Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-08 / 236. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2004. OKTÓBER 8. Képei restaurálása után kiállítást szerveznek az elfeledett Vlasics Károly emlékére A szegedi festők nesztora A festőművész leánya, Paraginé Vlasics Anikó édesapja olasz fronton készült önarcképéve 1 Fotó: Schmidt Andrea Sok tehetséges szegedi fiatalt irányított az alkotóművészi pályára az épp 36 évvel ezelőtt elhunyt, mára szinte elfeledett Vlasics Károly festőművész, akinek képeiből - restaurálásuk után - emlékkiállítást rendeznek a múzeumban. Évtizedeken át a fiatal szegedi képzőművészek nesztora volt a harminchat évvel ezelőtt, 1968. október 2-án elhunyt Vlasics Károly festőművész. Két évvel ezelőtt a Móra Ferenc Múzeum emlékkiállítást szeretett volna rendezni a művész születésének 120. évfordulóján, ám csak tizenkét alkotása található a múzeum tulajdonában, az pedig nem elegendő anyag egy méltó tárlathoz. Nemrégiben derült ki, hogy a festőművész idős korában, volt modelljével kötött harmadik házasságából született leánya, Paraginé Vlasics Anikó édesapja több mint harminc festményét őrzi. Ezek egy része keret nélkül, egy hatalmas mappában került az örököshöz. Anikó most a múzeummal szövetkezve azon dolgozik, hogy jövő szeptemberben létrejöhessen az emlékkiállítás. A képek egy részét addig restaurálni kell, a költségekhez a Szegedért Alapítvány már hozzájárult 75 ezer forinttal. Vlasics Károly 1882. szeptember 2-án Szegeden született, itt kezdett festeni tanulni Károlyi Lajostól, majd iskoláit Debrecenben és Nagyszebenben fejezte be. Rövid ideig édesapja iparművész műtermében is dolgozott, majd - még az első világháború előtt Budapesten és Bécsben élt, valamint hoszszabb időt töltött Szentpétervárott is. A családi legendárium szerint az első világháborút úgy sikerült átvészelnie az olasz fronton, hogy állandóan festett, számos portrét is készített. Hazatérése után Szegeden baráti kapcsolatba került a baloldali művészkörökkel, 1919-ben a művészek szakszervezetének szegedi titkárává választották. Akkoriban lépett nyilvánosság elé festményeivel, és attól kezdve rendszeresen szerepelt a szegedi tárlatokon. Művészete az alföldi festészet hagyományait követte, főként Tisza-parti részleteket, alföldi tájakat, embereket, életképeket festett. Móra Ferenc és Juhász Gyula baráti köréhez tartozott, ami egész életében hatással maradt világlátására. A második világháború után egyik alapítója volt a szegedi képzőművész szabadiskolának, amely akkoriban közel száz fővel az ország legnagyobb képzőművészeti körének számított. Később a Tábor utcai szakkört vezette, ahonnan több ismert szegedi alkotóművész került ki: többek között Samu Katalin, Pintér József, Dér István, Zombori László és Mayer Gyula. Vlasics Károlyt mára szinte elfelejtették. Nem szerepel a 20. század hazai alkotóit számba vevő Kortárs Magyar Képzőművészeti Lexikonban sem. Leánya azt reméli, ha jövőre megvalósul az emlékkiállítás a múzeumban, az méltó tisztelgés lehet édesapja művészete előtt. H. ZS. Mi lesz a tanárképző főiskolai kar sorsa: Egységes képzés, kérdőjelekkel Az egységes tanárképzés már legalább egy évtizede téma a felsőoktatásban, de az eddigi próbálkozások rendre elhaltak. Most úgy fest, az úgynevezett bolognai folyamattal ez is megvalósul. De pontosan hogyan? A tanárképzés a mai napig duális rendszerben folyik Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolai tanárok a főiskolákon, a középiskolai tanárok az egyetemeken szereznek diplomát. A bolognai folyamathoz való igazodás során ez megszűnik: a tanár szakosok hároméves alap- és kétéves mesterszintű képzés után egységes diplomát szereznek, amellyel az alap- és a középfokú közoktatási intézményekben egyaránt elhelyezkedhetnek. A közelmúltban megjelent kormányrendelet és a kidolgozás alatt lévő új felsőoktatási törvény