Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

10 SZIESZTA 2004. október 9., szombat NEMZETI KINCSÜNK: A HERENDI PORCELÁN A legsikkesebb magyar portéka OK IS VETTEK Lady Diana kensingtoni palotájában tartotta a porcelánt Arnold Schwarzenegger a pikkelyes herendi nyulakra bukik Harrison Ford 50 millió forint értékben vásárolt étkészletet T % mmm Paul Newman Hollywoodban, a Sunset Boulevard-on vásárolt Céline Dion is birtokol egy nagy értékű kollekciót A Bakony vadregényes rengetegében megbújó kisváros, Herend a világon az egyik legismertebb magyar település. Azt, hogy milyen széles körben, nehéz lenne megállapítani, mivel ahhoz, hogy valaki meg tudjon vásárolni egy herendi étkészletet, kell bizonyos anyagi fedezet. A herendirajongók tehát a felső középosztálytól felfelé keresendők. Az itt készült műremekekhez hazánkban sem olcsó hozzájutni, bár nálunk még mindig kevesebbet kell fizetni a herendi porcelánért, mint külföldön. Az ománi szultán egymillió dollárt költött herendi porcelánra Emlékszem, édesanyám is nagy rajongója volt ezeknek a valóban szemet gyönyörködtető tárgyaknak, és lehetőségeihez mérten gyűjtötte is azokat formától és funkciótól függetlenül. A fő az volt, herendi legyen. Gyerekkoromban eléggé bosszantott, hogy mennyire vigyázni kellett ezekre a vitrinben csillogó csecsebecsékre. Édesanyám ezzel a szenvedélyével természetesen nem volt egyedül. Az összes európai uralkodóháznak van innen származó étkészlete, jó vásárlók az arab sejkek is. A porcelán hazájában, Kínában is igen népszerű, sanghaji herendiboltunk az egyik legnagyobb forgalmú. Természetesen Japán sem maradhat ki, s mivel a mikádó herendi csészéből iszsza a szakét, alattvalói is lelkesen vásárolják. Intenzíven fejlődik az orosz piac, az „újoroszoknál" is sikk a herendi porcelán. A másik nagy forgalmú bolt Hollyvoodban, a Sunset Boulevard-on található. A herendi porcelán élettelen követe hazánknak, és terjeszti jó hírünket, nevünket. Annál is inkább, mivel ez hazánk egyik fontos protokollajándéka. Kína örök titka A porcelán gyártásának titkát a kínaiak fedezték fel, már legalább 2-3 ezer éve, és őrizték fővesztés terhe mellett. A selyemkészítés fortélyát nem tudták megóvni, a selyemhernyó gubóját sikerült kicsempészni, de a porcelán előállításának módját nem sikerült tőlük megszerezni. Európában is fel kellett fedezni. Ez lohann Friederick Böttgernek sikerült 1708-ban. Hazánkban a történelmi környezet miatt a porcelángyártás csak több mint egy évszázados késéssel kezdődött meg. A herendi gyárat az országban másodikként 1826-ban Stingl Vince alapította. Stingl folyamatosan kísérletezett a massza és a máz összetételével, amely sok pénzt emésztett fel, és egy idő után nem tudta visszafizetni a kölcsönöket. Ekkor 1839-ben egyik hitelezője, Fischer Mór beszállt a gyárba, és a jó üzleti érzékkel megáldott kereskedő felvirágoztatta. Az addig csak néhány emberrel dolgozó üzemet alkalmassá tette a folyamatos termelésre. Kezdetben régi, már nem gyártott meisseni mintákat másoltak, de már ekkor megkezdték az úgynevezett chinoiserie, vagyis a kínai díszítést utánzó, és saját tervezésű minták gyártását is. Az első exkluzív megrendelés Ebben az időszakban, 1842-ben kapta meg a herendi gyár az országcímer használati jogát is, valamint császári és királyi kiváltságos porcelángyár lett. A védegyletet megalapító Kossuth Lajos is lelkes támogatója volt az ebben az időszakban már luxuscikkeket