Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

SZOMBAT, 2004. SZEPTEMBER 4. • MEGYEI TŰKOR" 7 Szegeden mintegy 195 ezer köbméter földet és betontörmeléket emeltek ki a csatornahálózat építése közben. Ezt a hulladékot a sándorfalvi úti szeméttelepen kellene tárolni, de oda eddig alig 10 ezer köbmétert szállítottak. - Tavasz óta szinte folyamatosan hordanak ide építési törmeléket, kisebb-nagyobb betondarabokat - mutatott a Vadkerti téri hatalmas „szemétdombra" Miklós Gáborné. A közeli takarmánybolt tulajdonosa megjegyezte, a vízelvezető csatorna eldugult, egy-egy kiadósabb eső után a környék víz alá kerül, ilyenkor a szomszédos házak, üzletek jószerivel megközelíthetctlenek. - Hiába panaszkodtunk, semmi nem történt - tette hozzá az Apostolok tanyája söröző tulajdonosa, Varga Zoltánná. - Szegeden jelenleg a város 16 pontján csatornáznak. Minden szabályosan, a szükséges engedélyek birtokában történik KILOMETEREK, KÖBMETEREK, MILLIÓK Szegeden eddig 65 kilométernyi csatorna készült el. Egy méter hosszú csatorna kialakításakor átlagosan három köbméter földet, törmeléket emelnek ki, a gödröket homokkal temetik vissza. Az eddig keletkezett mintegy 195 ezer köbméternyi földet a Sándorfalvi úti hulladéklerakóba kellett volna lerakni, ám oda eddig csak 10 ezer köbmétert szállítottak. A 195 ezer köbméterföld szeméttelepi tárolása kedvezményes áron 97 millió 500 ezer forintba kerülne. reagált a fentiekre Nóvák Gyula, a Víziközmű, Működtető és Fejlesztő Rt., az önkormányzat részéről a csatornázást tervező, lebonyolító és ellenőrző cég vezetője. Nóvák Gyula azt is elmondta, hogy a csatornázás során összesen mintegy 600 ezer köbméter földet emelnek ki. A kivitelező fővállalkozónak, a Hídéptő Rt.-nek a munka befejezése után mindenütt vissza kell állítania az eredeti állapotot. A víziközmű vezetője egyébként úgy tudja, a kivitelező a feleslegessé vált törmeléket folyamatosan szállítja a szeméttelepre, és csak tiszta földet tárol Szeged egyes pontjain. Nóvák megjegyezte, a kiásott föld (törmelék) jelentős részét különböző városrészek, például Dorozsma, Tápé, Mihálytelek egyes területeinek feltöltésére használják. Csepregi András, a Hídépítő Rt. szegedi létesítmény-vezetője egyelőre nem akart részletekről nyilatkozni, azt azonban cáfolta, hogy a kitermelt és feleslegessé vált föld és egyéb törmelék „szétszórásával" meg akarják takarítani az egyébként tetemes, több százmilliós nagyságrendű szeméttárolási díjat. - Ez, higgye el, nem pénzkérdés! - állította Csepregi András, egyúttal kijelentette: a Vadkert téri betontörmeléket napokon belül elszállítják. - A helyi rendelet szerint építési törmeléket kizárólag a sándorfalvi úti hulladéklerakó telepen szabad elhelyezni - mondta Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. A kht. egyébként a többmilliárdos beruházás megkezdése előtt egyeztetett a kivitelezővel a csatornaépítés során kitermelt „melléktermék" kedvezményes áron történő tárolásáról, amit befogadó nyilatkozatban rögzítettek. A csatornaépítők eddig 10 ezer köbméter törmeléket szállítottak a Sándorfalvi úti telepre. A szegedi önkormányzat úgynevezett csatornázási bizottságának elnöke azt mondta, hozzájuk még senki nem fordult panasszal. Katona Gyula hangsúlyozta, ha bármilyen szabálytalanságról, környezetszennyezésről kapnának bejelentést, azt a műszaki ellenőrök azonnal kivizsgálnák és intézkednének megszüntetéséről. OLÁH ZOLTÁN Új szabály: a sittel el kell számolni A törmelékmérés kötelező! Egy néhány napja érvényes rendelet szerint az építési hulladék szabályos lerakása mellett annak mennyiségével is el kell számolni. A küszöbérték magas, így az otthoni törmelékre nem vonatkozik, érinti viszont az utak, csatornák, társasházak építőit. Építés vagy bontás előtt föl kell mérni, menynyi építési hulladék marad a munka végén, s utóbb el is számoltatják az építtetőt, mit csinált a kitermelt anyaggal - tájékoztatta lapunkat Kovács Béla, a szegedi polgármesteri hivatal építési irodájának osztályvezetője. A miniszteri szabályozás egészen új: a Magyar Közlöny 2004/105. számában jelent meg, s augusztus 25-től hatályos. Kizárólag a már semmire sem használható, szemétre való törmelékről és maradékokról van szó. A másutt még beépíthető anyagok (beton, tégla és kő, fa stb.) nem tartoznak ide, hiszen a hulladékgazdálkodási törvény - s a benne megfogalmazott irányelvek - célja éppen a minél nagyobb arányú újrahasznosítás. Természetesen nem kérnek minden talicskányi törmelékről kimutatást: a szabály a ház körüli kisebb átépítésből maradt szemétre nem vonatkozik. A rendelet nyolcféle építési és bontási hulladékról szól, s mindegyiknél meghatározták a küszöbértéket, vagyis azt a mennyiséget, amellyel már el kell számolni. Mindenkire vonatkozik viszont, hogy építési törmeléket csak a kijelölt hulladéklerakón szabad elhelyezni. Régiónkban egyedül a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. sándorfalvi úti telepére, illetve a hulladékudvarokba vihetjük a sittet - még az udvari melléképület bontásából maradt törött téglát is. A küszöbértéket jelzik, hogy a rendelet ipari mennyiségekre (például út-, csatorna-, társasházépítésre) vonatkozik. Az építési hatóság feladata az engedélyezéshez kapcsolódó dokumentumok, köztük az „építési hulladék tervlap" vezetése. Ugyancsak kérik a törmelék szabályos elhelyezését igazoló elszámolást is. A végrehajtás ellenőrzése a környezetvédelmi hatóságra tartozik. - A keletkező hulladék mértéke nagyrészt a tervezéstől függ: ha jól számolnak, nem marad ki jelentős mennyiségű anyag - tette hozzá Kovács Béla. NY. P. Ml MENNYI? Az építésianyag-hulladékok elszámolásköteles határértékei: - kitermelt talaj 20 tonna - betontörmelék 20 tonna - aszfalttörmelék 5 tonna -fahulladék 5 tonna - fémhulladék 2 tonna - műanyag hulladék 2 tonna - vegyes építési és bontási hulladék 10 tonna - ásványi eredetű építőanyag-hulladék 40 tonna Háztáji fertő Ha jól emlékszem, hetvenhatban, amikor panelnegyeilünk gyermekkorát élte még és sok szép gyerekkel elkezdtek beköltözni az új lakók, kis pancsolóval lepett meg bennünket a gondoskodó várostervezés. Maholnap a szülőkorból is kilépnek azok a leánkák, akiknek nyári kánikulában először jelentett fölüdülést a /tarányi medence. Reggelenként megnyitotta valaki a hosszút pisilő három csapot, délre mégis melegedett a leve. És most?Eleven példázata annak, hogyan lehet kárhozat a hajdani jóból. Történt, hogy majdnem-majdnem aranyáron mérik a vizet. Kifizetné, ha unciánként számolják? Először lelakatolták az aknába bújtatott főcsapokat, aztán leszerelték a réz szórófejeket. Szemétgyűjtő lett a fagyálló kerámiával bélelt mélyedés. Föltámadt valakiben a köjálszemlélet, el nem nézhette, elrendelte, hogy homokozó legyen belőle. Nagyszerű az ötlet, a régi úgyis kutyák és macskák illemhelye lett, abba gyereket beleengedni emberiség elleni vétek. Az a piszok homok azonban képes eltömni a lefolyót, nagy esők idején sártenger lett belőle. Ezt megint nem nézhette egészséges érzelmű ember, talán tavaly kitakarították a homokot, kibányászták a csőből is a tömedéket, és hogy hasonló skandalum elő ne álljon többet, járdalappal le is betonozták. Annak is van már legalább másfél évtizede, az egyik klinika műtője fölött beledöglött a kéménybe egy galamb. A bontó biológia törvénye szerint kukacok jelentek meg a steril helyiség mennyezetén. Előállt az üzemi építész, és azt mondta, semmi vész, majd fölragasztanak oda egy csempét, és kész. A sebészorvos meg azt mondta rá, nagyon jó, majd ha a te hasadon is megjelenik valami kukacos nyavalya, leukoplaszttal beragasztjuk. Hajszálra ez történt tehát a pancsolóval is. főttek az őszi esők, téli és tavaszi, sőt nyár eleji is bőven áztatta a földet, szépen lassan megtelt vízzel. A népi törvényszerűség szerint először csak autógumik jelentek meg benne, elaggott rekamiék még