Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

SZOMBAT, 2004. SZEPTEMBER 4. • MEGYEI TŰKOR" 3 BALÁSTYA-ELLENES DÖNTÉS |H Az országgyűlés gazdasági bizottsága csütörtökön 14 nem szavazattal, 2 igen ellenében elutasította, hogy az M5-ös autópálya továbbépítése során megépüljön a balástyai csomópont. Erre reagálva Géczi József elmondta, a bizottságban nincs a térségből képviselő, meg se hívták őket az amúgy szocialista többségű grémiumba. Géczi úgy tudta, a képviselőknek csak a fele jelent meg az ülésen. Az elutasító szavazás ellenére sincs veszve a csomópont ügye, mivel vasárnap frakcióülés, hétfőn parlamenti részletes vita következik. Remélik, hogy a Csongrád megyei lobbi győzni fog, kell a balástyai elágazás, mely az autópályára vezeti a bajai útról, Klskunmajsá­ról, a Homokhát településeiről a forgalmat. Összefogást hirdetnek a térség országgyűlési képviselői az M5-ös balástyai le- és felhaj­tójával kapcsolatban, ugyanak­kor pártállás szerint mást és mást állítanak arról, mikor sze­repelt utoljára a sztráda terv­rajzain a csomópont. Balástya határában, az M5-ös munkagépeivel a háttérben, politi­kamentes csomópont szlogennel tartott sajtótájékoztatót két MSZP-s országgyűlési képviselő: Géczi József Csongrád, Kárpáti Zsuzsanna Pest megyéből (ők mindketten az M5-ÖS szerződést vizsgáló bizottság tagjaiként is). Hozzájuk a helyszínen csatlako­zott Víncze László a Fidesz színei­ben. Mellettük állt két polgármes­ter, Újvári László, Balástya és Gyömbér László, Szatymaz első embere. Ezzel demonstrálták, hogy a térség érdekében összefog­nak a balástyai csomópont meg­épüléséért, hiszen egyrészt le- és feljáró nélkül a Homokhát több községe is eleshet a gazdasági fel­zárkózás esélyétől, másrészt a kis­teleki csomópont felé tartó forga­lom éppen Balástyát terhelné majd meg a leginkább. Újvári László el­mondta, azok, akik a kisteleki fel­hajtó felé vennék az irányt, a tele­pülés egy olyan utcáján hajtaná­nak keresztül, amely mellett isko­la, óvoda, polgármesteri hivatal, posta, orvosi rendelő található. A balástyai csomópont hóna­pok óta az MSZP és a Fidesz csörtéjének középpontjában áll. A szocialisták azt állítják, a Fi­desz kormányzása idején került ki a tervekből, míg a legnagyobb ellenzéki párt szerint - ezt teg­nap kérdésünkre Nógrádi Zol­tán, a Fidesz megyei elnöke je­lentette ki - mindvégig szerepelt az engedélyes tervekben. Szerin­te a 200l-es építési engedélyes tervekben jelölték a balástyai csomópontot, hiszen az alapján születtek meg kivitelezés tervei. Ugyanakkor hangsúlyozta: a le­és felhajtó ügye mögött felsora­kozik, hiszen nélküle az M5-ös olyan lenne, mint egy folyó, amelyiknek nincs kikötője. Géczi József a tegnapi sajtótá­jékoztatón a csomópont ügyét a „sírból visszahozva" állította: utánanéztek, 1999-ben, az előző kormányzati ciklusban az AKA Rt. kérte törlését, 2000-ben ki is került a tervekből, s 2001-ben már sehol sem szerepelt. (A Csongrád Megyei Állami Közút­kezelő Kht. 1999-es tervek alap­ján dolgozik, azokban még meg­volt a leágazás. - A szerk.) A kö­zelmúlt történéseit összefoglalva elhangzott, hogy amikor kide­rült, sehol sincs a csomópont, Botka László, Szeged polgármes­tere júniusban módosító indít­ványt nyújtott be a parlament­hez. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az AKA Rt. részéről ezek után olyan nyo­másgyakorlás indult meg a 800 millió forintos „spórolás" ügyé­ben - hivatkozva az autópálya épülésének lelassulására is -, hogy Botka visszavonta indítvá­nyát. Mára viszont kiderült: nem engedhetnek, Géczi fenntartó módosító indítványt nyújtott be az országgyűléshez augusztus 26-án Botka és Újhelyi István honatyák támogatásával. ek. Fától az erdőt ÚJSZÁSZI ILONA Hét, tizenhárom, huszonhat, vagy száz fa? A szám mindegy. Sokszor egyetlen lombkoronáért is érdemes harcolni a betonla­birintussá zsúfolódó városokban. De az újszegedi Kállay liget környékén a csatornázás-útépítés áldozatává váló fák száma itt és most azért mellékes, mert eltakarja a lényeget. Akkora a de­monstrálók csapta zaj éS a ködösítés, hogy nem látni a fától az erdőt. Kicsi és nagy számok