gyártó üzemnek. Az első exkluzív megrendelést Az 1867-es párizsi alkalmából Fischer Mór elnyerte a Becsületrend tiszti keresztjét, ugyanakkor a király magyar nemesi címet adományozott a családnak. Ekkor vették fel a Farkasházy előnevet. (Farkasházy Tivadar a porcelángyáros leszármazottja.) A sikerek ellenére az 1873-as bécsi tőzsdekrachot a gyár is megsínylette, és a következő évben csődöt kellett jelenteni. Ezt ugyan '76-ban feloldották, és Fischer Mór fiai olcsó tömegáru készítésével próbálták a forgalmat növelni. Ez nem hozta meg a kívánt eredményt, ezért 1884-ben eladták az államnak a gyárat, amely már akkor sem volt jó gazda, és 11 évvel később kénytelenek voltak újból bezárni. Az új korszak 1896-ban köszöntött Herendre, mikor is Fischer Mór unokájának, Farkasházy Fischer Jenőnek ajánlották fel megvételre az üzemen kívüli gyárat. Farkasházy képzett keramikus volt, és visszatért a nagyapja által is szorgalmazott magas művészi színvonalhoz, ugyanakkor új herendi zsánert teremtett. kát, illetve a maiak közül Melocco Miklós, Gerzson Pál dolgozott Herendnek. Minden első osztályú Eközben érdemes figyelni a körülöttünk folyó munkára is. A különböző formákat ügyes kézzel alakítják. Különösen nagy pontosságot igényelnek az áttört falú darabok, amelyek elkészítése akár több munkanapba is beletelik, pláne, ha még a festést is hozzávesszük. Mint a neve is mutatja, Herenden minden munkafázis kézzel történik, de a feladatok el vannak osztva, vannak korongosok, van, aki a már említett áttöréseket végzi, külön rózsakészítők, illetve kosárfonók vannak, és természetesen a festők is megosztják a munkát. A porcelánt egyébként legalább kétszer kell kiégetni, és ez a feladat is komoly szakmai tudást igényel, mert még az sem mindegy, miként helyezik el a kemencében a tárgyakat. Persze ennek ellenére is keletkezik némi selejt a gyártás foa londoni világkiállítás hozta meg. A Crystal Palace-ban az egyik kínaizáló, lepkés-virágos mintájú készlet megtetszett Viktória királynőnek, és megvásárolta a Buckingham-palota számára. Ezt a mintát azóta Queen Viktóriának nevezik. Herenden szokássá vált, hogy a különböző kollekciókat, mintákat az első megrendelőről, illetve vásárlóról nevezik el. A Rothschild, az Aponyi, az Esterházy név Mindezek tudatában kissé elfogultan léptem be Szuszky Tibor PR-menedzser kalauzolásával a magyar porcelángyártás eme szentélyébe, hátha sikerül felfednem Herend titkát. A keverőben kezdünk, ahol a Limoges-ból származó kaolint keverik földpáttal és kvarccal. - Az így készült masszát még nem kezdik felhasználni mondja Szuszky Tibor hanem hónapokig érlelik. A herendi üzem a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, mintegy 1500-an dolgoznak itt, eb/ . r„. . , , bői 630 a festő, gyartanak. Elmeletben akar 80 millió variaciot iiietve250akokészíthetnének, hiszen 16 ezer formájuk ™n80S, Tragy formazo. Nyolc és 5000 mintájuk van Több mint ötven országban van képviseletük, és tavaly 6,3 milliárd forintos árbevételt értek el 39 milliós adózás utáni eredménnyel. Évente körülbelül egymillió darabot aztán zott. újabb vevőket is vonSiker és tőzsdekrach A következő években Herend hírneve tovább növekedett, az újabb világkiállításokon több díjat is nyertek a porcelánok. művészt foglalkoztatunk, de a festők, elsősorban mesterfestők is tervezhetnek mintát. Herendnek egyébként több művész is tervezett, főként mióta 1930-ban megkezdték a figurák