ennek a képzésnek a kereteit is igyekszik tisztázni. Az egységes tanárképzésről szóló minisztériumi elképzelések - finoman szólva - még nincsenek kikristályosodva. Eddig kizárólag az alapképzésre, az első hároméves ciklusra koncentráltak az egyetemi és a főiskolai karok, valamint az önálló főiskolák és együttes erővel meghatározták az új alapszakok képesítési követelményeit. A kiforratlan elképzelések miatt az egységes tanárképzés koncepcióját sokan kritizálják, de mert az alapszintű képzés kereteit a kormányrendelet már meghatározta, az intézményeknek végig kell gondolni: milyen változtatásokat hajtanak végre a minőségi és gazdaságos tanárképzés érdekében. Ez azért is fontos, mert a jó tanárképzés alapvetően befolyásolhatja egy egyetem költségvetési támogatását. A helyzet különösen éles az Galambos Gábor: Az egyetemi karok erősen nyomulnak a tanárképzés területén Fotó: Schmidt Andrea SZTE-n, ahol elkerülhetetlennek látszik, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar belső konkurenciaharcba keveredjen az SZTE más - tanárokat is képző - karaival, nevezetesen a bölcsészettudományi (BTK) és a természettudományi karral |TTK). Egyértelmű ugyanis, hogy az egységes tanárképzésben nem lesz helye az ugyanazon szakokat oktató párhuzamos egységeknek. De melyik olvad be a másikba? Galambos Gábor, a szegedi tanárképző főiskolai kar főigazgatója már korábban sem rejtette véka alá a véleményét: szerinte az egyetemi karok „erősen nyomulnak" a tanárképzés területén és nehezen hajlanak a kompromisszumokra. - A mi főiskolai karunkon legalább tizennégy versenytárs nélküli szak él - magyarázza. Olyanok, mint a technika, az egészségtan, a művelődésszervezés, a testnevelés-rekreáció, a rajz, az ének-zene és a többi, nem szólva a tanító- és a gyógypcdagógus-képzésről, vagy a tervezett óvodapedagógus-képzésröl. Úgyhogy nem egzisztenciális, hanem kizárólag szakmai okokból fogalmazunk kritikusan a tervezett változtatásokról szögezi le a főigazgató. További szavaiból azonban kiderül, hogy kollégáit mégiscsak félti némileg attól, hogy az egyetemi döntésekben majd a BTK és a TTK érdekei érvényesülnek elsősorban. Talán ezért is gondolkodnak vele együtt többen olyan megoldásról, amelyben a tanárképzést egy pedagógusképző karon képzelik el. Végtére a hallgatók egyharmada tanárnak készül: miért ne lehetne szétválasztani a pedagógusképzést a tudományos területekre készülők képzésétől? - Ez esetben viszont végig kell gondolni, hogy a pedagógikum a neveléstudomány, a pszichológia stb. és a szakmódszertani stúdiumok mellett az alapszakokból mennyit oktassanak ezen a karon. Ilyen mértékű változáshoz pedig a belső finanszírozást is reformálni kellene érvel a főigazgató. Ha nem sikerül megegyezni, komoly feszültségek keletkezhetnek az oktatók között - véli. Nehezen jósolható meg, hogy a leendő tanárokat alapszinten oktatók között mennyien lesznek majd azok, akik jelenleg a főiskolai karon oktatnak - és kik rostálódnak ki. S. E. A vezeték közös, a választás csak az Öné! Eljött az Ön ideje! A Matávval most lehetősége nyílik arra. hogy beszélgetéseinek költségét jelentősen csökkentse. A szolgáltató-választás (hívásonkénti közvetítő-választás és közvetítő előválasztás) lehetősége révén a Matáv mellet dönthet, függetlenül attól, hogy más szolgáltató előfizetője. A szolgáltatás igénybevételéhez új vezeték kiépítésére nincs szükség. Ha minket választ, a havidijat ugyan továbbra is eddigi szolgáltatójának fizeti, azonban beszélgetéseit a mi jóval kedvezőbb tarifáinkkal folytathatja, így kétfelé fizet, de kevesebbet. Ne hagyja ki a lehetőséget, a szerződéses feltételekért tárcsázza az ingyenesen hívható 1212-t. vagy szeretettel várjuk személyesen is ideiglenes Matáv Pontjaink egyikénél a következő városokban: Szeged: október 9-29. Hódmezővásárhely: október 13-29. Szentes: október 17-30. www.matav.hu @ matáv