Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

12 SZIESZTA 2004. szeptember 4., szombat CSAPÓ JÓZSEF DANDÁRTÁBORNOK A LEGSZIGORÚBB MAGYAR BÖRTÖNT VEZETI Csillaglakók parancsnoka Az elmúlt napokban gyakran volt a bűnnel foglalkozó hírek fontos szereplője Csapó József dandártábornok Ugyanis alapos a gyanú, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokát a Csillagban ülő nehézfiúk egy csoportja túszul akarta ejteni, így kényszerítve ki saját szabadulásukat Az ügy kivizsgálásának befejezéséig, a nyomozás érdekeire figyelemmel Csapó tábornok nem kíván esetleges rabul ejtéséről nyilatkozni. Ebben az írásunkban így arra vállalkoztunk hogy bemutassuk miként gondolkodik a börtönviszonyokról, a bűnözésről, a társadalom felelősségéről az az ember, akit a fegyencek nagyon alkalmas célszemélynek találhatnak egy túszejtéshez. Börtöntábornok. Hiába is keresgélné valaki ezt a rendfokozatot a szolgálati szabályzatokban, vagy más, hasonlóan fontos és hivatalos iratokban, efféle rangra soha nem bukkanna. A leleményes népnyelv persze nem igazán törődik a hivatalossággal - Szegeden Csapó József büntegyobb börtönének, a pálhalmai fegyintézetnek a parancsnokhelyettese lett, majd 1989ben a kecskeméti börtön parancsnokává nevezték ki. Itt aztán irányításával épült ki az ország legkorszerűbb nyitott börtöne, amit a rabszlengben csak parkettás börtönnek neveznek, hiszen olyan kényelmi rám, amit szívesen vállaltam. Sajnos ebből nem lett semmi, ám egy pillanatig sem bántam meg, hogy Szegedet választottam. Ebben a fegyházban ugyanis olyan élményekkel, tapasztalatokkal gyarapodtam, amilyenekre máshol biztos nem tehettem volna szert. A Csillagba bekerülő elítéltek sorsát figyelve egy háztömbön belül összegződik a magyar társadalom minden hibája, visszássága. Itt aztán fölmérhetjük, milyen hiányosságok vannak a magyar oktatási rendben, mennyire nem sikerült még hathatós sikereket elérni a romák felzárkóztatásában, hogyan esnek szét a magyar családok, mennyi kárt okoz az egyes embernek és a társadalomnak is az alkoholizmus, a kábítószer. Nagyon gyorsan rájön egy csillagos smasszer, hogy hazánkban sokkal többet kellene költeni, hogy mást ne mondjak, az ifjúCsapó József: A Csillag parancsnokának lenni kitüntetésnek számít FOTÓ: SCHMIDT ANDREA tés-végrehajtási dandártábornokot tüntették ki e címmel. Talán a „nyugdíjas állami hivatal", a nem keveseket rabul ejtő börtönromantika, netán családi indíttatás miatt döntött ügy az 1946-ban született Csapó „börtöntábornok", hogy civil ruháját bévés egyenruhára cseréli - vetettem fel beszélgetésünk elején. S már érkezett is a roppant tényszerű magyarázat: Csapó lózsefnek ifjú korában eszében sem jutott, hogy egyszer majd a rácsok mögött lesz az irodája. A vasutas családból származó pécsi fiú apja áthelyezése után lett dunaújvárosi lakos, majd a számviteli végzettséggel rendelkező fiatalember a helyi börtön vállalatéhoz került. Már főkönyvelő-helyettes volt, amikor főnökei megkörnyékezték, szereljen fel, s 1979-ben ez meg is történt. Smasszerkarrier Innen aztán töretlenül ívelt a smasszerkarrier. Csapó József dolgozott őrparancsnokként, 1985-ben már az ország legnafokozattal bír, amit még irigyelni sem mernek a honi börtönök legtöbbjében. No persze ide nem kerülhetnek hétpróbás gazfickók, csak az enyhébb bűnökért elítéltek tudhatják meg, hogyan is telnek a napok a kecskeméti börtönben. Ezek után - mondom én - igencsak sokkhatásként érhette Csapó Józsefet 1995-ben az újabb kinevezés: irány Szeged, a legszigorúbb magyar börtön, ahol aztán anyagyilkostól a bankrablóig megtalálható mindenki, ki különösen nagy veszélyt jelent a társadalomra. No, meg maga a Csillag sem arról híres, hogy kényelmével túlságosan elkényeztetné a bentlakókat. - A kinevezés elfogadásakor több dolog is motivált - kaptam magyarázatot a tábornoktól Szegedre költözéséről. Egyrészt a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokának lenni igenis kitüntetésnek számít a hévében. Másrészt akkoriban azzal kecsegtettek, hogy e messze földön híres fegyintézet átépítése elkezdődik, és ismét egy nagyon fontos börtönrekonstrukció levezénylése vár ság nevelésére, az oktatásra, a különböző egészségvédelmi programokra. Tanulók a rácsok