viszonyítása okoz zavart Újszegeden. Hét, „ökológiai szempontból" kincs, tizenhárom kevésbé értékes fa kivágása miatt a zöldek tiltakoznak, de elismerik: a csatorná­zás-óriásberuházás a környezet védelmét szolgálja. Huszonhat lombkorona feláldozásának kényszerét bevallja a csatorna és út­építő önkormányzat, de vállalja: húszmillió forintért rendbe te­szi, fásítja, parkosítja a környezetet. Száz fa halálával ijesztgetve az újszegedi zsákutcás pihenóövézetben lakó kevesek hangos­kodnak, de figyelmen kívül hagyják: a csatornára és az útra vá­gyik a többség, ez a környezetükben élő 350 további ingatlantu­lajdonos érdeke. Nem ügy, inkább ürügy az újszegedi fák védelme. A fákra hi­vatkozva csap egyre nagyobb zajt a kisebbség, mert valójában nem akarja az eddigi nyugodt pihenőövezet mozgalmas lakó­parkká növekedését. A fákat vágja, majd újraültetné az önkor­mányzat, mert számára az a fontos, hogy a csatornázás leple alatt az út is megépülhessen. A zöldek meg a kicsi lombkoro­na és a szennyet elvezető csatorna bűvöletében állnak ide-oda. Nem egyedi eset az újszegedi Kállay liget körüh hajcihő. Példá­ul a rókusi Jakab Lajos utca és környékén a forgalom áthelyezésé­vel egy csapásra javult, illetve romlott a lakók korábban megszo­kott életminősége és ingatlanjainak értéke. A 47-es úton meg né­hány kiskerttulajdonos tiltakozása hátráltatta a négysávúsítást, ami a két megyei jogú város közötti élénk forgalom levezetésére kínált megoldást. Ez, az és amaz sem zöldakció, inkább érdeke­kek harca, egyéni szempontok és nagy eszmék egymásnak feszü­lése. Ki mit győz le ? A Hód-Menza Kht. sikertelen privatizációja miatt 200 milliós hitel Kétszázmillió forintos működé­si hitelt kell felvennie a vá­sárhelyi önkormányzatnak, mert a Hód-Menza Kht. ter­vezett privatizációja egyelőre sikertelennek bizonyult. A vá­ros forráshiánya az első féléves adatok tanulsága szerint 865 millió forint, hatvan napon túli tartozása nincs. MUNKATÁRSUNKTÓL Háromszázmillió forintos bevé­telt tervezett idei költségveté­sében a vásárhelyi önkormány­zat abból, hogy eladják a Hód-Menza Kht.-t. A közétkez­tető cég privatizációja azonban egyelőre sikertelennek bizonyult, így az érte várt összeg sem folyt be a büdzsébe. Ezért aztán mű­ködési célú hitelt kell felvennie a városnak - a kétszázmillió forin­tos kölcsönről nemrég döntött a képviselő-testület. Amint arról már írtunk, a Hód-Menzát újra megpróbálják majd értékesíteni. A város költségvetésének első féléves adataiból kitűnik, hogy a bevételi és kiadási főösszeg 15,7 milliárdra módosult, a forráshi­ány 865 millió forint. A módosí­tásokat elsősorban a megszava­zott pályázati önrészek biztosítá­sa indokolja. A büdzséből kiderül még többek közt az is, hogy a zsi­nagóga felújítása az eredetileg tervezettnél 61 millióval többe került, ennek fedezete azonban rendelkezésre áll, hiszen a Ka­szap utcai útépítés csúszik, és idén már várhatóan nem fejezik be a munkálatokat. 1999-ben még megvolt a balástyai csomópont „A sírból rángatjuk ki" Az összefogás sajtótájékoztatója kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel Fotó: Káinok Csaba Semmis Herényi döntése? MUNKATÁRSUNKTÓL Herényi Károly, az MDF ország­gyűlési képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön kizárta a frakcióból Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kele­men Andrást és Szászfalvi Lász­lót. Döntését akkor úgy indokol­ta, hogy ha ezt nem tette volna meg, az MDF „normális Magyar­országért" programja, a párt önálló politikája és az MDF elnö­kének, Dávid Ibolyának frakció­tagsága került volna veszélybe. Balogh László szegedi MDF-es országgyűlési képviselő a történ­teket úgy kommentálta: a frak­cióvezetés nem királyság, egy ember nem zárhat ki másokat egy képviselőcsoportból, éppen ezért a döntést semmisnek te­kintik. Hozzátette: a kizárt kép­viselők közül kettő az An­tall-kormányban miniszter, egy pedig államtitkár volt. Tegnap egyébként frakcióülést tartottak, ahol Herényi helyett Font Sán­dort választották meg az MDF parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének. Nincs béke a vásárhelyi kórház körül