nem. Eleven példázatot mondtam az előbb, a vízben ázó alkalmi szemét pedig nem él. Semmi vész, a gondoskodó természet ebihalakkal rakta meg. Szúnyoglárvák szépen eltáplálták őket, amíg annyira föl nem dúsult a fertő, hogy azok is pusztulni kezdtek. A legújabb nemzedék egy darabig még eljátszadozott a párkányán, de gondolom, kénytelen volt szülői aggodalommal megrakva gyermekorvosi rendelőben gyógyulást keresni. Itt tartunk most. Száznyolcvan lakás bármelyik ablakán csak ki kell néznünk, hogy testközeli fertőt lássunk. Megnéztem a Kisokos legújabb térképét. Visszajött a múlt, rajta vannak azok a kubikgödrök is, amelyek helyén évek óta multik üzletei pompáznak, és a mi kis fertőnk sincsen még rajta. H.D. A víz világnapján papírhajókat és virágszirmokat tettek a Tiszára Szegeden Fotó: Karnok Csaba Több tízezer köbméter törmelék tűnt el a város és a szeméttelep között A csatornaépítési hulladék útja még tisztázatlan A Vadkerti téren élőket rendkívüli módon bosszantja a lerakott és elhagyott építési hulladék látványa Schmidt Andrea Szlovákia felől nincs ciánveszély Tiszta vizek a Tiszába Szlovákia felől nem fenyegeti cianid- és nehézfém-mérgezés a Tiszát - mondta lapunknak Miklós László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere Szegeden. Arra viszont már volt példa, hogy Szlovákia árvízi helyzetben tározókkal visszafogta a folyóba igyekvő vizeket, így járulva hozzá a magyarországi veszélyek csökkentéséhez. A dél-alföldi régió számára nem közömbös a szlovák környezet-, természetvédelem hatékonysága: a Tiszába számtalan mellékfolyó ömlik északon, északkeleten. Miklós László az SZTE természeti földrajzi és geoinformatikai tanszéke szervezte II. magyar földrajzi konferencia kapcsán válaszolt lapunk kérdéseire. Az aranybányászat — mint elmondta - egy helyszín kivétellel megszűnt, s a bányászatot követő munkálatok is lezárultak. Ennek ellenére a minisztérium föltérkcpezte az egykori környezetterhelést jelentő területeket, a meddőhányókat, kritikus pont azonban sehol nincs. A Tiszába Szlovákiából érkező folyók, a Bodrog, Sajó és társai mára megtisztultak. Ez nemcsak annak tudható be, hogy számos, valaha szennyezőforrást jelentő ipari tevékenység szűnt meg, illetve alakult át - a vasércbányászattól az ércfeldolgozáson, az erőműveken át papírgyárakig -, de a szlovákiai környezetvédelem eredményeit is jelzi. A szlovákiai környezet-, természetvédelem hatékonyságát egyébként olyan, emblematikus élőlények terjedése, s Magyarországon való megjelenése is mutatja, mint a medve, farkas, hiúz. A két előbbi olykor még túl is szaporodik, olyannyira, hogy évente bizonyos mennyiséget ki is kell lőni belőlük. Egyébként a környezetvédelmi miniszter folyamatos kapcsolatban áll magyarországi kollégájával, Persányi Miklóssal, és a felső-tiszai, illetve a Bodrog-Hernád vidékén illetékes vízügyi igazgatóságokkal, s a mindkét országot érintő kérdésekben együttesen dolgoznak. - Az utóbbi években többször is jelentkező tiszai áradások veszélyeit úgy csökkentettük, hogy az Északkelet-Szlovákiában lévő négy nagyobb, és számtalan kisebb tározót a veszély elmúltáig lezártuk a vizet, ezzel is csökkentve a mellékfolyók által Tiszába zúduló vízmennyiséget — hozott erre példát Miklós László. A közeljövőben újabb tározók épülnek a Tisza szlovákiai mellékfolyóin, ez a magyarországi Vásárhelyi-terv ottani megfelelője. Nemcsak az árvízi védekezést szolgálják majd, de a vízgazdálkodást is. Ma már nem elvezetni akarjuk az időnkénti vízfelesleget, hanem hasznos célokra tartalékolni - tette hozzá a miniszter. Miklós László egyébként a szlovákiai táj tervezést ismertette előadásában; a tájtervezés 1990 óta a szlovák környezeti pobtika szerves része, helyi, területi és országos szinten. Aki megrendeb a területrendezési tervet, annak tájtervezést is meg kell rendelnie, és ez környezet-, természetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz. F.CS.