mögött Ha ezeket a hiányokat egy börtön nem is pótolhatja, Csapó tábornok szavaiból kiderült, a Csillag vezetése rengeteget tett azért, hogy elítéltjeik a körülményekhez képest a lehető leghasznosabban töltsék el idejüket az intézmény falai között. Az általános és szakképzésnek mindig is volt hagyománya a Csillagban, ám ma már - bármennyire is meglepő egyeseknek az úgynevezett szabad világban - az általános iskola befejezésétől akár az egyetemi diploma megszerzésig is eljuthat egy Csillaglakó, ha van kedve a tanuláshoz. A börtönfilmekből is ismert komor sétát sportfoglalkozás váltotta fel, a rabok lelkét pszichológusok gondozzák, magas szintű orvosi ellátást építettek ki. A Csillagban teljes körű a vallásgyakorlás joga, az elítéltek rendszeresen adnak vért, több ezer kötetes a könyvtár, s még hosszasan sorolhatnánk azokat a rendelkezéseket, amiknek eredményeként az uniós börtön felé araszol a Csillag. S hogy miért csak araszol? - A Csillag épülete elképesztő állapotban van. Bármikor a parancsnoki épületre szakadhat a tető, a leomló vakolat miatt már védőalagutat kellett építenünk a ház előtt elsétálok megóvása érdekében a Mars térre. A Csillag tömb falai átvizesedtek, a közművek elhasználódtak, a jövőre 120 éves börtön túlzsúfolt. Mivel egy ilyen hatalmas létesítmény teljes átépítése megítélésem szerint megközelíti az ötmilliárd forintot, aligha számolhatunk azzal, hogy egy-két éven belül egy megújult, az uniós követelményeknek megfelelő Csillag áll majd a Mars téren. Egyébként a rossz műszaki állapotok nem befolyásolják a Csillag biztonsági rendszerét: olyan védelmi praktikák épültek ki az elmúlt évek során, melyek teljességgel lehetetlenné teszik a szökést. Pedig olyan jelentkező akad bőven, aki megpróbálná. Szőlőskert a Balatonnál - Mióta a szegedi fegyház parancsnoka vagyok, kétszer alakult ki komolyabb válsághelyzet. Az első még nem sokkal ideérkezésem után történt. A bútorgyárban dolgozók egy csoportja falbontással akart kijutni az intézetből. Munkálataik annyira előrehaladtak, hogy ha egy-két nappal később veszszük észre mesterkedésüket, talán már csak bottal üthettük volna a nyomukat. Egyébként akkor egyszerre négy gyilkos menekült volna el. A másik eset már 2003-as történet. Amerikai gengszterfilmbe illő módon, mobiltelefonos kapcsolat igénybe vételével dolgoztak ki szökési kísérletet néhányan. A részletekről biztonsági okok miatt nem árulok el többet, de az elmondható: egy ilyen szabadulási akció megszervezése, előkészítése súlyos milliókba kerül. Ám ma már a Csillagban lakik olyan elítélt, akinek akár százmillió forint kifizetése sem okozna gondot, ugyanis az általa rabolt zsákmány soha nem került elö, s ki tudja, hogy az alvilágban megforgatva azóta már mennyit kamatozott az egyébként is hatalmas summa - mondta el Csapó tábornok. Hallgatva Csapó tábornok szavait, mi más is juthatott eszembe: ha van stresszhelyzet, hát a Csillag parancsnoka igencsak ilyenben él. De hogyan lehet az állandó feszültséget feloldani? - Stabil a családi hátterem, s ugyanezt mondhatom el baráti körömről is. Szabadidőmben olvasok - igaz, többnyire csak a büntetés-végrehajtással kapcsolatos szakkönyvekre jut időm -, ha pedig teljesen ki szeretnék kapcsolódni, balatoni szőlőskertemet gondozom - árulta el a Csillag parancsnoka. Aki úgy tervezi, nyugdíjba vonulása után a Balaton közelébe költözik, mert idősebb korára olyan nyugalomra vágyik, amit egy mind zajosabb nagyvárossá váló Szeged nem adhat meg. BÁTYI ZOLTÁN | 9 SZEMKÖZT Szegediek az olimpián Szerda esténként jelentkezik a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ezen a héten az athéni olimpián negyedik férfi kézilabda-válogatott edzőjét, Farkas Józsefet faggatta Márok Tamás és Oláh Zoltán. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegedi sportolók még soha olyan jól nem szerepeltek olimpián, mint a XXVIII. nyári olimpiai játékokon Athénban. A három aranyérem mellett további, előzetesen nem is remélt helyezéseket értek el szegediek, köztük a negyedik férfi kézilabdacsapat tagjai. Az együttesben négy játékos, a Barcelonában játszó Nagy László, valamint Mezei Richárd, Ixiluska Balázs, llyés Ferenc, illetve a szövetségi kapitány Skaliczki László és segítője, Farkas József edző is szegedi. Farkas József a játékosok teljesítményét értékelve elmondta: Nagy I .ászló sokszor bebizonyította, hogy világklasszis, de egyes mérkőzéseken hosszú percekre eltűnt. Mezei Richárd védekezésben jó teljesítményt nyújtott, ám támadásban a tőle megszokottól, elvárhatótól halványabban produkált, l^luska Balázs játékával messzemenőkig elégedettek, míg llyés Ferenc kevés lehetőséget kapott, jószerivel csak védekezésben lépett pályára. A dopping Athénban is téma volt. A magyar játékosokat is megdöbbentette Annus Adrián és Fazekas Róbert doppingügye, sokáig nem is tudták, mi történt. Farkas József egyetértett azzal a megállapítással, hogy a magyar sportdiplomácia enyhén szólva „sem állt a helyzet magaslatán". A doppingellenőrök rendszeresen felbukkantak a magyar küldöttség szálláshelyén, Annusékra vadásztak - sikertelenül. Az olimpiát megelőző években folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy a terrorfenyegetettség miatt rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezetnek be. A válogatott edzője ezzel kapcsolatban elmondta, bármerre mentek, mindenütt átvizsgálták ruházatukat, táskáikat, a levegőben állandóan helikopterek köröztek, azaz valóban a legszigorúbban ellenőrzött olimpiát rendezték meg a görög fővárosban. Bár ez nem akadályozta meg a sportolókat abban, hogy jól érezzék magukat. Farkas József csak azt sajnálta, hogy a három hét alatt szinte alig jutottak el más sportágak versenyeire, sőt a másnap kora délelőtti mérkőzés miatt a nyitóünnepségen sem vettek részt. Az olimpia záróünnepségén azonban már a kézisek is ott voltak, a látványos ceremónia után pedig megünnepelték a negyedik helyezést, amire előzetesen senki nem számított. FARKAS CSABA H0RGASZR0VATA Nyurgapontyivadékok a Tiszának Mára csaknem teljesen visszaállt a Tisza cianidmérgezés előtti állapota, regenerálta önmagát a folyó - mondja Erdei Attila, nemzetközileg ismert, Szegeden élő versenyhorgász. A halállomány-bővülést horgászok is segítik. Holnap tízezer darab előnevelt nyurgapontyivadékot raknak a folyóba a „Horgászok a Tiszáért" halfogó verseny zárásaként a vetélkedő nézői, elsősorban a gyerekek a rakparton. A halakat a nevezési díjak összegéből vásárolta a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület, mely a ciánmérgezés óta évről évre megrendezi a versenyt a nemzetközi tiszai halfesztivál keretében. A telepítés elősegíti, hogy a Tisza jellegzetes hala - melynek szaporodási lehetőségei évről évre bizonytalanok - fönnmaradjon a folyóban. A Tiszában persze nem csak ponty van. Erdei Attila tapasztalatai alapján azt mondja: a kecsege és a máma mennyisége némiképp visszaesett. A mérgezés megritkította állomány talán azért újul meg nehezen, mert a Kisköre-tiszalöki, illetve becsei duzzasztóművel nagymértékben lelassították a folyót, s ez nem kedvez az említett folyóvízi halak szaporodásának. Ugyanakkor megnőtt a nagy, kilón felüli dévérek és jászok állománya, ez arra is utalhat, hogy az említett sodráscsókkenés kedvez a táplálékszervezetek elszaporodásának, s az életkörülményeiket lassúbb vízben is megtaláló halak gyorsabban növekednek. Compót is fognak olykor, nemcsak a medencés kikötőkben, hanem az élő folyón is, az ezüstkárász-állomány pedig folyamatosan növekszik, ennek oka egyértelműen a folyás sebességének csökkenése, Harcsából elsősorban kicsik akadnak horogra mostanában, a nagyobbakat az egyre több harcsaspecialista, a halászokkal együtt, nagyon megritkította. Süllőből szintén elsősorban a kisebbek jönnek, a balinállomány viszont méret szempontjából is kitűnő. Érdekes: a ciánmérgezés után egy-két évig rengeteg csukát fogtak a horgászok, mára ez csökkent. A csukadömping egybeesett a törpeharcsa-elszaporodással, ez arra is utalhat, hogy a Tisza-tóból leeresztett vízzel együtt jöttek, a méregétől menekülve. Ezt valószínűsíti, hogy azóta a törpeharcsa-népesség is visszaállt a korábbi mértékűre. Sajnálatos: a busaállomány éppoly tökéletesen regenerálódott, mint a hazai halaké. Úgy tűnik, végérvényesen meg kell osztaniuk velük élőhelyüket a Tisza eredeti halainak. Most már a horgászokon és a halétel kedvelőkön a sor, hogy kidolgozzák fogásának és elkészítésének a jelenleginél is megfelelőbb módszereit.