Vizsgálat indulhat Hamvas Ödön ellen is Hamvas Ödön nyugdíjazott vásárhelyi kórházigazgató nem javasolta a közgyű­lésen, hogy a testület állítson fel vizs­gálóbizottságot Lázár János polgármes­ter ellen. Elképzelhető azonban, hogy a volt vezető felelősségét vizsgálja majd egy bizottság, a kórház igen rossz anyagi helyzete miatt. Az augusztus végi rendkívüli közgyűlésen azonnali hatállyal nyugdíjba küldött vá­sárhelyi kórházigazgató hiába fogalmazta meg vádjait Lázár János polgármester el­len, az ügyben vizsgálóbizottság egyelőre nem jött létre. Hamvas Ödön lapunknak elmondta: nem motiválja személyes bosz­szúvágy, nem törlesztő típus, ezért nem foglalkozik még azokkal a vádakkal sem, melyeket az ügyrendi bizottság elnöke ál­tal felolvasott levélben írt le. - Továbbra is részt kívánok venni a köz­gyűlési munkában, s szeretném, ha a kö­vetkező két év szép átmenet lenne nyugdí­jas koromba - nyilatkozta Hamvas Ödön. Hozzátette azonban, hogy levele nem „egy sodródó ember" gondolatait tartalmazza, ahogy azt a polgármester mondta, hiszen sosem tért le saját erkölcsi és etikai alap­jairól. Ráadásul - állította - tudatosan so­sem fordult szembe senkivel. A VOLT K0RHAZIGAZGAT0 VADJAI Több vádponttal is illette közgyűléshez írt levelében Hamvas Ödön azonnali hatállyal nyugdíja­zott kórházigazgató Lázár János polgármestert. Az augusztus végi rendkívüli ülésen felolvasott írás szerint Lázárt személyes bosszúvágy és egyéni érdekeltsége vezette az ügyben, és minden, a kórház működését rossz színben feltüntető állítása alaptalan. Hamvas Ödön ezért javasolta: a közgyűlés kezdjen vizsgálatot a polgármesterrel szemben, hogy kiderítsék, ezek miatt indult-e a személye elleni támadás. Indítsanak vizsgálatot a város eladósodása, a polgármester tekintély­uralmi vezetési módszerei és a személyiségi jogok megsértése, valamint a beosztottai szidal­mazása miatt. Lázár - állította Hamvas - a szobájában úgy ordít, hogy az „veszélyezteti a szemközti ideggondozó működését". Lázár János e vádakra mondta azt a közgyűlésen, hogy „szemenszedett hazugságok, egy sodródó ember gondolatai". A polgármester azt azonban egy másik ügy tárgyalása kapcsán bevallotta, hogy egyszer valóban ordított az irodájában, mégpe­dig akkor, amikor tudomására jutott, hogy a Kaszap utcai útépítés egy tervezői hiba miatt hóna­pokat csúszik. A csütörtöki közgyűlé­sen Hernádi Gyula , a baloldali frakció vezetője kérdezett rá: mi a hely­zet a vizsgálóbizottság felállításával, amelyről az augusztus végi ülésen döntöttek. A szocialista politikus úgy véli, hogy mind a közgyűlés tisz­tessége, mind a polgár­mester jó hírneve azt kí­vánja, hogy jöjjön létre a bizottság. Fekete Ferenc jobbol­dali képviselő is felszó­lalt, s lapunknak külön megerősítette azt a véleményét, hogy ha a polgármester ellen elindulna a vizsgálat, akkor az lenne korrekt, ha a volt kórház­igazgató felelősségét is nagyító alá ven­nék. Közben Kallai Árpád megbízott főigaz­gató tételesen is átvette a kórházat. A pénzügyi elszámoláskor kiderült - mond­ta lapunknak Lázár János polgármester -, hogy miközben a kórháznak 190 millió forintos adóssága van, csupán 20 milliós megtakarítást tud felmutatni. A végleges ^pénzügyi adatok év végére vagy jövő janu­árra állnak rendelkezésre, de a város már számol azzal, hogy a következő év elején 100 millió forinttal kell konszolidálnia az Hamvas Ödön és Lázár János. Egyelőre kérdés, melyikük ellen indul vizsgálat Fotó: Tésik Attila intézményt. A polgármester azt sem zárta ki, hogy önkormányzati biztost kell kine­vezni az intézmény élére a rossz anyagi helyzet miatt. Lázár János hozzátette: az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet nem felel meg a tisztiorvosi szolgálat előírásainak, így a minimális feltételek teljesítése újabb 300 millió forint terhet jelent a város szá­mára. A polgármester elmondta: ha a kórház anyagi helyzete miatt a következő közgyű­lésen javaslat hangzik el egy vizsgálóbi­zottság felállításáról a személyi felelősség megállapítására, akkor azt az indítványt támogatja majd. KOROM ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents