Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-08 / 236. szám
PÉNTEK, 2004. OKTÓBER 8. ( • AKTUÁLIS« 3 Virágot a világnak! ILLYÉS SZABOLCS A megyében öt, az országban még négy helyen volt munkabeszüntetés Kék szalag a köpenyeken A szegedi rendelőintézetben a betegirányításnál sztrájkinfó fogadta a kevés betérő beteget Fotó: Káinok Csaba Amikor átlépem hazánk nyugati határát - még ha századjára is teszem -, mindig különös élményben van részem: ésszel megmagyarázni nem tudom, tán csak érzem, hogy valami más. Más, mint idehaza. Valahogy színesebb, valahogy rendezettebb. Most, hogy egy kicsit a virágokkal, virágosítással foglalkoztam, erről írtam, sőt még egy cseppet gondolkodtam is efelett, azt hiszem, leesett a tantusz. Hogy mi az, ami a germán városokban más, mi az, ami színesebb, rendezettebb, egyszóval: harmonikusabb. A virágdísz. Mert a tereken, utcákon, ablakokban és erkélyeken dús és rendezett ágyások jellemzik a kisvárosok képét. Mert érezhető, hogy fontos a jó értelemben vett külsőség, a harmonikus településkép. Nem hallgathatjuk el, hogy hazánkban, sőt sok helyütt megyénkben is látványosan jelentős fordulatot hoztak az elmúlt esztendők az igényesség területén. A teljesség igénye nélkül: virágos belvárossal gazdagodott Kistelek és Mórahalom, színes-díszes központot kapott még a megyehatár szélén élő Nagyér is. Nem is beszélve Makóról, amely -s ezt a mai gála is bizonyítja - hazánk igazi virágos ékessége. Mégis sokan kérdezhetik, hogy a szinte mindenütt szűkös települési költségvetésből miért áldozzák a „hasznosabban" felhasználható forint százezreket, sőt milliókat a puszta harmóniára I Hiszen a szükség minden faluban és városban sorolja: nem előrébb való-e a szociáhs juttatások bővítése, az iskolák-óvodák reparálása, a csatornázás befejezése 1 Nem, hiszen a harmónia hasznos. A szép, rendezett település ugyanis látogatót, turistát vonz, ez pedig itt, a délvidéken, távol az ipari centrumoktól, jól tudjuk: a mi egyetlen kiaknázatlan bevétek forrásunk, kincsünk. Mert a világ érdeklődik, a legeldugottabb falusi kempingjeinkben is holland, német, svájci turisták vernek tanyát néhány napra, hétre. Tüdőm, mert magam láttam. Ők azok, akik hírét vihetik szép, rendezett településeinknek, virágos városainknak. A magyar vendégszeretet és ezzel együtt a fellendülés előtt álló hazai turizmus is így invitálhatja a virággal a nagyvilágot. A mi saját, jobb közérzetünkről nem is beszélve. Pályázat az Európa kulturális fővárosa címre Szeged társulna EGY ORSZÁG, KILENC HELYSZÍN Több intézményben, így például a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban és a Pécsi Tudományegyetemen az utolsó pillanatban léptek vissza a sztrájktól. Előbbi helyen az intézményvezetés nyomására hivatkoztak, Pécsett pedig adminisztrációs hibák miatt maradt el a munkabeszüntetés. így végül a demonstrációban - az öt Csongrád megyei intézmény mellett - csak a veszprémi, a miskolci, a székesfehérvári és a dunaújvárosi kórház vett részt. Kevesen vettek részt a tegnapi, egész országra kiterjedő, nyolcórás egészségügyi sztrájkban: az öt Csongrád megyei intézmény mellett csupán négy másik városban csatlakoztak a szakszervezet felhívásához. A Szegedi Tlidományegyetem Fül-orr-gégészeti Klinikáján, valamint a kisteleki rendelőintézetben minden dolgozó sztrájkolt, a többi helyen azonban csak a munkavállalók néhány százaléka. Az egészségügyi dolgozók közül kevesen sztrájkoltak, a többség dolgozott tegnap, az országosnak nevezett demonstráció idején. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) nem hozta létre a sztrájkalapot, így sokan azért nem vállalták a munkabeszüntetést, mert erre a napra nem kapták volna meg bérüket. Az érdekképviseleti szerv képviselői azt állítják, a dolgozókat megfenyegették. Kevés volt a beteg Csongrád megyében a szegedi rendelőintézetben körülbelül hatvanan, a hét klinikán összesen kétszázhetvenen, a kisteleki rendelőintézet minden dolgozója, azaz ötven fő, a mórahalmi rendelőintézetben tízen, valamint a szentesi kórházban 94-en sztrájkoltak. Ez az ellátásban sehol sem okozott komolyabb fennakadást. Tegnap a betegforgalom a szokásosnál jóval kisebb volt minden intézményben, mert aki tehette, nem ment orvoshoz, a sürgős eseteket pedig mindenhol ellátták. - Sztrájkolnak, vagy mi van? kérdezte félig viccelődve 9 óra után nem sokkal egy beteg a szegedi I. számú rendelőintézetben, amikor már jó ideje állt a labor becsukott ablaka előtt. Ha kapott volna választ, az olyan „igen is, meg nem is"-féle lett volna. Az ehgazító pultnál ugyanis azt a felvilágosítást adták, hogy mindenhol sztrájkolnak, a szakrendelések mégis működtek. Találkoztunk olyan beteggel is, aki nem tudta, de észre sem vette, hogy a tegnap sztrájknap volt. A laborban is zavartalanul folyt a munka: a csukott ablak pár perc múlva kinyílt, és hamarosan beszóbtották a vérvételre várókat. Kajtár István főorvos is megtartotta szokásos rendelését: több mint ötven pácienst látott el a nőgyógyászaton. - Nem tudom megtenni a betegekkel, hogy ne dolgozzak. Én is rossz néven venném, ha valahol nem foglalkoznának a bajommal - indokolta döntését. - Nem tartom jó módszernek a sztrájkot. Természetes, hogy mindenki jobbat szeretne, de ennek nem a munkabeszüntetés a módja, amivel a betegeknek okozunk kellemetlenséget. Csak sürgős esetben A klinikákon nagyjából ugyanazok sztrájkoltak, akik júliusban. Ágoston Zsuzsanna, a EDDSZ SZTE Orvoscentrum sztrájkbizottságának elnöke elmondta, a demonstrációban résztvevők csak a sürgős eseteket látták el, a többiek pedig az egyéb problémákkal foglalkoztak. A szakszervezet képviselői segítettek például annak a televíziós riporternek is, aki elájult az épület előtt rendezett sajtótájékoztatón. Hírzárlat és felreértés Semmi jele nem volt a sztrájkhangulatnak a klinikai épületeken belül: egyetlen tájékoztatót sem találtunk például a bejárat környékén. Beteget itt is alig láttunk, aki viszont megjelent, a sztrájk előnyét élvezte. - Sokkal hamarabb sorra kerültem, mint máskor - mondta Modok Benő, aki az ortopédián várakozott. Klinikai orvossal nem sikerült beszélnünk. A szohdaritást jelképező kék szalagot viselő doktorok csak addig mosolyogtak kedvesen, amíg be nem mutatkoztunk, de amikor kiderült, a nyilvánosságot, a sajtót képviseljük, hirtelen mindegyiküknek sürgős dolga akadt. - Nem nyilatkozhatunk - szólt vissza egy szőke doktornő. Utóbb kiderült, a dolgozók félreértették a centrumelnök körlevelét, amelyben az szerepelt, a sztrájk idején a média képviselői nem forgathatnak és fotózhatnak a klinikák épületeiben. Erről Lonovics János a sztrájkbizottsággal egyezett meg annak érdekében, hogy e sérülékeny időszakban senki ne zavarja a betegellátást. Mindenesetre fotósunkat nem engedték be a klinikára. A fül-orr-gégészeti klinikán minden dolgozó részt vett az akcióban, mégis megvizsgáltak minden érkező beteget, a bent fekvőket is ellenőrizték, sőt még egy sürgős műtétet is végrehajtottak. Kínos volt... - Számunkra is kínos, hogy sztrájkolunk, de nincs más lehetőségük, nem tudunk szót érteni másként a kormányzattal - magyarázta Csanády Miklós adjunktus. Mindehhez Paczona Róbert adjunktus hozzátette: nem is volt kérdés, hogy sztrájkba lépnek. A műtő például már olyan siralmas állapotú, hogy bezárás fenyegeti. Ha pedig ez megtörténik, veszélybe kerül az egész dél-alföldi régió fej- és nyaksebészeti onkológiai ellátása. TÍMÁR KRISZTA CSER SZERINT NEM KUDARC |gg A gyenge részvételi arányt nem érzi kudarcnak Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. Azt mondta, 1945 óta nem volt példa teljes munkabeszüntetéssel járó sztrájkra, ezért inkább arról kell beszélni, hogyan juthattunk el idáig. A következő hetekben az egészségügyiek újra sztrájkolnak, hacsak nem jön létre egy rövid, és egy hosszú távú, garantált érdemi megállapodás a kormánnyal. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tegnap kiírta a régóta várt pályázatot az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére. 2010-ben egy magyar város egy némettel együtt viseli majd a kitüntető címet. Szeged valószínűleg egy másik várossal társulva szállna versenybe. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unió kulturábs miniszteri értekezlete májusban döntött arról, hogy 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa kaphatja meg az óriási lehetőséget jelentő Európa kulturális fővárosa címet. A kitüntetés az adott városnak, sőt egész régiójának is komoly fejlődést hozhat. „Olyan ez, mint egy obmpia, olimpia a kultúrában. Európa erre a városra figyel majd" - hangsúlyozta a Nyugati pályaudvaron megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, aki bejelentette: a tárca kiírta a kétfordulós pályázatot a cím elnyerésére. Az eredményt várhatóan 2005 őszén hirdetik ki. A program koordinálására a szaktárca vezetője Mesterházy Balázst miniszteri biztossá nevezte ki. A pályázathoz az aspiráló városoknak el kell készíteniük hosszú távú kulturábs és regionális fejlesztési tervüket. A cím elnyerése nem azt jelenti, hogy az adott város előtt megnyílik az unió bőségszaruja, hiszen a szükséges pénzösszegnek csupán egy százaléka érkezik az uniótól, a többit a város, az állam és a magánbefektetői kör adja össze. A miniszter kérte a megyei jogú városokat, pályázzanak a címre. A programot akkor lehet eredményesnek tekinteni, ha a városok nem egy nagy fesztiválként, hanem fejlesztési folyamatként fogják fel. Bár ez nem előírás, Hiller István személyesen döntött úgy: megpályáztatják a címet. Korábban több országban a kulturális kormányzat egyszerűen kijelölte az adott várost. A szakmai alapkoncepciót tartalmazó pályamunkákat ez év végéig kell beadniuk a városokA SZÁMOK TÜKRÉBEN Az Európa kulturális fővárosa címet viselő skóciai Glasgow városát 1990-ben 8,3 millióan keresték fel. A külföldi látogatók száma 50 százalékkal nőtt, 102 új beruházás jött létre és 20 ezer új munkahely létesült. A 2003-ban Graz viselte a címet: a turisták száma 28 százalékkal nőtt, 108 projektet indítottak, amelyben hatezer rendezvény szerepelt. A programokon 2,75 millió ember vett részt Januártól októberig a Grazba látogatók több mint 728 ezer vendégéjszakát töltöttek el a városban. A program teljes költségvetése 58,6 millió euró volt, amiből 52 milliót közpénzből fedeztek, 3,2 milliót szponzori támogatásból, ugyancsak 3,2 milliót egyéb forrásokból finanszíroztak. nak. A győztes kiválasztásáról egy nemzetközivé szélesített testület dönt majd. Magyarország várhatóan 2006 elején juttatja el a győztes pályázatot Brüsszelbe, ahol az uniós szervek döntenek a cím odaítéléséről. Az NKÖM-nek eddig