - „iszonyatos mennyiségről" van szó. így a használati tárgyak értékének pontos meghatározása rendkívül hosszú ideig is eltarthat. Vörös Gabriella, mivel még nem látta a csempészett tárgyakat, nem kívánt becslésekbe bocsátkozni a „lelet" értékét illetően. Sokkal megbízhatóbb, mint a cseh ponty Fehér-tavi őszi lehalászás A lehalászott halak telelőtavakba kerülnek, s folyamatosan értékesíthetők, egészen tavaszig Fotó:.Gyenes Kálmán Megkezdődött tegnap az őszi lehalászás a Fehér-tavon. A lehalászott mennyiséget fokozatosan értékesítik tavaszig. Az újabban Magyarországra bekerült cseh és egyéb, völgyzárógátas tavakból hozott ponttyal szemben a fehér-tavi mindig ellenőrzött, káros anyagoktól mentes vízből származik. November végéig 22 tóegységet halásznak le, ötvenfős létszámmal a Szegedfish Kft. működtette fehér-tavi halgazdaságában. Vízzel együtt „leeresztik" a halakat - de a hálós módszert is alkalmazzák még -, s a lehalászott állományt 120, raktártónak is tekinthető, kis területű telelőtóba helyezik. A próbahalászatok adatai szerint 1500 tonna halat halásznak le, ez 90 százaléka az előző években megszokott termésnek tudtuk meg Sztanó János ügyvezető igazgatótól. A kismértékű hozamcsökkenés oka az elmúlt nyár változékony időjárása, mely visszafogta a halak táplálékfogyasztását. Az említett mennyiség 90 százaléka ponty, a fönnmaradó hányadot fehér busa, amur, harcsa, csuka, süllő, illetve - nem tenyésztett, a Tiszából bekerülő - ezüstkárász és törpeharcsa teszi ki. A pontymennyiség nagyobb fele 1 kiló 30 deka fölötti, étkezési hal, kisebb fele tavasszal visszakerül a nyári szállásra, növekedni. Az ikrából, a ponty esetében, két és fél év alatt lesz étkezési hal, az intenzív fehér-tavi körülmények között. - Az őszi lehalászás nem azt jelenti, hogy a lehalászott mennyiséget egy az egyben eladjunk - mondja az ügyvezető igazgató. A kis területű telelőtavakban egészen jövő tavaszig tárolhatók a halak, megfelelő körülmények között, s karácsonykor, illetve bármikor a kívánt mennyiségben értékesíthetők. Nem is olyan túl rég, tíz-tizenöt évvel ezelőtt a gazdaság igyekezett minél hamarabb eladni a halakat, azóta viszont nőtt a telelőtavak száma, fejlődött a technológia, és lehetővé vált nagy mennyiségű hal megfelelő téli eltartása, így a folyamatosan egyenletes értékesítés. A minőséget pedig a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer is garantálja, túlmenően a sok évtizede fölhalmozott fehér-tavi, halas tapasztalatokon. A Fehér-tó - lévén, hogy nem völgyzárógátas, mely utóbbinak vízgyűjtő területéről bármi bekerülhet a halak tartózkodási helyére - mindig káros anyagoktól mentes, egészséges közeget biztosít a halaknak, ez ízükben is megmutatkozik. Gyakorlott halevő azonnal fölismeri: a halászlé alapanyaga völgyzárógátas, dunántúli, illetve cseh tógazdaságból származik-e, vagy a Fehér-tóról. A gyakorlatlan annyit érez, hogy az egyik hal iszapízű (ez a völgyzárógátas), a másik nem. S hol értékesíti a halat a gazdaság? Külföldre az EU-országokba, illetve Romániába jut el a fehér-tavi hal, nálunk az egész Dél-Alföldre, beleértve Baját, Mohácsot is, ezen túlmenően Szekszárd környékét is. Az ügyvezető igazgató elmondta: a jövőben az eddiginél nagyobb szerepet szánnak a horgászcélú halelőállításnak is. Piackutatást végeznek, milyen halakra van igény. Akár a - Nyugat-Európában, és horgászvízkezelők által hazánkban keresett - compó előállítására is vállalkozhatnak. ECS. A szegedi M. R.-t letartóztatták, Kisteleken bujkáló segítője bevonult a börtönbe A címke buktatta le a szállítókat mellé, a Délép volt telephelyére. Innen szállították el a hordókat Tatára és Tatabányára - magyarázta a bűnügyi osztályvezető. Elmondta: nyomozó kollégái nemrégiben a szegedi ellenőrzés során 140 hordót fedeztek még fel a Délép egykori telephelyén, amitől nem messze 80, vegyi anyagokkal teli hordót találtak egy leponyvázott kamionpótkocsin. - Az eddigi adatok szerint a szállítást fiktív cégek hamis megrendeléseivel bonyolították le. Ebben a szegedi vállalkozó, M. R. mellet két tatabányai, és egy Kisteleken, álnéven bujkáló, körözés alatt álló férfi is közreműködött. Ez utóbbi, M. R. közvetlen segítője - miután megtudta, hogy a rendőrök házkutatást tartottak nála - önként bevonult a pécsi börtönbe, hogy letöltse korábban kiszabott büntetését hangsúlyozta Kerekes őrnagy. M. R. másik két segítője közül egy külföldi férfit őrizetbe vettek a tatai rendőrök. A negyedik gyanúsított ellen országos körözést adtak ki. - Egy nagyon jól szervezett, baráti, üzleti kapcsolatokból felépült csoport szervezte meg, hogy Szegedről a Dunántúlra szállítsák a hordókat - mondta a bűnügyi osztályvezető, akitől megtudtuk, hogy keddtől már nem ő vezeti a nyomozást. Elmondta: a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságon külön nyomozócsoportot hoztak létre a veszélyeshulladék-szállítási ügy alapos kivizsgálására. Külön nyomozócsoport vizsgálja mától a Szegedről Tatára és Tatabányara került veszélyes hulladékok ügyét. A rendőrség eddigi adatai szerint egy szegedi vállalkozó több millió forintért szállította el a festékiszapot, oldószereket és más vegyi hulladékot tartalmazó hordókat a Délép volt telephelyéről. A szegedi M. R.-t a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. MUNKATÁRSUNKTÓL A Tatai Rendőrkapitányság nyomozói - amint arról lapunkban beszámoltunk - a napokban fogták el azokat a szállítókat, akik illegálisan helyeztek el veszélyes hulladékot Tatán és Tatabányán. Kerekes Győző őrnagy, a Tatai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője tegnap lapunknak elmondta: a gyanúsítottak egy elhagyott tatai katonai ingatlan területén 359, Tatabánya határában pedig 138, vegyi anyagokkal teli hordót rejtettek el. - A nyomozás eddigi megállapításai szerint egy szegedi vállalkozó több millió forintért vállalta, hogy elszállítja a hordókat Szegedről - közölte az őrnagy. Elmondta: a hordók egy részén kézzel írott címkék arra utaltak, hogy azok a Budalakk egykori szegedi telephelyéről származnak. - A Budalakk-telepen éveken keresztül több mint kilencszáz, veszélyes hulladékot tartalmazó hordót tároltak, amelyből több mint hétszáz átkerült az 5-ös út Az 5-ös út mellett, a Délép volt telephelyén, betonsilóban tárolták a veszélyes hulladékot DM/DV-fotó