gyártását. Többek között Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Kovács Margit, Ligeti Miklós, Vastagh Éva álmodott porcelánplasztilyamán, de Herendről nem kerülhet ki másodosztályú áru, azokat rögtön bezúzzák, vagy ha lehet, az anyagot újból hasznosítják. Szuszky Tibor többek között abban látja a herendi sikerek titkát, hogy a manufaktúra rendkívül rugalmas. A megrendelők legextrémebb igényeit is kielégítik, ha az nem megy a híres herendi minőség rovására. Volt olyan japán megrendelőjük, aki három áttört váza úgynevezett tükrébe a saját gyerekei képét festette (mindez 10 millió forintba került neki). A gyárlátogatást a mintatárban fejezzük be. Érdemes alaposan körülnézni, mert kiolvasható az elmúlt 200 év történelme. Az egyik vitrinben a figurák között a többi mögé bújtatva felfedezem Lenin és Sztálin asztali mellszobrát. Nehéz elszakadni a herendi manufaktúrától, és nehéz feldolgozni ilyen mennyiségben azt a szépséget, amely így hirtelen rázúdul az emberre. Egy biztos, a „herendi" a művészi minőség szinonimájává vált az idők folyamán, és úgy tűnik, még sokáig biztosít jó hírnevet nekünk a világban. SIMON TAMÁS Száz éve született Vásárhelyi Pákozdy Ferenc Száz esztendeje, 1904. október 7-én született Vásárhelyi Pákozdy Ferenc költő, műfordító, könyvtáros és híres sakkjátékos, aki először írt értő pozitív kritikát József Attila Külvárosi éj című verseskötetéről. Pákozdy Ferenc, akiről Németh László meglehetős írói szabadsággal mintázta meg Hallgató Sanyi nevű hősét, jeles Shakespeare-fordításairól is ismert. Pákozdy Ferenc költő, műfordító sokáig meghatározó alakja volt Hódmezővásárhely korabeli szellemi életének, majd a debreceni egyetem könyvtárosaként dolgozott. A vásárhelyi gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a szegedi orvosi egyetemre, ám végül jogi diplomát szerzett. Korán érdekelni kezdte az irodalom, hiszen előbb a vásárhelyi Friss Újság, majd 1932-től a Hetivásár-Hétfői Újság főmunkatársaként dolgozott. Ebben jelentette meg 1933 januárjában József Attila előző év októberében napvilágot látott Külvárosi éj című kötetének kritikáját, mely az első volt a proletárverseket tartalmazó könyvet méltató ismertetések között. A Vásárhelyi előnevet felvett Pákozdy Ferenc azt írta: „József Attila szavai testhez álló ruhát szabnak a fogalom sejtelmesen villódzó bársonyából." A magyar irodalomtörténet tud egy másik Pákozdy Ferencről is, alá ugyanerről a kötetről 1933-ben, megrendelésre, lesújtó kritikát közölt a Társadalmi Szemlében. Vásárhelyi Pákozdy Ferencet személyes barátság fűzte a költőhöz. Saját versei két kötetben jelentek meg a világháború előtt, igaz, az utóbbi csonkított változatban, ráadásul ezt az ügyészség gyorsan el is kobozta. Élete során - bár 1944-45-ben a város főjegyzője volt - sokáig hányódott, hiszen hol ínségmunkás, hol munkanélküli volt. Fordította Heine, Poe, Brecht, Shakespeare műveit. Zrínyi utcai otthonában mindig szívesen látta a vendégeket, kiket egy-egy sakkpartira, kiket egy kis beszélgetésre. 1952-ben Debrecenbe költözött, s az egyetem könyvtárában kapott állást. A cívis városban is hunyt el 1970-ben. Főbb művei: A Tisza sirálya és az Esthajnal című önálló kötetekben jelentek meg, míg a Förgetegben 1943-ban látott napvilágot. Versei és néhány róla szóló adoma nemrégiben a Tiszamenti ének című antológiában, Földvári László és Köszegfalvy Ferenc válogatásában jelentek meg újra. B. K. A. Pákozdy Ferenc