Budapest, Debrecen, Győr és Pécs jelezte részvételi szándékát. - Mivel csak most jelent meg a pályázat, eddig nem ismerhettük meg a tartalmát. A realitások figyelembe vételével a város vezetői a jövő héten alakítják ki álláspontjukat a részvétel lehetséges formájáról - mondta Pászti Ágnes humánpolitikai tanácsnok. Információink szerint Botka László az elmúlt napokban tárgyalt egy másik megyei jogú város polgármesterével egy közös, összehangolt pályázat megvalósításáról annak érdekében, hogy mindenképp a vidék nyerje el ezt a lehetőséget. A polgármester több fórumon is hangsúlyozta már: nem is a címet tartja a legfontosabbnak, hanem azt, hogy a következő hat évben Szeged részt vegyen a programban, ezáltal bővüljön és versenyképesebbé váljon kulturális kínálata. Várják az egészségügy reformját Kulturált sztrájk volt Szentesen A szentesi kórház 700 dolgozója közül mintegy százan sztrájkoltak tegnap az egészségügy hiányos működési feltételei miatt. A betegek azonban nem maradtak ellátatlanul. Az Egészségügyi és Szociáhs Ágazatokban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének helyi elnöke, dr. Kispál Mihály onkológus főorvos egyetért a sztrájkolok követeléseivel, ám a kormányváltás miatt ö várt volna a tüntetéssel. Elmondása szerint 15 éve ígérgették az egymást váltó kabinetek a jövedelmek emelését, egyedül a Medgyessy-kormány javította észrevehetően a béreket az ágazatban. Ennek ellenére a szakszervezet elnöke is úgy ítéli meg, hogy több pénzre lenne szükség az egészségügy feltételeinek javítása érdekében. Nem állt be a sztrájkolok közé dr. Szerb János belgyógyász főorvos. Elmondása szerint tegnap még a szokásosnál is több beteg várakozott a rendelőintézetben. A pácienseket büntette volna a főorvos, ha demonstrál. Az egészségügy nem hasordítható egy üzemhez, ahol nincs különösebb következménye, ha 8 órára leállnak a munkával. A beteg ellenben a szenvedő alanya az ágazatra jellemző méltatlan körülményeknek. 70Ö-80L 94-EN A Magyar Orvosok Szövetsége helyi szervezete felhívására 37 orvos és 57 szakdolgozó sztrájkolt tegnap a szentesi kórház mintegy 700 alkalmazottja közül. A szervezet elnöke, Kabai Julianna aneszteziológus főorvos lapunknak elmondta: azért csatlakoztak az országos felhíváshoz, mert egyetértettek a célkitűzéseivel. Azt szeretnék elérni, hogy az egészségügyből a rendszerváltozás óta kivont pénzt folyamatosan adja vissza az ágazatnak a kormányzat. A sztrájktól azt várják, hogy nemzeti közügynek tekintve orvosolják a gondokat a betegek és a dolgozók érdekében. A főorvosnő hozzátette: a beígért hatszázalékos fizetésemelést is várják a dolgozók. A kórház sebészeti osztályán dr. Papp Zoltán főorvos sztrájkolt ugyan, de vizitet is tartott és ellátta a betegeket. Az előjegyzett műtéteket viszont elhalasztották. A főorvos azért tüntetett, mert lassan mind a személyi, mind a tárgyi feltételek hiányoznak a gyógyításhoz. Hozzátette: nincs műszer, nincs gyógyszer, és annyi orvos ment ki Nyugat-Európába dolgozni, hogy hat kórházat bezárhatnának idehaza. lógósnak tartja az egészségügyi dolgozók demonstrációját Dancsik György. A baleseti sebészeti szakrendelő előtt várakozó taxis szerint nagy teher van az orvosokon és az ápolókon. A férfi azt várja a tüntetéstől, hogy az illetékesek legalább felfigyelnek a tarthatatlan állapotokra. Semmit sem vett észre az egészségügyi dolgozók demonstrációjából Tedás Zoltán. Az építési vállalkozó érdeklődésünkre elmondta: tisztességesen fogadták a belgyógyászaton és a baleseti sebészeten is. BALÁZSI IRÉN